Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-15 / 88. szám
Kinek írjuk ? Tudniillik művészetkritikát. A válasz elég egyértelmű rá: természetesen nem az alko*ónak, nerft a műalkotás létrehozójának, hanem csakis az olvasónak, a nézőnek, a befogadónak, a műalkotásban élményt kereső embernek. Dehát annak szüksége van művészetkritikai írásokra? Olvassa ezeket? A napilapokban, hetilapokban, folyóiratokban megjelent információ-orientáló, értékelő írások eljutnak az olvasóhoz? Kellenek nekik ezek a kommentárok? Látszólag hétköznapi kérdések, melyekre könnyű igenlő választ adni, ugyanakkor a kritikai írások valóságos hatásáról, értékteremtő, érték-tudat formáló erejéről messzemenő bizonytalanságban leledzünk. Az bizonyos, hogy a művészeti alkotás a társadalmi tudatról kialakult ismeretek egyik legjelentősebb szférája, amely az emberi megismerés fontos forrósa, hiszen nemcsak hordozzák annak a kornak tudatállapotát, melyben születtek, hanem hozzájárultak és hozzájárulnak a jelenben is annak megalkotásához. A művészet a maga sajátos eszközeivel mindig föltárja egy korszak valóságos társadalmi létét, megmutatja eszményeit vagy kiábrándultságát. Megmutatja milyen irányban mozog. A társadalmi fejlődés felszálló vagy aláhullo ágában él-e, milyen új erők munkálkodnak benne. Képet ad értékrendszerérői, arról, hogy az a társadalom éppen milyen feladatokkal küzd és ebben a küzdelemben résztvevő erők milyen értékeket képviselnek. Tehát a művészi alkotásban és talán legpregnánsabban az irodalmi alkotásban egy adott társadalmi korszak megismerésénél a legfontosabbal találkozhatunk, azzal, amivel sem a történelem, sem annak társtudományai nem tudhatnak eredményesen, lényegbe hatolóan foglalkozni és ez: a műalkotásban megjelenő emberi tényező. Minden társadalomtudomány, más-más igen fontos összetevőit vizsgálja a társadalom mozgásának, egyedül a művészet az. amely a történelem — akár a jelen történelem — sodrásában csetlő- botló-vergődő embert kísérli meg felmutatni. Ábrázolni gondolkodásmódját, vizsgálni cselekedeteit, annak okait. Csak a művészet kéDss érzékeltetni ki nem mondott, be nem vallott belső indítékokat, csak a művészet kénes a szörnyűséget a maga igazi aljasságában undorítóvá tenni és a nagyszerűséget a maga szemérmességében bemutatni. Mindaz, amit a művészet, irodalom nyújt, nemcsak társadalomismeretünk, de önismeretünk egvik forrása is. És ezért mindazoknak az írásoknak, amelyek a művészeti al- kótásban obiektiválódott társadalmi tudatot seaítenek az értékhierarchiában elhelyezni — tanulmányoknak, esszéknek, kritikáknak, recenzióknak —, fontos szerepe kell, hogy legyen szellemi életünkben. A művészetkritika elsősorban informál. Beszámol a műalkotás helyéről, természetéről általában a világban. Megjelöli annak legfontosabb forrásvidékeit, valamit elmond a benne létrejött művészi világ természetéről. Mert minden alkotó saját, önmagára jellemző világot teremt, melynek földrajza, mitológiája, szereplői vannak és azoknak sajátos szocioiógiája, pszichológiája. Egy nagy alkotó — legyen az festő, szobrász, író — világa éppen ezért a különböző művekben is felismerhető, mert a megjelenítés esztétikai törvényei közös jegyeket mutatnak. Ugyanakkor ezekben a művekben, az életmű összességében meghúzódik egy olyan erkölcsiség is, amely a társadalom jobbítására törekszik, amely az olvasónak, a befogadónak olyan értékrendet sugall, amitől annak értéktudata mindenképpen változik. Különösen akkor, ha a befogadót informáló művészetkritika világos, elemző munkával nyomatékosítani képes az alkotónak ezt a szándékát. A motívumok feltárásának, bemutatásának, elemzésének igénye ,így rádöbbentheti az olvasót olyan művek élményvilágának a belBgaűására .-is? amelyek egyébként a megjelenítés eszközei miatt még idegenek a befogadó előtt. Természetesen a művészetkritikának az alkotó és a műalkotás genezisének, születésének bemutatásán túl többet is nyújtania kell. Be kell számolnia a műalkotás keltette élmény természetéről, sajátosságáról, erejéről, annak értékéről. Orientálnia kell és meg kell ítélnie, el kell helyeznie a művet az alkotó életútián. ha van ilyen —, ez különösen első mű esetében nagv felelősség —, de ez a fontosabb: el kell helyeznie a művet a befogadó tudatában is, meg kell határozni annak művészettörténeti-irodalomtörténeti helvét, s mindezt anélkül, hogy ne csökkentse a műalkotásban létrejött élmény erejét, hatását, hanem azt megemelje. Mert minden olyan írásnak, amely műalkotással foglalkozik, első és legfontosabb dolga az élmény, az olvasóra gyakorolt művészi hatás felismerései befogadása és ennek továbbadása. Minden más csak az ehhez vezető mellékes körülménynek tekinthető. A művész élete, pályája, művei lexikális ismertetése, stílusvilága, témáinak sajátossága — mindezek kulcsai lehetnek a műben jelentkező élménynek, de mint ilyenek: eszközök, amelyekkel nyitni kell a csodát zárva tartó ajtót. És a jó műelemzésnek ki kell tudnia nyitni ezt a zárat, ki kell tárni az ajtót, és fel kell villantania az olvasó, a befogadó segítségére a műben rejlő csodát, hogy azt éppúgy elvarázsolja, mint ahogy elvarázsolta a kritikust, a recenzenst. Ha van ilyen! S L • _ pontosan és elemzően, világosan és tárna nmC5,gyiiag0san meg kell mutatni, hogy miért nem jöhetett létre a művészet csodája, hogy hol gyengült a ha*ás. Legtöbbször azért, mert az alkotó az önmaga által felállított törvényszerűségeket megtörte. Hiszen nem minden műalkotás remekmű, és nem minden alkotás az, ami annak látszik. Vannak kísérletek, vannak torzók a teljességhez vezető úton, vannak félkész életművek, vannak olyan próbálkozások, amelyek csak ígéretek maradnak. És az életművekről is el kell mondani az igazat. Szalontay Mihály Vjacsesilav Szíszojev: Bűvös kör Szemipiszcev lakatosnak bizony kipurcant a tévéje. Nem nagy ügy, naponta megesik Szemipiszcev tehát hívta a szerelőt. — Tessék várni, menni fog — ígérték a szervizben. — Mégis mikor? — Még a nap folyamán. Persze, hogy várt. Elmúlt egy nap, el a másik is. Ekkor kiapadt a türelme, panaszlevelet írt. Persze, ilyenkor jön a vizsgáló bizottság, jegyzőkönyvez, meg minden. Kiderült, hogy most épp nem hibás a szerelő, mert neki meg a hűtőgépe mondta fel a szolgálatot. Szólt hát a szerviznek. — Várjon, küldjük a szerelőt! — Mégis mikor? — Még ma! A tévészerelő, persze, várt. Elmúlt egy nap, el a másik is. Kiapadt a türelme, panaszlevelet írt. Űjfent vizsgáló bizottság, vizsgálat, jegyzőkönyv. Kiderült, hogy nem hibás a hűtőgépszerelő sem (csak a tévéje), mert ő meg a hideg lakásban vacog: nem jó a fűtés. Hívná, persze, a központifűtés-szerelő lakatost, dehát —, mint tudjuk —, ő a tévéjavítóra vár... Jiddis nyelvit CBC Habarovszkban új, kitűnően illusztrált jiddis nyelvű ABC-s könyvet adtak ki az első osztályosok részére. A kiadási előkészületekben a zsidó autonóm terület népművelési munkatársai vettek részt. Az ABC -könyvben gazdag történelmi és tájegységi anyagot használtak fel, amelyek visz- szatükrözik a Távol-Kelet történelmének eseményeit. Regénybe illő életéről vall A Szomorú vasárnap „feltámadt" költője Érdekes bonyodalom foglalkoztatja az irodalmi és a színházi világot, valamint a közvéleményt. És tiltakozik a Szomorú vasárnap költője: Jávor László az egykori pesti újságíró, aki később ismert festőművész lett. Leírta ugyanis, hogy Müller Péter valótlanságokat állít róla a Vidám Színpadon bemutatott zenés dráma szövegeiben, ezért Ritter Aladár hírlapírót, régi jó barátját bízta meg, hogy sajtó- konferencián mondja el helyette a Szomorú vasárnap igaz történetét. Jávor László több mint negyven éve Franciaországban él. A mai újságolvasók közül alig akadnak, akik ismerték. Kevesen tudnak róla, életéről. Erről beszél megbízottja: — Valóban érdekes, izgalmas, színes és regénybe illő barátom életének története a pesti szerkesztőségektől — a világhírig. Azt hiszem legjobb, ha önvallomásából idézek, emlékeimet kiegészítve. „Budapesten, szülővárosomban, két világháború között riporter lettem. Rajongók, őrültek, szélhámosok, gyilkosok, öngyilkosok panoptikumfigurái meredtek húszéves szemembe. Lejegyeztem az élet fintorait, förtelmeit, hiábavaló ostobaságait”. Az idő, a harmincas évek, a Vasárnapok kora. „Oh, jöjj Ideál, sírta és dalolta a harmincas évek boldogtalanja. Az Ideál nem jött. Megcsalt a Vasárnap, és az ünnepet jelző betűket az öngyilkosok vére festette vörösre.” Jávort nagyon foglalkoztatta az a tény, hogy a legtöbb öngyilkosság vasárnap történik... Szerelmes volt egy táncosnőbe, Sylviába —, aki elhagyta. Nem merte visszahívni. Versben vallott: „Szomorú vasárnap száz fehér virággal — Vártalak kedvesem templomi imával...” Megszületett a vers — és 1935-ben Seress Rezső megzenésítette. Néhány öngyilkos a dal szövegével búcsúzott az élettől. Riportok, interjúk ezrei jelentek meg. öt világrészben lett híres a ma is örökzöld dal. Jávor regényben írta meg szerelme és a dal történetét. A Horthy-korszak egyik sötét évében, 1938-ban emigrált a pesti újságíró és költő. Politikai ügyben letartóztatás veszélye fenyegette. Párizsba ment. De folytassa ő: „Voltam újságíró, költő... Verseskötetem Kínában is megjelent. írtam száz dalszöveget... Voltam boldog-boldogtalan... A francia hadseregben harcolt a nácik ellen. Részt vett az ellenállásban. Négy katonai kitüntetést kapott. „Voltam — írja — fogolytáborban rabszolgamunkás, majd »cigányprímás« Párizsban és növendék a Képzőművészeti Főiskolán.” Még Budapesten Szilé Péter festőművész tanítványa volt. Párizsban a toll mellett az ecset is munkaeszköze lett. Szaina-parti gyárak című festményét a francia állam vette meg. Számos ország múzeumaiban találhatók rajzai, képei. Mint ismert festőművészt, érdemei elismeréséül, az Akadémiai Pálma tiszti keresztjével jutalmazták. Vagy húsz éve Nizzában telepedett le. Hazájától nem szakadt el. Újságok és barátai útján figyelemmel kíséri életünket. „Büszke vagyok arra — írja —. hogy a magyar állam nagy áldozatokat hoz az írók, költők, a képzőművészek, a színházak, a filmgyártás és a könyvkiadás támogatására.” Egy 1954-ben írt megzenésített versének első sora így hangzik: Kapok-e a magyar földből helyet, ahol eltemetnek?... Az élet furcsa fintoraként: már életében eltemették. Halottnak hitték. Müller Péter a Szomorú vasárnap című zenés drámában szerepelteti a költő, író, festőművészt: aki most nem csak a halottá nyilvánítás ellen tiltakozik, hanem azt is állítja, hogy a darab egyéb mozzanatai valótlan, hátrányos színben tüntetik fel személyét. A könyv és a színmű körüli vihar még sok meglepetést ígér. r—r. Pedagógus képzőművészek Megyénk pedagógus képző, művészeinek hagyományos ta. vaszi szemléjét tekinthetik meg ezekben a napokban az érdeklődők Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központ reprezentatív üvegcsarnokában. A kiállítást most is élénk érdeklődés előzte meg, s az érdeklődők nem is csalatkoztak. A tárlat jó színvonalú és megközelítően átfogó képet ad a hivatásos és nem hivatásos képző- és iparművészek egyéves munkássá, gáról, azokéról, akik a művészi munkával egyenrangúnak tartják az iskolákban folyó esztétikai nevelés szolgálatát, a tanítást. Igaz, ez a tárlat sem egészen teljes. A korábbi években is előfordult, most is igaz, hogy több művész alkotásai hiányoznak a bemutatóról, örvendetes viszont, hogy a jelenlevők láthatóan gondosan válogatott anyaggal vannak jelen az üvegcsarnokban, néhány kivételtől eltekintve. Ez pedig reményt jelent arra, hogy a jövőben csak növekszik a kiállítás színvonala. Hagyományos az is, hogy ez a tárlat festményt, szobrot, grafikát, kisebb mértékben textíliát stb. is fölvonultat, ilyen értelemben is teljességre törekszik. A tematikai sokszínűség szintén természetesnek fogadható el ezen a kiállításon, amelynek „hangja” alapvetően a szellemi és az erkölcsi értékek érvényességét, sugallja, s mind több egyéni , vonást mutató művekkel kelti, föl a látogatók figyelmét. Kevesebb a festői, grafikai sablon, a fölvetett témákban rejlő lehetőségek egyre inkább kibontakoznak a fiatalabb kiállítók műveinek esetében is. A tárlat alapvetően helyes valóságlátásról ad hírt annak ellenére, hogy a valóságnak még számos más olyan rétege is fölsorolható lenne, amely az üvegcsarnokban nem jelenik meg. Ezek után lássunk néhányat a művekből is, a teljesség igénye nélkül, s szóljunk néhány alkotóról. Réti Zoltánban a palóc táj hivatott tolmácsolóját, s az emberközpontú művészt tiszteljük, aki a Cserhát lankái s a Börzsöny szomszédságából szól a világ dolgairól. Árvalányhaj című képe ugyancsak jellegzetesen nógrádi indíttatású, a jól ismert és szeretett szűkebb haza adottságaiból szövődik általánosabb érvényű mondandója a szépség értékéről, megtartó erejéről. Somoskői Ödön kénéinek kompozíciós megoldásai kevesebb sejtést engednek meg a nézőnek, határozot*an él a kiemelés eszközeivel, ugvanakkor az ő művészetének lényege is Nógrádhoz, az itteni emberekhez kötődik. In memóriám Kodály című képe is jellegzetesen itteni levegőjű tisztelgés a nagy alkotó és 'életműve előtt. Övári János érzésünk szerint némileg még kiforratlanabb művész, ameny- nyiben különböző stílusha'á- sok nyomai érzékelhetők kiállított festményein. Erénye a gondolatiság, a színek frissen tartása, kompozíciós készsége főként A bábos című képén érvényesül. Pénzes Géza Ferdinánd kapitány úr című festménye sajátos portré, kár, hogy még legalább pár kép nem nyújt módot festői világának jellemzésére. Lóránt Jánosáénak ezúttal Emlék című képe hiteles hangulatközvetítést jelez. Nagy Pál művei közül az Arckép című jelzi leginkább a valóságlátáson alapuló lehetséges festői utat, többi képén még több kiforratlan és bizonytalan megoldást érezni. Az akvarellek között is számos tematika és eltérő technikai megoldás tűnik föl. Ivá- nyi Ödön, Somoskői Ödön, Földi Péter ismert — és elismert — egvéni téma. és színvilága ezúttal is erőssége e műfajnak. Orosz István most nagyméretű akvaretlekkel jelentkezett, Tavaszi szél című ak- varellje a harsányan éledő föld friss pomnáját közvetíti, itt-ott másoktól már ismert komoozíciós megoldásait a jövőben egyénibb megoldásokkal ötvözhetné. Szabó Áron és tárlata Steib Péter pasztelljei eltérő szempontból érdemelnek, Sir gyeimet, előbbi hangulati pontosságával, utóbbi inkább asz- szociatív lehetőségeivel. A grafikai anyagban Perér nyi Anna a jó rajzi tudáson alapuló, felesleges részletezést mellőző finomabb megoldásaival kelt rokonszenvet, Csemniczky Zoltán a gondolati és tárgyi gazdagság módszerével intellektuálisabb megoldásokat eredményez, általánosabb érvényű gesztusokat bizonyos történetiségbe ágyazva közvetít. Varga István és Halászná Szi’asi Ágota az alkalmazott műfajokban tevékenvkedik, előbbi meghívói, kiadvánvborítói, utóbbi lemezborítói kellemes és jó megoldásúak, alapvetően hagyománvos eszköztárral. Lengyél Péter, Csikász István lapjai teszik sokszínűbbé a grafikai részt. Lényegesen szerényebb a szobrászat a mostani kiállításon. Csemniczky Zoltán né- hánv alkotásán túl Bobály Attila kénviselteti magát. A Beszélgetés önmagunkkal jelzésszerű információkat vet föl a kor és esvén kapcsolatáról. A textilek között Uihelyiné Csincsik Orsolya, Kotroczó Zsuzsanna. Pintér Ilona, Losoncén József né művei jelzik e kiállítási rész színvonalát. T. E. ] műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Gyógyszer a húsban? 8.37: Rapszódiák 9.33: Száll az ének 10.05: A Tenkes kapitánya 6. (befejező) rész 10.45: Érik a fény József Attila versel 10.50: Két film dal 11.00: Gondolat 12.45: Hét vési panoráma 14.02: A felvilágosodás kora 14.52: vackar: Morva tánc 15.05: Révkalauz 15.35: Urbán Katalin és Bárány Pál László nótákat énekel 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Orosz Júlia operaáriákat énekel 17.03: Haydn: G-dúr (Oxfordi) szimfónia No. 92. 17.35: Szociális foglalkoztatóban dolgozom 18.00: Lantmuzsika 19.20: ,,Színház az egész világ’* 20.18: N^oszerfi melódiák Körmendi Vilmos feldolgozásában 20.39: Ooerettkedvelőknek 21.30: Hetvszínrai7 22.30: Kanr»«?oliUk 8 6-OS stúdiót 23.30: Bartók egynemű karaiból 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIÖI 8.05: A KTSZ-művészegyüttes központi énekkara énekel 8.35: Slágermúzeum 9.46: USA. ’83 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.45: Népi muzsika 13.15: Gyermekeknek 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánla 15.30: Könyvről könyvért 4 NÖCRAO - 1983. április 15., péntek 15.45: A Who együttes felvételeiből 16.35: Jó utatl 17.30! ötödik sebesség 18.35: Váloüatott felvételeit 19.40: Nótakedvelőknek «0.35: Iránytű 21.35: Két néodalkantáta 21.55: Nosztalgiahuliám 22.30: Hol tartunk? 23.20: A mai dzsessz. OH Evans felvételeiből. r MISKOLCI STŰDlOt 17.00: Hírek, ldőlárás, műsorismertetés. 17.05: Péntek este Eszak- Maevarországon. (A tartalomból: Több nénz a szolsáltatőtpamak. — Kisiparosok a lakosság szolgálatában. Patvolatakető — Programok a hét vécére. Karcsal Naev Éva összpállítása.) Szerkesztő: Jakab Mária. 18.OO: Észak, magvarorszáei krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGVAR TELEVÍZIÓ« 8.00: Tévétorna flsm.l 8.05: Iskolatévé: Történelem.' Iáit isk. 7. oszt.) 8.20: Fizikai kísérletek IL A színek 9.00: Kömvezetlsmeret (ált. Isk. 4. oszt.) 9.35: Ratz- és műalkotás-elemzés (ált. Isk. alsö tagozat) 10.00: Magyar Irodalom (ált. Isk. 6. oszt.) 10.30: Deltácska (lsm.) 10.50: Képújság 13.45: iskolatévé: Deltácska. (lsm.) 14.05: Környezetismeret (lsm.) 14.35: Fizikai kísérletek II. (lsm.) 14.55: Magyar Irodalom (lsm.) 15.10: Rajz- és műalkotás-elemzés (lsm.) 15.50: Hfrek 15.55: Radványi Ervin: Valahol Oroszországban. Tévéjáték, (lsm.) 17.10: Keresztkérdés 17.40: Képújság 17.45: öt pere meteorológia. 17.50: Reklám 17.55: Kalendárium 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.t5: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szeszélyes évszakok. 21.10: Óriási küzdelem bizonyos tárgyakért. 22.40: Tv-híradó 3. 23.05: Latin-Amertkában frták: A vfzordftó három halála. Masvarul beszélő brazil tévéfilm. 2. MŰSOR: 20.00: Kis tragédiák. Magyarul beszélő szovlet film Puskin művei nyomán. III/l. rész. 21.05: Tv-hfradő 2. 21.25: IBV műkorcsolvaverseny. 22.05: A Balázs Béla Stúdió filméiből: 1. Elégia. 2. Meddig él az ember. 3. öngyilkosság. 23.50: Képújság. BESZTERCEBÁNYÁI 18.00: A tenger titkai. 9. rész. (lsm.) 18.30: Dokumentumműsor 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.09: Szórakoztató vetélkcdőműsor 20.40: Portréfilm 21.00: Kandúriáték Tévétáték 22.10: F? történt 24 óra alatt 22.25: szokatlan történetek 23.t5: Hírek 23.20: Tempo. 1983. 2. MŰSOR! 15.55: A Partizán folklóregyüttes motorából. (Ism.) 16.25: Híradó. 16.40: F. Heeko: Vörös bor. Tévéfilm, 2. rész. (Ism.) 17.55: Magazinműsor. (Ism.) 18.35: Vörös váll-lapok. 4. rész. 19.10: A népből és a népért. 19.30: Német nyelv klubja. 19.45: Portréfilm 20.00: Szeszélyes nyár 21.30: Időszerű események 22.00: Rayman. az egykori eperjesi orvos. MOZIMŰSOR! Salgótarjáni November 7.: Napközis mozi: fél 3-tól: (bérletes előadás) Klabus a világűrben. Színes rajz- és bábfilm-meseso- rozat. Háromnegyed 6 és 8 órától: Talpig ólaiban. Színes, szinkronizált francia filmvíajáték. — Balassagyarmati Madách: fél 4- től: üldüzés a sztyeppén. Színes szovjet kalandfilm. Háromefved 6 és 8-tól: Üldözök. (16) Színes, szinkronizált amerikai bűnügvi film. Iskolamozi: Hannibál tanár úr. — Pásztói Mátra: Elévülhetetlen bűntett. Szovíet bünügji fl'm. Iskolamozi: Hótündér. — Rétság: Préri. Francia—angol— romén ka’andfnm. Mesemozt' Vakond és a muzsika. — Szécsénv! Rákóc-t: Szicíliai védelem. Színes szinkronizált szöviet krimi. — Ersekvadkezt: Tűz. Szövi ct hábo-ós fiimd-éma. — Naevlóci A birodalom visszavág. színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfiim.
