Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-14 / 87. szám

MILYEN SZAKMÁT VÁLASSZAK? HOVÁ JELENTKEZZEM? Szarvas György villamosttzemmérnök a kezdőkészletek egyik végmérője. Az általános és középis­kolát idén befejező fiatalok előtt az életpálya, a hivatás megválasztásában igen sok­féle lehetőség kínálkozik. Több szakmát jó néhány, vagy csaknem minden me­gyei gyárunkban megtanul­hatják, elsajátíthatják a fia­talok. Ugyanakkor vannak olyanok is, amelyeket csak néhány vállalatnál ismerhet­nek meg az arra vállalko­zók. A Budapesti Rádiótechni­1957. január 1-el lett, ami­kor a hivatalos okmá­nyokba így jegyezték be ne­vét: Budapesti Rádiótech­nikai Gyár. Rövid idő alatt, a korábbi Kohó- és Gép­ipari Minisztérium híradás- technikai igazgatóságának egyik .kulcsvállalata lett. Az I960—1970. közötti időszak­ban alakult ki a vállalat végleges termékszerkezete. Azóta URH-rádiótelefono- kat, hozzá szükséges tarto­zékokat, közszükségleti mag­létrehozását kezdték meg. A nagyvállalat vezetése egyút­tal kimondta, hogy a sal­gótarjáni gyárban az URH rádiótelefonokat és a hírhá­lózatokat állítják majd elő. A konkrét termelőmunka először, ideiglenesen s— amíg nem épült fel az új gyár — a helyi kultúrház, színház és mozitermében kezdődött meg, ahol főként női, beta­nított dolgozókat foglalkoz­tattak. Az ide sereglett mun­kásasszonyok az URH-rádió- telefonok egyszerű szerelvé­nyeit, főszerelvényeit állí­tották elő, illetve szerelték össze. Még ebben az évben meg­kezdődött az új gyár építése, amelynek első lépcsője 1972- re készült el. Az új létesít­mény új színfoltot hozott a megyeszékhely gyorsan ipa­rosodó életében. Oj, kultu­rált iparágnak, szakmának vetette meg az alapját. Az új gyárban, számolva a to­vábbi beruházásokkal, ál­landóan növekvő mennyisé­gi és minőségi követelmé­nyeknek kellett eleget ten­ni. Az alig tízéves múltra visszatekintő salgótarjáni .gyáregység, megalakulásától kezdve hatalmas fejlődést ért el. A végzett munka azért dicséretes, mert a vá­rosban eddig szinte teljesen ismeretlen iparágat és szak­mát kellett megalapozni és a jelenlegi szintre fejleszte­ni. Sok gonddal, bajjal, kü­lönböző jellegű nehézségek, akadályok- legyőzésével si­került az évről évre növek­vő feladatokat jól teljesíte­ni. Ezt bizonyítja messze- hangzóan az alábbi néhány sokatmondó szám is: 1969- ben 50, 81-ben már 1000 fő Precíz munkafeladatokat látnak el a szerszámkészítők, közöttük Tóth Árpád kai Gyár salgótarjáni gyár­egysége azzal a szándékkal mutatja be magát, hogy an­nak a fiatalnak, akinek kedve van idejönni, az tud­ja, milyen kollektívába ke­rül, milyen múlttal és jövő­vel rendelkező termelő-gaz­dálkodó egységbe kéri ipa­ri tanulóként való felvételét. Ä salgótarjáni gyáregy­ség a megye egyik legfiata­labb és legtöbbet ígérő, di­namikusan fejlődő iparágá­hoz, a híradástechnikához tartozik. A Budapesti Rá­diótechnikai Gyár (nagyvál­lalat) az idén ünnepli fenn­állásának 30. évfordulóját. 1953-ban alakult meg Bu­dapesten. önálló vállalattá netofonokat és számítás- technikai termékeket állít elő. A számtástechnikai peri­fériák termelési ágának lét­rehozása, e termékek ered­ményes előállításához szük­séges szakemberellátottság biztosítása, valamint a bu­dapesti telephelyen megfe­lelő termelőterület megnye­rése — arra késztette a gyár vezetését, hogy vidéken, is­mét újabb gyárat hozzon létre. Az elhatározást tettek kö­vették. A Nógrád megyei és Salgótarjáni városi Tanács, valamint a helyi társadalmi szervek maximális támogatá­sával 1969-ben Salgótarján­ban egy újabb gyáregység dolgozott a gyáregységben. 1972-ben az éves árbevételi terv 81 millió forint volt. 1977-ben 500, 1982-ben pe­dig már 760 millióra növe­kedett. Az eltelt rövid, történel­mi időszak alatt a gyártmá­nyok nagy fejlődésen men­tek keresztül. A régi csöves készülékeket felváltották az elektronikus elemekből fej­lesztett berendezések. Ezek méretben kisebbek, esztéti- kusabbak, működésükben megbízhatóbbak lettek. Az URH-rádiólelefonok termék- csoportjában, az ipari disz­pécserhálózatok gyártásának bevezetésével, folyamatos szállításával, a környező or­szágok konkurrenciájával szemben, jelentős előnyt biz­tosítottak maguknak a sal­6 NÓGRÁD - 1983. április 14., csütörtök gótarjániak. Sikerük továb­bá azzal is magyarázható, hogy az itt előállított ter­mékek kielégítik a nagyfel­használók egyedi, szolgálta­tási igényeit is. Az idei esztendő újabb fordulatot jelent a gyárt­mányszerkezetben, mert tel­jes lesz a váltás. A régi, úgynevezett TITAN adó-ve- vő-berendezéseket teljes egé­szében felváltja az FM 300- as család. Ez utóbbiak ko­rábbi társaikkal szemben két, mint a jövő szakembe­reit, várják soraikba, maguk közé a kollektíva tagjai. A salgótarjáni gyáregy­ségben 1977—78-tól folyik tervszerű szakmunkáskép­zés. Évente eddig 6—7 fő szerzett valamilyen szakmai képzettséget. Ezt a folyama­tot az idén tovább kívánják bővíteni, illetve dinamiku- sabbá tenni. A szerszámkészítő szakmá­ba legalább tíz fiatal jelentke­zését várják. Aki a szer­Röviden a tanulmányi időről. A szerszámkészítő és gépi forgácsoló szakmában az általános iskolát végzet­teknél 3 év. A műszerész szakmába csak érettségizett fiatalokat vesznek fel. A képzési idő két esztendő. Az ifjú szakemberjelöl­teket tanulmányi ösztöndíj és társadalmi tanulmányi ösztöndíj illeti meg. Az előb­bi mértéke szakmánként és iskolatí pusonként változik: 260 forinttól 500 forintig tér­Programvezérléses automata forgácsológépet irányít Zsélyi Gábor esztergályos csoport­vezető. eltérnek a technológiában, a konstrukcióban, az elekt­romos megoldásban és kül­ső megjelenésükben. Más­képpen szólva: megfelelnek a mai technikai haladás kö­vetelményeinek. Az új csa­lád előnyeit így jellemez­hetnénk : kis fogyasztás — nagy hatásfok. Az új, korszerűsített ké­szülékekben a megszokott tranzisztorok helyett integ­rált áramköröket építenek be, ami igen jelentős mér­tékben növeli a megbízható­ságot. Egyébként a salgó­tarjáni gyáregység által ké­szített termékek a követke­zők: hordozható kézi rádió- telefonok, járműbe szerel­hető (MOBIL) rádió adó­vevő, fixen telepíthető be­rendezések, kezelőegységek, antennák, szűrők, speciális berendezések, tartozékok. Ez előbbieket felhasználják az iparban, a mezőgazdaság­ban, a .szállításban, a kom­munális szolgáltatásban és a biztonsági szolgálatban. Az itt gyártott termékek keresettségét, jó minőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy az éves árbevételi terv több mint 70 százalékát a szocialista országokba szál­lított termékeikből bizto­sítják. Legtöbb készülékü­ket a Szovjetunióba expor­tálják.’ Utána a Német De­mokratikus Köztársaság, Bulgária következik, majd Csehszlovákia, Lengyelor­szág és Románia zárja a sort. A gyár dolgozói jelenlegi tevékenységükkel Salgótar­ján város üzemeinek szocia­lista exportjából csaknem 70 százalékban részesednek. A tőkéspiacokon viszont nincs előkelő helyük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kutatják az újabb lehetőségeket. Ilyen gazdag múlt és biz­tatóbb jövő láttán nemcsak azok járnak jól, akik már eddig is elkötelezték magu­kat a gyárral, annak fejlő­désével, hanem azok is, aki­számkészítés mellett dönt, az a fiatal az elit szakmák közül választ. A jelentkező­ket jól felszerelt műhely várja. Képzett szakemberek ismertetik meg velük a szakma alapvető fortélyait. Mivel a híradástechnikai iparág igen alkatrészigényes, ezért a szerszámkészítő szak­mát tanulók az átlagosnál magasabb fokú képzettséget nyerhetnek. Mint ifjú szak­emberek, más üzemekhez képest, sokkal nagyobb sza­badságfokkal oldhatják meg feladataikat. Nekik hamar hozzá kell szokni az önálló, különböző tennivalók jó, gyors és pontos ellátásához. A gépi forgácsoló szakmá­ba ugyancsak tíz fiatal je­lentkezését várják. A gya­korlati képzést NC vezérlé­sű, modem gépeken, nagy tudású szakemberek és ki­válóan dolgozó szocialista brigádtagok segítségével va­lósítják meg. A műszerész szakmába tíz fiatal jelentkezését várják. Ez a szakma magas fokú ál­talános műveltséget kíván. A képzés során részegység! és készülekmérői elektroni­kus műszerész képzésben ré­szesülnek a jelentkezők. jed. A társadalmi ösztöndíj 500 forint. A képzés utolsó évének második félévében lehetőség van arra, hogy a legjobb eredményt felmu­tató fiatalok téljesítméhy- bérben dolgozzanak. Mim den tanulónak napi egyszeri étkezést biztosítanak 3 fo­rint ellenében. Az ifjú szakemberjelöltek mellett a gyáregység veze­tése szélesre tárja kapuit azon érettségizett fiatalod előtt, akik egyetemeken, fő­iskolákon folytatják tanul­mányaikat, biztonságos, meg­alapozott jövőjük érdeké­ben hajlandók ösztöndíj­szerződést kötni a gyárral. Jelenleg tíz vállalkozó ked­vű fiatal jelentkezését vár­ják, azok közül, akik villa­mosmérnöki, villamosüzem­mérnöki, gépészmérnöki, gé­pész üzemmérnöki, közgaz­dasági, vagy számviteli egye­temen, vagy főiskolán ta­nulnak tovább. A gyár kollektívájába kí­vánkozó, előbb felsorolt szakmákat elsajátítani akaró fiúk jelentkezzenek a sal­gótarjáni 211. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézetben. Salgótarján, Csokonai út 21—29. (X) A végszerelő műhelyben Radván Henrik és munkatársai. Műszerész szakmákba vár fiatalokat a BRG salgótarjáni gyáregysége

Next

/
Oldalképek
Tartalom