Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-06 / 80. szám
A mennyiség mellett nagy figyelmet fordítanak a minőségi követelményekre is a* Ipoly Bútorgyár szécsényi kábeldobüzemében, hiszen a nagyközség üzemében készített fa kábeldobok a világ minden tájára eljutnak a Magyar Kábel Művek termékeivel. Képünkön korszerű gépek segítségével a peremtárcsák szegezése folyik. — Rigó — JÓI, S JÓL Értelmes célokért áldozatokra is hajlandók Á szocialista brigédmozga- zelítettek a témához. mek dolgozói között. S, ha lom fennállásának 25. évfor- — Sokan kifogásolták — jobban megismerik egymás dulója alkalmából május 28- úgyszintén javító szándékkal munkáját, életét, gondjait, ra összehívták a szocialista az újítómozgalom nehézkes- örömeit, jobban is becsülik brigádvezetők IV. országos ta- ségét és azt, hogy ezek jobbá- egymást. Ez pedig beillesz- nácskozását. Az országos ese- ra esek a gépesítés területére kedik a szocialista módon élni ményt megyénkben is mun- terjednek ki, holott a növény- elvbe. kahelyi tanácskozások előzték termesztésben, az állatié- — Az anyagi magbecsülés- meg a mezőgazdasági nagy- nyésztésben és a kiegészítő ben általában rend van a üzemekben. A termelőszövet- tevékenységben is nagy szűk- gazdaságokban. Az erkölcsikezetekben és társulásaikban ség lenne az ötletekre. csiekre is érvényes ez? lezajlott rendezvénysorozatról A brigádok hullámzó telje- — Többnyire igen, bár nem beszélgetünk Tersztyánszky sítménve arra utal, hogy ' ártana ennek érdekében na- Rudolífal, a TESZÖV titkár- sok gazdaságban nem fordí- gyobb propagandát kifejteni. tanak kellő figyelmei; a mun- Miért nem láthatják a társak káverSeny folyamatos értéke- például egy-egv faliújságon, lésére. Akadt például Olyan hogy az elmúlt időszakban üzern is.^ ahol egyszerűen „el- kik dolgoztak a legeredmé- felejtették” számon kérni a nyesebben, kik tettek a leg- a «ec«»!,, vállaltakat, vagy ahol — nye- többet a jó ügy érdekében? áll, vagy bukik. Milyen volt f?fég, k}ánVában — nem tud- Ezek az emberek több figyel- íkésziíés? tak kifizetni a jutalmakat met érdemelnének » sajtó haVéleményem szerint jól íkI,..dez oda vezetett, hogy ál- sábjain is, mert a jó példa is talaoan az újonnan alakult lehet ragadós... kollektívák nyújtották a jobb — Az országos tanácskozásteljesítményt. ők még nem ra a napokban választották csalódtak... _ még a küldötteket a megyéSok kritika érte az értéke- bői. Kiket ért az a megtisz_______ j __lés jelenlegi pontrendszerét teltetés. hogy Nógrád rnezőTovábbi nagy sikernek köny- Js> mert az objektív ténvező- gazdasági dolgozóit képviselvelhetjük el. hogy az élőké- nem ve3zi felembe, s hessék? szítás időszakában — egv hó- ® „ sok Iko,!ektlva föle fu.g- — A csaknem felezer szó-' nap alatt — több mint 30 új ££len. .?k,ok. I?1,atti ?sett iel a cIalista brigádvezető közül a brigád szerveződött, amelyek p,nw^,fokOZatok> cimek szé5s„fnyL termelőszöyetke- újdonsült vezetői azonnal be e!nyeresetoL zetbo1 Komlosi Matyásnére is kapcsolódtak a tanácsko- u - .......... .. zásokba. Kultúra — kiskorzetben — Ezek szerint nem lett — A mezőgazdasági nagyigazuk azoknak, akik koráb- üzemek egyik éltető eleme a bán nem Láttak komolyabb rugalmasság, a gyors alkal- távlatokat a brigidmozgalom mazkodás. Érzésem szerint ép- előtt? pen ez nem kapja meg az őt — Nem! Ehhez azonban az megillető helyét a verseny- !s hozzájárult, hogy jelentős mozgalomban. Erről milyen javulás következett be' a ver- vélemények hangzottak el? senymozgalom tartalmában. — A mozgalom eredménye A mezőgazdaságban végbe- nagymértékben a megalapo- ment nagy fejlődés, a radi- zott, megfontolt tervezéstől kális szerkezetváltás új szem- függ. Fbben a kérdésben leg- lélétet is követelt az ágazat- döntőbb a gazdasági vezetés ban dolgozó több mint 5 400 szerepe. Ahogyan a gazdálko- brigádtagtól. Ők fogékonynak dósban úgy a vállalásban is nagyobb lehetőséget kell adni a rugalmasságnak, az évközi váltpztatásnak. A tapasztalat az, hogy a kollektívák az értelmes célok elérése érdekében igen nagy áldozatokra hajlandók. S ezekről lemonhelyétfesével. Sikeres szervezés — Égy-egy ilyén több száz embert érintő tanácskozás sikere nagyrészt a szervezésen áll, vagy büki az előkészítés? . ■— Vélemény sikerült, hiszen a szocialista brigádvezetők munkahelyi tanácskozásain több mint háromszázan mondták el észrevételeiket, véleményüket a munkaverseny-mozgalomról. és a karancslapujtőiből Tóth Istvánra esett a választás. Zilahy Tamás Űj módszerek és gyakorlat a tőkésexportban Régebben ad hoc — ma klHkercentrikusan — KAPCSOLATUNKAT Ezért nyitottunk az afrikai és arra törekszünk, hogy a lehehosszabb távon is a jelenlegi az ázsiai 1 piacok elé. Rémé- tőségek kihasználásával már társasági formában, érdekeit- lem, még időben... az év elején ütemesebben ségi alapon kívánjuk folytát- A közösen kialakított éves bonyolítsuk le a tőkésexpor- ni, a velünk üzleti kapcsolat- lehetőségek és feltételek mel- tot. Ennek érdekében eseten- ban állók külkereskedelmi lett a rugalmas igazodás je- ként a megrendelők külön vállalatokkal. Ügy érezzük, gyében valósulnak meg a ha- kívánságára, pluszköltsége- hogy a piaci igények gyors vi operatív tervekkel kapcso- két is vállalunk. (Például az változásai indokolják, szüksé- latos megbeszélések. Ennek iráni megrendelőknél). Egyéb- gessé teszik ezen magatartá- során a külkereskedők közlik, ként egyes termékeknél az sunk fenntartását — vág rög- hogy melyik területről kér- előbbiekre lesz módunk, tön tömören a téma közepébe nek több árut, melyikből ke- ugyanakkor arra is fel kell dr. Mészáros Ottó, a Salgó- vesebbet. készülnünk, hogy ismét lesztarjáni Kohászati Üzemek 1 — KORÄBBAN az járta — nek csúcsok a negyedik gazdasági igazgatója. gombolyítja tovább a beszél- negyedévben, illetve A tőkésexportra szánt tér- getés fonalát a főosztályveze- megismétlődik az el- mékeiket két nagy külkeres- tő —, hogy a kohászat nem múlt évi hajrá — prognosz- kedelmi vállalat, a METAL- patika, tehát csak nagymeny- tizál a jelenlegi információk IMPEX, a FERONION jut- nyiségű megrendeléseket vol- alapján a gazdasági igazgató, tatja el a világ különböző tá- tünk hajlandók elfogadni. Az előbbiek egyúttal a jaira. Az előbbi a felajánlott, Ennek a világnak már vége. gyártmányfejlesztés gyorsítá- értékesíthető mennyiség 80, Míg régebben ezer tonnánál sára is figyelmeztetik a válsz utóbbi pedig 20 százalékát, álltunk szóba a vevőkkel, ma- lalat első számú vezetőit. Ha a — Korábban ad hoc, azaz napság 5—10—15—20 tonnás változó igényekhez gyorsan negyedéves szinten egyeztet- tőkésexportra is vállalkozunk, akarnak igazodni, akkor az tűk a kívánságokat, a tenni- Legutóbb például Ciprusra 5 előbbi munkát a jelenleginél valókat és a lehetőségeket — tonnát szállítottunk azzal jóval aktívabban kell végezni, veszi vissza a szót a gazda- hogy később a most jelentke- — Arról egy pillanatra sági igazgató. — Ennek a ző vevő hosszabb távon is sem feledkezhetünk meg, hogy gyakorlatnak a múlt év ele- minket keres fel megrende- a hagyományos piacainkon a jén véget vetettünk. Méghoz- léseivel. Egyébként a megren- fejlődő országokban, egyre na- zá közös megegyezéssel. Az- delések nagysága, ha termé- gyobb konkurrenciát jelent a óta speciális szakemberek kénként különböző mértékek- tőkésországok termékeinek részvételével, egész évremeg- ben is. de nagyon eltolódott növekvő jelenléte. Éppen határozzuk termelési és üzlet- és eltolódik, a kisebb tételek ezért a külkereskedők segít- politikánkat. Vagyis az év irányába. Ha nem váltottunk ségével olyan technológiákat elején megbeszéljük, milyen volna, ha nem vezetjük be vásárolunk majd, amelyeknek termékekből, milyen minő- az előbb említett új mód- megvalósításával rövid időn ségben, milyen kapacitással szert, akkor ma bizonyára belül igent tudunk mondani állunk rendelkezésükre, illet- nem ezt mondanám: — A a tőkésexportigények save miyen árak elérését ki- rendkívüli nyomott világpiaci játos kielégítésére — véleke. vánjuk az üzletkötések során, helyzetben Is az elmúlt esz- dik a kereskedelmi főosztály- Ez azt is jelentette, hogy az tendőben a terveinknek meg- vezető. Szavait az időközben eddigi termeléscentrikussá- felelően 24 ezer 700 tonna érkező Pap János kereskedel- gunkat átváltottuk kül- exportképes árut adtunk el. mi_ igazgatóhelyettes is roeg- kercentrikussá. A többletfelajánlásunknak erősíti, sőt jó néhány konkrét — A közösen kialakított, viszont csak a 36 százalékát példával még meg is fűszere- hosszú távú programok birto- hoztuk. S ami számunkra zi. kában járhatják a világot, a igen perdöntő az, hogy a tő- NEHOGY bárki is azt hi- külkereskedelmi vállalatok késexport nem volt vesztesé- gye, hógy az új módszerekés üzletkötői — kapcsolódik a ges. a gyakorlat volt az egyedüli beszélgetésbe Kollár Péter, a önként kínálkozik az újabb meghatározója annak, hogy a kereskedelmi főosztály vére- kérdés. Vajon az idén, figye- gyár tőkéspiaci pozíciója tője, majd hozzáfűzi: — Éz- lembe vévé a továbbra is 1982-ben sem lett gyengébb, zel a módszerünkkel nyitót- igen nehéz külpiaci viszonyo- A jelenlegi stabilitásban tabb közgazdasági feltételeket kát, képesek-e megismételni szerepe van a gyár utazó teremtettünk a piackutatás az elmúlt évi eredményeiket, szakembereinek, a vevőkkel szabadságához. ugyanakkor tekintettel azokra a híreszte- kialakított személyes kapcso- terelni: is tudtuk a tőkéséx- lésekre, mely szerint élénkü- latnak; porttal kapcsolatos szervező, lés várható a külfödi piacok- A megkezdett folyamatot piackutató munkát. ra. tartalmában tovább kívánják — Mindez a piacok átren- , — Mi nem számolunk élén- bővíteni, az új elképzelések dezésével járt együtt — érvel leülésre. Ha netán mégis be- nem váratnak sokáig maguk- az előbbiek létjogosultsága, következne, az hozzánk csak ra. Jelenleg azon fáradoznak, életképessége mellett dr. Mé- látásunk szerint továbbra is hogy a mostani együttműkö- száros Ottó, majd újabb té- később érkezik el. Józan be- dést ösztönző társasági szörnyekkel igazolja lépéseik he- nehéz piaci értékesítéssel, ződést, bizományosi rendszert, lyessését, mondván:— A ha- nagy árharccal számolunk, korszerűsítik mégpedig oly gvományos oiacainkra »átele- Erre figyelmeztetnek bennün- módon, hogy egyikük se érez- oiiltek a tőkés világgazdasági két erőteljesen a jelenlegi re becsapva magát. Az e'.kép- válságtól sújtott tőkésgyárai?, szalagacél-megrendeléseink. zelések középpontjában a leg- Helyezetükbői adódóan előnyö- Egyébként 27 ezer 630 ton- fontosabb feladat: á növekvő sebb feltételeket tudtak és nás árulapot ajánlottunk föl. árszínvonal elérése szerepel, tudnak diktálni, mint mi. Az idén a tavalyival szemben — venesz — bizonyultak az új iránt és ez zel,nagyon sokat tettek a változás érdekében Sokan új szakmákat sajátítottak el — néha többet is — rendszeres továbképzéseken vettek részt, vállalásaik szerves részeként, tudomásul vé- daní oktalanság volna. Enve, hogy ezáltal is hasznára vannak güknek. nagyobb közössének érdekében a versenyfelelősök tehetnek sokat. — Eddig főként csak gazdasági kérdésekről esett szó. Mi a helyzet a művelődés, a kultúra területén? — A javulás évről évre folyamatos. Terveink szerint zan nyilvánítottal? véleményt hamarosan fölvesszük a kapNapos és árnyékos oldal — Említette, hogy több szácsolatot a TIT-tel a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeummal, a megyei művelődési központtal, az MH.SZ-szel és a COOPTURIST-tal, hogy a szocialista brigádok egyre magasabb igényeit — ha nem is a munkahelyi tanácskozásokon. Hogyan lehetrfe összefoglalni ezek lényegét? — A vitákban résztvevők döntő többségének építő jélle- gú hozzászólása afroi tanúskodott, hogy ismerik és értik a- jelenlegi helyzetet és az maradéktalanul — de lenye- ebbél adódó feladatokat. Tisz- gesen magasabb szinten ki tában vannak azzal, hogy élet- tudjuk elégíteni. Kezdemé- és munkakörülményeik, anya- nyezésünkre Pásztón és Diós- gi helyzetük további javulá- Jenőn g művelődési házakban sa az általuk végzett munka kulturális programokat aján- eredrnényétő függ. Ennek ér- 1-nak, szocialista brigádveze- dekében ugyanúgy szükség fők klubja alakul. van a fegyelmezett, lelkiis- — Ez a jól bevált kiskör- « méretes munkára, mint az zeti együttműködés kiterjesz- egyéhi ötlétekfe, az alkotó- tése- lenne a kulturális terü- készségre és a kezdeményezé- létre is? sékre. — Lényegében igén és vé— Bizonyára voltak olya- léményem szerint erősítené az nők is, akik a brigádmozgá- emberi kapcsolatok kialakításra árnyékos oldala felöl kö- sát a szomszédos nagyüze: Ki védje meg a munkást? Harminc életerős ember halt meg munka közben tavaly az ország építkezésein. Valamennyiüket eltemették már, de ott maradt az árva, csonka család, ott maradtak a gyermekek, az özvegyek és a szülők, akiknek egész sorsára, jövőjére kihat az apa, a férj vagy a felnőtt korú fiú jóvátehetetlen halála. A még nagyobb számú csonkulásos baleset sérültjei sem vigasztalhatják magukat, hiszen, aki elveszíti a kezét, vagy a lábát, megvakul, megbénul, az a legtöbbször csökkent értékűnek érzi magát, s keserűvé válhat az élete. önkéntelenül is azt kérdi ilyenkor az ember: mi rejlik a helyrehozhatatlan lépések, tragédiák mögött, elkerülhetetlen, végzetszerű-e, hogy ezek megismétlődjenek? A kérdésre a baleseti körülmények elemzése ad választ. Az első és a legszembetűnőbb jelenség: a harminc ember közül tíz azért halt meg, mert lezuhant a magasból, további tíz pedig azért, mert nehéz tárgy esett rá felülről. S ha még tovább vizsgálódunk, kiderül, hogy semmiféle gépi hiba nem okolható ezért, mert minden tragikus végű esemény mögött—emberi mulasztás, hanyagság, vagy pedig egyenesen felelőtlenség rejlik. Ennek egyik oka: az ital... Közismert, hogy a mai építőmunkások igen nagy többsége a faluját hagyta ott az állványok kedvéért. A földközelhez voltak szokva, ott végezték a munkájukat, s minden átmenet nélkül felkerültek a tíz-húsz emelet magasságba. A legtöbbjük még a veszélyhelyzetet sem értékeli igazán, azt hiszi, ma is majdnem olyanok az építkezések, mint az apja, meg a nagyapja korában. S aki felismeri, hogy tíz-húsz emelet magasságban dolgozni egészen más, az is gyakran hajlik arra, hogy az itallal „csökkentse” . a szorongását. Csakhogy az alkohol csupán a félelmet mérsékli, sőt vakmerőségre sarkall. Nem elég az ital kábító hatása, további nemtörődömség, felelőtlenség tetézi a bajt. A védőberendezéseket meg az egyéni védőfelszereléseket minden építőipari vállalat megvásárolta ugyan, csakhogy a drága pénzen vett svéd. francia és egyéb eszközök java a raktárakban porosodik. Világszerte használatban vannak — Amerikától a Szovjetunióig —, csak nálunk nem. Amikor egy-egv tragikus végű baleset okait kutatni kezdik, a „ legtöbbször kiderül, hogv nem kerítették körül a munkaterületet, hiányzott a védőkorlát, nem fedték be a mélybe ásító, alattomos nyílásokat, mert a munkások lebecsülték a veszélyt, a vezetőik pedig észre sem vették a súlyos mulasztásokat. Nyilván, sem most, sem pedig a jövőben nem engedhetünk abból a sarkallatos követelményből: a munkahelyen nem lehet megtűrni az alkoholt. Aki iszik, ivott, annak nincs keresnivalója az állványokon, azt haza kell küldeni. S azt is meg kell követelni, hogy minden munkás törődjék többet a testi épsége, az élete védelmével, hiszén ezt diktálja az elemi életösztön is. De ha mégis vétkes köny- nyelműséget tapasztalnánk, még mindig ott van a vezető, akinek első számú kötelessége gondoskodni arról, hogy ahol kell, valóban ott legyen a védőkorlát, s persze tényleg ne álljanak szóba azzal, aki ivott. Ehhez persze az egész légkörnek meg kell változnia az építkezéseken, a gazdasági vezetésnek, meg a mozgalmi fórumoknak egyöntetűen ki kell mondaniok: az ilyen ügyekben nem ismerünk tréfát, itt és ebben semmiféle alkudozásnak helye nincs. E megállapítások már átvezetnek bennünket ahhoz a gondolathoz, hogy elsősorban mégsem a munkásokon múlik, miképp alakul később a baleseti statisztika. Amiként az élet oly sok területén, a munkavédelemben is a vezetők, a tanult emberek az első számú felelősök. S nem csak azért, hogy mindenütt ott legyen a védőkorlát! Azért is, hogy olyan munkavédelmi törvényünk, szabályzatunk legyen, amely valóban betölti a hivatását. Közismert ugyanis, hogy több mint három évtizede alkották meg először a ma érvényes munkavédelmi előírásokat. Bár a szöveget azóta többször módosították, máig sem vetettek számot azzal a közismert ténnyel, hogy kevésbé iskolázott embereknek szól, akiknél a fogalomalkotás mértéke még nem éri el a kívánt szintet. így nem is érthetik meg mindig a bonyolult magyarázatokat. Aligha volna erkölcsös, ha ezért a dolgozókat tennénk felelőssé! Mint ahogy azt is látnunk kell, hogy a munkavédelmi oktatások is gyakran formálisak, különösen az új belénők- nél. Gyakran ugyanis nem arra helyezik a hangsúlyt, hogy az emberek megértsék, felfogják, mit kérnek tőlük, hanem arra, hogy az oktatók a határidőnaplójukban „kipipálhassák”: ezt is megtettük. Pontosabb, egvértelműbb munkavédelmi szabályzatokra volna hát szükség. Olyanokra, amelyek félreérthetetlenül jelzik: miért felel a dolgozó, s miért a vezető? A legfőképp pedig annak a belátására, átérzésére: a csonkulásos baleset, a tragédia nem elkerülhetetlen, nem végzetszerű sorscsapás. Még ez is megelőzhető, ha mindenekelőtt a munkahelyi vezetők ,és szakszervezeti fórumok felrázzák a munkahelyi közvéleménvt. ök felelősek elsősorban a munkások testi épségéért. 1 Lakos Éva j NÓGRÁD - 1983. április 6., szerda 3 t
