Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-12 / 85. szám

Egy tarjám szerviz iramváltása Yáii£iik©zék versenyben — Eredetileg a szerviz be- Bővíti a szerviz lehetősége- résznek 5 200 forint a fix fi­vétele a nyereség és a vesz­teség határán mozgott — köz­li a javítóműhely irányítója. — Ma egyértelműen nyeresé­gesek vagyunk. De ezt végte­lenül kemény munkával, fe­szített konkurrqnciahárcban értük el. A „langyos vízben lubickolás” idejében is haj­tottunk ugyan, de ha elment egy kuncsaft, hát elment... Ma már alaposan megnéz­nénk, hogy miért megy el... Kétszeres tempó! Tavaly augusztusban adták szerződésbe a Nógrád megyei Szolgáltató Vállalat salgótar­jáni híradástechnikai szervi­zét. Működésük azóta bekö­vetkező változását három-há­rom adat szentbeállítása jel­zi. 1981 tizenkét hónapjában tizenhárom fős produktív lét­számmal 2 millió 541 ezer forint munkadijat kasszíroz­tak be. Az 1982. augusztus 3- "től év végéig eltelt öt nőnap alatt kilenc-, majd tízfős ter­melői közösség 2 millió 517 ezer forint összmupkadíjjal jzárt. Azaz kevesebben, jóval rövidebb idő alatt megközelí­tőleg azonos értéket hoztak létre. — Valamelyest változott a profilunk is — tudatja Hegyi Zoltán szervizvezeíő. — Ki­egészült a tevékenységünk a központi antennák szerelésé­vel. Ez, mint lehetőség jól jött, de fokozottan kitett minket a versennyel járó bi­zonytalanságnak. Pestről, Égerből is jönnek árajánlatok a lehetséges megbízókhoz. Mert könnyen szerezhető pénznek gondolják, ami eb­ből a munkából befolyik. Pe­dig nagy szakmai felkészült­ség kell az antennaszerelés­hez.' it az is, hogy CB-rádiók ja- zetése. Ezért „piánoban” is vitásával egyedül ók foglal- dolgozhatna, de ha több pénzt koznak Nógrádban; ilyen föl- szeretne, akkor havi 20 ezer adattal megyén kívülről is forint díjat kell legalább „be­megbízzák őket, mivel az or- termelni” a közös kasszába, szágban csupán tizennégy ki- Ez kemény föladat, csipkednie jelölt műhely reparálhat meg kell magát. Ha jól hajt, ak- ilyen készülékeket. Kor a szervizvezető «„pluszt juttathat” neki bizonyos ösz- n szeget (bevett gyakorlat sze­OkoS szerződés rint 2 ezer forintot). — Tehát ha nem ilyen ba­A teljesítmény több mint ráti hangulat élne a szerviz­kétszeres növelését azonban ben. akkor a munkatárs érez- nem a valamivel gazdagabb hetné azt is, hogy „főnöki lehetőségeknek tudja be a kegytől” függ, megkapja-e a szervizvezető, hanem a ko- fáradozásáért járó pénzt? rábbinál jóval élénkebb mun- — Pontosan így van — he- katempónak. Mi készteti erre lyesel Hegyi. — Ez azért le- a kollektívát? hetséges, mert a szabály fix — Nagyon okos szerződést fizetést ír elő. Pedig ha tel­kötött velünk a vállalat — jestíménybérre volna módunk, taglalja Hegyi Zoltán. — Nem akkor minden egyes ember fix összeget kell befizetnünk közvetlenül lenne anyagilag havonta, hanem a munkadíj érdekelve a több, jobb mun- 45 százalékát, de legkevesebb kában. Érdekes ellentmondás, 58 ezer forintot. A fennmara- hogy a gazdaságban ma min­dó 55 százalékból nekünk kell denütt a munka szerinti dif- fedezni a munkatársak fize- ferer.ciálást hangsúlyozzuk, tését, emellett a rezsiköltsé- itt mégsem alkalmazhatjuk, get: a gépkocsifutást, a vil- a kisvállalkozó finom!tani- lanyt, a ^telefont és a méreg- valónak érzi még azt is, hogy drága fűtést. Ezeken kívül ha tízfős „csapatának” egy még a munkatársak pluszjut- évben összesen 240 ezer forint tatását. _ _ pluszjuttatást kioszt, akkor Prémiumát? ezután 70—90 ezer forintot — Én' pluszjuttatásnak ne- kell adóznia, ugyanekkor kis­vezném. A szabály azt írja iparosként ennek harmadát elő, hogv a munkatársaknak sem kellene befizetni a nagy í:x fizetést kell kapniuk, s kalapba. Csiszolni kellene még emellett, ráadás adható. Ha a tapasztalatai szerint egyéb minimális 58 ezer forintot fi- előírásokon is. amelyek pil- zetjük be a vállalatnak, akkor lanatnvllag gátolják, hogy e is legalább 140 ezer forint szolgáltatás még- inkább ki- munkadíjat kell begyűjte- bontakozzon, s még rugalma- nünk, hogy ne saját zsebből sabhan elégítse ki az igénye- keJlien valamelyik kötelezett- két, még több forintot fizet­ségünket finanszírozni. Hogy hessen a szerv'z a vállalati 140 ezer forintnál több mun- kasszába. kadíj folyjon be, ahhoz óriási iramban kell dolgoznunk. Az ilyen iramot viszont plusz- juttatással kell díjaznunk. Egv példát említ a szerviz- vezető: az egyik jó Fölpörgött a motor Kertbarátok tanácsadója A" nagy felületen termesz­tett háztáji málnaültetvények­ben már az elmúlt évben is jelentős málnamolylárva-kár- ■íétel volt. Erős fertőzöttség Nógrád, Berkenye térségében alakult ki, de valamennyi ül­tetvényben jelentkezett kár­tétele. A vörös színű lárvák a málna rügyfakadásakor jön­nek elő az éjszakai órákban, majd ezt követően mindjárt a fakadó rügyekbe rágják be magukat. A lárvák 3—4 nap elteltével a vessző bélszöveté­ig hatolnak. A károsított rü­gyek fonnyadnak, elszárad­nak, termést már nem hoz- ■ nak. Az enyhe tél kedvezett a lárvák áttelelésének, így erős fertőzés kialakulásával kell számolni. A tömeges lár- vaelőjövetel április első nap­jaiban várható. Ezért a leg­fejlettebb rügyek vizsgálatá­val kell meggyőződni az elő- jövetel idejéről. A károsított rügyeken látható a lárva ürü­léke, sőt a berágás helye. Az ilyen rügyet széthúzva meg­találjuk a vörös színű lárvát. A védekezéssel késlekedni nem szabad, mert a termő­vessző bélszövetéig hatolt lár­vák ellen már eredményesen védekezni nem lehet. Tehát, csak jól időzített védekezés­sel érünk el megfelelő haté­konyságot. Háztáji ültetvé­nyekben felhasználható á Me- tation 50 EC 0.1 százalékos, vagy a Sumithion 50 EC 0.2 százalékos, vagy Ditrifon 50 WP 0.2 százalékos töménység­ben kijuttatva. Az elkészí­tett permetléhez adjunk No- nit tapadásfokozót. (veszelka) — Ha túl sok fonák szabály műsze- gátolja a kibontakozást, mi képp értek el a korábbihoz képest kétszeres teljesítményt? _ — Nagy volt a lelkesedés, és „ha .egy motor felpörög, ne­héz leállítani. Már megbeszél­tük, hogy ha idén a szabályok nem változnak,' akkor év vé­gén föltesszük magunknak a kérdést, vállaljuk-e tovább. Ezt az iramot csak kedve­zőbb jövedelmi lehetőségek között tudjuk tartani. Mosta­nában több országos tanács­kozást tartanak erről a kér­désről, egyikre-másikra meg­hívnak minket is. Reméljük, ez azért van így, mert az ed­digi tapasztalatok alapján ésszerűsíteni fogjuk az előírá­sokat, s még egészségesebbé válhat ez a szolgáltatás. Molnár Pál „Régi, bevált r©c alEraEmcsz&ink Interjú Rudolf Dasslerrel, a Puma tulajdonosával ww A Váci Kötöttárugyár ven­dége volt a minap Rudolf Dassler, a nyugatnémet Puma cég tulajdonosa. Licencvásár- lási szerződést jött aláírni Ma­gyarországra a világhírű cég vezéralakja. Az egyezség ér­telmében a Senior Kötöttáru- gyár jogosítványt kap a Pu­ma márkájú szabadidő-ruhák hazai forgalmazására. Túl azon, hogy a váci gyár ezzel a nagy hírű Puma egyenrangú partnerévé lépett elő, a szer­ződés jelentősége a nagymér­vű importmegtakarítási lehe­tőségben van. Rudolf Dassler itt-tartózko- dása során ellátogatott a Váci Kötöttárugyár kazár! gyáregységébe is. Ebből az üzemből tavaly 40 ezer da­rab, illetve garnitúra Puma márkájú szabadidő-ruha in­dult útnak. Nem véletlen hát, hogy a vendég nem csupán udvariassági sétának szánta jövetelét: aprólékos gonddal vizsgálódott a csarnokban, ahol a márkás holmikat varr­ják. Ezt az alkalmat ragadtuk meg arra, hogy a világgazda­ság berkeiben jól csengő nevű vállalkozás tulajdonosát be­szélgetésre kérjük. — A Puma márkanevet ná­lunk mindenki ismeri, a cég felépítését, szervezetét kevés­bé. Kérem, mutassa be olva­sóinknak! Tizenötezer embert fog­— A régi, bevált receptet alaposan felkészült, kiváló alkalmazzuk, ettől jobbat úgy- szakemberek tartják vállukon se tud kitalálni senki. Tehát: az egész céget, nélkülük & mindig újjal kell kirukkolni! Puma összeomlana. Kellemes érzetet szerző alap- — Hogyan honorálja ft ki­anyaggal, melyben optimális emelkedő teljesítményeket? aránybán keverednek a tér- —. Természetesen pénzzel, mészetes és a műszálak, a Sok pézzel. A jó munkaerő divatot követő modellezéssel, drága dolog, ezzel számolni lalkoztatunk. Naponta liO ^zt se mi agyaltuk ki, meg- kell. Attól már csak egy drá- ezer par cipőt gyártunk. Csa- tették előttünk már mások, gább van, a rossz munkás, ladi vallalat a mienk, Ármin hogy az öltözék feleljen meg _ Milyennek ismerte me* hatvam es én vezetiuk. Sa- a Sp0rtcélnak, az ár pedig a a magyar munkát? * — Ne higgye, hogy az ud­bátyám és én vezetjük ját gyártásunk folyik az minőségnek. NSZK-ban, Franciaországban, Ausztriában, licencgyártás pedig Jugoszláviában, Magyar- országon, Spanyolországban és a Távol-Keleten. — Honnan a Puma név? — Hogyan hat a világpiaci variasság mondatja velem, étj recesszió a Pumára? elégedett vagyok vele. Evek — Ránk igen kedvezően. A óta azt tapasztalom, hogy jő sportcikkek kereslete nő. Régi a minősége, és komolyan ve- tapasztalat, hogy ha az em- szik a szállítási határidőket bereknek nagyon jól megy, ak- Is- Ezek nélkül ma már alig­— Édesapám alapította a kor kétszer is meggondolják, ha köhetnének számottevő vállalatot, ő is keresztelte el. sportoljanak-e, ha viszont üzletet. Mivel őt Rudolfnak hívták, rosszabbul, mintegy vigaszért —* ön most megtekintette ft először a Ruda névre gondolt a sporthoz folyamodnak. Ez kazári gyáregységet. Ha beül* — lévén rövid, könnyen ki- persze csak az univerzális ne az igazgatói székbe, mit ejthető. Az már azonban vé- szabaidő-cikkekre vonatko- változtatna itt? dett volt, nem választhatta, zik. Ha sífelszereléseket gyár- — Ehhez alaposabban el A Puma teljesen a véletlen tanánk, nagyobb bajban vol- kellett volna mélyülnöm a műve. Rövid szó, ez fontos! nánk. szemlélődésben. Annyit álta­Minden nyelven könnyen ki- _(jn sport0j9 Iában elmondhatok, hogy m ondható, leggyakrabban je- . * . igen nehéz olyan üzemet vé* lentése is azonos. Az állat . Szívesen teniszezek, fu- zetni, ami több, szerteszét könnyedsége, rugalmasssága tokvVsz.°Íí- Sajnos, egyre ke- működő egységből áll. Az pedig kedvező asszociációkat vf*ebb idom jut rá. Szeretek ilyesmi üresjáratokkal terhe­kelt a sportcipő minőségét ?*znl’ megis, ot eve nem volt [j az áttekinthetetlensé­illetően. lec a 'abamon. get 0k0Z Nekem öt-hat távc­— A szabadidő-ruhák gyár- — Érdekelne, milyen szem- labbi raktáram van, s már ez tásában, forgalmazásában ma pontok szerint váltogatja meg is nehézségeket okoz. nagy a világpiaci konkurren- embereit? — önök csinos summákat cia. Önök milyen taktika- — Az előrelátó tervezést, a költenek reklámra, s ehhez hoz fordulnak ahhoz, hogy jó személyzeti politikát rend- élen maradjanak? kívül fontosnak tartom. Az A BÉR ÁRA ff ff Döntő az az ember, aki sokat keres1' Uj szőlőművelési módok Az utóbbi időben hazánk­ban is gyorsan terjednek az új szőlőművelési módok, kü­lönösen az egyes- és a ket­tősfüggöny. Szakszerű kiala­kításukról, fenntartásukról, a gépesítés lehetőségeiről azon­ban alig található magyar nyelvű irodalom. Ezt a hi­ányt pótolja Kriszten György Szerkesztésében az áprilisban megjelenő, Űj magasművelési módok a szőlőtermesztésben című kötet. Az alapismerete­ket követően az olvasó rész­letesen tájékozódhat a kül­földi és a hazai kutatás ered­ményeiről, tapasztalatairól. Két nagyüzem a Husszúhegyi és a Komáromi Állami Gaz­daság szakembereinek kedve­ző eredményei pedig segíthet­nek az új művelésmódok mi­nél tökéletesebb elsajátításá­ba^. Az idén tovább nőtt az új, kísérleti nagyüzemi kereset- adóztatási rendszert bevezető termelőszövetkezetek száma Nógrádban is. A szécsényi kö­zös gazdaság után, ez évben már a karancslapujtőiek is él­hetnek az új rendszer által nyújtott lehetőséggel. Erről beszélgettünk Gergely Sán­dorral a „Karancs” Termelő- szövetkezet elnökével. Az új rendszer lényege, hogy a gazdaságnak a dolgo­zók után egyénenként kell fizetni a sávosan progresszív adót. A PM határozata alap­ján 1983. január elsejétől ér­vényes, hároméves időtar­tamra. A részleteket május elsejéig kell kidolgozni. — Mit jelent az újra való áttérés a közös gazdaságnak, a vezetőknek? — Mindenekelőtt bizal­mat. Ezen kívül nagy lehető­séget a továbblépésre és leg­alább ugyanakkora felelőssé­get. Ezzel a módszerrel való­ban teljesítmény szerint lehet bérezni az embereket. — Hogyan fogadták a ter­melőszövetkezetben? A dol­gozók hány százaléka szava­zott mellette és mennyien el­lene? — Még a múlt évben ké­szült egy szociológiai felmé­rés. Eszerint dolgozóink fele tudatosan vállalja és jónak vallja a teljesítménybérezést. Egynegyedük ingadozik, azaz szövetségesünk, de nem tudato­san, míg a többiek ellenezték.. — Ebből milyen következ­tetés vonható le mostanra? — Még mindig sokan van­nak olyanok, akik egyetér­tenek a bérezés differenciálá­sának szükségességével — el­méletben. A gyakorlatban azonban nem fogadják el, fő­ként ha az ő pénztárcájuk sínyli meg. Hosszú évek óta — minden elképzelhető fóru­mon — azt hangoztatjuk, hogy keressen többet az, aki többet és jobban dolgozik. — Ezek szerint, ha valaki azzal áll elő, hogy szeretne többet keresni... — ...vezetőjének kötelessége több munkát adni. Személyre szóló és konkrét feladatokat. Akad olyan gépkocsivezetőnk aki havi átlagban hétezer fo­rintot keres és olyan is, aki háromezer-kétszázat. Szeret­ném hangsúlyozni, hogy ugyanazzal az eszközzel. Csak éppen az egyik kétszer annyit tett le a szövetkezet asztalá­ra, mint a másik. — Beszéljünk a vezetők köz­ti differenciálásról. — Ez az alapja az egész­nek. Egy vezető minden tet­tével tehetségét, vagy tehet- ségtelenségét igazolja, s ez közvetlenül' hat beosztottaik­ra. Fia pedig így van, akkor ki kell kérni véleményüket, a vezetőt illetően. — Itt meg is teszik? — Igen, mindössze arra ügyelünk, hogy a jól dolgo­zók mondják el véleményü­ket. — Mennyire lehet érdekelt­té tenni egy vezetőt. — Ezt számokkal jobban lehet érzékeltetni. Középveze­tőink között van olyan akinek havi jövedelme 11 ezer forint és van akinek 6 ezer 500. Az előbbi — a tizenegyezer fo­rintos jövedelemből a fix bér 5 ezer 400 forint volt. Úgy vélem ezt a vezetőt sikerült érdekeltté tennünk, az utób­bitól pedig hamarosan meg­válunk. — Azaz van aki felveszi a kesztyűt és van aki meg­adja magát? — Pontosan. És hadd mond­jam el, hogy a mi termelőszö­vetkezetünkben döntő fontos­ságúak azok az emberek akik sokat keresnek, ők állítják elő a többletterméket, érté­ket, nyereséget. A mi felada. tunk, hogy csak azok keresse­nek többet, akik valóban több nyereséget is termelnek. Ez nagyon lényeges kérdés mos­tanában, amikor az ember a legtöbbször ilyen kifejezések­kel találkozik: kegyetlen mun­ka, verejtékes munka, olyan nehéz munka, hogy csak sok­ért érdemes csinálni. Mintha elfelejtkeznének arról, hogy a munka alapvető igénye az embereknek, hisz ebből rep­rodukálja önmagát. Nos ne­künk munkaszerető, a mun­kájukat becsülő emberekre van szükségünk és nem robo- tosokra. — Az eddigi tapasztalatok­ból milyen következtetést le­het levonni? — Legkorábban év végén lesznek közreadható tapaszta­lataink, annyira összetett az új rendszer. Itt a gazdaságban öt éve keressük az érdekelt­ség igazi formáját. Ha nem így lett volna, nem is vállal­juk az új rendszer bevezeté­sét. Egy biztos, ebből csak azok kovácsolhatnak tőkét, akik többet és jobban dolgoz­nak. — És a többiek? — Rajtunk, a vezetőségen és a' vezetőkön múlik, hogy minél többen tartozzanak va­lódi szövetségeseink táborá­ba. Karancslapujtőn ára lett a bérnek. S az emberek több­sége nem sajnálja érte az árat megadni. A jelek leg­alábbis ezt mutatják. Zilahy Tamás olyan személyiségeket nyernek meg, mint Pelé. Most van-e ft Fekete Gyöngyszemhez ha­sonló hírességük a Puma-hol­mik kelletésére? — Persze. Maradona, a leg­utóbbi labdarúgó-világbajnok­ság fényes csillaga. És Pelé újra, hisz’ az ő neve válto­zatlanul vonzó erő, Pelé örö­kös sztár! — Elárulna valamit leg­újabb terveikből? — A cég névé a sportruhá­zathoz, lábbelihez fűződik, el­sősorban ezeket fejlesztjük to­vább, ebben vagyunk specia­listák. Esetleg a teniszütők jöhetnek még szóba, ez azon­ban nem annyira terv még, mint inkább egy ötlet, gondo­lat csupán. — Milyen kedvtelésnek hó­dol? — A családomnak. Ez a hob“ bim, ha úgy tetszik. Két és fél éves fiam, háromhónapos lányom van, rájuk minden időm kevésnek bizonyul. Szcndi Márta Talajfajták múzeuma Észtország minden talajfaj- tája — a futóhomoktól az agyagos, köves földekig ~ megtalálható a köztársaság mezőgazdasági akadémiája szervezésében létrehozott mú­zeumban. Megközelítőleg 120 talajfajta található itt. A mú­zeum jó iskola is a mezőgaz­dasági ismeretek kibővítésé­hez. NÖGRAD - 1983. április 12., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom