Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-30 / 101. szám

Az MSZMP Nőgrád megyei Bizottságának hat r o z t a a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet döntéseinek időarányos végrehajtásáról és a további feladatokról I. Á megyei pártbizottság —- az 1982. novem­ber 24-i állásfoglalása, valamint a Központi Bizottság 1983. április 12—13'i ülésén ho­zott határozata alapján — kidolgozta a kö­vetkező időszakra szóló feladatait. Megálla­pítja, hogy a párttagság és a pártonkívüliek tömegei megismerték, egyetértéssel fogadták a XII. kongresszus és a megyei pártértekéz- let határozatait. Tapasztalataik alapján iga­zolva látják, hogy e dokumentumok helye­sen jelölték meg a tennivalókat. A megye pártszervei, kommunistái, dolgozói eredmé­nyesen tevékenykedtek megvalósításukért A középtávú terveinkben kitűzött főbb célo­kat — az élet követelményei szerint újab­bakkal is kiegészítve —, a nehezebb körül­mények között is arányosan teljesítettük. Feladataink megvalósításában meghatározó szerepe van a pártnak, a kommunisták kö­vetkezetes és egységes fellépésének, a párt és a dolgozók közti szoros összefogásnak. Ugyanakkor a helyzet Változása élesebb megvilágításba helyezi munkánk gyengesé­geit, a társadalmi, a gazdasági és ideológiai élet feszültségeit, megoldásra váró feladata­it 1 A megyében a politikai, társadalmi vi- • szonyok kiegyensúlyozottan fejlődtek. Érvényesül a párt vezető szerepe, erősödött a párt és a tömegek közötti kölcsönös biza­lom. A politikai helyzet stabil, a lakosság . társadalmi közérzete jó. Növekedett a munkásság műveltsége, erő­södött szocialista tudata. A termelőszövetke­zeti parasztság életmódja, életformája köze­ledik más társadalmi rétegekéhez. Értelmi­ségünk eredményesen járul hozzá társadal­mi feladataink megoldásához, nagy része kezdeményező, aktívan tevékenykedik a közéletben. Ifjúságunk döntő, többsége fe­gyelmezetten dolgozik és tanul szocialista célkitűzéseink megvalósításáért. A KISZ- szervek és -alapszervezetek sokat kezdemé­nyeztek a fiatalok megnyeréséért, alkotó- készségük további kibontakoztatásáért. Az időskorúak figyelemmel kísérik fejlődésün­ket, ennek érdekében gyakran tesznek ja­vaslatokat Szociális helyzetük javításáért a tanácsok több konkrét intézkedést hoztak. A szövetségi politika gyakorlati megvalósu­lása a Hazafias Népfront keretei között, jól szolgálja céljaink valóra, váltását, a köz- megegyezés folyamatos megújítását, a nem­zeti egység erősödését. Kifejeződik ez a la­kosság minden, rétegének fokozódó politikai érdeklődésében, aktívabb munkahelyi és közéleti tevékenységében. A fejlődés nehéz­ségei, ellentmondásai jobb munkára, közös cselekvésre ösztönöznek. A szocialista demokrácia tartalmában és intézményrendszerében tovább fejlődött. A munkahelyi, a lakóhelyi fórumok tartalma­sabbá váltak, a testületek tevékenysége to­vább javult, a helyi erőforrásokat feltáró, mozgósító szerepük növekedett. A szakszer­vezetek eredményesen vesznek részt a dol­gozók mozgósításában, nevelésében, érdeke­ik védelmében. Az állami szervek minden területen ered­ményesen tevékenykedtek, működésük és el­járásuk alapvetően törvényes, színvonalas. Jó a közrend és a közbiztonság. A tanácsok népképviseleti, önkormányza­ti, államigazgatási jellege, a képviseleti és a testületi munka tovább fejlődött. Az ön- kormányzat a hatáskörökkel és a lehetősé­gekkel összhangban, megfelelően érvénye­sült. Lakossági kapcsolatuk, a társadalmi és a gazdasági szervekkel való együttműködé­sük javult Eredményeként a Hazafias Nép­fronttal és más szervekkel együtt szervezett közhasznú társadalmi munka értéke nőtt, megyénk az elmúlt két évben országosan az elsők közé került az egy lakosra jutó tel­jesítésben. A szervezeti korszerűsítés, az egy­szerűbb ügyintézés, a, felkészültebb appará­tus az igazgatási munka jobb feltételeit te­remtette meg. A párt politikája iránti bizalom mellett a közgondolkodásban — külső és belső ne­hézségeik következtében — a korábbinál több a bizonytalanság. A nemzetközi helyzet éleződése, belső nehézségeink, elért ered­ményeink féltése miatt növekedett az aggo­dalom, de megtalálható a társadalmi hely­zetünket meg nem értő gondolkodás és szűk körben az ellenzékiek iránti szimpátia is. Egyes társadalmi rétegekben feszültségek alakultak ki. Az értelmiség egy része né­hány ideológiai kérdés megítélésében bizony­talan és szélsőséges is. A fiatalok közül többen tapasztalatok hiánya és nevelő munkánk gyengeségei miatt, nehezen iga­zodnak el a bonyolultabbá vált nemzetközi és hazai viszonyokban. A munkahelyi de­mokrácia fórumai helyenként nem elég tar­talmasak. Nem mindig valósul meg a dolgo­zók széles körű, aktív részvétele a döntések meghozatalában, a végrehajtásban és ellen­őrzésben. Az állampolgári és a munkahelyi fegyelem nem mindenütt kielégítő, a fe­gyelmezetlenség ellen való fellépés eseten­ként gyenge, a felelősségre vonás nem követ­kezetes. A szocialista együttélés szabályait többen — köztük vezetők is — megsértették. A társadalmi tulajdont egyesek — a haté­kony vagyonvédelmi munka hiányában, hi­bás tudati, szemléletbeli tényezők és az el­lenőrzés gyengeségei miatt — egyre maga­sabb összeggel károsítják. Felerősödött a harácsolás és a kapzsiság. Dolgozóink köré­ben a közerkölcsök megsértése a korábbitól nagyobb ellenérzést és bírálatot vált ki. A jogsértések megelőzése érdekében ugyanak­kor a közösségek keveset tesznek, ä felelős­ségre vonások visszatartó ereje nem eléggé érvényesül. Az igazgatási munkában az erő­feszítések ellenére sem csökkentek kellő mértékben a bürokratikus jelenségek. 2 A gazdasági építőmunka középpontjában • v a VI. ötéves terv alapvető célkitűzései­nek megvalósítása állt. Fő feladatnak tekin­tettük a népgazdaság egyensúlyi helyzeté­nek javítását és az életszínvonal megőrzé­sének helyi elősegítését. A pártszervek és -szervezetek tevékenységében is ez került előtérbe. Különösen nagy figyelmet fordítot­tak a hatékonysági követelmények érvénye­sítésére. A megye gazdasága a nehezebbé vált külső és belső feltételek között is a ter­vezett irányban fejlődött. Erőteljesebben bon­takoztak ki a hatékonyabb munkavégzés fel­tételei. Az iparban folytatódott a termelési szer­kezet korszerűsítése, javult a versenyképes­ség. Nőtt a termelékenység, bővültek a ter­melés műszaki-technikai alapjai. A termelő­egységek ésszerűbben gazdálkodnak, jobban takarékoskodnak az anyaggal, energiával és munkaerővel, az üzemek mind nagyobb száma szervezi korszerűbben munkáját. Többségük rugalmasan reagált a gazdasági feltételek változásaira. A vállalatok egy ré­sze bővíteni, stabilizálni tudta exporttevé­kenységét, más része igyekszik a csökkenést új termékek gyártásával ellensúlyozni. Az építőipari szervezetek tevékenysége erőteljesen differenciált. A magasabb tech­nikai, technológiai színvonal ellenére csak részben tudták kielégíteni a velük szemben támasztott igényeket. Vállalkozásuk szélesebb körűvé vált, bővült exportjuk. A Nőgrád megyei Állami Építőipari Vállalat teljesít­ménye csökkent a tanácsi és a szövetkezeti szektoré növekedett A mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a tervezetthez közelállóan fejlődött. Céljainknak megfelelően folytatódott a gabona- és a hús­termelés növelése, a kiegészítő tevékenység bővítése, a gazdálkodás hatékonyabbá vált. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek jól hasznosították a számukra nélkülözhetetlen központi támogatást. A gazdálkodó szervek többsége megfelelő­en reagált az új követelményekre, a szabá­lyozó és árrendszer változásaira. Irányítási és érdekeltségi rendszerük továbbfejlesztésé­nek, az új termelésszervezési formák műkö­désének tapasztalatai összességében kedvező­ek. Munkánk eredményességét mérsékelte.' hogy az egyensúlyi követelményektől, a gyor­san változó piaci igényektől elmarad a ha­tékonyság növekedése, a versenyképesség ja­vulása. Lassan korszerűsödik a gyártmány- szerkezet. Jelentős a lemaradás a nem rubel­elszámolású kivitelben. Egyes üzemeknél kedvezőtlen az export összetétele, romlott gazdaságossága. Az anyag- és energiatakaré­kosság még nem vált általánossá. Több üzem alacsony hatékonysággal gazdálkodik. A műszaki megújulási készség és a gazdálkodó egységek közötti kooperáció nem kielégítő A vállalatok egy részénél az érdekeltségi rend- . szer továbbra sem közvetíti megfelelően a népgazdaság igényeit. Az építőipar össztel­jesítménye — a létszámcsökkenés és a szer­vezetlenség miatt — mérséklődött. A mező- gazdaságban a termelést lényegesen megha­ladó mértékben növekedtek a költségek, a termelés hatékonysága indokolatlanul diffe­renciálódik. A lakosság élet- ás munkakörülményei to­vább javultak. A bérek és jövedelmek a ter­vet meghaladóan növekedtek. A területfej­lesztésben megfogalmazott társadalompoli­tikai célok időarányosan teljesültek. A ter­vezetthez közelállóan halad a lakásépítési Program megvalósulása, a gyermek- és egész­ségügyi intézmények építése, a vízgazdálko­dási feladatok megoldása. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott Az életviszo­nyok és az életmód formálásának kedvezőbb feltételét teremtette meg az ötnapos munka­hét bevezetése. Nem sikerült ugyanakkor kellően előbbre lépni a bérek és keresetek teljesítmény szerinti . differenciálásában. Nem javult megfelelően a munkaidőalap kihasználása. A munkaerő­mozgás nem mindig a jól gazdálkodó terü­letekre irányult. Feszültségek vannak a pá­lyakezdő, a családalapító fiatalok lakásellá­tásában, különösen a két városban. Az ala­csony nyugdíjjal rendelkező idős emberek szociális helyzetében továbbra is több kér­dés vár megoldásra. Néhány helyen göndot okoz a rehabilitált dolgozók foglalkoztatása. Az aprófalvak alapellátásában számottevő színvonalkülönbség tapasztalható. 3 Á szocialista létviszonyok és a fejlő- dő tudatformálás hatására megyénk­ben Is meghatározó szerepet tökének be a marxizmus—leninizmus eszméi.. Egyre szé­lesebb körben hatnak társadalmunk politikai, erkölcsi értékei, erősödtek a közgondolkodás szocialista vonásai. Reálisabb, osztályszem- pontok talaján álló. történelmileg jobban megalapozott szocializmuskép van kialakuló­ban. Szorosabb a társadalmunkhoz való ér­telmi és érzelmi kötődés. A propaganda és az agitáció eredményesen segítette szocialis­ta épftőmunkánk feladatainak megsértését és megvalósítását. A pártszervezetek nevelő munkája sikeresen járult hozzá a párttagság eszmei-politikai felkészültségének növekedéséhez, a reális helyzetismerethez, napjaink problémáinak megértéséhez. A kulturális életben a társa­dalmi. a gazdasági, feilödés úi igényeinek kielégítését segítettük elő. Folyamatosan ha­lad az oktató munka tartalmi korszevűsítése. nagyobb hangsúlyt kapnak a nevelési fel­Küiönböző alumíniumtersnékeket, közöttük kiváló minös-'gű bányaiam okát és radiáto­rokat gyártanak Balassagyarmaton, a fémipari vállalatnál a legkorszerűbb technológiá­val. K- J­Az előttünk lévő évek legfontosabb felada­ta változatlanul a XII. kongresszus, a me­gyei pártértekezlef határozatainak és a VI. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása. Ezt szolgálják a Központi Bizottság 1983. áp­rilis 12—13-i. valamint a megyei pártbizott­ság 1982. november 24-i ülnének dokumen­tumai. Munkánk elemzése alánján látjuk a következő időszak tennivalóit is. Arra kell törekednünk, hogy az eddiginél fegyelme­zettebb és jobb munkával teljesítsük azokat, váltsuk valóra a kongresszus és a megyei pártértekezlet célkitűzéseit. Feladataink meg­oldásához nagy szükség van arra. hogy min­denki tegyen eleget kötelezettségének, véd­edatok, javultak a tárgyi és személyi felté­telek. A közművelődés nagyobb szerepet tölt be a közgohdolkodás és az életmód szocialis­ta vonásainak erősítésében. Gyarapodott a lakosság egészségügyi kulturáltsága, tovább fejlődött a szociális ellátás. Az ideológiai nevelő munka eredmé­nyességét mérsékli, hogy a párttagságot, a lakosságot foglalkoztató kérdésekre gyakran késnek, nem elég érvelőek és esetenként pontatlanok a válaszok. Eszméink, értékeink meghatározó szerepe mellett hatnak idegen nézetek és magatartásformák. Több _ helyen tapasztalható konzervativizmus, az újtól va­ló idegenkedés. Egyes körökben újraéled a na­cionalizmus. A kulturális életben a mennyi­ségi növekedéssel nem mindig járt együtt a minőségi fejlődés. A követelmények változá­saival nem tart lépést a tanulás, a művelő­dés ösztönzése, a gyakorlati munkában érvé­nyesülő nagyobb tudás megbecsülése. Az egészséget károsító szokások — a nagymérvű alkoholfogyasztás, a dohányzás — széles kör­ben terjednek, a befolyásuk csökkentését szolgáló mozgalmak nem elég hatékonyak. Kedvezőtlenül alakultak a demográfiai vi­szonyok, csökkent a születések száma és ma­gas az elhalálozás. 4 A pártszervek és -szevezetek eredmé- ■ nyes munkát végeztek a XIT. kong­resszus és a megyei pártértekezlet határoza­tainak megvalósításában. Növekvő önállóság­gal, lehetőségeik figyelembevételével követ­kezetesebben érvényesítették helyileg a párt politikáját. A párttagság a lakossággal együttműködve, aktívan dolgozik céljaink tel f csítéséért. A párt eszmei, politikai, szervezeti és cse­lekvési egysége jó Politikánk fő kérdéseit párttagságunk helyesen ítéli meg.' Az egy­ség folyamatos újrateremtésében _ nagvobh szerepet kapott az elevenebb politizálás, az alkotó vita. A pártfegyelem megfelelő, erő­södött a fegyelmi munka nevelő, megelőző ^ Érvényesülnek a pártélet lenini elvei és normái.' Következetesebben valósul meg a demokratikus centralizmus. A pártszervek e* -szervezetek eredményes erőfeszítésedet tet­tek irányító tevékenységük, munkamódszer ük fejlesztésére. Erősödött a pártmunka kollek­tivitása. a pártdemokrácia és a szemelve* felelősség. A testület és ez apparátus mun­kája minden szinten jobban szolgálja az alenszervezetek felkészítését, segítését. Folyamatosabbá, tudatosabb^ vált a ttárt- taggá nevelés. Alapszervezeteink felkészül­tebb, a magasabb követelményeknek megfe­lelő. a munkában, a köz- és magánéletben megbecsült személyekkel erősítették, soraikat Az újonnan felvettek több mint kétharmada munkás és termelőszövetkezeti paraszt, egy- harmaduk nő és csaknem háromnegyed ré­szük fiatal. Tervszerűbb és eredményesebb a káder­munka. Átgondoltabb a vezetők és az után­pótlás felkészítése, nevelése, az indokolt ká­dercserék megoldása. Vezetőink többsége fe­gyelmezetten dolgozik, alkalmazkodik a nö­vekvő követelményekhez, a változó körül» ménvekhez. hosszabb távon is alkalmas fel­adatai ellátására. Erősödött, a tömegszervezetek és -mozgal­mak pártirányításanak elvi, politikai jelle­ge. Társadalmi szervezeteink nagyobb fele­lőséggel és növekvő önállósággal dolgoznak, egvre szélesebb rétegeket mozgósítanak cél­jaink valóra váltásáért. _ A szocialista énítőmunka bonyolultabb fel­tételeihez, megnövekedett feladataihoz azon­ban nem minden pártszerv és -szervezet tu­dott megfelelően alkalmazkodni. Kezdemé­nyezőkészségük. a dolgozókat mozgósító sze­repük nem fejlődött kielégítően, nem veszik eléggé figyelembe a határozatok végrehajtá­sénak helyi feltételeit. Fejlődésünk úi kér­déseinek megítélésében tapasztalható bizony­talanság. néhánv párttag nem kénviseli ha­tározottan a párt álláspontját. A pártélet- ben még mindig gyakori a ragaszkodás a megszokott módszerekhez, a formális meg­oldásokhoz. A párttagok egy részének akti­vitása gvenge. a pártmegbfzatások nem min­dig kapcsolódnak a legfontosabb feladatok­hoz. Néhány pártszervezetben a kádermunka színvonala alacsony, elmarad a követelmé­nyektől. a vezetők és utánpótlásuk nevelése nem elég tervszerű és folvnmatos. A vezetők egv része nem törekszik többre, nehezen al­kalmazkodik a növekvő követelményekhez, magatartásuk esetenként kifogásolható. II. je a közösség érdekeit és határozottabban lépjen fel a közerkölcsöket sértő jelenségek ellen. Céljaink reálisak, teljesíthetők, meg­valósításukhoz igénveljük a párttagok, pár­tonkívüliek. minden becsületes dolgozó munkáját f A növekvő követelményekhez és a vál- '• tozó feltételekhez igazodva tovább kell erősíteni a párt vezető szerepét, a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalmat. Po­litikai munkánk egésze továbbra is szolgál­ja 'a szocialista nemzeti egység erősítését. A szövetségi politika evakorlata jobban vegye (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom