Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-07 / 81. szám

LABDARÚGÁS - MEGYEI BAJNOKSÁG Otthonéban vesztett Romhány és a Volán Erdőkürt—Balassi SE 3—3 (3—0) Erdőkürt, 500 néző, v.: Fo­dor. Erdőkürt: Radios — Fe­kete, Zsíros, (Nagy Z.), Nede- liczki, Holicza — Proksza, Számpor, Buris — Balogh, (Dóra), Czeba, Dombi. Edző: Haviár János. Balassi SE: Busái — Sívó, Széles Gy., Nagy L., Székesi — Varga L., Németh, Gáli, Klement — Ve­res M. (Nagy A.), Varga I. (Gál J.). Edző: Nagy J. Lász­ló.; Zivatar és jégeső sem za­varta meg a nagy iramú já­ték' résztvevőit a két ellenté­tes1 félidőből álló összecsapá­son, Kiállítva: Buris, ill.: Var­ga L, Góllövő; SzámDor (2), Balogh, ill.: Németh. Gáli.Gál. Jó; Zsíros, Nedeliczki, Prok- sza, ill.: Sívó, Németh, Gáli, Klément. Nógrádmesryer—St. Bányagép SK 3—1 (0—1) Salgótarján, Szánasi út, 300 néző, v.:_Gilyen. N.-megyer: Kormány — Verbói, Kojnok, Géczi, Balázs B. — Balázs Z., Balázs L. (Sándor), Kruppa, Tátrai — Rácz T., Godó. Ed­ző: Koszta László. Bányagép: Lehoczki — Rappi I., Bállá, Rappi J., Simon — Kovács, Horváth, Ács, Romhányi — Pusztai, Draikó. Cs.: Hegedűs, Molnár. Edző: Benke János. 27. perc: Romhányi bombája a lécről vágódott a kapuba. 56. perc: Godó szabadrúgása a jobb felső sarokban landolt. 68. perc: Tátrai buktatásáért 11-esből Kruppa lőtt gólt. 80. perc: Godó góljával a vendé­gek megérdemelten nyertek. Jó: Kojnok, Balázs B., Tátrai, Godó, Kruppa, ill.: Bállá Ács, Römhányi. Kisterenye—Romhány 1—0 (1—0). Rómhány, 600 néző, v.: Dó­ra. Kisterenye: . Szikora — Mátrai, Simon, Halmi, Ozs- váth — Szekula, Bakos, Sip- kó — Németh T., Rátóti, Koós, Cs.: Bodor, Tóth A. Romhány: Kovács — Koczka, Győri, Kertész, Jelen — Ma­tyóka, Kecskés, Szűcs — Sá­gi, Zagyvái, Pincze. Cs,: Tóth Jj. Kaliczká; Edző; Vidömusz János,' A 40. percben szabad­rúgásból - csattant kapufán a labda, Németh T. beadását Szűcs menteni akarta, s fe­jessel öngólt vétett. Szünet után nyomasztó romhányi fö­lényben a vendégek „kibek- kelték” a sikert. Jó: Szikora (a mezőny legjobbja), a közvetlen védelem, Szekula, Rátóti, ill.: Koczka, Kertész, Kecskés, Szűcs. Mátranovák—2. sz. Volán 1—0 (0—0) Salgótarján, Somlyói út, 300 néző, v.: Patócs. M.-novák: Zólyomi — Kilczin, Vanó, Tóth Lajos, Csikós — Simon, Nagy L., Kotroczó, Mihály — Lakatos, Mezei. Cs.: Kovács, Farkas. Edző: Csernák László. Volán: Herczeg — Mocsányi, Póczos, Pál, Ludányi — Ka- reczki, Fekete I., Blaskó (Langa) — Isdinszki, Patai, Simon. Edző: Kiss Imre. A Volán körülményeskedett, a novákiak kontratámadásai mindig veszélyesebbek vol­tak. Félidei zápor után, a 72. percben bal oldalról beívelt szögletrúgásból Simon csúsz­tatott fejessel szerezte a gvőztes gólt. Szőnyi SE—St. Ötvözetgyár 5—2 (1—1) Jobbágyi, 400 néző, v.: Laczkó. Szőnyi SE: Halasi — Szrena, Kéri, Gyetván, Mol­nár — Csorba J. (Tóth J.), Kocsis, Kosik — Ács, Sándor, Petre (Váradi Z.). Edző: Csor­ba Tibor. St. ÖMTE: Bozó — Győré, Hulitka, Klányi, Bo­gár — Szabó, Kovács P., Bartha — Nagy, Dollencz, Kovács V. Cs.: Csaszlovszki, Pusuma. Edző: Kriskó Lajos. Kiegyensúlyozott félidő, maid a 71. perctől, Bozó kapus ki­állítása után a vendégek visz- szaestek. Hullottak a hazai gólok. Szerzőik: Sándor. Szre­na (2—2), Kosik. Az ÖMTE- ből Bogár és Nagy volt ered­ményes. Kéri, ill.: Bogár fi­gyelmeztetve. Jó: Halasi, Szrena, Kocsis, Sándor, ill.: Bogár, Nagy, Bartha. Szendehely—St. Somos 4—0 (2—0) Szendehely, 300 néző, v.: Lőcse. Szendehely: Szúnyog — Müller, German A., Újvári, Bach — Reich, Gáspár, Ger­man J. — Földvári, Gáspár, Mácza (Rónai). Edző: Máthé Emil. Somos: Földi — Szeke­res, Miklós, Miklósi, Szabó L. — Smida, Orosz, Dóra — Kaspár, Kajzinger, Bede. Ed­ző: Bandúr Mihály. A végig többet kezdeményező helyiek Gáspár, Földvári, Rónai és Holecz góljával ilyen arány­ban is megérdemelten nyer­tek a lélektelenül vívódó so- mosiakkal szemben. Jó: Gás­pár. German J„ Földvári. Bach, ill.: Miklós, Orosz, Bede. Kazár—Szurdoknüspökl 3—3 (2—2) Kazár, 200 néző, v.: Berta. Kazár: Telegdi — Szabó, Cze- cze, Csürke, Nagy — Varga, Hársi. Praveczki L. — Tóth M. , Kovács, Tóth L. Edző: Simon Imre. Sz.-püspöki: Klinkó — Kosik. Szabó, Kiss Sz., Kiss I. — Makai, Ko­vács, Pintér — Szeles, Fodor, Hepp (Tajti). Edző: Bendik Ferenc. A csúszós talaion Czecze, Tóth M., Tóth L., ill.: Kiss I., Pintér és Szeles lőtt gólt, Kovács L. (Szurdok) ka­pott sárga lapot. Jók: a góllö­vők. Nézsa—Rzéesény 2—1 (2—0) Nógrádsáo. 300 néző. v.: Martinkó. Nézsai TSZ SE: Szépvölgyi — Solti, Koncz P., Prontvai, Bera — Zatykó, Fleischer, Szilágvi — Kovács. Füle. Szabó (Szklenár). Ed­ző: Majnik János. Szécsény: Vanya — Gerőcs, Vágner, Gvenes. Szeles — Kalmár, Szita. Földi — Szerémi, Jusz­tin, Szabó. Cs.: Majoros, Hu- gyecz. Edző: Kovács József. A 30. percben Kovács és Füle mesteri góljával a hazaiak már biztosan vezettek. A «8. percben Kalmár kapufára lőt­te a vendégek 11-esét, a 86. percben Szita a felső sarokba lőve szépített. A bajnokság állása 1. Romhány 21 12 6 3 50-15 30 2. Kisterenye 21 11 6 4 36-15 20 3. St. 2. SZ. V. 21 12 4 5 44-24 28 4. Mátrán. 21 8 10 3 26.20 26 5. Szőnyi SE 21 9 6 6 38-27 24 6. St. ötvözet. 21 9 6 6 40-32 24 7. N. TSZ SE 21 8 7 6 33-23 23 8. Kazár 21 7 9 5 28-25 23 9. NÖgrádm. 21 8 5 8 37-38 21 10. Balassi SE 21 8 5 8 34-30 ?1 11. Erdőkürt 21 6 7 8 29-27 19 12. Szendehely 21 6 5 10 26-44 17 13. Szécsény, . 21 5 5 11 27-44 15 14. St. Somos 21 5 5 11 27-46 15 15. St. B. SK 21 5 3 13 2«-<7 13 is. Szurdoké. 21 2 5 14 in-ss 9 összeállította: Andó Miklós KOSÁRLABDA Felszabadulási emlékverseny Április 2-án és 30-án a salgótarjáni sportcsarnokban a serdülő korosztály legjobb kosárlabdázni versenyeztek. A lányoknál a BSE kitűnő szerkezetű csapattal érkezett, benne a 191 cm magas Papp Katalinnal, á jövő Németh Ágnesével. A döntő mérkőzésük a KSI- vel igen magas színvonalú küzdelmet hozott. A Nógrád megyei csapatok a nagyon erős mezőnvben becsületesen helytálltak. Ez­úttal is igazolódott, hogy az STC serdülőcsanatának erősségei mellett igen sok tehetség talá ható a középiskolás együttesekben és az St. Volánnál. (Kár volna, ha Csuka és Kádár sorsára jut­nának akik Budapesten igazolták tehetségüket. A tornán mint vendégek a hazai színeket erősítették). Figyelemre méltó a KSI leánycsapata edzőjének, Varga Istvánnak a véleménye: „A Nóg­rád megyei leány serdülővá’ogatottat nagyon tehetséges gyerekek alkotják. Érdemes lenne velük komolyan dolgozni.” A fiúknál a Budapesti Honvéd—KSI döntő mérkőzésen, a két kitűnő csapat színvonalas találkozóján, az i982-es OSK-döntő visz- ezayágóját láthattuk. Krasovecz ismét „csillogott”, hozzájárult csa­patának, a KSI-nek a győzelméhez. Eredmények. Leány I. cso­port: KSI—Nógrád serdülő v. 78—36 (37—16). Ld.: Varga (1% ill.: Csuka (18). A mind­össze Öt összeszoktató edzé­sen a Bory Tibor testnevelő tanár által felkészített együt­tes az 5—6 éve kosárlabdá­zó KSI-lányok ellen nagy aka­rással igyekezett ellensúlyoz­ni a tudáskülönbséget. Nyíregyházi MGFSC—Nóg­rád serdülő v. 79—44 (30—25). Ld.: Sarudi (24), Csuka (23) A nyíregyháziak együtesében több NB II-es játszott, a má­sodik játékrészben a védelem oszlopát képező Fazekas ki­pontozásával eldőlt a találko­zó. KSI—Nyíregyházai MGFSC 74—55 (30—31). Ld.: Kovács (21), ill.: Sanidi (20). A tálál- kozó az első csoport legszín­vonalasabb összecsapása volt, szünet után a KSI rutinfölé­nye jellemtezte a találkozót. Leány II. csoport: BSE— STC 86—17 (35—8). Ld.: Lévai (15), ill.: Vies (8). A legjobb összeállításban szereplő BSE- vel szemben az STC-lányokat dicséri, hogy 100 ponton alul szenvedtek vereséget. Salgótarjáni TC—Eger SE 63—52 (34—30). Ld: Takács (34), ill: Hegedűs (18). Nagy csatában, váltott vezetés mel­lett az STC a hajrában 42-49- ről fordított, az örök rivális egri csapat ellen. BSE—Eger SE 118—26 (45— 16). Ld: Tichy és Matyó (20), ill: Molnár (10). Az óriási magassági fölény a BSE „ki­ütéses” győzelmét eredmé­nyezne. Helyosztó mérkőzések. Az 5. helyért: Nógrád serdülő v. —Eger SE 44—40 (20—20). Ld: Csuka (24), ill: Molnár (20). A megyei válogatott játékán az összeszokatlanság ütközött ki, igen sok helyzettel múlták felül ellenfelüket, dobóbiz­tonságuk gyengécske volt. A 3. helyért: Nyíregyházi MGFSC—Salgótarjáni TC 66— 43 (29—21). Ld: Sarudi (21), ill: Takács (20). Az STC ser­dülői csupán Takács ered­ményességével állták a ver­senyt. Az 1. helyért:- BSE—KSI 56—50 (32—19). Ld: Pleifeu­róth (14), ill: Földi (16). A két kitűnő csapat nagy presz­tízscsatát vívott a tartalékos KSI felnőtt a nehéz feladat­hoz, és csaknem sikerült le­győznie az esélyesebb BSE csapatát. Leány végeredmény: 1. BSE, 2. KSI, 3. Nyíregyházi MGFSC, 4. STC, 5. Nógrád serdülőválogatott, 6. Eger SE. Fiú I. csoport: Bp. Vörös­marty Gimn.—Bp. Eötvös Gimn. 80—46 (42—20). Ld: Jankovics (40), ill: Kassai (18). A középfokú iskolák országos bajnokságának budapesti dön­tőjére készülő két együttes közül a Vörösmarty volt a meggyőzőbb, a MAFC-tól köl­csönkért Jankovics eredmé­nyessége döntött. KSI—Bp. Eötvös Gimn. 107—47 (54—26). Ld: Kruchió (20), ill: Kassai (17). Az óriá­si magassági fölényben levő, OSK-győztes KSI kiütéses vereséget mért ellenfelébe. KSI—Bp. Vörösmarty Gimn. 78—57 (46—28). Ld: Kraso­vecz (26), ill: Jankovics (16). A csoportfelsőségért folyó ta­lálkozón a megerősített Vö­rösmarty Gimn. ellen a KSI- nek szüksége volt Krasovecz eredményességére is. Fiú II. csoport: TFSE—Sal­gótarjáni TC 77—48 (32—22). Ld: Jenei (30), ill: Vörös (16). Az előző évi győztes TFSE ellen az első félidőben jól tartotta magát az STC. Bp. Honvéd—Salgótarjáni TC 116—35 (61—19). Ld: Cze* róczki (40), ill: Vörös (10). A fáradt tarjáni fiúk nem tud­ták felvenni a versenyt az or­szág egyik legjobb serdülőcsa­patával. Bp. Honvéd—TFSE 93—49 (41—10). Ld: Barna (34), ill: Jenei (23). Egy percig sem volt kétséges a Honvéd-győ­zelem. Helyosztó mérkőzések: Az 5. helyért: Bp. Eötvös Gimn.—Salgótarjáni TC 64— 40 (30—18). Ld: Gerlicz (18), ill: Oláh (12). Az ország egyik legjobb diáksportköri csapa­tának az sTC csaknem egyen­rangú ellenfele volt. A 3. helyért: BP. Vörös­marty Gimn.—TFSE 82—48 (35—31). Ld: Jankovics (24), ill: Jenei (15). A szünet után a TFSE összeroppant. Az 1. helyért: KSI—Bp. Honvéd 87—60 (43—32). Ld: Krasovecz (38), ill: Banna (18). A két kitűnő csapat színvo­nalas küzdelemben kosárlabda­csemegében részesítette az ér­deklődőket. Fiú végeredmény: 1. KSI, 2. Bp. Honvéd, 3. Bp. Vörös­marty Gimn., 4. TFSE, 5. Bp. Eötvös Gimn., 6. STC. A torna versenybírósága tiszteletdíjat adott át a leg­jobb teljesítményt nyújtók­nak. Legponterősebb: Sarudi Andrea (Nyíregyháza) és Csu­ka Melinda (Nógrád) (65—65). Czeróczki Benő (Bp. Honvéd) 83 pont. Legjobb mezőnyjá­tékos: Földi Beatrix (KSI), Krasovecz Péter (KSI). Leg­jobb irányító: Viszota Krisz­tina (BSE), Szlávik László (KSI). Mátyus László Köszönf-jük Salgótarjánban az ökölvívó úttörő-olimpia országos döntőjének résztvevőit! ŐK HETEN Akik az STC-érmekért a szárítóba lépnek Hónapok óta intenzíven ké­szülnek az STC serdülő-ököl­vívói a salgótarjáni úttörő­olimpiai döntőre. Szerémi An­dor vezető edző, Varga Tibor edző és a március elején be­kapcsolódott Szőrös Mihály oktató irányításával hat plusz egy fiatalember (Molnár Csa­ba tartalék) indul az április 8-9-1 küzdelmekben, hogy minél szebben csillogó érmet szerezzenek. Néhány hete a kisterenyei nevelőotthon helyett — ahol a legtöbb ökölvívó-palánta él és tanul a döntőbe jutottak közül — a salgótarjáni sport- csarnok ad otthont az edzé­sekhez. Igaz, alkalmi „ring- ben”: az edzőterem csúszós padlóján, összekötött ugráló­kötelekkel körülkerített négy­szögben gyakorolnak a gyere­kek, de láthatóan nagy kedv­vel, intenzitással kesztyűznek, mozognak az edzők utasításai­nak megfelelően. A „sparrin- golás” persze nem éles, csak a képességeket fejleszti, a tak­tikai érzéket javítja, a tech­nikát csiszolja. — Január óta készülünk a döntőre így együtt — mond­ja Szerémi, Andor. — Még a téli szünetben egyhetes ed­zőtáborban- voltunk a gyere­kekkel, azóta minden hétköz­nap délután közös edzésen próbáljuk erősíteni őket fi­zikailag és technikailag. Ha naponta fölállítanánk és le­szerelnénk a ringet, az a más­fél órás edzések idejének ja­vát elvenné, márpedig a te­rem szorosan be van osztva a különböző sportágak között. Nem panaszkodom, mert most kaptunk például egy új fede­leslabdát az eddigi zsákok, az ütőfal és a rúgóslabda mel­lé, szóval egyébként teljes a fölszerelés. Megvan a lehető­ségünk a fölkészülésre, hogy itthon helytálljon, sikereket arasson a gárda. Már így is túlteljesítették a várakozásun­kat, hiszen reálisan csak né­gyüket vártuk a döntőbe... Evés közben persze megjön az étvágy. Ha már így ala­kult, szeretnénk legalább két aranyat kiharcolni, és erre meg is van az esélyünk. Sőt talán a legeredményesebb csa­pat címet is elnyerhetjük, az érmek színétől függően, a leg­nagyobb rivális Jánoshalma előtt, akik a következő úttö­rő-olimpia rendezői. A vezető edzőt elszólítja a dolga: külön speciális edzés­módszerekkel gyakorol az egyes kis öklözőkkel. Közben folyton beszél: jobbra mozogj el, föl a kezet, vigyázz a ha­sadra, jön a bal, keményen, gyerünk... A jövő hét végének fősze­replői egyelőre trikóban, tré­ningruhában, edzőkesztyűkkel, kíváncsian veszik körül az „újságíró bácsit”, de az edzők hamar rendet teremtenek: — Mindenkire sor kerül — mondja nekik Varga Tibor —, csak egyenként gyertek ide, a legalacsonyabb súlycsoport­tól fölfelé. Jön is az első versenyzőpa­lánta: Raffael Géza, aki 30 (harminc!) kilogrammos föl­ső határú súly (?) csoportban indul. Alig látszik ki a föld­ből; az ember azt hinné, ha kinyitnák az ablakot és az ajtót, kivinné a huzat, legföl­jebb a nehéz kesztyűk tarta­nák meg őt a padlón. — Mióta versenyzel? —kér­dezem. — Négy hónapja. — És ezzel bekerültél a dön­tőbe? )RO ■ , ÖLEM Pl ijiaiijí, ilLijivíi'jtiilíí — Igen. Hajtottam — mond­ja önérzetesen. — Négyből három mérkőzést nyertem. — Mit szóltak otthon? — örültek. — És hogy megy a tanulás? — Hármas és négyes között vagyok. Szeretem a matekot és a földrajzot. Hetedikes va­gyok a kisterenyei iskolában. Ez fárasztóan hosszú há­rom mondat volt egyfolytában, Géza örül, hogy túl van raj­ta. Gyorsan elslisszol inkább ütni a zsákot, árnyékozní, gyúrni az alkalmi ellenfelet. Sárközi Jóska már „öreg bunyós”: — Szeptemberben lesz há­rom éve, hogy edzésre járok — meséli. — Még Egerben kezdtem Tibi bácsinál, ő ho­zott aztán ide, a nevelőott­honba. — Nem is bántam meg — teszi hozzá Varga Tibor. — Szorgalmas, jó tanuló, példa­kép lehet a többiek előtt. Né­gyes és ötös között vannak az osztályzatai, tőle láthatják a társai, hogy jól összeegyeztet­hető a sport a tanulással. A ringben szívós, kitartó, nála magasabbak ellen is bátran fölveszi a harcot, nem is esélytelenül. Egyszer az első menetben döntő fölénnyel nyert, kétszer egyhangú pon­tozással. — Mit vársz a döntőtől? — kérdezem újra Jóskát. — Szeretném megnyerni — válaszolja a világ legtermésze­tesebb módján. — Nem nehezek az edzé­sek? — Van amikor fárasztóak, de az a jó. Majd a mérkőzé­seket könnyebben bírom vé­gig. Nem akármilven tudatosság tizenhárom éves fejjel... Németh Sanyi már megkós­tolta az úttörő-olimpiai győ­zelem örömét: tavaly ő nyert, csak még egy súlycsoporttal lejjebb. Most-36 kiló a fölső határ, ö is Kisterenyén él. — Tetszik nekem ez a spor- ág — mondja. — A versenyek is, az edzések is. főleg a kesz­tyűzés. De egyébként soha­sem verekszem. — Könnyebb lesz most, mint az oroszlányi úttörő-olimpián? — Nem hiszem. Talán a hazai pálya miatt. Az Árpás János, akitől kikaptam a se­lejtezőkön, esélyesebb. De megpróbálok visszavágni ne­ki. Sanyinak Botos Tibor a pél­daképe. a bizonyítványa leg­utóbb 3,8-as átlagú volt, sze­reti a testnevelést és a fizi­kát. A vigaszágon nyert két mérkőzést, úgy jutott döntőbe. Lakatos Sándor szintén a nevelőotthonban lakik, ö 43 kilós súlycsoportban Indul, kicsit ki is magaslik társai közül, pedig még csak hatodi­kos. — ö a társaság mókames­tere — mutatja be Varga Ti­bor —, de mindig tudja, hol a határ. — Van példaképed? — kér­dezem a fiút. — Török Gyula — vágja rá azonnal. — Találkoztál már vele, láttad közelről? — Igen, Egerben, a Dobó Kupán. — És mi a célod az ököl­vívásban ? — Megnyerni az 1992-es olimpiát. Határozottan mondja, csöp­pet sem nagyképűen. Csak­hogy most az áprilisi verseny a legközelebbi cél és itt sem lesz könnyű dolga például Kálé Zoltán, a Vasas verseny­zője ellen, aki tavaly meg­nyerte az úttörő-olimpiát... Oláh Pali döntőbe jutása ia kész csoda volt, hiszen ta­valy szeptember óta bokszol mindössze. Nyolcadmagával jár ide edzésre a Csizmadia úti iskolából, de Varga edző ' szerint ő a legszorgalmasabb i$ közülük. Büszke is rá: az egyik toborzóakción nyerte meg a fiút az Ökölvívásnak. A selejtezőkön egyszer sem kellett három menetet végig- küzdenie: ellenfeleit mind ko­rábban leléptették Oláh dön­tő fölénye miatt. — Harcosan, jól vív — mondja a mestere —, ő az egyik titkos esélyes. Igaz, ki­egyenlítettek az erőviszonyok a súlycsoportjában, de eddigi szereplése minden várako­zást fölülmúl. Többre viheti, mint a bátyja a fociban. A csapat kis sztárja a vé- konvdongájú, remek mozgá­sú Botos Albin, aki a 46 ki­lós fölső határú súlycsoport­ban indul. Négy éve verse­nyez, a salgótarjáni Petőfi iskola tanulója. — Jól cseng a Botos név ökölvívóberkekben — mon­dom. — Igen, András és Tibor Is a bátyám, a bokszolás nálunk családi sport. Apám sofőr, ő is sokat segít, például a futó­edzéseimet a busza mellett csinálom, menet közben. — Nagy felelősség is ilyen névvel versenyezni, nem? — Igyekszem rendesen föl­készülni, tudom, hogy győzel­met várnak tőlem. Szeretek edzeni is, kesztvűzni, ugrókö­telezni, szóval komolyan ve­szem. Meg kell vernem a ta­valyi második helyezett rivá­lisomat, akitől a selejtezőn kikaptam. Csapatkapitányhoz méltó komolyság a 15 éves Attilától. Végül a tartalék, a vigasz­ágról, u ólag bejutott Molnár Csaba is megérdemli a be­mutatást: súlycsoporthatára 34 kiló, a beszterce-telepi is­kola tanulója, szintén „Tibi bácsi” fölfedezettje. Fél éve bokszol, harcos szellemű, de a technikai tudása még hiányos. Szorgalma is fokozható len­ne. bár a tanulásban négye­sekkel. ötösökkel dicsekedhet Április 8-án, pénteken. 16 órakor először Raffael Géza lén a kötelek közé az STC-sek közül, a salgótarjáni sport­csarnokban, az úttörn-olimniai elődöntők során: aztán egy­más után a többiek. Vaion milyen színű lesz az érmük? Várkonyl Ferenc NÓGRÁD — 1983. április 7., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom