Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-20 / 92. szám

'„.SZERETNÉNK ELFELEJTENI..;

Jó, választékos, szegényes

— Rendhagyó esztendőt hagytunk magunk mögött — kezdi a beszélgetést dr Insti- tórisz András, a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. — Felgyorsult az élet, nagyobb lett a tempó, többet kezdeményeztünk, csaknem 140 olyan rendezvényünk, akciónk volt, amelyekkel a megye lakóinak jobb ellátását, üzletpolitikai céjaink megvalósítását szolgáltuk. Ennek során a lakosság 19 millió forintot kapott vissza. Mindez kevés volt ahhoz, hogy a több mint egy évtizede tartó sikersorozatunk ne szakadjon meg.

Merészen

— Az idén szeretnénk elfelejteni a múlt évi gondokat, — veszi vissza a szót az igazgató. — Üzletpolitikai céljainkat. az ebből adódó konkrét felaldatokat 40 oldalon foglaltuk össze. Az év végéig egy- milliárd 210 milliós forgalmat kívánunk lebonyolítani, az eddigi ellátási színvonal megtartása mellett. Ez a lehetőség benne van a vállalatban még akkor is, ha azt állítom: —» merészen terveztünk. Az országos átlagnál lényegesen nagy obbb forgalomnövekedést;

6,4 százalékot szeretnénk elérbi.

— Meglesz, vagy megvan az ehhez szükséges árualap?

— Nem lesz könnyű előteremteni — kapcsolódik a beszélgetésbe Divéki László igazgatóhelyettes. — A ruházatban az egész évi árualapok biztosítása részben már megtörtént. Tovább növeljük a közvetlen beszerzések arányát. A tavalyinál több árut kívánunk beszerezni a Páva Ruhagyár homokterenyei gyárából, a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárának termékeiből. Több htsz-szel, ktsz-szel és vállalkozó kisiparossal kötünk termeltetési szerződést a szükséges árualap és a -válasz* k bővítése céljából. Ennek eredményeként a tavalyi 10 százalékról 13 százalékra nőtt a közvetlen beszerzés aránya.

— A RUHAKER-társulás — amelynek alapító tagjai vagyunk — egy-egy termelőüzem teljes kapacitásának lekötésével biztosítja a szükséges áru egy részét, — egészíti ki az előbbieket dr. Insti- tórisz. András. — Az eladásra kínált áruk zömét azonban továbbra is az ország különböző nagykereskedelmi vállalatai« tói szerezzük be. Ugyanis ez a beszerzési forrás garantál továbbra is biztos háttért a forgalom növeléséhez.

Miből,

mire számíthatunk?

— A tavaszi ruhaellátás összességében jónak mondható, — tér rá a konkrét helyzet

ismertetésére az igazgató- helyettes, majd így folytatja. — Szerényebb választék a női és gyermekruháknál jelentkezett eddig. A ruhánál maradva a nyári ellátás lehetőségeivel folytatnám: — a bemutatott kollekciók a tavalyinál gyengébbek voltak. A szezon kezdetéig azonban még előnyösen változhat a helyzet. Eddigi vásárlásaink ismeretében jóleső érzéssel mondhatom, hogy a tavalyinál lényegesen jobb lesz a szabadidőruha-ellátás. A fürdőruhák kínálata azonos lesz az elmúlt évivel. Jónak ígérkezik a női lábbeli-ellátás is. A férficipőknél viszont továbbra is szegényes ellátással kell számolnunk, annak ellenére hogy árban, színben és fazonban a korábbiakhoz képest nagyobb lesz a változatosság. A lábbelik döntő többsége minden korosztálynál a kívánatos divatigényeket elégíti ki. Természetesen előnyt élveznek a fiatalok.

A kötött- és divatárukból is elfogadható lesz az ellátás főleg a szintetikus alapanyagokból. Kordbársonyból, egyes minőségi szövetekből, alsóruházatból lehetne jobb is a kínálat. Azok» akik lakásuk gazdagítására fordítanak nagyobb gondot, azoknak bő lehetőségük van a lakástextiliák között válogatni.

— A vegyesiparcikkek körébe tartozó áruk közül nem lesz gond a háztartási gépekkel. A hűtőszekrény választékát szocialista országokból behozott árukkal gazdagítjuk. Bővül az asztali rádiók, színestévék választéka, részben tőkésimport, részben szocialista országokból hozott készülékekkel. A kislakásépítők anyagellátását segítjük a nemrég megnyílt üzletünk áruválasztékával. Az olajkályhák mielőbbi kicserélése céljából növeljük a megyében beszerezhető tüzelőberendezések mennyiségét. Jónak ígérkezik még a mezőgazdaság kisgépellátás is. Gondot jelent viszont a fürdőkádnál és a MO- FÉM-termékeknél jelentkező kívánságok kielégítése. Az

Ígéretek ellenére villanybojler vásárlásakor igen gyakran mondják dolgozóink: nincs, — érzékelteti a meglévő és várható lehetőségeket Divéki László.

Alapjában véve elfogadható lesz a bútorkínálat. Az eladásra kerülő mennyiség 60— 70 százalékát már egész évre biztosították. Űj, elemes bútoraival lép a megyei vásárlóközönség elé a Nagykanizsai Bútorgyár. Közvetlen beszerzéssel gazdagítják a kínálatot ^ Zalai Bútorgyár termékeiből. A kisterenyei felújított új bútorbolt, valamint a lakberendezési áruház teljes felújítása, nemcsak az eladásra kínált termékek körét bővíti, hanem kultúráltabb vásárlói körülményeket is teremt. Apró bútorokból a vállalkozók hiánya miatt szegényes, hiányos marad a választék.

Differenciált érdekeltség

— Már 1980-ban az elsők között vezettük be a differenciált érdekeltségi rendszert — kér ismét szót az igazgató. — Ezt az idén korszerűsítettük és egyértelműbbé tettük. A többi között a prémium összegét 20 százalékról 25 százalékra növeltük. A mai feladatokhoz jobban igazodó anyagi ösztönzéssel kettős célt kívánunk elérni: a kitűzött forgalomfelfutást, a gazdálkodás hatékonyságának növelését és a tervbe vett nyereség elérését.

Az anyagi érdekeltség szerepelt a demokratizmust megtestesítő különböző fórumokon is. Az idei bérfejlesztés tárgyalásakor két változat közül kellett választani a kollektívának. Az egyik vagy 2,2 százalékkal növelik a bérszínvonalat és nem fizetnek adót, vagy 4 százalékkal növelik és vállalják az ezzel járó pluszkiadást. Élénk vita után az utóbbi mellett döntöttek.

A vállalat elképzelései, céljai sokatigérők. Az igazi és végső minősítést a vásárlók készsége és képessége végzi majd el.

— vcnesz —

Vezetők és

Á

mnnlfnAirn is ember’ A kérdés egy áruházi dol- mUnKUerg g0zó panasza nyomán jutott eszembe. Az illető elmondta: az áruház egyébként tapasztalt, szakmailag kiváló vezetője a legkisebb mulasztás esetén is durván, gorombán beszél beosztottjaival. A munkán kívül az égvilágon semmi más nem érdekli, de jó szava azokhoz sincs, akik lelkiismeretesen, vagy akár a legjobban dolgoznak. S ha ezt szemére vetik, azonnal kész a válasz- szal: „A dicséret is, a figyelmesség is kinek-kinek benne van a borítékjában. Azért, mert valaki eleget tesz kötelességének, miért járna köszönet?”

Egyelőre maradjunk a kötelességnél. Való igaz: elképesztő káosz, rendetlenség származna abból, ha a fizetés, a munkaviszony önmagában nem kötelezne tisztességes, sőt tudásunk, képességünk szerint végzett munkára. Ha mondjuk egy esztergályos, vagy akár középiskolai tanár, a jó munka feltételeként — a mindennapi dicséretadago't — a vezetők szívélyes mpsolyát is kiköthetné magának.

Ennek, a kötelességnek a hangsúlyozása annál is inkább fontos, mert különösen a munkaerőgondokkal küszködő vállalatoknál sokan és gyakran valóban megfeledkeznek róla. Jellemző eset: az egyik lakásjavító szövetkezet művezetője az általános munkaerőhelyzetre hivatkozva hunyt szemet a lazaságok, a fegyelmezetlenségek felett, s próbálta „megmagyarázni” a csöpögő vízcsapokat, a hepehupás parkettát, a repedező vakolatot. „Ha lelkiismeretes munkát követelnék — mondta —, továbbállnának tőlem az emberek”.

Vizsgálat derítette ki, hogy sok tervező szinte kizárólag a havi rendszerességgel kapott célprémiumért dolgozott, természetesen munkaidőben; újítási pénzt követelt — és kapott — olyan munkáért, amelyeknek az elvégzése kötelessége volt.

Nyilvánvaló, hogy aki belép egy munkahelyre, aki felveszi fizetését, annak a jogai mellett számolnia kell a kötelességeivel, a munkával szükségképpen együttjáró fegyelemmel is. S mint a jogok, a kötelességek sem lehetnek függvényei a főnök, avagy a beosztott személyes természetének, hangulatának.

Ez azonban csak a kérdés egyik oldala...

A vezetők, az irányítók és a beosztottak viszonya attól vált igazán bonyolulttá, ágassá-bogassá, hogy szocialista társadalmat építünk, ennek mielőbbi megvalósításán fáradozunk, vállalva a velejáró összes konzekvenciát. Azokat is, amelyek a vezetők és a beosztottak viszonyára vonatkoznak.

Nemcsak más, de lényegesen egyszerűbb is a helyzet a kapitalizmusban Hogy ez nem mindig és nem mindenki számára -nyilvánvaló? Ez is érthető. A tőkésországok állama, a monopóliumok, a kis és nagy részvényesek, a hivatalnokok, a milliós példányszámú újságok, a tulajdonosok szolgálatában álló hatalmas hiva’ali apparátusok, a pénzért elkötelezett, vagy jóhiszemű, de félrevezetett értelmiségiek, tudósok, művészek, próbálják leplezni, humánusnak álcázott bölcselkedéssel elhomályosítani az osztályellentéteket.

EK

beosztottak

A kizsákmányolok és a kizsákmányoltak valóságos viszonyát. A helyzet ennek ellenére sem változik: az egyik oldalon áll a tőkéstulajdon és -tulajdonos, a másikon azok, akiket kizsákmányolnak, akik ennek a tulajdonnak a. szolgálatában állnak — akár kényszerűségből, akár lelkesen, őszintén, vagy bármilyen módon. Ott, alapvetően ez határozza meg a vezető és a beosztott viszonyát, még akkor is, ha bizonyos szinteken a vezető szintén a kizsákmányoltak sorába tartozik. A munkaerő fogalma itt egyértelmű: valaki, illetve valakik eladják a munkaerejüket valakinek, vagy valakiknek.

Túlzott leegyszerűsítés? Inkább a lényeg kiemelése a viszonyok szövevényéből.

De kanyarodjunk vissza eredeti témánkhoz. Nálunk elsősorban a tulajdon- és osztályviszonyok megváltoztatásával kapott új tartalmat a vezetők és a beosztottak viszonya, s vált egyszersmind bonyolulttá. Mert itt is szükség- szerű az alá- és fölérendeltség: a szocialista állam sem mondhat le a szervezettségről, a feladatok teljesítésének számonkéréséről, sőt esetenként a büntetésről sem. A hatalom gyakorlásában mindenütt szükség van a munkát, á közéleti tevékenységet, a társadalmi együttélést szabályozó mechanizmusokra. Mégis: aki csak ezt látja, aki csak ezt az oldalt veszi tekintetbe, az akarva-akaratlanul a mi társadalmunk lényegét és egyben a szervezett munka legfontosabb célját téveszti szem elől. Nevezetesen például azt, hogy a dolgozók — beosztásuktól, munkakörüktől függetlenül — az állami, a szövetkezeti tulajdon birtokosai. S ilyen minőségükben: valamennyiünk joga, sőt sok tekintetben kötelessége is a beleszólás, az állampolgári és egyéb jogok gyakorlása, a szocialista tulajdon védelme, gyarapítása, a munkahelyi és társadalmi viszonyok formálása.

S ebben az összefüggésben már távolról sem tekinthető személyes ügynek a vezetők világnézete, politikai-erkölcsi magatartása, vagy akár figyelmessége, érzékenysége a dolgozók mindennapi, akár személyes gondjai iránt. S az ilyen vezetői megnyilvánulás éppen úgy nem nélkülözhető, mint például a szakmai hozzáértés, a feladatok ellenőrzésének következetessége és szigora. Ilyen összefüggésben lehet szerepe — és kell is, hogy legyen! — a jó szónak, a figyelmességnek, a dicséretnek. Alaposan téved tehát az a vezető, aki mindezt alábecsülve, csupán borítékügynek tekinti az erkölcsi-emberi elismerést.

L(..i az egyéni, sőt a vállalati-közösségi gondok is

PleiT jobban elviselhetők ott, ahol a vezetők tájékoztatják, mi több, beavatják a dolgozókat: ahol a beosztottak nemcsak a munkaerejére, de az eszére, a szívére is számítanak.

Ahol a munkaerőn nem statisztikai fogalmat, hanem gondolkodó, az országért, az üzemért felelős embert értenek.

Földes! József

Ki mint vet, ű. gy arat

Ha igaz, hogy „ki mint vet, úgy arat”, akkor az sem kevésbé fontos, hogy mit vetnek, vagyis milyen vetőmag kerül a földbe. Számos vizsgálat igazolta, hogy a csírák nagysága — fejlettsége — és a vetőmag nagysága — mérete, súlya — között alapvető összefüggés van. Ebből következik, hogy a vetőmagok osztályozásával javítható a biológiai érték. Ki is alakítottak olyan gépeket, amelyek alkalmasak a magvak derék-, hosszméret és fajsúly szerinti válogatására. A vetésre szánt magvak között gyakoriak az idegen eredetűek. Vannak már olyan gépek is, amelyek képesek ezeket is .kiválogatni.

A vetőmag koptatása olyan növények magvainál szükséges. amelyek kisebb-nagyobb csoportot alkotnak, vagy any- nyira egyenetlen a felszínük, hogy ez akadályozná a vetésüket. A hazai önkoptató eljárás esetében nyomás alatt egymáshoz dorzsölődnek a maggomolyok, amelyek így sa. A bevonatot valamilyen egymást annyira lekoptatják, semleges, por alakú anyagból, hogy utána szemedként is jól ragasztóanyag hozzáadásával vethetők. A vetés előtti csá- készítik, vagy olyan anyagot vázás olyan általánosan alkal- használnak bevonatként, amely mázott megelőző növényvé- önmagában is jó tapad (mint delmi eljárás, amellyel el- például a paraffin). Újabban pusztíthatok a magvak felü- esetenként még ultraibolya- létén megtelepedett, és azok- és ultrahangkezelésnek vetik kai együtt terjedő káros élő alá a vetőmagokat, szervezetek. A vetőmagvakat a

jobb védelmük, csírázásser- S ha épségben átestek aa kentésük vagy vetésük meg- előkészítő műveletek e hosszú könnyítése érdekében egyre során, a vetőgépek — képűn- gyakrabban be is vonják va- kön egy korszerű példányt Iá- lamilyen anyaggal. Különösen tunk belőle — magtartályába,' előnyös az egyenetlen felüle- s onnan a termőföldbe kerül- tű és kicsiny magvak bevoná- hetnek.

Áufóvonat Minszkből

A MÁZ—5432 típusú új vonta- óránként. A tervezők különös gon« tógép prototíousát készítették el dot fordítottak a szerelvény ve- a minszki autógyárban. Abból a zetésének megkönnyítésére. t A cé'ból fejlesztették ki az új kenst- minden részletében alaposan meg- rukciót, hogy nagy rakományokat tervezett jármű kormányzásához szállíthassanak vele a városok és csupán annyi fizikai erőkifejtés, országok közötti forgalomban. szükséges, mint egy személygépkocsi vezetéséhez.

Az új autóvonat 21 tonna hasz- Már tervez k a háromtengelyfl nos terhet vihet magával. A MA7—G303 típusú. 28 tonna teher- maximális sebessége ilyen rakó- bírású szerelvényt, amelynek mo- mánnyal több mint i00 kilométer torja 3G3 lóerős lesz.

Szorospatakon Kiss Antal által vezetett „Szécscnyi István** nevet viselő 50 fős szocialista frontbrigád 1983. évi kiemelkedő, jó munkájáért a vállalat Kiváló brigád kitüntetésben részesült. A szocialista brigád az év folyamán is tervét rendszeresen túlteljesíti. Munkájukat jelentősen elősegíti a Balassagyarmaton készült HBT-aluminium könnyűfemtám. Képünkön Hives Bcla vájár és Bárány! Árpád csillés a biztosítószerkezet beépítését végzi.

NÚGRAD - 1983. április 20., szerda 3