Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-06 / 80. szám
Kétfős ünnep — igényesen Az ünnepek hetét ünnepi méltóságú, tartalmú, színvonalú műsorokkal tette emlékezetessé a televízió. A változatos program villódzásában jól megfért egymás mellett, sőt a naptári egybeesés révén az idén egymás kiegészítőjévé vált a nagv keresztényi-keresztyéni emlékezés, a húsvét és hazánk felszabadulásának 33. évfordulója. A krisztusi feltámadás és nemzeti újjáéledésünk ünnepe. Történelmi múltunk nagy változásainak idejéről, a háborús ország utolsó s a szabad élet kezded szakaszáról idézett elénk hiteles tablót Szabó Pál Isten malmai című regényének kétrészes tévéfilmváltozata a keddi és a szerdai adásnapon. A produkció 1976-ban készült, de reprízét nemcsak tavaszi nemzeti ünnepünk indokolta, hanem az is, hogy az írót, ha élne, most kilencvenévesként köszöntheinénk. Ma már egyre kevesebben tudják, hogy nemzeti felszabadulunk végső szakaszát női önkéntesek is segítették. Pedig történelmi tény, hogy 1945 tavaszán az Ideiglenes Kormánv felhívására Debrecenben több mint hétszáz asz- szony és lánv jelentkezett az új, demokratikus magyar hadseregbe. Kik voltak, honnan jöttek, mit tettek és hogyan élnek ma, méltó becsülést élveznek-e a még közöttünk lévők? — e*ről szólt szerdán a Női század című érdekes dokumentumfilm. győri Kisfaludy Színház és a televízió közös produkciójának sugárzására csütörtökön a második műsorban került sor, sajnos meglehetősen szerencsétlen programegyeztetés közepette. Mindenesetre, akik a dráma mellett döntöttek, szerencsésen választottak, mert a Madách Színház 1962-es emlékezetes bemutatója (a címszerepben Gábor Miklóssal) óta aligha leheltünk ilyen figyelemreméltó Hamlet-produkció szemlélő részesei. A drámát a jól ismert előadási, játékkonvenciókból kiemelve úgy értelmezte újra és játszatta együttesével Bódy Gábor rendező, hogy szinte napjaink közelségébe hozta. Ez a törekvése jól érzékelhetőn érvényesült az előadás kosztümös, kellékes külsőségeiben a szövegmondatásnak a klasz- szikusoknál eddig bevett, merev formájától eltérő, oldottabb, lazítottabb, mondhatni hétköznapi formájában. S mindez anélkül, hogy „szentségtörést”, bármiféle erőszaktételt éreznénk a drámán, sőt minden természetesebbé, köny- nvebben és világosabban értelmezhetővé válik. Pedig a szokatlan produkció létrehozói Arany János fordításához nyúlnak vissza és színpadainkon szokatlan teljességben, jóformán „húzás” nélkül állítják elénk a drámát. Ami pedig a külsőségeket illeti: kifejezési, hatáseszközeik kö- zö't szerephez jutatták korunk egyik legnagyobb illúziódúsító csodáját, a lézert. Ünnepektől való önállóságában nyújtott kimagasló, hosz- szú időre emlékezetes drámai élményt Shakespeare Hamletiének tévéváltozata. A A Hamlet, mint drámai revü, valljuk meg. hallásra bi- zarrnak tűnik. Mégis, ez a rendezési merészség adja a produkció értékét, azt a továbblépést, amit meg kellett tenni a korábbi produkciók szokványosságától. A rendező Cserhalmi Györgyben találta ■ meg az ideális partnert, akivel elgondolását mondhatni hiánytalanul kivitelezhette. De kitűnően érzékelték a szokatlan feladatot az előadás többi szereplői: Áts Gyula,' Martin Márta. Bán János, Mester János, Újlaki László, Leviczky Klára, Úri István, Szolnoki Tibor, Forgács Kálmán is. Rendező és színészek egymásra találásának, remek produkciónak örülhetünk az esten. Hét végi szórakozásunkat szolgálta a század eleji Németország legnépszerűbb szélhámosának mulattató, de korképet is adó, máig ismert históriája. A köpenicki kapitány kalandjai a korábbi filmsiker után legutóbb az Agria Játékszín deszkáin elevenedtek meg. Ezt a produkciót láthattuk szombat este a második műsorban. A címszerepben Szilágyi Tibor, a többi feladatban Reviczky Gábor, Tímár Éva, Szombathy Gyula, Sir Kati, Miklósy György, Székhelyi József és Blaskó Péter játékát élvezhettük. Húsvét első napján, vasárnap délelőtt igényes mesejátékkal, Tamási Áron Búbos vitézével a kicsinyeknek nyújtott üde szórakozást a műsor, a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház produkciójában. Dicséretes igyekézetű fiatal együttes játékát láthattuk, közülük jó néhány nevét, mint Györgyfalvay Péterét, Vennes Emmiét, Horváth Istvánét bizonyára hamarosan megtanuljuk. (b. t.) A Világ és Nyelv új száma „Apunak volt igaza!" címmel Deme László, az ismert nyelvész fogalomtisztázó cikket írt a kommunikáció ENSZ- deklarálta nemzetközi éve kapcsán. Érdekes körinterjút közöl a folyóirat Szépvölgyi Zoltántól, a Fővárosi Tanács elnökétől. Duschek Lajosné- tól, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökétől és Farkas Bertalan űrhajóstól. Megszólal a lapban a 20 ország részvételével és az UNESCO támogatásával nemrég Budapesten rendezett nemzetközi számítógéptudományi konferencia nyolc külföldi és egy magyar résztvevője — beszámolva a nemcsak számunkra értékes tapasztalataikról. Japánról szóló különleges riportsorozat kezdődött a folyóiratban, mégpedig egy fiatal magyar matematikus tollából, aki egy japán kulturális vállalat úgynevezett „Zöld Csillag" ösztöndíjával most éppen egyéves tanulmányúton van a távol-keleti sziget- országban. Az idén tízesztendős folyóirat első ízben folytatott közvélemény-kutatást olvasói között és erről átfogó, elemző beszámolót közöl: ennek érdekességét az adja, hogy a válaszokból kitűnt: a lap előfizetőinek, vásárlóinak többsége nem eszperantista, de érdekli őket a nemzetközi kapcsolatok nyelvi problémáinak az a sokszínű társadalompolitikai és kulturális vetületű megvilágítása, amelynek a Világ és Nyelv a fő fóruma. E sokszínűség legfrissebb bizonysága a Berek Kati színésznőről szóló sajátos riport. KOSSUTH RADIO; An: Lelek es test. A Rádióegyetem sorozata. 9.08; Nótacsokor. 10.03: Nyitnikék 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Zenekari muzsika. 12.45: Házunk tája. 13.00; Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódlák. 14.29: Kagylózene — Veszprémben 13.05: Németh Gábor két Tamássy Zdenkó-dalt énekel. 15.11: Nemzetközi gyermekrádió- Játék-fesztivál. Legyen bármily hihetetlen, ez a csülök ehetetlen. 15.03; Kritikusok fóruma. 19.13: Schubert: G-dúr vonósnégyes Op. 161. 17.05: Nem az Igazi, de™ 17.30: PATRIA — népzene! hanglemezsorozat. 17.49: Mozart: D-dúr divertimento K. 251 19.13: Népdalest. 20.00: Tudásexport — kicsiben és nagyban. 20.30: Tenoráriák. *230: Palló Imre énekel. *2.43; A Fllmglőbusz vendége volt™ 23.00*: Szerenádok. 0.10: Lukács István cimbalomfel- vételeiből. PETŐFI RADIO: 9.03: Barlay Zsuzsa operettfelvé- teleiböl. 9.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Dzsesszarchlvum 10.00: Zenedélelött. 12.03: Cigánydalok, csárdások. 12.35: Tánczenei koktél. 13 30: Nefelejcs. 14.00; A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.00: A fonográftól a sztereóig 16.40: A Válasz melléklete. 17.10: Ojhold. 17.30: Ötödik sebesség. 19.33- Barangolás régi nanglemezek között. 19.01: ÍJldonságainkbóI. — Magyar könnyűzenei felvételek, 19.25: Prizma. , 19 45: Ozzy Osbóume felvételeiből. 20.35: 139—660. *3.20; Most érkezett— MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Hangverseny- krónika. — 17.20: Ablak az országra. Dr. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: A brigád vezető tekintélye. — Túl az evvmlllló tonnán Nőg- ródban. — Nanirenden a kukorica vetése). Fetelős szerkesztő; Paulovtts Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Soort. — 1B.00: Eszak-magvarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓI 9.00: Tévétoma (iRm.) 8.05: Szünidei matiné 4 NÓGRAD - 1983. április 6., szerda 9.00: Muflonok nyomában Diákkaptár (lsm.) 9.25: Testünk 2. rész. Pont, pont vesszőcske. Mozgás 9.40: Krisna a városba megy 10.15: Urbán Ernő: Pocok, az ördögmotoros. 4/2. rész (lsm.) 10.45: Delta (lsm.) 11.10: Hamr család. 11/7. rész: Az áruló 12.25: Képújság 14.35: Iskolatévé. Nyelvtanárok figyelem I 13.45: Hírek 15.50: Üzembe helyezés 3/2. rész 16.40: Postafiók 250 16.55: Képújság 17.00: A rövidfilmstúdlők műhel yébfll 17.50: Közélet. Egy társadalompolitikai kísérlet jegyzőkönyve. 19.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója »9.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.50: Tv-híradó 20.00: Eantasztjkus utazás 21.45: Tisztelendők. I. rész 22.30: Tv-hfradó 3. *. műsor: 20.00: Művészaszta! 20.40: Tv-hfradó 2. 21.05: Savaria Kupa. Magyarország—Szovjetunió női röp- labdamérközés 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA I 9.00: Hírek 9.05: ískola-tv (lsm.) 9.25: Szórakoztató gyermekműsor (lsm.) 11.10: Iskola-tv 11.40: A televízió dlcspécserszolSál3t3 12.10: Ez történt 24 óra alatt Osztódó iskola Á várossal egyidős a Madách Salgótarján 1922-ben lett rendezett tanácsú város, s ez év szeptemberében nyitotta meg kapuit a nyolc- osztályos gimnázium. Madách Imrének, a vidék nagy szülöttének nevét vette fel, s vállalta a küldetést, hogy a kulturális hagyományokat nélkülöző aligvávosban szellemi központ légyen. Lehetőséget kívánt biztosítani a szénből, acélból élő munkásgyerekeknek az előrelépésre, amit a kor, a korabeli Magyarország érdeke is megkívánta. A jól képzett tantestület azonban igen kis létszámú gimnáziumban serénykedett mégis, a tarján! munkásnak magas volt a tandíj. A felszabadulás hozta meg a fordulatot, hirtelen feltöltődött a Madách Gimnázium. A korábbi elitképző bekapcsolódott a népi kollégiumi mozgalomba. E városunkban legalábbis — eszmeiségével, demokratikus légkörével — ezt a funkciót töltötte be. Az azóta sok változást megért iskola ma is őrzi e korszak egészséges szellemét. Az igazgató szobájához vezető folyosó falait tablók díszítik, mint ahogy az eme* letét is. Az egykori Ma- dách-gimnazista húsz-, harminc-, negyvenévesen újra szembesülhet diákkorával, ha megkeresi osztályát, magát a színes falakon... — Elfogult vagyok az iskolával, de ez így természetes. Itt kezdtem tanári, pedagógusi pályámat, s most nagy örömömre a Madách Imre Gimnáziumot és Szak- középiskolát igazgatom — bocsátja előre Csik Pál, az intézmény igazgatója. — Mint a város első gimnáziuma egyedülálló küldetést töltött be. Megvetette Salgótarján többi középiskolájának alapját, szellemi tőkéjét A Madáchból lett a Stromfeld Au-él Technikum, a mai gépipari szak- középiskola, a Bolyai Gimnázium, az egészségügyi szakközépiskola... öt-tíz évenként osztódott, odaadta a tantestület felét, diákjai egy részét. S volt ereje mindahányszor megújulni, ismét olyan tanárokat és fiatalokat magához vonzani, akikkel kettéválhatott megint. Közben persze végigszenvedte az oktatáspolitika valamennyi tévedését, s mindig áldatlan körülmények között működött. S. ha az oktatás színvonalának, hatékonyságának mutatóját nézzük — a l> 1- sőoktatási intézményekben továbbtanulók számát, meg kell állapítanunk a Madách Gimnázium és szakközépiskola semmivel sem maradt el a város többi középiskolájától. — Az elmúlt hatvan év során számos országos hi12.25: A tenger titkai. — Termő- szetfilm-sorozat 8. rész 15.20: Hírek 15.25: Iskola-tv 15.45: Szakmunkástanulók műsora (lsm.) 16.15: URH-kocsivaL Magazinműsor 16.55: Bohemians Praha—RSC An- derlecht Brüsszel labdarúgó UEFA Kupa elődöntőmérkőzés A szünetben: Az ember és a természet 2. rész 19.30: Tv-híradó 20.00: Védtelen utasok. Magyar tv-fllm (lsm.) 21.25: Azimut. Katonák magazin- műsora 22.05: Ez történt 24 őrá alatt 22.20: Szórakoztató műsor a tűzoltók országos kongresszusa alkalmából 23.10: Hírek *. műsor: 11.25: Oszkár. Magyar rajzfilm. sorozat 19.30: Tv-hiradó 20.00: Bátor férfiak a rajtnál. A számítástechnikáról 21.30: Időszerű események 22.00: G. Markov—E. Sím: Az ég- I szlnkék tó. Tv-játék. (lsm.l MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Vad fajzat (16). Színes, szinkronizált olasz film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: A huszadik század I—II. (18). Színes olasz film. — Nagybátonvi Petőfi: Viadukt. Színes maevar —amerikai—NSZK. beit filmdráma. — Pásztói Mátra: Sértés. Színes magyar film. — Knrancs- lapujtő: Egy zsaru bőréért fiat. Színes szinkronizált francia bűn • ügyi film. 4— rű szakembert, művészt neveltünk, s ha utánanéz, megbizonyosodhat róla, Nógrád megye értelmiségének jelentős része a Madách Gimnáziumban érettségizett. A tervek szerint hamarosan újra feleződünk, építőipari szakközépiskolává és gimnáziummá alakulunk. Valamelyik teremből ének* szó hallatszik, Kodály Régi magyar diákköszöntője. Stílusos. lőhet, hogy egy másik teremben épp Az ember tragédiáját elemzik. — Nem hencegő öntudat ez, az iskola munkájában, szellemében sohasem volt hivalkodó. Az itt dolgozó tanárokat a társadalmi kötelességgel szembeni alázat jellemezte és jellemzi, s diákságunk sem akar helyzeti előnyre szert tbnni, csak azért, mert a Madách Gimnázium történelmileg a város első középiskolája. Csik Pált az iskola kö- közössége nemigen hallja a Madách-gimnazistához illő öntudatról beszélni, de hogy napjában beszalad az iskolába egy-egy régen elballagott diák, sejteti a fiatalokkal, az itt eltöltött évek nem múlnak el nyomtalanul, s ide jó lesz visszatérni. Az iskola hagyományai közé tartozik, hogy az első évesek jelvényavató ünnepét és a harmincéves öregdiákok találkozóját Együtt rendezik. Az évtizedekkel ko-ábban érettségizett, felnőtté vált emberek szájából hitelesebben cseng az iskola méltatása, mint a munkáját végző igazgatótól. — Valószínűleg ezek az „apróságok” Is közrejátszanak abban, hogy az osztályok nálunk iskolaközösséget alkotnak. S ebben a közösségben az ember jól érzi magát. Mert én nagyon jól érzem magam az iskolában, a gyerekek között. S ha jól érzem magam, megvan a feltétele annak, hogy jól dolgozzam, illetve jól tanuljon az, aki-r nek az a kötelessége. Ebben a tanévben ünnepli az iskola fennállásának hatvanadik évfordulóját. Hogyan? — Ami eddig történt az iskolában az évforduló alkalmából arról a lap beszámolt. Inkább azt sorolom, ami az eseménytárból még hátravan. A Nógrádi Sándor Múzeummal közösen rendezünk egy iskoltörté- neti kiállítást. Meglehetősen szűkösen vagyunk az épületben, ezért valószínűleg a Kohász Művelődési Központban kap helyet, mint ahogy az a képzőművés; te- ti kiállítás is, amelyet olyan művészek alkotásaiból rendezünk, akik egykor iskolánk tanítványai vagy tanárai voltak. Hogy néhány nevet is mondjak: Fábián Gyöngyvér, Lizsnyánszy Erzsébet, Bojtor Károly, ifj. Szabó István. Molnár István. Somoskői Ödön, Czin- ke Ferenc, Fayl Frigyes is a kiállító művészek között lesz. Szeretnénk megjelentetni az iskola utóbbi tíz évének történetét felölelő kiadványunkat, s bemutatjuk diákiaink arra érdemes építészeti és egyéb pályamunkáit egy másik kiállítás keretében. No. és természetesen öregdiák-találkozóra is sor kerül az öreg iskolában. Veszprémi Erzsébet Mezőgazdasági szakkönyvek és szépirodalmi kötetek nagy választéka áll a tanulók rendelkezésére a szécsényi Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Szakközépiskola 10 000 kötetes könyvtárában. Az ide járó négyszáz diák 10 000 kötet között válogathat, amelynek 70 százaléka a szakirodalmat jelenti. — Rigó — Magyar film, készült 1982-ben, a MAFILM Társulás Filmstúdiójában. Irta és rendezte: TARR BÉLA Fényképezte: Mihók Barna és Papp Ferenc Főszereplők: Koltai Róbert és Pogány Judit Április 7-től 10-ig a salgótarjáni NOVEMBER 7. FILMSZÍNHÁZ műsorán t