Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-08 / 82. szám
Az energiatakarékosság nemcsak pénzkérdés Beszélgetés Czipper Gyulával, az OEGH-vezetőjével Szokatlanul enyhe volt a ti tünkről beszélgetve — először Czipper Gyulától, az Országos vezetőjétől: — Mennyit takarított meg nekünk ez az időjárás? — Az már biztos, hogy any- nyl energiát tudtunk megtakarítani, amely több tízezer tonna olaj árával egyenlő. Egyebek közt ez is közrejátszik abban, hogy sikerült kiegyenlítenünk az 1982 eleji túlfogyasztást, s tavaly is csak annyi energiát használtunk fel, mint egy évvel korábban. Ebben persze segített a meleg nyár is: kevesebb energia kellett például a mezőgazda- sági termények szárításához. S végül, szerepet játszott az is, hogy nem növekedett az energiaigényes iparágak termelése, s érzékelhetőek a takarékosság eredményei is. Mindent egybevetve a termelő ágazatokban körülbelül egy százalékkal csökkent a fogyasztás, miközben a lakosságé három százalékkal nőtt. Ez utóbbin belül főképp a villa- mosenergia-felhasználás emelkedett gyorsan: mintegy tíz százalékkal haladta meg az előző évit. — Elfogadhatónak tartja a lakossági fogyasztás ilyen gyors növekedését? — Természetes dolog, hogy viszonylag gyorsan emelkedik a lakosság energiafelhasználása. Magától értetődik például hogy ha megépül egy lakótelep, vagy akár csak egy családi ház, akkor új fűtőkészülékekre, világításra, háztartási gépekre van szükség. A háztartások korszerűsödése, a villamos háztartási gépek gyors elterjedése is növeli a fogyasztást. Reméljük persze, hogy a lakosság is jobban takarékoskodik, s sokat tesz még azért, il. Ezért — az energiahelyzenem is kérdezhettünk mást Energiagazdálkodási Hatóság hogy valóban csak annyi energiát használjon fel, amennyi indokolt. — Hol tartanak a termelő ágazatok az energiatakarékossági célok megvalósításában? — Az energiatakarékossági kormányprogram azt írta elő, hogy egyfelől csökkenjen az energiafelhasználás növekedési üteme, másfelől pedig az energiahordozók között mérséklődjék a legdrágább energiahordozó, a kőolaj aránya. Inkább helyettesítsük azt szénnel, vagy pedig földgázzal. A program végrehajtása jól halad. Az elmúlt két évben például mintegy 500 vállalat vállalkozott olyan beruházásokra (összesen mintegy tízmilliárd forint értékben), amelyeknek mind az olajmegtakarítás a céljuk, illetve az, hogy mérséklődjék az energiaigény. E beruházásoknak kiemelkedő szerepük van abban, hogy az elmúlt években gyakorlatilag nem nőtt az ország energia- fogyasztása. Még örvendete- sebb, hogv jelentősen csökkent a kőolaj-felhasználás — 1982-ben például 2 millió ton. nával kevesebb olajat dolgoztunk fel, mint 1978-ban — Mégis, miből származik ez a megtakarítás? — Egyfelől abszolút mértékben is megtakarítottunk kő- olajtermékeket. A benzin fogyasztói árának emelése, például meggondoltabbá tette az autótulajdonosokat, kezdik megtanulni, hogy kevesebb üzemanyag felhasználásával is jól lehet vezetni. Nem kevés tüzelőolajat takarítottak meg például a mezőgazdaságban, a termények nedves szárítása, valamint a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása révén. Másfelől viszont országszerte széles körben használtak fel olaj helyett más hazai energiahordozókat, például szenet, földgázt, villamos energiát. Ezt persze a hazai energiatermelő ágazatok növekvő erőfeszítései tették lehetővé. A szénbányászat például már tavaly 26 millió tonna szenet hozott felszínre, holott az eredeti előirányzat szerint csak 1985-ben kellett volna ennyit termelnie. Növekedett a földgáztermelés: a 6,5 milliárd köbméter mennyiségű értékes energiahordozó nemcsak azt tette lehetővé, hogy ellássuk a lakosságot, s a múlt év végén Pécsre is eljusson ez a fűtőanyag. Lehetőség lesz arra is, hogy 1983—85 között újabb településeket kapcsoljunk be a földgázvezeték-hálózatba. Ide kívánkozik, hogy eközben a kőolajbányászat is tartotta évi 2 millió tonnás termelési szintjét, ami nem kis erőfeszítéseket követelt. — Térjünk vissza még a szénbányászathoz! Már azért is, mert az elmúlt évben több helyen nem jutott elég szénhez a lakosság. Mire számíthatunk az idén? — Tavaly igen nehéz geológiai viszonyokkal kellett megküzdenie a bányászatnak, emiatt maradt el a tervtől az év első felében. Ezért nem tudta abban az időszakban teljes mértékben kielégíteni a lakosság igényeit. Az év végéig azonban behozták az elmaradást, s túlteljesítették a belkereskedelem rendelését. A bányászok áldozat- készségére továbbra is számi- hatunk, ha kell. jó néhány szabadnapjukat feláldozzák. Már ez is garantálja, hogy év közben várhatóan kiegyensúlyozott lesz az ellátás. S még jobban javul majd a helyzet, ha elkészülnek az új brikettgyárak. A termelés egyébként ma is nő: 1983-ban már 1,6 millió tonna brikettet szállítanak a fogyasztóknak, százezer tonnával többet, mint például 1982-ben. — Az idei népgazdasági terv azt írja elő, hogy az ország energiafelhasználása legfeljebb egy százalékkal emelkedhet Mit tehetünk ennek érdekében? — Ez igen sokrétű feladat. Az energiagazdálkodási kormányprogramban összefoglalt feladatokat kell hatékonyan végrehajtani. Gyors ütemben kell például hasznosítani a kutatási eredményeket, üzembe helyezni az energiatakarékos berendezéseket. S természetesen bővíteni kell az energia- takarékos háztartási készülékek gyártását is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak még kihasználatlan tartalékok az iparban. Annyit például még egy pénzszűkében levő vállalat is megtehet, hogy korszerűsíti elavult fűtési rendszerét, vagy pedig mérőműszereket vásárol, amelyekkel fel tudja deríteni, hol használnak fel több energiát a kelleténél. — A szűkös vállalati erőforrás azért erre nem mindig elég. A jövőben is számíthatnak az állam támogatására? — Még a mai, korlátozott anyagi körülmények között lehet hitelt kapni ilyen beruházásokra. A takarékosság azonban nem mindig pénzkérdés. Számos tapasztalat mutatja például, hogy rendkívül sok múlik az energetikusok hozzáértésén, lelkesedésén. Az ilyen emberek munkájának támogatása, ötleteik, javaslataik megvalósítása semmiképpen sem nélkülözhető módszere az enersiaáazdá'ko'bís- nak. Kozma Judit ROMHÄNYI REMÉNYEK 1 ■ . I! Az első lépések az ű] úton Ä iturgén titka Űjabb titkát tárta fel a kazah föld: a balhas-vidéki sivatag déli szélén egy alig észrevehető, jeltelen domb alatt középkori harcos sírjára bukkantak. A leletre véletlenül, építkezés során találtak. A temetkezési hely korát az archeológusok legalább hatszáz évesre becsülik. Alapos feltáró munkák során sikerült fellelni arannyal és ezüsttel kivarrt selyemkaftán*marad- ványokat, aranycsattal díszített övét, bőrcsizmákat. Ugyancsak itt került felszínre egy „hosszúcsőrű” ezüstedény és egy arany-ezüst ötvözetből készült pohár, amelyet lótuszvirág és tekervényes csigavonal díszít. A kutatók véleménye szerint a ruházat gazdag és művészi díszítése aZ arany- és ezüsttárgyak jelenléte magas rangú személyre utal. A történészek ismeretei szerint a jelenlegi Alma-Atinszkaja és Taldi-Kurganszkaja körzetek a XIII. században az ismert hadvezér, Csagataj birtokaihoz tartoztak. Gogol-múzeum Szovjet írók csoportja a pus- kini Mihajlovszkij-múzeum- kerthez hasonló emlékhely felállítására tett javaslatot a volt Vasziljevko (ma Gogol- Mirgorod járás) helyén. Már épül Gogolevóban az emlékház, folytatódik a nagy író tevékenységével összefüggő kiállítási tárgyak felkutatása. Kutatják a Gogol-korabeli dokumentumokat, a kor hiteles leírásának írásos emlékeit. Gogol saját kezűleg is részt vett a tanyaház felépítésében. A kert többek között szerepel a „Holt lelkek” című regényben is. Megnyitották az egykori folyóparti barlang bejáratát is a látogatók előtt. A teljes helyreállítást eredeti dokumentumok, fényképek és reprodukciók alapján végezték. A romhányi termelőszövetkezet az utóbbi években a megye egyik gyengélkedő gazdaságává vált. Ezen az sem sokat módosított, hogy az 1981-os mérleghiányos év után tavaly 160 ezer forint eredménnyel zártak. Ez ekkora gazdaságnál gyakorlatilag a nullával egyenértékű. Változást várnak A februári közgyűlésen a szövetkezet új elnököt választott, Kurali Béla személyében és távozott a gazdaságból" az elnökhelyettes és a főkönyvelő is. A nagyüzemben a hangulat — alapjában véve — bizakodó, de sokan aggályaikat fejezik ki, mert az elmúlt két évben csak eredményben volt hiány, hitegetésekben nem... — Sok társam nevében remélem. hogy az idei esztendő után nem azt fogjuk hallani a zárszámadáson, sajnos ezúttal sem tudunk nyereséget fizetni — mondja Kovács János gépkocsivezető, aki öt éve dolgozik a közös gazdaságban és bizony szebb napokat is megélt már. — A bizalom megvan, a kérdés mit tesz az asztalra a vezetőség Mi a saját területünkön mindent elkövetünk annak érdekében, hogy végre sikeres évet zárjunk. A gazdaságban az egyik legtöbb gondot okozó ágazat az állattenyésztés volt az elmúlt években. Jövedelmezősége évről évre tovább romlott, s a helyzet változásához gyökeres átalakításokra van szükség. Ennek egy része már be is következett. Sági Jánosné, a tereskei tehenészeti teleo vezetője így vélekedik erről: — Az idén lényegesen kedvezőbb helyzetben vagyunk a tavalyinál. Két hónap alatt 15 ezer literrel nőtt a tejtermelés és takarmány is van. Aki ezen véletlenül csodálkozna, annak elárulhatjuk, hogy ez Romhányban eredményként könyvelhető el. Korábban ugyanis a legnagyobb takarmányvásárlók közé tartoztak, ami távolról sem tartozik az olcsó szórakozások közé. A vásárolt takarmányokkal — többnyire — fölemésztődik a remélt haszon is... Értelmes célokért érdemes A fiatal állattenyésztési szakember „újított” a munkarenden is, bár ez az ott dolgozók körében nem aratott osztatlan tetszést. Ezt a nepszerűtlen intézkedést viszont vállalni kellett. — Lehet, hogy korábban kevesebb is elég volt, ma már viszont kevés, ha eredményt akarunk elérni. Dr. Dobos János állatorvos a következőképpen vélekedik a tennivalókról: — A képesség az emberek többségében megvan, csupán ki kell hozni belőlük. A mezőgazdasági termelés valamennyi ágazatban csapatmunka, s mint ilyen azt Igényli, hogy mindenki dőljön a hámba. Ezzel az esetek többségében nem is szokott baj lenni. Annál inkább hátrányos volt a régebbi elképzelések, koncepciók nélküli vezetés. Ennek következménye lett, hogy a hámmal együtt a gazdaság szekerét is húzták ugyan, de több irányban. Egy dixielandzenekarban kétségkívül erény ha mindenki mást játszik, de egy mezőgazdasági nagyüzemben ez a stílus nem sok eredménnyel kecsegtet. — Az új vezetés bizonyára következetesebb lesz. értelmes célok elérését tűzi ki Valamikor nagy öröm volt ebben a termelőszövetkezetben dolgozni, büszkék voltunk rá, és reméljük, hogy a jövőben nem kell szégyenkeznünk eredményeink miatt. Az állat- tenyésztésben is fiatal, jól • képzett gárda dolgozik, a dolgozók többsége igényli a rendet, a fegyelmezett munkát, s ez biztosíték a jövőre nézve. Megalapozottan, körültekintően Szabó György kooperátor új ember a közös gazdaságban, s új a beosztás is. — Közvetlenül a szövetkezet elnökének vagyok alárendelve — mondja — s az ipari tevékenység szervezése a feladatom. — Várható-e valami változás a kiegészítő tevékenységben? — Ez már létkérdés számunkra. így is több éves késésben vagyunk, egyre nehezebb labdába rúgni, mind gyakrabban kínálnak olyan munkalehetőséget, amelyeket mások nem vállalnak el. — Gondolom nem hiányzik, hogy valami kilátástalan tevékenységbe fogjanak. — Ez minden valószínűség szerint végzetes lenne. Csak megalapozott, körültekintő szervezés után szabad belekezdeni bármilyen munkába. A tervek szerint szakcsoportokat hoznak létre, vállalkozókedvű, kvalifikált szakemberekből elsősorban építőipari. vasipari tevékenység végzésére. Négy szakcsoport már közvetlenül indulás előtt áll, de nagy szerepet szánnak az önálló építőipari főágazatnak, valamint számítanak a már meglevő, helyi üzemekben jelentkező lehetőségek eddiginél jobb kihasználására is. A romhányi termelőszövetkezetben a napokban zajlott le az a tárgyalás, amely során a felülvizsgáló bizottság elemezte, értékelte, s a szövetkezet új vezetése elé tárta a tartósan gazdagságtalan termelés okait, s javaslatokat tett a változtatásokra. Az egyedi rendezés ügyében a MÉM—PM várhatóan még az első fél évben állást foglal és megteszi a szükséges intézkedéseket. Ezek valóra váltása viszont a romhányiakon múlik. Zilahy Tamás üé§Fá«lra®fff®i*i kovácsok A Nógrádmegycri Vastömegcikk Ipari Szövetkezet kovácsoló» részlegénél a haza! szerszámgyártás számára készülnek különböző alkatrészek, amilyeket más iinemekben munkálnak meg. Képeinken a szövetkezet kovácsai közül mutatunk be néhányat. Rácz József lcgkalnpáccsar alakítja ki a svéd csőfogókhoa szükséges félkész terméket. Műszakonként 1.700 darab készül frikciós gépen Botos Tibor gépmester munkájával a laposfogók elemeiből. Hagyományos termékeik közé tartozik az állvány- és szobrászkapocs, amelyből Bangó Győző naponta 200 kilogrammot gyárt. Rácz György gépmester szeme"horgok kialakításában vesz részt. Előliajlílás, lyukasztás cs az úgynevezett vissza vasalás után adják át a felhasználóknak ezt a termeket. —képek: kulcsár— NOGRÁD - ivói. ápniis 8., péntek O
