Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-06 / 80. szám

Kétfős ünnep — igényesen Az ünnepek hetét ünnepi méltóságú, tartalmú, színvo­nalú műsorokkal tette em­lékezetessé a televízió. A vál­tozatos program villódzásá­ban jól megfért egymás mel­lett, sőt a naptári egybeesés révén az idén egymás kiegé­szítőjévé vált a nagv keresz­tényi-keresztyéni emlékezés, a húsvét és hazánk felszabadu­lásának 33. évfordulója. A krisztusi feltámadás és nem­zeti újjáéledésünk ünnepe. Történelmi múltunk nagy változásainak idejéről, a há­borús ország utolsó s a sza­bad élet kezded szakaszáról idézett elénk hiteles tablót Szabó Pál Isten malmai cí­mű regényének kétrészes té­véfilmváltozata a keddi és a szerdai adásnapon. A pro­dukció 1976-ban készült, de reprízét nemcsak tavaszi nem­zeti ünnepünk indokolta, ha­nem az is, hogy az írót, ha élne, most kilencvenévesként köszöntheinénk. Ma már egyre kevesebben tudják, hogy nemzeti felsza­badulunk végső szakaszát női önkéntesek is segítették. Pedig történelmi tény, hogy 1945 tavaszán az Ideiglenes Kormánv felhívására Debre­cenben több mint hétszáz asz- szony és lánv jelentkezett az új, demokratikus magyar had­seregbe. Kik voltak, honnan jöttek, mit tettek és hogyan élnek ma, méltó becsülést él­veznek-e a még közöttünk lé­vők? — e*ről szólt szerdán a Női század című érdekes do­kumentumfilm. győri Kisfaludy Színház és a televízió közös produkciójá­nak sugárzására csütörtökön a második műsorban került sor, sajnos meglehetősen szeren­csétlen programegyeztetés kö­zepette. Mindenesetre, akik a dráma mellett döntöttek, szerencsé­sen választottak, mert a Ma­dách Színház 1962-es emléke­zetes bemutatója (a címsze­repben Gábor Miklóssal) óta aligha leheltünk ilyen figye­lemreméltó Hamlet-produkció szemlélő részesei. A drámát a jól ismert előadási, játékkon­venciókból kiemelve úgy ér­telmezte újra és játszatta együttesével Bódy Gábor ren­dező, hogy szinte napjaink közelségébe hozta. Ez a tö­rekvése jól érzékelhetőn ér­vényesült az előadás kosztü­mös, kellékes külsőségeiben a szövegmondatásnak a klasz- szikusoknál eddig bevett, me­rev formájától eltérő, oldot­tabb, lazítottabb, mondhatni hétköznapi formájában. S mindez anélkül, hogy „szent­ségtörést”, bármiféle erőszak­tételt éreznénk a drámán, sőt minden természetesebbé, köny- nvebben és világosabban ér­telmezhetővé válik. Pedig a szokatlan produkció létreho­zói Arany János fordításához nyúlnak vissza és színpada­inkon szokatlan teljességben, jóformán „húzás” nélkül ál­lítják elénk a drámát. Ami pedig a külsőségeket illeti: kifejezési, hatáseszközeik kö- zö't szerephez jutatták korunk egyik legnagyobb illúziódúsí­tó csodáját, a lézert. Ünnepektől való önállóságá­ban nyújtott kimagasló, hosz- szú időre emlékezetes drámai élményt Shakespeare Ham­letiének tévéváltozata. A A Hamlet, mint drámai re­vü, valljuk meg. hallásra bi- zarrnak tűnik. Mégis, ez a rendezési merészség adja a produkció értékét, azt a to­vábblépést, amit meg kellett tenni a korábbi produkciók szokványosságától. A rendező Cserhalmi Györgyben találta ■ meg az ideális partnert, akivel elgondolását mondhatni hi­ánytalanul kivitelezhette. De kitűnően érzékelték a szokat­lan feladatot az előadás többi szereplői: Áts Gyula,' Martin Márta. Bán János, Mester Já­nos, Újlaki László, Leviczky Klára, Úri István, Szolnoki Tibor, Forgács Kálmán is. Rendező és színészek egymás­ra találásának, remek produk­ciónak örülhetünk az esten. Hét végi szórakozásunkat szolgálta a század eleji Né­metország legnépszerűbb szél­hámosának mulattató, de kor­képet is adó, máig ismert his­tóriája. A köpenicki kapitány kalandjai a korábbi filmsiker után legutóbb az Agria Játék­szín deszkáin elevenedtek meg. Ezt a produkciót láthat­tuk szombat este a második műsorban. A címszerepben Szilágyi Tibor, a többi feladat­ban Reviczky Gábor, Tímár Éva, Szombathy Gyula, Sir Kati, Miklósy György, Szék­helyi József és Blaskó Péter játékát élvezhettük. Húsvét első napján, vasár­nap délelőtt igényes mesejá­tékkal, Tamási Áron Búbos vitézével a kicsinyeknek nyúj­tott üde szórakozást a műsor, a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház produkciójában. Dicséretes igyekézetű fiatal együttes játékát láthattuk, kö­zülük jó néhány nevét, mint Györgyfalvay Péterét, Vennes Emmiét, Horváth Istvánét bi­zonyára hamarosan megta­nuljuk. (b. t.) A Világ és Nyelv új száma „Apunak volt igaza!" cím­mel Deme László, az ismert nyelvész fogalomtisztázó cik­ket írt a kommunikáció ENSZ- deklarálta nemzetközi éve kapcsán. Érdekes körinterjút közöl a folyóirat Szépvölgyi Zoltántól, a Fővárosi Tanács elnökétől. Duschek Lajosné- tól, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökétől és Far­kas Bertalan űrhajóstól. Meg­szólal a lapban a 20 ország részvételével és az UNESCO támogatásával nemrég Buda­pesten rendezett nemzetközi számítógéptudományi konfe­rencia nyolc külföldi és egy magyar résztvevője — beszá­molva a nemcsak számunkra értékes tapasztalataikról. Japánról szóló különleges riportsorozat kezdődött a fo­lyóiratban, mégpedig egy fia­tal magyar matematikus tol­lából, aki egy japán kulturá­lis vállalat úgynevezett „Zöld Csillag" ösztöndíjával most éppen egyéves tanulmány­úton van a távol-keleti sziget- országban. Az idén tízeszten­dős folyóirat első ízben foly­tatott közvélemény-kutatást olvasói között és erről átfogó, elemző beszámolót közöl: en­nek érdekességét az adja, hogy a válaszokból kitűnt: a lap előfizetőinek, vásárlóinak többsége nem eszperantista, de érdekli őket a nemzetközi kapcsolatok nyelvi problémái­nak az a sokszínű társada­lompolitikai és kulturális ve­tületű megvilágítása, amely­nek a Világ és Nyelv a fő fó­ruma. E sokszínűség legfris­sebb bizonysága a Berek Kati színésznőről szóló sajátos ri­port. KOSSUTH RADIO; An: Lelek es test. A Rádióegyetem sorozata. 9.08; Nótacsokor. 10.03: Nyitnikék 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Zenekari muzsika. 12.45: Házunk tája. 13.00; Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódlák. 14.29: Kagylózene — Veszprémben 13.05: Németh Gábor két Tamássy Zdenkó-dalt énekel. 15.11: Nemzetközi gyermekrádió- Játék-fesztivál. Legyen bármily hihetetlen, ez a csülök ehetetlen. 15.03; Kritikusok fóruma. 19.13: Schubert: G-dúr vonósné­gyes Op. 161. 17.05: Nem az Igazi, de™ 17.30: PATRIA — népzene! hanglemezsorozat. 17.49: Mozart: D-dúr divertimento K. 251 19.13: Népdalest. 20.00: Tudásexport — kicsiben és nagyban. 20.30: Tenoráriák. *230: Palló Imre énekel. *2.43; A Fllmglőbusz vendége volt™ 23.00*: Szerenádok. 0.10: Lukács István cimbalomfel- vételeiből. PETŐFI RADIO: 9.03: Barlay Zsuzsa operettfelvé- teleiböl. 9.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Dzsesszarchlvum 10.00: Zenedélelött. 12.03: Cigánydalok, csárdások. 12.35: Tánczenei koktél. 13 30: Nefelejcs. 14.00; A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.00: A fonográftól a sztereóig 16.40: A Válasz melléklete. 17.10: Ojhold. 17.30: Ötödik sebesség. 19.33- Barangolás régi nanglemezek között. 19.01: ÍJldonságainkbóI. — Magyar könnyűzenei felvételek, 19.25: Prizma. , 19 45: Ozzy Osbóume felvételeiből. 20.35: 139—660. *3.20; Most érkezett— MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Hangverseny- krónika. — 17.20: Ablak az or­szágra. Dr. Fodor László jegy­zete. — 17.30: Index. Gazdaság­politikai magazin. (A tartalom­ból: A brigád vezető tekintélye. — Túl az evvmlllló tonnán Nőg- ródban. — Nanirenden a kuko­rica vetése). Fetelős szerkesztő; Paulovtts Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Soort. — 1B.00: Eszak-magvarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓI 9.00: Tévétoma (iRm.) 8.05: Szünidei matiné 4 NÓGRAD - 1983. április 6., szerda 9.00: Muflonok nyomában Diákkaptár (lsm.) 9.25: Testünk 2. rész. Pont, pont vesszőcske. Mozgás 9.40: Krisna a városba megy 10.15: Urbán Ernő: Pocok, az ör­dögmotoros. 4/2. rész (lsm.) 10.45: Delta (lsm.) 11.10: Hamr család. 11/7. rész: Az áruló 12.25: Képújság 14.35: Iskolatévé. Nyelvtanárok figyelem I 13.45: Hírek 15.50: Üzembe helyezés 3/2. rész 16.40: Postafiók 250 16.55: Képújság 17.00: A rövidfilmstúdlők mű­hel yébfll 17.50: Közélet. Egy társadalom­politikai kísérlet jegyző­könyve. 19.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója »9.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.50: Tv-híradó 20.00: Eantasztjkus utazás 21.45: Tisztelendők. I. rész 22.30: Tv-hfradó 3. *. műsor: 20.00: Művészaszta! 20.40: Tv-hfradó 2. 21.05: Savaria Kupa. Magyaror­szág—Szovjetunió női röp- labdamérközés 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA I 9.00: Hírek 9.05: ískola-tv (lsm.) 9.25: Szórakoztató gyermekmű­sor (lsm.) 11.10: Iskola-tv 11.40: A televízió dlcspécserszol­Sál3t3 12.10: Ez történt 24 óra alatt Osztódó iskola Á várossal egyidős a Madách Salgótarján 1922-ben lett rendezett tanácsú város, s ez év szeptemberében nyi­totta meg kapuit a nyolc- osztályos gimnázium. Ma­dách Imrének, a vidék nagy szülöttének nevét vette fel, s vállalta a küldetést, hogy a kulturális hagyományokat nélkülöző aligvávosban szel­lemi központ légyen. Lehe­tőséget kívánt biztosítani a szénből, acélból élő mun­kásgyerekeknek az előrelé­pésre, amit a kor, a kora­beli Magyarország érdeke is megkívánta. A jól képzett tantestület azonban igen kis létszámú gimnáziumban se­rénykedett mégis, a tarján! munkásnak magas volt a tandíj. A felszabadulás hozta meg a fordulatot, hirtelen feltöltődött a Madách Gim­názium. A korábbi elitkép­ző bekapcsolódott a népi kollégiumi mozgalomba. E városunkban legalábbis — eszmeiségével, demokratikus légkörével — ezt a funk­ciót töltötte be. Az azóta sok változást megért isko­la ma is őrzi e korszak egészséges szellemét. Az igazgató szobájához vezető folyosó falait tablók díszítik, mint ahogy az eme* letét is. Az egykori Ma- dách-gimnazista húsz-, har­minc-, negyvenévesen újra szembesülhet diákkorával, ha megkeresi osztályát, ma­gát a színes falakon... — Elfogult vagyok az is­kolával, de ez így termé­szetes. Itt kezdtem tanári, pedagógusi pályámat, s most nagy örömömre a Madách Imre Gimnáziumot és Szak- középiskolát igazgatom — bocsátja előre Csik Pál, az intézmény igazgatója. — Mint a város első gimná­ziuma egyedülálló küldetést töltött be. Megvetette Sal­gótarján többi középiskolá­jának alapját, szellemi tő­kéjét A Madáchból lett a Stromfeld Au-él Techni­kum, a mai gépipari szak- középiskola, a Bolyai Gim­názium, az egészségügyi szakközépiskola... öt-tíz évenként osztódott, odaad­ta a tantestület felét, diák­jai egy részét. S volt ere­je mindahányszor megújul­ni, ismét olyan tanárokat és fiatalokat magához vonza­ni, akikkel kettéválhatott megint. Közben persze vé­gigszenvedte az oktatáspo­litika valamennyi tévedését, s mindig áldatlan körülmé­nyek között működött. S. ha az oktatás színvo­nalának, hatékonyságának mutatóját nézzük — a l> 1- sőoktatási intézményekben továbbtanulók számát, meg kell állapítanunk a Madách Gimnázium és szakközépis­kola semmivel sem maradt el a város többi középisko­lájától. — Az elmúlt hatvan év során számos országos hi­12.25: A tenger titkai. — Termő- szetfilm-sorozat 8. rész 15.20: Hírek 15.25: Iskola-tv 15.45: Szakmunkástanulók mű­sora (lsm.) 16.15: URH-kocsivaL Magazin­műsor 16.55: Bohemians Praha—RSC An- derlecht Brüsszel labdarúgó UEFA Kupa elődöntő­mérkőzés A szünetben: Az ember és a természet 2. rész 19.30: Tv-híradó 20.00: Védtelen utasok. Magyar tv-fllm (lsm.) 21.25: Azimut. Katonák magazin- műsora 22.05: Ez történt 24 őrá alatt 22.20: Szórakoztató műsor a tűz­oltók országos kongresszusa alkalmából 23.10: Hírek *. műsor: 11.25: Oszkár. Magyar rajzfilm. sorozat 19.30: Tv-hiradó 20.00: Bátor férfiak a rajtnál. A számítástechnikáról 21.30: Időszerű események 22.00: G. Markov—E. Sím: Az ég- I szlnkék tó. Tv-játék. (lsm.l MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Vad fajzat (16). Színes, szinkronizált olasz film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: A huszadik század I—II. (18). Szí­nes olasz film. — Nagybátonvi Petőfi: Viadukt. Színes maevar —amerikai—NSZK. beit filmdrá­ma. — Pásztói Mátra: Sértés. Színes magyar film. — Knrancs- lapujtő: Egy zsaru bőréért fiat. Színes szinkronizált francia bűn • ügyi film. 4— rű szakembert, művészt ne­veltünk, s ha utánanéz, meg­bizonyosodhat róla, Nógrád megye értelmiségének je­lentős része a Madách Gim­náziumban érettségizett. A tervek szerint hamarosan újra feleződünk, építőipari szakközépiskolává és gim­náziummá alakulunk. Valamelyik teremből ének* szó hallatszik, Kodály Ré­gi magyar diákköszöntője. Stílusos. lőhet, hogy egy másik teremben épp Az em­ber tragédiáját elemzik. — Nem hencegő öntudat ez, az iskola munkájában, szellemében sohasem volt hivalkodó. Az itt dolgozó tanárokat a társadalmi kö­telességgel szembeni alá­zat jellemezte és jellemzi, s diákságunk sem akar hely­zeti előnyre szert tbnni, csak azért, mert a Madách Gimnázium történelmileg a város első középiskolája. Csik Pált az iskola kö- közössége nemigen hallja a Madách-gimnazistához illő öntudatról beszélni, de hogy napjában beszalad az isko­lába egy-egy régen elballa­gott diák, sejteti a fiatalok­kal, az itt eltöltött évek nem múlnak el nyomtalanul, s ide jó lesz visszatérni. Az iskola hagyományai közé tartozik, hogy az első évesek jelvényavató ünne­pét és a harmincéves öreg­diákok találkozóját Együtt rendezik. Az évtizedekkel ko-ábban érettségizett, fel­nőtté vált emberek szájá­ból hitelesebben cseng az iskola méltatása, mint a munkáját végző igazgató­tól. — Valószínűleg ezek az „apróságok” Is közrejátsza­nak abban, hogy az osztá­lyok nálunk iskolaközössé­get alkotnak. S ebben a közösségben az ember jól érzi magát. Mert én na­gyon jól érzem magam az iskolában, a gyerekek kö­zött. S ha jól érzem ma­gam, megvan a feltétele annak, hogy jól dolgozzam, illetve jól tanuljon az, aki-r nek az a kötelessége. Ebben a tanévben ünnep­li az iskola fennállásának hatvanadik évfordulóját. Hogyan? — Ami eddig történt az iskolában az évforduló al­kalmából arról a lap beszá­molt. Inkább azt sorolom, ami az eseménytárból még hátravan. A Nógrádi Sán­dor Múzeummal közösen rendezünk egy iskoltörté- neti kiállítást. Meglehető­sen szűkösen vagyunk az épületben, ezért valószínű­leg a Kohász Művelődési Központban kap helyet, mint ahogy az a képzőművés; te- ti kiállítás is, amelyet olyan művészek alkotásaiból ren­dezünk, akik egykor isko­lánk tanítványai vagy ta­nárai voltak. Hogy néhány nevet is mondjak: Fábián Gyöngyvér, Lizsnyánszy Er­zsébet, Bojtor Károly, ifj. Szabó István. Molnár Ist­ván. Somoskői Ödön, Czin- ke Ferenc, Fayl Frigyes is a kiállító művészek között lesz. Szeretnénk megjelen­tetni az iskola utóbbi tíz évének történetét felölelő kiadványunkat, s bemutat­juk diákiaink arra érdemes építészeti és egyéb pálya­munkáit egy másik kiállí­tás keretében. No. és termé­szetesen öregdiák-találko­zóra is sor kerül az öreg iskolában. Veszprémi Erzsébet Mezőgazdasági szakkönyvek és szépirodalmi kötetek nagy választéka áll a tanulók rendelkezésére a szécsényi Nóg­rádi Sándor Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola 10 000 kötetes könyvtárában. Az ide járó négy­száz diák 10 000 kötet között válogathat, amelynek 70 szá­zaléka a szakirodalmat jelenti. — Rigó — Magyar film, készült 1982-ben, a MAFILM Társulás Filmstúdiójában. Irta és rendezte: TARR BÉLA Fényképezte: Mihók Barna és Papp Ferenc Főszereplők: Koltai Róbert és Pogány Judit Április 7-től 10-ig a salgótarjáni NOVEMBER 7. FILMSZÍNHÁZ műsorán t

Next

/
Oldalképek
Tartalom