Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-09 / 83. szám

Dánia > ' ÁVarsói Szerződés tárgyalásokat ajánl Szűcs Gábor, az MTI prágai tudósítója írja: A továbbra Is bonyolult és feszült nem­zetközi helyzet Orvoslására a kelet—nyugati párbeszéd kiszélesítését és elmélyítését ajánl­ják a Varsói Szerződés tagállamai — ez csen­dül ki a külügyminiszteri bizottság prágai Üléséről kiadott közleményből. A tanácskozáson azokat a gyakorlati lé­péseket határozták meg, amelyek a VSZ po­litikai tanácskozó testületének januári ülésén kitűzött célok eléréséhez szükséglesek. Mint a közleményből kitűnik, a legfontosabb gya­korlati lépésnek a leszerelésről és a bizton­ságról a NATO tagállamaival folytatandó tár­gyalásokat tartják a tagállamok. Mint emlékezetes, a VSZ nyilatkozatában javasolta a NATO-tagoknak, hogy az euró­pai kontinensen egymással közvetlenül érint­kező két katonai szövetség kezdjen tárgya­lásokat szerződés megkötéséről, amelyben le­mondanak mind a nukleáris, mind a hagyo­mányos katonai erő alkalmazásáról és békés kapcsolatokat tartanak fönn. A NATO-tagállamok egyelőre nem. adtak érdemi választ az indítványra, arra hivat­kozva, hogy azt behatóan tanulmányozniuk kell. A prágai közleményből azonban kitű­nik, hogy a NATO-tagországokkal a javas­latról megbeszélések folynak, s a hét szocia­lista ország külügyminisztere hasznosnak és kívánatosnak tartja azok folytatását. Késiek továbbfejleszteni a véleménycseré^ az érde­kelt országokkal és megvitatni velük azokat a kérdéseket, amelyeket a javaslat egyes részleteivel kapcsolatban felvetnek. Mivel meg nem támadási szerződésről van szó, nagy jelentősége van annak, hogy a Varsói Szerződés tagállamai —, mihelyt a feltételek megérettek erre — készek a javasolt szer­ződés egyes pontjait az érdekelt államokkal nemzetközi konferencián megvitatni. A külügyminiszteri bizottság megerősítet­te: a Varsói Szerződés tagállamai arra törté­kednek, hogy Európában ne legyenek sem közepes hatótávolságú, sem taktikai nukleá­ris fegyverek. A külügyminiszterek józan derűlátással mérlegelték a bécsi tárgyalások menetét és a madridi találkozón eddig végzett munka eredményeit. Ügy értékelték, hogy a közép­európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tár­gyalások valamennyi résztvevőjének együtt­működése esetén rövid időn belül sikert le­het elérni. Ez jórészt annak lenne az ered­ménye, hogy a szocialista országok legutób­bi javaslataival lehetőség nyílt a bécsi tár­gyalásokat évek óta fékező eredménytelen létszámvita áthidalására. A madridi találkozóról az értekezlet meg­erősítette, hogy minden erőfeszítést a tartal­mas és kiegyensúlyozott záródokumentum végleges elkészítésére kell összpontosítani. Jelezték, hogy siker esetén készek kedvezően fogadni a javaslatot, hogy az aláírásra kül­ügyminiszteri szintért kerüljön sor. Kinek aHaghrebje? Létrejön-e az ;, államok Maghreb je”, miután a „népek Maghrebjének” megalakítá­sára éppen most negyedszá­zada tett első egységkísérlet kudarcot vallott? A Földközi­tenger nyugati medencéjé­nek politikai megfigyelői az utóbbi hónapokban Algériá­ra figyelnek, ahol az „államok Maghrebje” jelszót nemrég megfogalmazták. Az első meglepetést Bend- zsedid Sadll algériai elnök az­zal szerezte, hogy februárban az algériai—marokkói hatá­ron találkozott II. . Hasszán marokkói királlyal és megál­lapodott vele a két ország vi­szonyának rendezésében, ja­vításában. Azóta a két, ed­dig ellenséges kormány már utazási könnyítésekről is egyezményt kötött és —> ha nem jön közbe semmi — né­hány héten belül felújítják az 1976-ban Marokkó által meg­szakított diplomáciai kap­csolataikat is. Márciusban Algéria Tunéziával írt alá másik szerződést, amely köl­csönös garanciákat tartalmaz egymás biztonságára. A hó­nap végén Dzsallud líbiai ve­zető járt Algírban, s utána Líbiában közölték, hogy „nagy lépést tettek az 1975-ben kör tött algériai—líbiai egység­nyilatkozat megvalósítása fe­lé”. Tunisz is lépett Líbia irá­nyába. Csütörtökön a tuné­ziai külügyminiszter Tripo- liba utazott, hogy rávegye Lí­biát: csatlakozzon a „nagy Maghreb” helyreállításáról folytatott -tárgyalásokhoz. Marokkó, Algéria, Tunézia és Líbia területe az arab nyelvben hagyományosan Maghrebnek, az az „napnyu­gatnak” nevezett térséget öle­li fel Észak-Afrikában. Ha úgy tetszik, ez az arab nyugat. {Szemben az arab kelettel, Egyiptommal és a tőle kelet­re fekvő Mashreknak, azaz „napkeletnek” nevezett te­rületekkel). A Maghrebben először 1958- ban próbáltak egységre jut­ni. A marokkói Tangerba ösz- szehívott értekezletre akkor a nemrég felszabadult Marok­kó és Tunézia baloldali párt­jai küldtek képviselőket. Al­géria még francia gyarmat volt, felszabgdítási szerveze­te, az FLN félig illegálisan képviseltette magát. Noha a meghívót elküldték, Idrisz ki­rály Líbiából senkit sem en­gedett el á „Maghreb-népek tanácskozására”. A „népek Maghrebjének” kíséretéből nem lett semmi. Marokkó po­litikája jobbra fordult, atan- geri értekezlet legnevesebb marokkói résztvevőjét. Ben Barkát a hatvanas években meggyilkolták. Az 1962-ben felszabadult Algériával Ma­rokkó hamarosan határhábo­rúkba keveredett. A hetvenes években Algéria és Kadhafi Líbiája közeledett egymás­hoz, ez viszont a tunéziai ve­zetésben keltett gyanakvást. A hetvenes évek elején ta­pasztalt rövid életű marok- kói—algériai enyhülésnek 1975-től véget vetett a nyu- gat-szaharai háború. Az egy­kori spanyol gyarmatra és foszfátkincsére Marokkó tette rá a kezét, Algéria pedig a terület függetlenségéért küz­dő Polisario frontot támogat­ta. Az idén tavaszi megbékélé­si kísérletek mögött helyi megfigyelők több körülmény együttes hatását véli fölfedez­ni. Először is, a felek szem­mel láthatóan belefáradtak végeláthatatlannak tűnő konf­liktusaikba. A „fáradtság” egyik oka, hogy az olaj- és a nyersanyagárak csökkenése az utóbbi időben gazdasági ne­hézségeket okozott Algériá­nak és Marokkónak: ezentúl több erőt kell összpontosíta­niuk belső gondjaik orvoslá­sára. lassan egyébként is ki­hunyni látszik a nyugat-sza- harai háború' tüze. Marokkó tavaly fallal elkerítette a te­rület számára fontos nyugati, Atlanti-óceánra nyíló vidékét, s már csak azon vitatkozik a PolisarióvaJ, hogy a többi terület hány lakosa vehet részt a hovatartozás eldönten­dő népszavazáson. Algéria közvetítést ígért Marokkó és a Polisario között. A másik tényezőcsoport, amely lépésre késztethette Al­gériát, az, hogy Franciaor­szág és Spanyolország újab­ban mind nagyobb érdeklő­dést mutat a Maghreb iránt. Franciaország a NATO tag­ja, Spanyolország rövidesen szintén az lehet. •A népek, vagy államok nagy közös Maghrebje helyett tehát, úgy tűnik, ma még csak 'a viszontbiztosítások, a kölcsönös megnyugtatások Maghrebje alakul ki a tér­ségben. Mészáros György Ebéd a magyar képviselők tiszteletére Az Apfő Antalnak, az or­szággyűlés elnökének vezeté­sével Dániában tartózkodó magyar parlamenti küldöttsé­get fogadta Poul Schlüter dán miniszterelnök. A nap folya­mán később Ib Stetter ipari miniszter ebédet adott a ma­gyar delegáció tisztelőiére. (MTI) Űrséta Kilenc éve először lépett amerikai asztronauta a nyílt világűrbe csütörtökön. Story Musgrave és Donald Pejer- son, a hétfőn felbocsátott Challenger űrrepülőgép le­génységének két tagja indult több mint háromórásra terve­zett kozmikus felfedezőút- jára. Elsőként Musgrave lépett ki a Challenger kabinjából, kö­zép-európai idő szerint este 10 óra 23 perckor. Az űrkomp ekkor 280 kilométer magas­ságban keringett a Föld kö­rül, a Csendes-óceán felett. Musgrave és Peterson több íz­ben „bejárta” az űrkomp 15 méter hosszú rakodóterét, s huzamos ideig „kóborolt” az űrkomp körül, amelyhez per­sze mindvégig biztosító ká­bel kötötte őket. Az asztro­nauták mindenekelőtt a két­millió dolláros új űröltözetet próbálták ki. Nyomásméré­seket végeztek és igyekeztek felmérni mozgási lehetősé­geiket a látszatra elég nehéz­kes kosztümben. Erre az öl­tözékre tulajdonképpen egy év múlva, jövő áprilisban lesz szüksége a. NASA-nak, ami­kor egy működéskébtelenné vált távközlési műhold Föld körüli pályán való megjavítá­sát tervezi. fiz űrkosztüm az első je­lentések szerint most jól vizs­gázott. Ciprus - és az ENSZ Konsztantln Karamanlisz görög elnök felszólította az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét, hogy a ciprusi probléma megoldására tegyen komoly kezdeményezéseket, egyúttal felelősségteljes magatartást követelt Törökországtól. A görög államfő csütörtök este fogadást adott a kétna­pos hivatalos látogatáson Athénban tartózkodó Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök tiszte­letére. Pohárköszöntőjében hangsúlyozta: az ENSZ-tő! azt várja, hogy a ciprusi kér­désben tegyen „komoly, mer rész és konkrét kezdeménye­zéseket”. A Balti-tenger lánya A Finnlandia-palotát- Alvar Aaltó tervezte. Ha azit, mondom: Kalevala, Sibelius, Alvar Aaltó, száz közül kilencvenkilenc ember rávágja: Finnország. Távolságokat legyőző ko­runkban egyre szorosabbá vá­lik az az ősi kapcsolat, amely a két testvérnépet összeköti kereskedelemben, kultúrában, idegenforgalomban egyaránt. Évente négyezer-ötszáz magyar turista látogat el' az Ezer-tó országába, s mintegy 19 ezer finn vendég érkezik hozzánk. A barátság kölcsönös. A ki­mondottan jó, s immár ha­gyományos finn—magyar ál­lamközi kapcsolatok mellett tizenhat testvérvárosi egyez­mény is létrejött az elmúlt három évtizedben.1 Lahti — Pécs, Kérni — Székesfehér­vár, Tampere — Miskolc, Jyväskylä — Debrecen, Turku — Szeged, Riihimáki — Szol­nok, Peri — Eger, Espoo — Esztergom, Rovaniemi — Veszprém, Vantaa — Salgó­tarján, Varkaus — Zalaeger­szeg, Kuopio — Győr, Oulu — Siófok, Kuhmo — Oroszlány, Kajaani — ■ Nyíregyháza, Mikkeli — Békéscsaoa váro­sok együttműködése folyama­tos a tudományban, a kultú­rában, a sportban és még sok más területen. Minket, magyarokat elsősor­ban a finn természet varázsa vonz, a sok erdő, tó, sziget, a titokzatos lappföld, nem ke­vésbé a mondern városépíté­szet. Mindenekelőtt szeret­nénk látni Helsinkit, a lenyű­göző szépségű, tökéletes har- móniájú, napsugaras fővárost, a messzeföldön híres empire ■ stílusú városközpontot, amely Carl Ludwig Engel építész alkotása. Aki csak rövid időt is töltött a Balti-tenger part­ján, fekvő, dús erdőktől ölelt fővárosban, nem felejti el szecessziós és neoklasszicista épületeit, a Szenátus teret, a helsinki nagytemplomot, a színes, nyüzsgő piacteret, a világhírű építész: Alvar Aal­tó Iélekzetelállító alkotásait, köztük a Finnlandia-palotát Helsinki és környéke bővel­kedik történelmi és kulturális látnivalókban. Csak G&yst említve a sok közül: Järven- pääben találjuk Jean Sibeli- usnak, a finn zenekultúra megalapozójának házát az Ainolát. heti négy alkalommal, A n gyár turisták közül egyre ti ben ^ választják a finnorsz utazás szervezett változal Az IBUSZ, a Budapest T< nst, aVolán Tourist tava tol őszig kombinált utakat szervez: Leningrádig repü vei, onnan vonattal Helsin be, majd autóbusszal jár' az országot. Az Ep.-cress a ‘ husi pori jazzfesztiválra szí a fiatalokat, a 40 konc ten Europa legjobb evyüt T0URr^ják- A- ® -ST mezőgazdász könnyűipari és urbanisztil szakmai utakat szervez H sin ki be, Turkuba, Lahtiba más varosokba. Helsinki, a Balti-tenger nya szívesen fogadja a rr gyár turistákat, akii től mi dig így köszön el: Nlikemi — viszontlátásra! H. A. Zavargások Brazíliában A brazíliai éhségtüntetések és zavargások csütörtökön át­terjedtek Rio de Janeiróra és több más városra. Rio de Ja- neiróban több tucatnyi ember «fosztott egy külvárosi élel­miszer-áruházát, i tejet, rizst, húst és más élelmiszert vitt el. összesen 300 üzlet kifosz­tásáról számoltak be rendőr­ségi jelentések. , A három napja tartó zavar­gások elfojtására Sao Paulá­ban karddal felfegyverzett lo­vasrendőröket, pajzsokkal és könnygázgránátokkal felsze­relt rohamrendőröket vetettek be. (MTI) Szövetségben az értelmiséggel A s 1983 Januárjában megtartott országos agi- tációs propaganda- és művelődéspolitikai tanács­kozás egyik fontos kér- dött el a városban az értelmi- dése volt a párt sző- ségi réteg kialakulásának fo- vetségi politikájának helyes lyamata, Salgótarján szellemi értelmezése társadalmi éle- arculatának formálása, tünkben. E jelentős ideoló- Megyeszékhelyi - feladat, giai eszmecsere lényeges alap- majd az 1960-as évek elejé- elvként állapította meg, hogy tői a városközpont és az ipar „ha növekvő szerepe van az rekonstrukciója, az új termelő­emberi tényezőnek, akkor na- egységek létrehozása, a kul- gyobb a jelentősége az okta- turális központ szerepet biz- tásnak, a tudománynak, a kor- tosító művelődési intézmények szerű és tágértelmű művelt- megépítése, az iskolaváros-jel- ségnek, a világban való jó leg erősödése, a korszerű eligazodáshoz nélkülözhetetlen egészségügyi hálózat kiépíté- marxista világnézetnek, az se sürgetővé tette az értelmi­emberi magatartást, életve- ségiek számának dinamikus zetést alakító erkölcsnek és növelését. Ezért 1963-ban a ízlésnek”. Ebben lényeges sze- városi pártbizottság határoza- repet vállal az értelmiség vá- tot hozott a szakemberellátás rosunkban is. Az értelmiség javítására. Az „Ezer szakem- helyzetét, számának növeke- bért Salgótarjánnak” mozga- dését Salgótarjánban az utób- lom célul tűzte az értelmisé- bi két évtized konkrét tár- giek számának gyors ütemű sadalmi, gazdasági változásai emelését, az itt élők tovább- döntően befolyásolták. Sajátos, képzését, munkájuk eredmé- ellentmondásoktól sem men- nyesebbé tételét. A határozat tes utat jártak végig, melynek sikeres megvalósítását jelzi, eredménye,. hogy ma a város- hogy az értelmiség 23 százá­ban közel 3000 értelmiségi él, léka 1956—1965 között, míg minden munkaterületen alap- 35 százaléka 1967—76 között vetően elegendő szakember telepedett le. dolgozik. Salgótarjánban 1945 A tanácskozáson nagy hang- előtt nem volt számottevő az súlyt kapott a tudás, a tuda- értelmiség. Így a szocializmus tosság erősítése, amely lehe- építésével egyidőben kezdő- tővé teszi alkalmazkodóké­2 NÓGRÁD - 1983. április 9., szombat pességünk fejlesztését, meg- gyeimet fordított gazdasági újulásra való készségünk ki- életünk fejlődése, annak ide- bontakoztatását. E megállapí- ológiai vetületeire, az itt je- tás városunkra is érvényes, lentkező feladatokra, amelye- hiszen a tudatos munka ered- két csak jól felkészült szak- ményeként alakult ki Salgó- emberekkel és vezetőkkel le- tarján szocialista értelmisége hét megoldani. E fontos alap- is. A csaknem 3000 egyetemet, elv figyelembevételével elér- főiskolát végzett szakember tűk, hogy városunkban az ér­közül több mint 1000 a műve- .telmiség legnagyobb létszárh- lődés, az egészségügy, közel csoportját — közel 1500 — kétharmad rész pedig az ipar, műszaki, közgazdasági szak- az államigazgatás területén emberek alkotják, akik meg­tevékenykedik. Munkájukkal felelő felkészültséggel látják el feladataink megoldásában egy- feladataikat. Többségükre a re nagyobb és fontosabb sze- kezdeményezőkészség, az új repet töltenek be, hatást gya- gazdasági körülményekhez va- korolnak a munkahelyi kol- ló alkalmazkodás a jellemző, lektívák, a város lakosságé- Munkájuk összekapcsolódik a nak hangulatára, részt vállal- minőségi követelmények érvé. nak a várospolitikai feladata- nyesítésével, a gazdálkodás ink megoldásában. A közélet- hatékonyságának növelésével, ben betöltött szerepük indo- a vállalati önállóság fokozásá- koljá, hogy a városi párt-, ál- val. A műszakiak mintegy le- lami és tömegszervezeti testű- le közvetlenül a termelést irá- letek megfelelő figyelmet for- nyitja. így jól ismeri a mun- dítsanak az értelmiségre, ja- kásság érdekeit, céljait és azo- vítsák a körüliben folyó mun. nősül is vele. ka színvonalát és rendszeres- A műszaki és közgazdasági ségét. Céljainkkal összefüggés- szakemberek élet- és társada- ben testületeik folyamatosan lomszemlélete reális, döntő vizsgálják a Salgótarjánban többségükre a szocialista gon. élő és dolgozó értelmiség hely- dolkodásmód a jellemző, zetét meghatározó főbb folya- Nagy részük aktívan vesz részt mátokat és jelentős segítsé- munkahelve politikai életében, get nyújtanak a konkrét gon- bekaocsolódik a lakóterületi dók megoldásához is. közéletbe, a különféle tudomá­A tanácskozás kiemelt fi- nyos szervezetek munkájába. mailag, politikailag felkészül­ten, hivatástudattal és ered­ményesen végzi munkáját. A városban nincs pedagógus­Viszonylag szerény a részvé- hiány. Képesítésnélküliek nem telük a kutatómunkában. A tanítanak. A szakosan leadott műszaki értelmiség egy ki- órák aránya közel 100 száza- sebb hányadánál azt tapasztal- lékos. A pedagógusok eredmé- juk, hogy az emberi és tár- nyesen oldják meg az új tan- sadalompolitikai szempontokat terVek és nevelési dokumen« nem veszik kellően figyelem- tumok bevezetését, gyakorla- be, vagy másodlagosnak tart- ti alkalmazását. Folyamato­ják, túlhangsúlyozzák a tech- san bővítik ismereteiket. Töb- nika és a gazdaság szerepét, ben bekapcsolódtak az orszá- nem fordítanak megfelelő fi- gos pedagógiai kísérletekbe, gyeimet ezek politikai vetü- erőfeszítéseket tesznek, hogy leteire. Az ilyen felfogásokkal mérsékeljék azokat a feszült­szemben főleg meggyőző ér- ségeket, amelyeket az iskolák velést, hatékonyabb agitáci- zsúfoltsága okoz. ós és propagandamunkát kell A pedagógusok általában szf- alkalmaznunk. vesen tevékenykednek a köz­A konferencia foglalkozott életben, vállalnak tisztségeket a felnövekvő nemzedék párt-, állami társadalmi szer­világnézeti nevelésének vezetek testületéiben, a város kérdéseivel. Hangsúlyozta „a kulturális életében. Gondként szocializmus jövője nagymér- jelentkezik, hogy pedagógu- tékben függ attól, hogyan, saink egy része még mindig milyen úton jutnak el a fel- keveset vállal a közéleti műn- növő nemzedékek a szocializ- kából. A pedagógusok köré- mushoz. Mennyire zökkenő- ben igen magas a nők aránya mentesen tudnak beilleszkedni és a sokirányú munkahelyi, a szocialista társadalom épí- közéleti és családi feladataik tésébe, hogyan tudnak azono- megoldása miatt többségük sülni a szocializmus céljaival, túlterhelt. Megfigyelhető, hogy értékeivel, ideológiájával.” a fiatal nevelők egy részének Meggyőződésünk, hogy ebben kevés az élet- és pedagógiai a pedagógusok szerepe rendkí- tapasztalata, hiánvos a társa- vül jelentős. Ezért is fordítunk dalmi ismerete. Főleg a lakás­élénk figyelmet a városi ér- sál nem rendelkezők, a pálya, telmiség másik legnépesebb kezdők kisebb hánvada mun- csoportjára. Megítélésünk sze- káját nem tartja eléggé meg« rint túlnyomó többségük szak- becsültnek és elismertnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom