Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-10 / 84. szám
/ .VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD A? MSZMP NÓGRÁD MEGVEI BIZOTTSÁGA ÉS A ME ÖVEI TANA CS LA PJA'%*,.-' XXXIX. ÉVF., 84. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. ÁPRILIS 10., VASÁRNAP ORSZÁGOS MEGNYITÓ: SALGÓTARJÁNBAN József Attilára és Juhász Gyulára emlékeznek a költészet napján r Április 11-e — József Attila izüíetésnapja — immár huszadik alkalommal ünnepe a magyar lírának. E napokban országszerte köszöntik a költészet napját, a költő születésének 78. évfordulóját. A líra idei ünnepnapján .megkülönböztetett figyelem irányul Juhász Gyula költői munkásságára is, különös tekintettel születésének 100. évfordulójára. A költészet napja országos eseménysorozatának megnyitóját a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat szervezésében Salgótarjánban tartják, ahol hétfő délelőtt adják át rendeltetésének a vállalat 353-as számú Nógrádi Sándor Könyvesboltjának új otthonát. Az ünnepséghez kapcsolódóan rendhagyó irodalomórára is sor kerül, és a hagyományokhoz híven holnap helyeznek el koszorút a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ előcsarnokában, a névadót ábrázoló dombormű alatt. A megyei művelődési központ, a Balassi Bálint Nóg- rád megyei Könyvtár és más szervek rendezésében a megye egyéb településein is zajlanak megemlékezések, költészet napi ünnepségek, de sokhelyütt már az elmúlt hét során is tartottak évfordulós rendezvényeket. A TIT salgótarjáni székházában például péntek délután került sor irodalmi estre, a mai magyar líra jegyében. A Vasy Géza irodalomtörténész vezette program jegyében egy költőcsoport tagjainak munkásságával ismerkedhettek meg a jelenlévőit. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban a költészet napján az ELZETT Művek versés prózamondó versenyét tartják délelőtt, ezt követően pedig Baranyi Ferenc költőt és Merényi Judit előadóműveszt várják ■— költő-olvasó találkozóra. Hasonló rendezvények lesznek holnap — többek között Pásztón, Bérceién és Rétságon — könyvtárakban, művelődési házakban és üzemekben. Az országos események közül — a salgótarjáni eseményeken túl — kiemelkednek a Juhász Gyulára emlékező ünnepségek. A 100 éve született poétára emlékeznek Szé- kesfevérváron, Szegetlen, Zalaegerszegen, Szikszón, Dombóváron és Győrött. A költészet napjára egyébként több új kötetet jelentettek meg a kiadók, melyeket ezen a napon néhány könyvesboltban szerzőik dedikálnak is. Kicsinyek Hatvanhat kisgyermek elhelyezését biztosítják a kallói óvodában, ahol az 1967-ben avatott gyermekintézmény bővítését a következő esztendőben tervezik. A községben szinte minden gyermekelhelyezési igényt ki tudnak elégíteni, a 33 iskolaköteles pedig egytől-Cgyig részt vesz az óvodai foglalkozásokon. Nagy könnyítést jelent, hogy a helyi szövetkezetek társadalmi munkával támogatják a karbantartást, hozzájárulnak a játékok vásárlásához. A pedagógusok továbbra is várják aa önzetlen segítőket. Képünkön: a nagycsoportosok vezetője, Koncz Jánosnc ábrázolás- és kézimunka-foglalkozást vezet, — kulcsár — Vállalkozni mindenütt r Mór csak olyan az ember természete, hogy, ha valamit nem szeretne, vagy nem tud véghezvinni, akkor azt önmagán kívüli okokkal menti, magyarózza. Egyszerűen fogalmazva: kifogást keres. Manapság hovatovább ilyen ürüggyé válik az az érv, hogy nincs módja mindenkinek vállalkozni. Hiszen - mondják e felfogás hívei — mégsem állhat neki mindenki gmk-t (gazdasági munkaközösséget), szakcsoportot, polgárjogi társaságot, kisvállalatot szervezni... Hamis, önnyugtató logika ez, hiszen még a2 olyan kisvállalkozások alapításától is eltántoríthatja a figyelmet, amelyekre o társadalmunknak szüksége volna. S még hamisabb azért, mert a vállalkozás fogalmát leszűkíti a kisvállalkozásokra. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem ritkán az egyedül üdvözí* tő és korszerű megoldásnak kijáró nyomatékkai írnak, szólnak nálunk a kisvállalkozásokról. Ha így haladunk, egyre inkább homályba szorul, hogy a kisvállalkozás csupán az országos és az egyéni gyarapodást szogáló gazdaságszervezési megoldások egyike. Mint, ahogy az is kieshet közgondolkodásunk figyelméből, hogy nem mindenütt üdvözítő a kisvállalkozás, még ott is lehet veszteni. Több oka van annak, hogy közfelfogásunk itt tart. A legfőbb ok talán az, hogy a 70'es évek legvégén a kisvállalkozások gondolata együtt jelent meg a vállalkozás, a kezdeményezés fontosságának hangsúlyozásával, a vállalati önállóság, a gazdálkodási rugalmasság erősítésének sürgetésével. Ezek a fogalmak egyidőben jelentek meg az új növekedési pályára való átállás programjának — és kommentárjainak — részben új szókészletével. Egy-két adat összevetésével elkerülhetők a félreértések. A nemzeti jövedelem 1982-ben mintegy 650 milliárd forint volt. Ehhez az ipar csaknem fele részben járult hozzá: 320 milliárd forinttal. Ennek az összegnek még a fél százalékát sem éri el az, amit a kisvállalkozások nyújtottak tavaly. Pedig a vállalati gmk- k száma már több mint 3200, a függetleneké pedig több mint 2300 és mintegy 41 ezres taglétszámmal működnek. A „gmk-kon kívüli” szocialista iparban viszont egymillió-háromszázezren dolgoznak. Ha a kisvállalkozások száz százalékkal növelik a teljesítményüket (mezőgazdaság nékül) még okkor sem fogják elérni a gmkjkon kívüli ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása* nak egy százalékát. Hol fontos akkor a vállalkozás, a kezdeményezés? Sehol sem szabadna megnyugtatni a lelkiismeretet azzal, hogy nincs mód a vállalkozásra, mivel nem lehet mindenütt gmk-kat alakítani. Mindenütt vállalkozni kell és mindenütt lehet is. Sőt: elsősorban éppen ott kell, ahol egyetlen ötlet, kezdeményezés azonnal milliárdokat hozhat, ahol a legnagyobb teljesítőképességű termelőeszközök kihasználását, fejlesztését lehet és kell javítani, tehát a nagyiparban. Sőt, általában az iparban, ahol a kis és közepes üzemek teljesítőképessége is sokszorosan felülmúlja, akár az iparon belüli gmk-k kapacitását. A kereskedelemben, a szolgáltatásban, helyileg lehet nagyobb súlya a kisvállalkozásoknak, bár a nagyüzemi kereskedelmi és szolgáltató hálózat nélkül a fogyasztás mai szintjén lehetetlen lenne boldogulni, a kicsik itt is csak kiegészíthetnek, színezhetik a kínálatot. Nem negyvenezer, még nyolcvanezer ember is csak a töredékét képes előállítani mindannak, amire a 10,7 millió állampolgárt számláló szocialista társadalmunknak szüksége van. Ezért az egész országnak a hasznára válna, ha egy új hullám indulna el, a következő gondolattal: elsősorban a gmk-kon kívül kell vállalkoznunk. A gmk-kat arra használjuk, amire valók: egy- egy helyi gond, szűk kapacitás feloldására, a nagygazdaság nagy tejesítményének előseghésére, például karbantartással, alkatrészgyártással, egyegy újítás kivitelezésével, anyagszállítással. Vállalkozás az is, ha például a salgótarjáni síküveggyárban a szűkös kapacitás ellensúlyozására gmk*t hoznak létre. Hasznos kezdeményezés, ha észreveszik, hogy az adott munkahelyen ez lehetséges, és szükséges. De legalább ilyen jó vállalkozás az is, ha például a kohászok egy új brigád megalakítását kezdeményezik, amely a jobb hatásfokú, takarékosabb, feqyelmezettebb munkára vállalkozik. Ha nagy, több ezres kollektívák fognak ösz- sze, annak alighanem hamarabb meglesz a látszatja az ország pénzügyi mérlegében, mint pár száz, vagy ezer kisvállalkozás éves eredményességének, az abból befolyt adóknak. Nagyban kell vállalkozni, annak nagy az eredményei MeigésSsoFÍáíszaffeik közgyűlése Országos diáknapok A közelmúltban lezajlottak az országos diáknapok megyei bemutatói. A KISZ Központi Bizottsága, a Művelődési Minisztérium és az Állami Ifjúsági Bizottság amatőr művészeti bemutató- és minősítősorozatát az idén a megszokottól eltérően indították útjára. Újdonság volt, hogy nem az iskolai diáknapokon választották ki a legjobbnak ítélt produkciókat a további versenyre, hanem közvetlenül a megyei KISZ-bizottságokon jelentkezhettek azok, akik részt kívántak venni a minősítő bemutatókon. Az amatőr művészek, illetve művészeti csoportok 16 kategóriából választhattak, többek között felléphettek énekkarok, kamarakórusok, szólóénekesek, diákszínpadok, vers- és prózamondók, bábosok, néptáncosok, parodisták és bűvészek. A megyei döntőkön külön-kíilön értékelték —, arany, ezüst és bronz oklevéllel — a középiskolások és a szakmunkástanulók műsorszámait. Immár harmadízben adott otthont a megyeszékhely Sal- gó étterme a Nógrád megyei. Mozgáskorlátozottak Egyesülete közgyűlésének szombaton, hogy a mintegy négyszáz fős tagság számot vessen elmúlt évi munkájáról, s meghatározza idei teendőit. A megjelenteket dr. Tóth István egyesületi elnök köszöntötte, majd fölkérte Angyal Rózsa titkárt a vezetőségi beszámoló megtartására. — Megalakulásunk óta feladataink között szerepel —, mondotta —, hogy fölkutassuk a megyénkben élő mozgás- korlátozottakat, fölmérjük tagságunk igényeit, s össze- gyűjtsük a pártolók fölajánlásait. — Ezután a nemrégiben végzett kérdőíves felmérés tapasztalatait ismertette Angyal Rózsa. Mint beszámolt róla, a válaszokból kitűnik, hogy a tagság egyharmada szeretne bedolgozói viszonyt létesíteni, s ehhez kérnek társadalmi segítséget. Sokan szeretnének tanulmányokat folytatni, azonban ez számukra nehézségekbe ütközik, a vezetőség igyekszik megteremteni a lehetőség és igények közötti összhangot. Szólt az előadó a gyógyászati segédeszköz-ellátás gondjairól, megemlítve a jelenleg kapható árukat, majd a pártolók segítségnyújtásait részletezte. Fölsorolni is nehéz lenne a különféle támogatásokat, jóllehet ezekre nagy szüksége — létszüksége — van az alig. háromesztendős egyesületnek. Angyal Rózsa kiemelte a Vöröskereszt megyei szervezetétől kapott 50 000 forint értékű berendezési tárgyakat, amelyek a Salgótarján, Kismarty út 4. szám alatti helyiségüket szépítik, ahol minden szerdán fogadónapot tartanak. Különféle támogatásban részesítette az egyesületet a salgótarjáni ÁFÉSZ, az NSZV, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár, az MHSZ, az SKÜ, a moziüzemi vállalat, a József Attila Művelődési Központ, egyénileg pedig Szigetfalvi Melinda és Szarvas Józsefné önzetlen segítségnyújtásáért mondott köszönetét az egyesületi vezetőség. A beszámoló további részében a munkaterv végrehajtásának tapasztalataival foglalkozott. majd a személyi összetétel változásait ismertette. Végezetül a segélyezésekről, a szociális támogatásokról esett szó. Ezt követően Fazekas Já- nosné, a Nógrád megyei Tanács egészségügyi osztályának munkatársa kért szót, elismerően beszélt az egyesület elmúlt évi tevékenységéről, s megemlítette, hogy július elsejétől a rehabilitáció teljes köre az egészségügyi osztály hatáskörébe kerül. Sapfariáni szolgáltatók Gyorsan reagál a változó piaci keresletre s jó hatással fogja munkába az új vállalkozási formák nyújtotta lehetőségeket a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet. Friss cselekvése, érzékenysége folytán már tavalyi eredményei is a megye legjobb ipari szövetkezetei sorába emelte a salgótarjáni szolgáltatókat — idén pedig ismét megújulási készségéről tesz bizonyságot. Az év első három hónapjában 11 millió forint árbevételt ért el a szövetkezet, több mint kétmillió forinttal, azaz 24 százalékkal magasabbat, mint tavaly ilyenkor. Az előirányzott értéket is bőségesen 18 százalékkal haladta meg teljesítményével. Közrejátszanak a sikerben az újonnan nyitott egységek, például a Mérleg úti fodrászat és kozmetika a reméltnél jóval nagyobb forgalmat bonyolít le. Ennek szomszédságában nyitás előtt áll a szövetkezet ék- szerjavító egysége, valamint a fotóroűterem — mindkét üzletben az utolsó simításokon dolgoznak a szakipari munkád sok. A zabari szerelőüzem mindig a szövetkezet nyereséges részlegei közé tartozott — mostanában sem tagadja meg magát. A korábbitól több saját anyagos bérmunkát vállal, jelentékenyen bőr víti termelési kooperációit. A szövetkezet által végzett lakossági szolgáltatások első negyedévi árbevétele is tiz százalékkal meghaladja a tavaly ilyenkorit. Elterjesztette az átalányeiszámolásos forr mát, ami előnyös a szövetkezet eredményessége és a dolgozók boldogulása szempontjából is. Ily módnn nemcsak fodrászatokat rendez be a dolgozók saját lakásán, hanem februártól háztartási- gép-javító, március közepétől pedig rádió-televízió javítóműhelyt is. Utóbbi kettővel új tevékenységgel bővítette a már meglévők körét, összesen tízen foglalkoznak ilyen javítással tőlük évi kétmillió forint árbevételre számít a szövetkezet. A két, újonnan nyitott műhellyel 3!-ro emelkedett a szövetkezetnél az áta- lányelszámolásos formában dolgozók száma. Száz év — traktorokban Matuzsálemi korú traktorokat gyűjtöttek össze a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát egyik termelőüzemében: Sátorhelyen. A szabadtéri kiállítás a szántóföldi gépesítés egy évszázados fejlődését szemlélteti. A házi múzeum felett a gépműhely Rózsa Ferenc Szocialista Brigádja vállalt védnökséget. Rendbehozták az ócskavasként kiselejtezett traktorokat, melyek többsége üzemképes, akár dolgozhatnának is velük. A gyűjtemény legrégibb darabja a Hoffher— Schrantz cég által az 1867-cs kiegyezés után gyártott első gőzgép. Bivalyokkal vagy ökrökkel vontatták az egyik helyről a másikra, s kizárólag cséplőgép meghajtására alkalmazták. Kazánjához két és fél méter magas vaskémény csatlakozik. Mellette látható az első benzinmotoros masina, fekvő hengere van, és ugyancsak vontatták — 1800 táján készült. Az első önjáró gép a petróleum üzemanyagú amerikai Fordson, amely már igazi traktor: szántottak és vetettek, arattak és csépeltek vele. A traktormúzeumban helyezték el azokat a „kortárs” gépeket is, amelyek már nem vesznek részt a termelésben. Köztük van a legendás hírű G—35 típusú izzőfe- jes traktor, a Vörös Csillag Traktorgyár elnyűhetellen gépe a szocialista mező- gazdaság hősi korszakának becses agrártörténeti emléke.
