Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

Csempemintázás A már kése csempék mintázását végzi Galma Jánosné, a romhányi kerámiagyár dolgozója. A tetszetős, szép formák szitanyomás útján készülnek. (fotó: barna) ELSŐ NEGYEDÉVI MÉRLEG Túlteljesítenék tervüket a Nógrádi Szénbányák dolgozói A Nógrádi Szénbányák dol­gozóinak első negyedévi telje­sítményét vizsgálva az alábbi köveíÉfetef&re lehet jutni: a gyorsmérleg azt mutatja, hogy többet reméltek, mint ameny- nyi szenet íelszínre hoztak, de a nyújtott teljesítmény sem lebecsülendő. Ugyanis az év első két hónapjában 15 484 tonna többletre tettek szert és ezt márciusban sikerült megtartani, sőt némiképpen növelték, mert a többlet elér­te a 15 609 tonnát. A kép tel­jességéhez hozzátartozik, hogy januárban és februárban kü­lönösebb termelést gátló té­nyező nem adódott, sőt még a külfejtésnek is kedvezett a téli Időjárás. Márciusban már változott a kép. Tiribesen geológiai nehézségek jelent­keztek, Ménkesen pedig vető­sorozat gátolta az ütemes gépi termelést. A lehullott csapa­dék a két külfejtésen mérsé­kelte a lefedést, a termelést és a szállítást. Ráadásul va­gonellátási gondok is kelet­keztek, amelyek 4 800 tonna kiesést idéztek elő. Természetesen nem lehet egy kalap alá venni az akna­üzemeket A már említett gondok miatt Tiribesen 2881 tonna, Ménkesen pedig 3582 tonna lemaradás keletkezett. A mérleg másik serpenyőjét jelenti Szorospatak 971, Ká- nyás 7010, és a két külfejtés 13 691 tonna többletszén- mennyisége. Külön örvende­tes, hogy a keresett lakossági szénből is többet hoztak fel­színre, mint amennyivel szá­moltak. A terv 18 200 tonna volt, a tényleges durvaszén viszont elérte a 19 625 tonnát. A biztos jövőt megalapozó vágathajtásban 143 méter többletre tettek szert a válla­lat dolgozói. A jelenlegi leg­nagyobb beruházás a több mint 400 millió iorintba ke­rülő kányósi rekonstrukció: a tervezettnél lassabban halad, mert a Bányászati Aknamé­lyítő Vállalat dolgozói a terv­hez viszonyítva 97 méterrel lemaradtak. Ha a vízbetörési és geológiai gondokon úrrá tudnak lenni, akkor e lema­radás a továbbiakban csők­Cättsrtit a termeJési költségei! az LKM-öen A Lenin Kohászati Művek­ben értékelték az első ne­gyedévi eredményeket. A nagyolvasztó kiegyensúlyozott havi ütemességgel, az első ne­gyedévben a tervezettnél több mint 6 700 tonnával több nyers vasat termelt. Fokozták az eddig elfekvő készletként tartott, úgynevezett reve- és szeparátorvas felhasználását, ily módon mérsékelte a nyers- vas előállítási költségét. Az acélgyártók is jól dolgoztak, élve az új acélmű adta lehe­tőségekkel, kilencezer tonna acéllal állítottak elő többet a negyedév során, mint amennyi a tervük volt. A henge- reltárlik termelésében lema­radás van, amiben közreját­szott a gépek gyakori hibája és az öntecsek gyengébb mi­nősége. A gyár vezetése rész­letes programot dolgozott ki a gondok megszüntetésére, amire szükség van, hiszen a gyár • a hazai kohászati üze­mek közül a legnagyobb vesz­teséggel zárta az elmúlt esz­tendőt. A nagyüzem idei ter­veiben, a veszteségek mintegy százmillió forintos csökkenté­sét irányozta elő. E terv meg­valósulásáért a különböző ter­mékek gyártási költségeit hat­hét millió forinttal kell csők-: kenteni. s a keresett gyárt­mányokból hat-kilenc száza­lékos termelésnövekedést kí-í vánhak elérni az előző esz­tendőhöz képest. Választmányi ülés Salgótarjánban Versenyben a kisipar VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! " --- ■ N OGRAD AZ 'MSZMP Noa RÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAM AGS LAPJA XXXIX. ÉVF., 86. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. ÁPRILIS 13., SZERDA TcBBtäcskozik a Magyar Szocialista IUi&asiBcas|»iirf Központi bizottsága Kedden összeült a. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen — a Politikai Bizottság javas­latára — a XIL kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól szóló elő­terjesztést vitatja meg a Központi Bizottság. A Központi Bizottság 13-án, szerdán foly­tatja munkáját. (MTI) A gendek ellenére nem rossz a KISZ-munka FIATALOK, FIATALOKRÓL Egyértelműen fejlődést tükröznek azok a beszámolók, melyek KISZ-alapszervezetek munkáit elemzik — állapítot­ta meg tegnapi ülésén a KISZ salgótarjáni városi bizott­sága. Természetesen ez nem jelenti, hogy minden feladatot a legtökéletesebben sikerült megoldani. A közelmúltban le­zajlott értékelő és tervező taggyűléseken a fiatalok kiemel­ték ezeket a gondokat. Jelezték, hogy például a Szakma ifjú mestere vetélke­dőkben a KlSZ-szervezetek számos olyan feladatot kell, hogy átvegyenek, az előkészí­tésben és a lebonyolításban, melyek a versenyirodákban dolgozók munkaköri köteles­sége. Ugyanakkor néhány vál­lalatnál nem ösztönző ezen versenyforma erkölcsi és anya­gi elismerési módja, követ­kezésképpen, az indulók szá­ma kevés. A vitakörök rend­szerességénél sem volt min- dien rendben, ennek okát az oktatási formák naptári évre történő átállásának tulajdonít­ják. A szabad idő hasznos kitöl­tésében tapasztalható a leg­több pozitívum, példád! meg­nőtt az igény a nagyszabású, egész napos, sokszínű, és va­lamennyi réteg számára szó­rakozást kínáló rendezvények iránt. Érzékelhető, hogy mind több lány és asszony vesz részt sportrendezvénye­ken, ugyanakkor bővül a sportprogramok száma. Keserűen jegyezték meg a fiatalok több taggyűlésen is, hogy a Talpon Tarján Klub tagdíját — 100 forintot — befizették, ám sehol sem ad­tak a sportlétesítmények hasz­nálatáért kedvezményt. A beszámolóban elhangzott továbbá, hogy a város KISZ- taglétszáma az elmúlt évben csaknem ezer fővel emelke»' dett. A szervezeti élet gond­jai között jelentkezett viszont az, hogy az alapszervezetek többségénél nem rendszeres a szervezeti élet; az önállóak kérték, hogy a város KISZ- bizottságának apparátusa rendszeresen járjon a rendez­vényekre; az üzemiek is arra panaszkodtak, hogy keveset látják a helyi bizottságok ve­zetőit. A gondok és hibák ellenére az alapszervezetek munkája előremutató, hiszen a problémák hangsúlyozása a változtatás igényét és lehető­ségét rejti magában. Az 1983. évi értékelő és tér-' vező taggyűlések tapasztala­tai után a KISZ salgótarjáni városi bizottsága megvitatta az ez évi FIN-rendezvények politikai tapasztalatait Exportkilátások a gépiparban A Külkereskedelmi és az Ipari Minisztérium össze­hangolt erőfeszítésekkel ösz­tönzi a termelő- és a külke­reskedelmi vállalatokat a konvertibilis exportlehetősé­gek kihasználására. Ezt az ágazat első negyedévi ex­porteredményeinek értékelé­se nyomán határozták el. Mindkét tárca ugyanis reális lehetőségeket lát elsősorban a vasúti járművek, a vízgépek, a különféle erősáramú be­rendezések, az orvostechni­kai eszközök, és egy sor más egyedi termék kivitelének fo­kozására. Az idei konvertibilis elszá­molású exportterv feszített. Bár az év első negyedében a korábbi évekhez képest több üzletet kötöttek a vállalatok — kihasználva a gépipar ter­melőkapacitását, s az eseten­ként élénkebbé vált piacot —, egész évre szólóan mégis ösz- szességében a vártnál kisebb kivitellel számolnak. Igaz, nem egy gyár, vállalat két­szeres vagy ennél is nagyobb arányú exportnövelést irány­zott elő — bár sajnos ese­tenként nem megalapozottan —, jó néhány gyárban és kül­kereskedelmi vállalatnál vi­szont még nem élnek meg­felelően a kínálkozó piaci lehetőségekkel. A Transelektro az év első három hónapjában csaknem 50 százalékkal növelte kon­vertibilis kivitelét, ami an­nak tudható be, hogy koráb­ban hosszú távra szólóan több és nagyobb exporttétel­re szerződtek; főleg erőmű­vek szállítására. Ezek a nagyvállalkozások jelenleg konvertibilis kivitelük felét adják. Hasonlóan sikeresen kezdte az évet a Chemo- komplex Is. Csaknem 200 millió forintnyi kivitelük a múlt év hasonló időszakához képest 80 százalékkal na­gyobb. Az időben megkötött szerződéseknek köszönhetik, hogy az elmúlt hónapokban egyenletesebb ütemezéssel indíthatták útnak szállítmá­nyaikat. Mindez azonban egyik vállalat esetében sem jelenti azt, hogy az export látványos felfutása tovább tart majd. a Chemokomplex például 1983-ra összességében 10 százalékos konvertibilis exportnövelést tervezett. Am mindkét vállalat igyekszik felnőni a követelményekhez; programot dolgoztak ki az export további növelésére. Partnerül hívják a kisebb szövetkezeteket, vállalkozá­sokat. Kiállítanak olyan or­szágokban. ahol termékeik még ismeretlenek, és a piac ígéretes. S ha korábban még elzárkóztak a kis volumenű, néhány tízezer dolláros üz­letektől, most igyekeznek ki­aknázni az ilyen lehetősége­ket is. (MTI) Ülést tartott tegnap Sal­gótarjánban a KIOSZ Nóg- rád megyei választmánya. A testület a kisiparosoknak a megye gazdaságpolitikai cél­jai megvalósításában betöl­tött szerepét taglalta, vala­mint meghallgatta a megyei vezetőség jelentését a leg­utóbbi választmányi ülés óta végzett tevékenységről. A megyénkben kisiparo­sok gazdasági szerepéről dr. Nagy Lajosné titkárhelyettes mondott előterjesztést. Nóg- rádban jelentékeny feladato­kat old meg a lakosság szá­mára a kisipari szolgáltatás. Sokrétűen veszik ki részüket a házépítésből is a kőműve­sek, munkájuk jelentősége fokozódik a felújításban és a karbantartásban. Lényeges, hogy e tevékenységben a mi­nőség továbbra is elsőrangú legyen; mind a megrendelő, mind az iparos érdekében. A magas színvonalú munka elengedhetetlen a kisipari termék-előállításban is. Erre a lelkiismeretesség, az ellen­őrzések mellett a verseny­helyzet is figyelmezteti a szakmák művelőit. Mind­ezekkel párhuzamosan gon­dot kell fordítani a megren­delői érdekvédelemre a szer­vezett formákban. A kisipari szolgáltatások igénylőinek bizalmát tovább kell erősíte­ni a szakmai bizottságok tü­zetes vizsgálataival, hathatós föllépésével. » A vezetőség utóbbi fél év­ben végzett munkájáról, a megyei küldöttgyűlés 1981- ben kelt állásfoglalásainak valóra váltásáról Baranyai Kálmán megyei KIOSZ- titkár számolt be a választ­mánynak. A testület ezután határozatokat hozott a to­vábbi teendőkről, majd ki­tüntetéseket adtak át a jó! dolgozó, a társadalmi életben aktívan részt vevő kisiparo­soknak. MESZÖV-ÖSSZEJÖVETEL lobban ki beli használni Kivifef 40 maliiéért a lehetőségeket! A fogyasztási szövetkezetek százalékkal veszik ki részüket fékben romlott, de továbbra Is 1982. évi tevékenysége lénye- a megyei összforgalomból, emeli a megyei AFÉSZ-gaz- gében az ötéves tervben elő- Ugyanekkor a vendéglátásban dálkodás átiagszíntjét. Rét­irt céloknak megfelelően ala- a megyei részarány — az elő- ság, Pásztó, Szécsény vissza- kult — állapították meg teg- ző évek rendjét megtartva — esett, ugyanakkor Rétság bő­nap Salgótarjánban, a ME- tovább csökkent, vitette ipari tevékenységét, ki­SZÖV elnökségi ülésén. Az Megállapítható, hogy az»,terjesztette a szerződéses összejövetelen — melyen Má- ÁFÉSZ-ek gazdálkodásának üzemeltetést, s ezek várható­ié Csabáné elnökölt — részt színvonala — a jövedelmező- lag javítják a jövedelmezősé- vett Huszák Artúr, megyei ségi mutatók tanúsága sze- get. „Futott még” Kisterenye... pártbizottsági osztályvezető. rint — süllyedt. Kiugró telje- Idei tervüket az ÁFÉSZ-ek Az ÁFÉSZ-ek tavaly. 3 egész sítményt egyedül Magyarnán- szigorú gazdasági körülmé- 1 tized milliárd forint kiske- dór ért el. ezt elsősorban az nyékhez szabták elsősorban reskedetmi forgalmat bonyolí- ipari tevékenység szerkezet- a nyereség mérhető növelését tottak le; ez megegyezik az módosításának köszönheti. Ér- irányozták elő, így rászorul- országos ÁFÉSZ-átlaggal. így sekvadkert megőrizte évekkel nak belső tartalékaik eddigi- a fogyasztási szövetkezetek ezelőtt megszerzett jó pozíci- tői hatékonyabb föltárására boltjai már több mint 41 óját, Salgótarján csekély mér- kiaknázására. ' Valamivel több, mint negy­venmillió forint értékű árut exportált az év első negyedé­ben a salgótarjáni öblösüveg­gyár. A tőkéspiacra irányuló kivitel értéke megközelítette a huszonhárom-millió forin­tot. Négy kontinensre jutnak el a tarján! üvegek: Anglia, Kanada, Marokkó, Kuvait ol­vasható többek közt a meg­rendelő országok hosszú listá­ján. A sima pohártól a csi­szolt kelyheken át a csiszolt és festett vázákig sokféle áru­val elégítették ki az igénye­ket. A szocialista országokba irányuló jelentékeny export elsősorban laboratóriumi esz­közökből és csillárokból, lám­patestekből tevődött össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom