Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-26 / 97. szám

'íci VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGfEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 97. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. ÁPRILIS 26., KEDD Kevesebb papírmunka - hatékonyabb termelés Bevált a mezőgazdaságban az átszervezett területi irányítási rendszer Kevesebb aktát kell gyártani a gazdaságokban, az üze­mek felelősebben gazdálkodhatnak lehetőségeikkel és for­maságok nélkül önállóan dönthetnek, mióta a területi irá­nyítást átszervezték, korszerűsítették. Az elmúlt években egységes szempontok alapján hozott intézkedések beváltak a gyakorlatban- — erről tanúskodik az MTI megyei szer­kesztőségeinek jelentéseiből készült összeállítás. ;A "baranyai gazdaságok csökkent a jelentések, beszá­szakyezetőinek véleményesze- mólók, statisztikák száma, rint „vitafórumot” iktattak*ki Ily módon a gazdaságok ad­a járási tanácsi hivatalok minisztrációs állományában mezőgazdasági osztályainak egy-egy dolgozó felszabadult megszüntetésével. Az üzemek az ilyen jellegű papírmunka ugyanis általában nem for- alól. A kettős — járási és dúlhattak ügyes-bajos dől- megyei — kapcsolat megszün­gaikkal közvetlenül a tény- tetése óta erősödött a mező­leges felügyeletet ellátó me- gazdasági üzemek vállalat­gyei mezőgazdasági és élei- szerű gazdálkodása, mivel mezésügyi osztályhoz, ha- megszabadultak a járások egyesítése az eddigi tapaszta­nom csak a járási szakigaz- közvetlen gyámkodásától. A , . . gatási szerv útján, ami bo- baranyai termelőüzemek ve- latok szerlnt. §yorsitotta a nyolultabbá, késedelmesebbé zetőinek véleménye szerint szakmai vizsgálatokat, és meg­tette az ügyintézést. A járási bizonyos területeken tovább szűnt a korábbi párhuzamos* osztályok megszüntetésével lehetne egyszerűsíteni a szak- ság, amit az üzemek régóta 48 szakember szabadult fel irányítást — például a föld hivatali munkában. gyümölcs- és zöldségtermesz­téssel, az áru nagy része köz- fogyasztásra kerül. Bzt a munkát most a helyi téeszek integrálják, mégpedig a ko­rábbinál sokkal határozottab­ban, és ennek nyomán fel­lendült a kistermelés. A já­rási mezőgazdasági osztályok megszűnése óta korszerűsö­dött az ’ intézményhálózat is. Ezt összevonták, kisebb lét­számmal, kevesebb eszközzel és járműállománnyal látják el feladatukat az állategész­ségügyi szakemberek, az ál­lattenyésztési és takarmányo­zási szolgálat dolgozói és a mesterséges megtermékenyítő, valamint a teljesítmény vizs­gáló állomások mérnökei, ge­netikusai. Az intézmények A Zala megyei tapasztala­a< megyében, közülük négy a megyei tanácson kapott be­osztást, a többiek termelő­üzemben, vagy a községi ta­nácsoknál helyezkedtek el. A helyi tanácsok működésére kedvezően hatott a magas ké­pesítésű agrár szakemberek munkába -állása; ^.szervezet­tebb lett például a kisterme­lők eszköz- és anyagellátása, kellő rangót kapott a környe­zet- és természetvédelem. Ko­rábban a .mezőgazdasági üze­mek kétfelé jelentettek, a já­rásnak és a megyének, még­pedig igen gyakran ugyan- ..... T , 1 ... . azt,,. A járási osztályok meg- v^bbiakban is nagy szükség kifogásolnak. Szabolcs-Szatmárban a té­eszek egyfelől örömmel üd­ufancs,f TS7e- vözölték a területi irányítás rusodott és gyorsult az ügyin tézés. A gazdaságok nem maradtak magukra. A felada­tok ellátáséban jó segítőtárs, partner a téeszek érdekvé­delmi szerve, a mezőgazda- sági szövetkezetek területi szö­vetsége, amely egyben közve­tít is az üzemek és a tanács között, A járások korábban tekre is szert tettek, a sokat segítettek a kisterme­lők integrálásában, erre a to­szüntetése óta — a számítá­sok szerint — egytizedével van, hiszen a megyében több mint 80 ezren foglalkoznak Mcigánéjaftés — gépekkel! Idén hatodszor szervez szemináriumot Salgótarjánban az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezete és a gépesítés fejlesztése célprogrambizottság. Az 1976-ban indult, hagyományteremtő rendezvénysorozat tavalyelőtt é3 tavaly pauzát tartott, s idén a talán legidőszerűbb témát tűzte napirendre: a magánlakás-építés gépesítését. Hivatalosan kidolgozott terveinkben egyre nagyobb rész­arányt képvisel az államilag szervezett munkálatok mellett a magánosok erőforrásait fölhasználó építés; lassan nyolc­van százalékot tölt ki ez utóbbi hányada. Ebből követke­zik, hogy az egyéni kezdeményezésből zajló építkezésekhez rendelkezésre kell bocsátani minél több eszközt, gépet, amelyek most a vállalatoknál, szövetkezeteknél összponto­sulnak. Milyen lehetőségek kínálkoznak e gyakorlat elterjeszté­sére? — erről cseréli ki gondolatait több mint száz szak­ember, akik az ország minden csücskéből Salgótarjánba jöttek össze. Vállalatok, szövetkezetek és az illetékes tárca képviselői mondják el tapasztalataikat, tippjeiket a gép- kölcsönzéssel összefüggésben. Emellett gépbemutatóra ke­rítenek sort, és megnyitják az Építőipari Gépesítő Vállalat új kölcsönzőboltját Salgótarjánban a háromnapos rendez­vény alkalmával. E szeminárium egyébként a Salgótarján ’83 elnevezést viseli, utalván arra, hogy már tradícióra visszatekintő ese­ményről van szó. Mégpedig egy megújulásra képes hagyo­mányról: ezt tanúsítja az új téma (korábban sorozatban „csak” az anyagmozgatás szerepelt porondon), s az új szer­vező bevonása: először szerepel a kezdeményezők listáján a magánlakás-építés fejlesztése célprogrambizottság. Meg­szokott név már a lajstromban az ÉGV. a NAÉV és a me­gyénkben MTESZ-szervezet. Bár új a téma, maga a szakterület csaknem minden ré­szében ki van munkálva hazánkban. A szó szoros értelmé­ben vett nóvumokat nem kell föltalálni,' hanem a meglevő eszközöket, módszereket kell alkalmazni egy eddig jobbára „fehér foltnak” számító színtéren. Lényeges, hogy^ez az al­kalmazás szervezett, rendszerije foglalt legyen: a kiválasz­tástól a beszerzésen, a szervizszolgálaton át az alkatrész- utánpótlásig. Az építésgépesítésben csak több népgazdasági ágazat ösz- szehángolt munkája hoz niérhető eredményeket. A magán­építés gépesítése is csak akkor válik hatékonnyá, ha szer­vezői már az első lépéseknél figyelembe veszik a széles körű együttműködés követelményét! a m. p. korszerűsítését, másfelől azon­ban kételyeik voltak, s nem is alaptalanul. Igaz, az át­szervezéssel egy sor kitűnő, hajdanában gyakorlati szak­ember került vissza a terme­lés első vonalába és mivel á járásoknál megfelelő szintű államigazgatási jogi ismere* szak­emberhiánnyal küzdő sza­bolcsi mezőgazdasági üzemek valóban gazdagodtak munká­ba állításukkal. Gondot oko­zott viszont, hogy mivel a megye 125 téeszének 80 szá­zaléka kedvezőtlen termőhe­lyi adottságok között gazdál­kodik,- és közülük 53 tarto­zik az alacsony jövedelműek közé, ez az önállóság nehezí­tette a helyzetüket;, ők ugyan­is továbbra is elvárták a ko­rábban megszokott segítséget. Ezért a megyei tanács mező- gazdasági osztályán megerő­sítették a körzeti felügyeleti rendszert; a háromfős cso­portok — amelyeknek tagja egy jogértő ember is — gyak­rabban keresik fel és segítik is a körzetükben gazdálkodó üzemeket. (Folytatás a S. oldalon.) Háromszázezer dollár értékű terméket exportálnak az idén — várhatóan — a Gránit Cslszolószerszám és Kőedénygyártó Vállalat romhányl Widenta gyárából, ahol kera­mikus, bakelit és gumikötésű csiszoló- és vágókorongok készülnek. Hajlított tárcsás cikkeik közé tartozik a végtelenített csiszolószalag és a csiszolóvásznas korong, vala­mint a rozsdátlanításra és varrattisztításra alkalmas Rotasmirg tárcsa. A tőkéspiacon kelendők a polírozásra használható textilkorongok, amely iránt főleg egy kanadai cég érdeklődik. Képünkön Kiss Mária és Petrás Jánosné utóbbi termékek készíté­sében vesz részt. —kulcsár— Magyar miség ntazatt Kabulba Az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt Központi Bi­zottságának és az Afganisztá­ni Demokratikus Köztársaság forradalmi tanácsának meghí­vására Borbándi Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésé­vel vasárnap párt- és állami küldöttség utazott Kabulba, hogy részt vegyen a forrada­lom ötödik évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepsége­ken. A küldöttség tagja Kor- nidesz Mihály; a Központi Bizottság tagja, a KB osz­tályvezetője és Kiss Dezső, hazánk kabuli nagykövete, aki az afgán fővárosban csat­lakozik a küldöttséghez. A küldöttség búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Jeelani Bakhtari, az Af­ganisztáni Demokratikus Köz­társaság budapesti nagyköve­te. (MTI) Közvetett megközelítés Madách-emlékülés Balassagyarmaton Szokatlannak tűnő program- mati városi Tanács osztályve- mal tartottak emlékülést teg- zetője nyitotta meg. Az elő- nap Balassagyarmaton. A Ba- adók közül elsőként dr. Fülöp lassagyarmati városi Tanács, a Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központ, a Madách Im­re városi-járási Könyvtár és a Palóc Múzeum szervezésében Madách Imre születésének 160. évfordulója és fő műve „Az ember tragédiája” bemutatá­sának 100. évfordulója alkal­mából tartott előadói konfe­rencia ugyanis oly módon adó­Lajos irodalomtörténész, az ELTE docense kísérelte meg tisztázni Fráter Erzsébet sze­mélyiségét. Dr. Kerényi Fe­renc irodalomtörténész, kandi­dátus, a Magyar Színházi In­tézetének munkatársa Majthé- nyi Anna alakját elevenítette meg előadásában. Dr. Szabó Károly irodalomtörténész, a dolgozók balassagyarmati zott Madách Imre emlékének, gimnáziumának igazgatója Ve­hogy a városi tanács díszter­mében rendezett ülésen első­sorban nem a nagy drámaköl­tőről, hanem a vele fegykor kapcsolatban állt személyekről esett szó. A közvetett megkö­zelítés azonban így is újabb rés Pálnéról, dr. Praznovszky Mihály, a Nógrád megyei Mú­zeumok Igazgatóságának igaz­gatója Szontágh Pálról, dr. Horváth István, a Nógrád me­gyei Tanács művelődési osz­tályának vezetője Sréter Já­színekkel gazdagította Ma- nősről, illetve Madáchoz fű- dách ez évben fokozottan ref- ... . .. . lektorfénybe állított portréját. zodo kapcsolatukról tartott er- Az ünnepi emlékülést Mada- dekfeszítő előadást az emlék- rász László, a Balassagyar- ülés résztvevőinek. Kiváló lerakat Fürgén, rugalmasan elégítik ki a kereskedelem kis és nagy igényeit „Kiváló lerakat1'' címet ka­pott múlt esztendei tevékeny­sége alapján a Duna Élelmi­szer- és Vegyiáru-keraskedel- mi Vállalat balassagyarmati lerakata. A harmincfös kol­lektíván belül működő Kun Béla Szocialista 3rigád arany­koszorút érdemelt ki tavalyi fáradozásaiért. Mindkét elis­merés dokumentumait tegnap adták át ünnepélyesen a pa­lóc városban A balassagyarmati lerakat látja el — a profiljához so­rolható — árukkal a me­gyénkben élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalatot, a vendég­látó-vállalatot, a Balassagyar­mat- és Vidéke, az Ipnlyvidéki Egyesült és a Galgamenti ÁFÉSZ-t. E munkája közben számottevő minőség! és meny- nyiségi fejlődést értek el. A tavalyelőtt lebonyolított száz- nyolcvannyolcmillió forin­pésben az időközbeni árvál­tozások mellett — a lerakat kollektívájának szakszerű, kezdemépyezőtevékenysége is jelentékenyen hozzájárult. A húszszázalékos gyarapodás az egyik fontos ,.jó pont” volt a Kiváló cím megítélése szem­pontjából. A többi „jó pont” a fejlő­dés összetevőinek járt: töb­bek között a rendszeresen hi­ánytalan leltáraknak, a part- nervállalatok megelégedésé­nek, a pontos, szabályszerű munkastílusnak és tgv tovább. „Módszerét” idén is alkal­mazza, új -elemekkel kiegé­szítve a lerakat: körültekintő beszerzéssel, a viszonylag „ap­ró” megrendeléseket is komo­lyan véve, kis és nagy igé­nyeket egyaránt fürgén ' ru­galmasan kielégítve segíti elő azt, hogy kereskedelmünk és tos forgalom után tavaly vendéglátásunk egyre emel- kétszázhuszonötmilliósra fej- kedő színvonalon oldhassa lődtsk fel. Ebben az clőrelé- meg feladatát. Nemzetközi kereskedelemfejlesztési szeminárium Nemzetközi kereskedelem- anyagokra, fejlett technikára fejlesztési szeminárium kezdő- és fogyasztási cikkekre cseréli dött hétfőn Budapesten a Ma- a külkereskedelem. Nemzeti gyár Kereskedelmi Kamara- érdekünk a diszkriminációtól ban, 20 afrikai, ázsiai és kö- mentes nemzetközi gazdasági zép-amerikai fejlődő ország együttműködés, a kereskede- képviselőinek részvételével. A lem bővítése.- Az elmúlt évek- rendezvény része annak a sze- ben dinamikusan bővültek mináriumsorozatnak, melynek gazdasági és kereskedelmi előző előadásait az ENSZ sza- kapcsolataink a fejlődő orszá- kosított szervezete — a nem- gokkal is. Többek között ez zetközi kereskedelmi központ indokolja, hogy a Magvar Ke- — közreműködésével Helsin- reskedeími Kamara megren- kiben, illetve Stockholmban dezze a szemináriumot, mely- rendeztek. A budapesti sze- nek a hallgatói megismerked- mináriumot Keserű Jánosné, hetnek a magyar gazdaság a Magyar Kereskedelmi Ka- fejlődésével, a hazánkkal foly- mara társelnöke nyitotta meg. tatott kereskedelem lehetősé­Elmondotta: Magyarország geivel, jogi, pénzügyi és üz- számára különösen fontos, leti kérdéseivel, hogy mind jobban bekapcso- a szeminárium Budapesten lódjon a bővülő nemzetközi ma fejezi be munkáját, a munkamegosztásba. Hazánk- negyedik befejező részt Genf- nak viszonylag kicsiny a bel- ben, a nemzetközi kereske- ső piaca, s a termelésének fe- delmi központban tartják meg. lét energiahordozókra, nyers- (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom