Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-21 / 93. szám

Háromfőnyi legénységgel Rajtolt a SzT—8 Háromfőnyi legénységgel a fedélzetén szerdán, moszkvai idő szerint 17 óra 11 perckor útnak indították a Szovjetunió­ból a Szojuz T—8 jelzésű űr- ih&jót. Az űrhajó parancsno­Cél a Szaljut—7 űrállomás ka Vlagyimir Tyitov, fedélze- állomás, amely jelenleg a ti mérnöke Gennagyij Sztre- Kozmosz—1443 jelzésű mes- kalov, kutatóűrhajósa pedig terséges holddal összekap- Alekszandr Szerebrov. Az űr- csolva kering a Föld körül. hajó úticélja a Szaljut—7 űr­(MTI) Kádár János fogadta Jasszer Urafatol Elutaztak a palesztin vendégek Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB szék­házában fogadta Jasszer Ara­latot, a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökét, aki baráti látogatáson tartózko­dott hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen átfo­gó véleménycserét folytattak nemzetközi kérdésekről, min­denekelőtt a közel-keleti hely­zet újabb eseményeiről, a vál­ság központi problémáját képe­ző palesztin kérdésről. Sürgették a válság tárgyalásos, igazságos rendezését, a Palesztinái arab nép törvényes jogainak biz­tosítását. Rámutattak, hogy a szélsőséges imperialista kö­rök által támogatott izraeli vezetés agresszív politikája súlyosan veszélyezteti az arab országok szuverenitását, a térség békéjét és biztonságát. Hangsúlyozták az arab orszá­gok antiimperialista egysé­ge erősítésének fontosságát, kifejezték készségüket a ma­gyar és a Palesztinái arab nép kapcsolatainak fejlesztésére. Kádár János megerősítette a magyar nép szolidaritását a Júliusban Kohl a Szovjetunióba látogat Helmut Kohl, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancel­lárja 1983 júliusának elején látogat a Szovjetunióba — je­lentette be szerdai, bonni saj- tóértkezletén Diether Stolze nyugatnémet kormányszóvi­vő. Helmut Kohl Jurij Andro- povnak, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége tagjának meghí­vására utazik Moszkvába. A látogatás pontos időpont­ját a későbbiekben egyezte­tik — közölte a bonni kor­mányszóvivő. (MTI) Palesztinái arab nép igazsá­gos harcával, amelyet egye­düli törvényes képviselője, a PFSZ vezetésével folytat. A megbeszélésen részt vett Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára. Jasszer Arafat találkozott a palesztin kérdéssel foglalkozó nemzetközi ENSZ-konferencia előkészítésére alakult Magyar Koordinációs Bizottság vezető képviselőivel és a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség vezetőivel. Jasszer Arafat délután ta­lálkozott a magyar, valamint a nemzetközi sajtó képviselői­vel és válaszolt kérdéseikre. A Jasszer Arafat vezette pa­lesztin küldöttség szerdán el­utazott Budapestről. A ven­dégeket a Ferihegyi repülőté­ren Várkonyi Péter, Borbándi János, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Karvalics László, Nagy Gábor, a Központi Bi­zottság osztályvezető-helyet­tesei és Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes búcsúztat­ták. Jelen volt Abdallah Hija- zi, a Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet budapesti képvi­seletének vezetője. (MTI) Véget értek a magyar—NDK belkereskedelmi tárgyalások t v Kedden hazaérkezett a Né­met Demokratikus ■ Köztársa­ságból Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszter, aki Ger­hard Briksa kereskedelem, és ellátásügyi miniszter meghí­vására tartózkodott Berlinben. A miniszterek tárgyalásaik során megállapították. hogy Magyarország és az NDK kö­zött eredményesen fejlődnek a belkereskedelmi kapcsola­tok. A fogyasztási cikkek köl­csönös választékcseréje az utóbbi öt esztendőben több mint kétszeresére növekedett. Behozatalunk értéke az NDK- ból 1983-ban eléri az 1,8 mil­liárd forintot. Nagy mennyi­ségben érkezik Magyarország­Női polgármester Palermóban Olaszország történetében először választottak nőt egy nagyváros élére. Méghozzá olyan város élére, amely jog­gal sorolható a szervezett bű­nözés világvárosai közé. A kereszténydemokrata El- da Pucci 55 éves gyermekor­vos személyében kedd este óta új polgármestere van a szicíliai Palermónak. Helyze­tét jól érzékelteti az egyik új­ság címe: „Egy hölgy a po­kolban”. Pucci kisasszonyt, lévén szó hajadonról, ugyanolyan ösz- szetételű koalíció választotta még, amilyen Spadolini két kormányát alkotta. A megvá­lasztását megelőző alkudozá­sok keménységét misem bi­zonyítja jobban, mint az a tény, hogy elődje február 14- én mondott le... Megfigyelők máris felte­szik a kérdést: meddig lesz az orvosnő polgármester? Elda Pucci jelölésével ugyanis a kereszténydemokrata párt a Dé Mita-féle új vonalat, a tiszta kéz politikáját szeret­né érvényre juttatni. Politikai körökben azonban kevés si­kert jósolnak ennek a politi­kának egy olyan városbán, ahol évtizedek óta a maffia- szagú „családok” gyakorol­ják a hatalmat. (MTI) w Építésügyi munkavédelmi tanácskozás (Folytatás az J. oldalról) an — vesztetnék életüket. Az összes üzemi balesetnek csak­nem a fele a munkahelyi kör­nyezet kialakításában elköve. tett szabálytalanságokból ered, s ugyancsak sokan szen­vedtek balesetet a technológiai és biztonságtechnikai előírá­sok megszegése, vezetői mu­lasztások, az ellenőrzés elha­nyagolása miatt. A tanácskozáson különösen fontos feladatnak jelölték meg az új munkavédelmi szabály­zatok végrehajtásának szé­les körű és rendszeres ellenőr, zését, a feltárt hibák gyors kijavítását. A munkavédelmi továbbképzés és vizsgáztatás kiterjesztésével gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók és a munkahelyi vezetők mielőbb elsajátítsák a korszerűsített biztonságtechnikai, technoló­giai előírásokat, gépkezelési és karbantartási utasításokat. Az ágazati konferencia irány- mutatása alapján a követke­ző idősza!«ban országszerte megrendezik a vállalatok és szövetkeze*ek munkavédelmi tanácskozásait is. NÓGRÁD — 1983. április 21., csütörtök ra textil, és méteráru, kon­fekciótermék, különböző elekt­romos háztartási készülékek, elektroakusztikai cikkek, pa­píráruk. Magyarország kon­fekció- és felsőkötöttárut, csillárokat, szeszes italokat, kempingsátrakat küld az NDK- ba. A miniszterek megállapod­tak, hogy továbbfejlesztik a belkereskedelmi árucserét, szélesítik az áruházak, test­vérmegyék és testvérvárosok, valamint nagykereskedelmi vállalatok között kialakult kapcsolatokat, kölcsönösen megvizsgálják márkaboltok nyitásának lehetőségeit. Juhár Zoltánt fogadta Wer­ner Jarowinsky, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának titkára. (MTI) AUSZTRIA VÁLASZT (1.) Oázis Azt mondja Kreisky kan­cellár: ez lesz minden idők legkeményebb választási csa­tája. Ügy tűnik, igaza van. Tizenhárom éve azzal in­dultak a szocialisták, hogy modernebbé és egyben em­beribbé teszik Ausztriát. Áll­ták a szavukat. Kreisky kor­mánya megszilárdította az ország belső békéjét, növelte nemzetközi tekintélyét, az „osztrák modellben” össze­kapcsolta a jóléti társadal­mat a liberális állammal és a szociális biztonság magas színvonalú rendszerével. Eredményesen és erőteljesen fejlesztette a gazdaságot és infrastruktúrát, amely ma az ipari országok mércéiével is modern és versenyképes. Az osztrák nép 1975-ben és 1979- ben a szavazatok 51 százalé­kával ismerte el ezt a telje­sítményt. Ez a fejlődés most a gaz­dasági válság következtében megtorpant. A jóléti állam, a szociális biztonság finanszí­rozása a gazdaság teljesítő- képességének határába ütkö­zik. , És április 24*én az Osztrák Szocialista Pártnak, 12 év után először, szembe kell néznie azzal az eshetőséggel, hogy az abszolút többséget elveszítheti. Az osztrák modell A szocialistákra mindig azt mondták: ahhoz értenek, hogy a meglevő javakat el­osszák, de ahhoz nem, hogy létre is hozzák azokat. Nos, Ausztria ma az egy főre eső társadalmi össztermék tekin­tetében valamivel az Euró­pai Gazdasági Közösség or­szágainak átlaga fölött áll és az OECD — az iparilag fej­lett — államok között a ki­lencedik. Állami tulajdonban van a bányászat, a vas- és acél­ipar, a vegyipar, az energia- rendszer, valamint a gép- és járműipar jelentős része. Az állami vállalatok adják az ipari termelés egyötödét, 110 000 embert foglalkoztat­nak és termelésük 31 száza­léka exportra megy. Az osztrák kivitel a szocialista kormányzat első tíz éve alatt 74 milliárdról 251 milliárd schillingre nőtt —, ez a leg­nagyobb megugrás Nyugat- Európában. Ausztria életszínvonalban is, infrastruktúrában is fel­zárkózott a fejlett tőkésorszá­gok szintjére. A foglalkozta­tottság a legutóbbi időkig majdnem teljes, a bruttó át­lagkereset 11 000 schilling. A jövedelmek tíz év alatt 175, az árak 96 százalékkal emel­kedtek. A 7,5 millió lakosú országban 2,4 millió Személy- gépkocsi van, a szövetségi Fegyverkezés: az óriás és a „törpe" A legnagyobb amerikai stratégiai rakéta sztárfotóját ma már az egész világ isme­ri. A több emelet magas óri­ás csúcsán, az áramvonalas legfelső fokozat kupakja alatt egy munkás igazgat valamit műszereivel a tíz kúpon, ame­lyek az embermagasságot sem érik el. Egyetlen ilyen kúp tíz, húsz. vagy akár harminc hirosimai atombombával „ér fel” — ezek az MX „külön célra irányítható robbanó töl­tetei”. Vagyis egyetlen ilyen rakéta tíz nagyvárost törölhet el a föld felszínéről. Az MX- et tíz éve tervezik, építik, ma már szerelik — de hogy mi­lyen rendszerben szerelik majd fel, az még most, a har­mincadik terv és Reagan el­nök kedden bejelentett har­madik javaslata után is két­séges. Kétséges, mert amikor az elnök végül is azt javasolta, hogy a legújabb szuperfegy­vert telepítsék elődjeinek, a Minuteman interkontinentális rakétáknak földbe süllyesztett és korábban „sebezhetőnek” minősített állásaiba, egyben megkérdőjelezte a telepítés egész addigi filozófiáját Az MX az arzenál csúcsa ugyan, de legvitatottabb darabja is. A hivatalos doktrína szerint az amerikai kontinens védel­mének lenne legfőbb aduja — viszont csak támadó fegyver­ként van tényleges jogosult­sága. Maga a több és egyenként külön célpontokra irányítható töltettel felszerelhető rakéta (M. I. R. V.) is amerikai ta­lálmány, a Szovjetunió csak később, válaszként vezette be ezt a katonai technológiát. A technológiának azonban meg­van a maga logikája: a fegy­verkezési versenyt azok a hi­potézisek határozzák meg. amelyeket a stratégák a má­sik fél arzenáljának technikai jellemzőiből vonnak le (s ez még mindig jobb mintha az alkalmazásból tanulnának). Miután az amerikaiak a MIRV-ek útjára terelték a fegyverkezési versenyt, s azt tapasztalták, hogy a Szovjet­unió nem maradt le a techno­lógia, a pontosság, a hatóerő tekintetében, a sebezhetőség hipotézise vált legfőbb vessző­paripájukká. Az MX-ből százat (1000 robbanótöltet), vagy más tér­Nyugat-Európában Kreisky kancellár egy választási gyűlésen kormány évente 50 000 em­bernek ígér lakást. Ezt meg­közelítően teljesíti is. De épí­tenek lakásokat a városok is. Azt ígérték a szocialisták, hogy „emberibbé” teszik Ausztriát. Amit megvalósí­tottak, az valóban mintasze­rű. A munkaalkotmány szá­mos rokon vonást mutat a mi rendelkezéseinkkel, sőt, gaz­dasági helyzetük bizonyos előnyöket is lehetővé tett: a munkaidő negyvenórás, a munkahét ötnapos, a fizetett szabadság 24—30 nap. Van felmondási idő, végkielégítés és figyelemreméltók az üzemi szakszervezeti tanácsok jogai. A társadalombiztosítás — be­tegségi, baleseti, munkanél­küliségi és nyugdíj — majd minden dolgozót felölel. Je­lentős vívmányuk: a nyug­díjak folyamatosan és azo­nos mértékben emelkednek a fizetésekkel. Jár családi pót­lék, szülési szabadság és se­gély — még gyermekgondo­zási is —, és van háztartás­alapítási segély. Egyenlőséget a képzés út­ján is! — sok évtizedes mun­kásmozgalmi igény. 1970. és 1980. között 221 iskolát épít­tetett a szövetségi kormány 90 000 férőhellyel. Ma 70 szá­zalékkal többen járnak kö­zépiskolába, mint tíz évvel ezelőtt. Akkor a fiatalok 25 százaléka nem tanult szak­mát, ma 8. A válság ellenére Valamennyi nyugati ipari állam közül Ausztriának si­került leginkább úrrá lennie a válságon. Ausztria ma oá­zis Nyugat-Európában. A gazdasági visszaesést erőteljes állami beavatkozás­sal ellensúlyozták. 1970 óta közpénzekből 500 milliárd schillinget fordítottak beru­házásra, jórészt az infrastruk­túrára. 400 000 új munkahe­lyet teremtettek. A bruttó termelés egyharmada ma is beruházásokra megy. Ezt az arányt csak Japán és Norvé­gia múlja felül. S az eredmény: Ausztriá­ban tíz év alatt 44 százalék­kal nőtt a termelés a nyu­gat-európai 34 százalékkal szemben, a drágulás évi rá­tája 6 százalék, a nyugat-eu­rópai 10. És a gazdasági vál­ság ellenére Ausztriában a munkanélküliség a nyugat­európainak (11 százalék) csu­pán egyharmada. Ä törés 1980-ban követke­zett be. Tavaly a gazdasági növekedés nominálértéke 8, a reálértéke már csak 1,1 százalék volt. A munkanél­küliség az idén meghaladja a 4 százalékot. A foglalkoztatási gondok kivédésére évről év­re különprogramot léptettek életbe, a harmadikat az idén — 30 milliárdos nagyság­rendben. S még ma is: az ország ex­portja változatlanul nő, a schilling stabil. Az ország devizatartaléka háromhavi import teljes fedezete. Az ár azonban, amit ezért fizetni kell — súlyos: a nagy­arányú állami beruházási politika, a konjunktúra évei­ben vállalt szociális terhek miatt a költségvetés deficit­je évről évre nő — tavaly el­érte a kiadások 16 százalé­kát —, az állam eladósodik. Bár a kormány szerint az egy főre eső adósság kisebb, mint az NSZK-ban, Svájc­ban, vagy Japánban és az or­szág hitelképessége jó, egyre határozottabban jelentkezik a kérdés: meddig bírja ezt a terhet az állam? 1970-ben 7, tavaly 70 mil­liárd schilling volt a deficit. Kiszámították, ha ez a folya­mat folytatódik, akkor a költ­ségvetés hiánya 1986-ban el­éri a 135 milliárd schillinget —, s ez a finanszírozhatóság határa. Ausztria válaszúihoz érke­zett. Báling József (Következik: 2. Az osztrák üt holnap.) vek szerint kétszázat (2000 robbanótöltet) terveztek mivel azonban mindegyik ra­kéta voltaképpen egymaga tíz fegyver koncentrációját jelen­ti, szükségszerűen sebezhe­tőbb. Egy ellenséges találat tíz töltetet semmisítene meg. míg korábban az ezer imá­ra elavultnak minősített) Mi­nuteman felszámolásához leg­alább ezer ellenséges rakéta kellet volna. Ezért folyt kezdettől fogva elkeseredett vita az MX te­lepítésének terveiről, ezért követték egymást a fantaszti­kus elgondolások. Carter egy­fajta itt-a-piros-hol-a-piros játékot tervezett velük, ezer föld alatti kilövőhely között cserélgette volna folyton a megépítendő száz nalálhordo- zót, hogy az ellenfél ne tudja, hol van az igazi. Mások szün­telenül keringő repülőgépekre, felszíni hajókra, tengeralatt­járókra helyezték volna őket, Reagan első. „sűrű elhelyezé­sű” terve egyetlen platóba süllyesztette volna őket ab­ban a reményben, hogy ma­gukra vonva a hipotetikus el­lenséges rakéták összességét, azok kölcsönös önmegsemmi­sítését váltják ki. Mindezek a tervek figyelmen kívül hagy­ták. hogy a Szovjetunió leszö­gezte. nem vet be elsőként atomfegyvert. Egyik elhelyezés sem álcáz­hatta azonban, hogy az MX támadó fegyver, az első csa­pás eszköze: biztonságosan megvédeni nem lehet, de ar­ra alkalmas, hogy a divatos szóval élve. „destabilizálja” a hadászati viszonyokat. A régi Minuteman-kilövőállásokat még megerősítve is bizonyta­lannak tartják az amerikai stratégák — ami viszont a párizsi Le Monde szerint arra ösztönözheti őket, hogy nem­zetközi válság esetén még előbb vessék be a fegyvert. Az ellentmondás olyan nyilván­való. hogy a Le Monde felte­szi a kérdést egyáltalán sor kerül-e a telepítésre, vagy pe­dig Washington rögtön a fegyverkezési verseny követ­kező szakaszába lép. megépít­ve az MX utódát, az egy rob­banótöltetű, könnyebh, sokfe­lé elrejthető Midgetmant (Törpécskét), amit egyébként kiegészítésként javasol Ro­nald Reagan. A jelenlegi washingtoni kurzus mellet azonban aligha valószínű az MX-terv teme­tése. A Pentagon telepíteni kívánja a támadó óriást és — a SALT-egyezmények figyel­men kívül hagyásával ,azok szellemével is ellentétesen — hozzáfog a nehezebben tá­madható „Törpécske”, építé­séhez is. a kilencvenes évek­re. Ez az az eset, amikor nemcsak az óriás veszélyes, hanem a törpe is. B. D. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom