Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-09 / 57. szám

Flazcn tájakon KőzmChrefÍKfés 1C3ves5len Panaszmentesen serénykednek Dunakömlód KUMÜLT BIT OKA, ewsfc arr» **t mondják, kóbányász. á lámpák fénye és a hó Aztán rövid időre kereskedő gít Nógradkövesden, amikor \ lettem, majd három évig jo- megérkeziink. A művelődési . got hallgattam. Mikor rájöt­házat nem nehéz megtalálni, * tem, hogy a paragrafusokkal sokan tartanak a kétemeletes \ nem tudok mit kezdeni, nem mutatós épület felé. A Vörös- nekem való, visszajöttem a kereszt helyi szervezetének 1 falumba._ lesz taggyűlése. Ám mi a Két éve igazgatja a falu népművelőt keressük. közművelődési intézményét Nemrégiben jött hozzá egy sikeresen. S, hogy ne képesí- bőröndös fiatalember. Elmen- tés nélkül, a nyíregyházi ta­tek. Aztán útbaigazítanak, nórképzö főiskola magyar— merre keressük a művelődési népművelés szakát, végzi köz­ház igazgatóját, Radvánszky­né Szaniszló Katalint. De miben nyilvánulnak meg Fényképek halmaza közt ta- a s'*'eíe'<? láljuk. A „bőröndös fiatalem- _ SOK LÁTVÁNYOS ered­be ’ hozta a közelmúlt egyik menyről szó sincs. Az a siker­rendezvényén készült felvéíe- élmény, amikor az ötéves leket. nagycsoportos óvodás meg­A nyugdíjasklubban lé- kérdezi, emlékszem-e még a ,fel Imre szurdok- Misi bohócra, amikor... A tor­püspöki népművész és a mi ténet egésze móst nem fontos, citeraegyüttesünk — magya- mindöSsze annyi, hogy ez a rázza a fiatal, vidám Rád- csepp gyerek emlékszik Bale- vánszkyné. Amint- elkészül- ga Mihály műsorára, mert ne^ , a fotók válogatásával, élmény volt számára. S ő el- Nógradkövesd művelődési éle- j,,n a többi gyerekprogramra téről faggatózunk. is, és mint fiatal, mint fel­Nógrádkövesd egészen kis nőtt is el fog jönni.- De nem- főváros”. A ©algagutát, Szé- csak Misi bohócra emlékez- csénkét és Becskét is irányító hét, havonta szervezek szín­közös községi tanáccsal ren- vonalas gyerekelőadásokat, delkező falut a,helyiek három Dévai Nagy Kamilla, Koldus részre osztják. A patakhoz vi- Nagy László, a Kaláka együt- szonyítva beszélnek Pestről, tes. Takács Roland, a Gyer- Budáról és Óbudáról. Két lég- mekpódium és a Tréfatár sze- nagyobb munkahely az állami replői jártak itt a közelmúlt­gazdaság és a kőbánya. ban, hogy csak néhányat em­— Se ipari, se mezőgazdasá- lítsek. Tartalmas kapcsola- gi jellegű településnek nem tunk van az iskolával, így a mondható, hagyományai nin- szakkörök működtetése is csenek. Ez a kulturális élet- eredményekkel jár. re is rányomta bélyegét jó Azt hiszem, a kosárfonó­időre. El kell viszont monda- szövő-kerámikus kör a leg- ni, hogy a tanács minden népszerűbb. Tavasszal társa- anyagi és erkölcsi támogatást dalmi munkában megépítjük megad a művelődési ház fel- a művelődési ház mellett az virágoztatásársL égetőkemencét, és néhány gal­— Maga az épület is rm- gagutai család felajánlotta a gyón szép. Kevés fáin diósé- szénánkra már feleslegessé kedhet ilyennel. vált, de nekünk értéket je­— Nemrég szerelték be a lentő szövőszékét. Októberben központi fűtést, nyárom tel- alakult meg a eiterafcör, Pa- jes felújításon esett át De a róezi József vezeti, egy hoz- szép épület még nem garan- záértő becskei nyugdíjas. Már cia a tartalmas közművelődés- megvolt a csoport első nyil- re. Hozzá kellett szoktatni az vános fellépése. Működik iro- embereket, hogy rendezve- dalmi kör, ifjúsági és nyugdí- nyek vannak, és érdemes el- jasklub. jönni rájuk. — S a felnőttek? számukra Radvánszkyné Szaniszló Ka- mit kínál a művelődési ház? balin nógrádkövesdi, ismeri — Biz a legnehezebb. A mire van szükségük az itte- rvógrádkövesdiek legnagyobb nieknek. S nem friss érettsé- része eljár dolgozni a faluból, givel lett művelődésiház-igaz- a helyi munkahelyeken be- gató, ahogy az lenni szokott., járók dolgoznak. A fiatalok — Előbb kőbányász voltam... elmennek, a község értelmi­— Tessék? Törékeny al- ségémek többsége az ország katával kissé hihetetlen, amit más vidékéről származik. Ezt mond. nem panaszként mondom, vé­— Statisztikus voltam az gül is nincs okom panaszra. „ÉSZAKKÖ” Pest Vidéki Kő.- Csábító programokkal áthidal- bányák helyi üzemében, de, hatók ezek a nehézségek, aki a kőbányánál dolgozik, Koncz ©ábor, Ambrus And­Aforizmák Mennyország ugyan nincs, A világ annyit jelent az de igyekeznünk keli kiérde- embernek, amennyit meg tud melni, hogy legyen. magának szerezni belőle. (Jules Renard) (Stanislaw Brzezowski) * * A takarékoskodás nagy be- Az álom a téboly egy fajtá- vétellel ér fel. ja, a téboly az álom egy faj­(Cicero) tája; egyesek szerint pedig az á: ' élet egyfajta álom. A karikatúrát egy sebész (Ingmar Bergman) ügyességével és egy hentes ki- jjc méletlenségével kell elkészí- A színes szólamok mögött teni. gondolatszegénység rejlik. (Ronald Searfe) (Vang Csttng) rás önálló efóadél estjével, Boncz Géza, Farka,sházy Tiva­dar, Böröczki József kabaré­jával, nótaestekkel. Közönség­találkozót szerveztünk Hideg­kúti Nándorral, ahol a szóvi­vő dr. Boros Dezső sportúj­ságíró volt. Példának ennyi talán elég. A lényeg az, hogy forgalmas a művelődési ház. — De még mennyire! Sok népművelőtől azt hallani, nincs pénz neves előadókra, színvonalas programokra... — A tanács mellett a kő­bánya anyagi és erkölcsi tá­mogatását is bírjuk. S meg­fordulnak nálunk színvonalas amatőrcsoportok, előadók is. Csak haknit, drága, de se­kélye.? produkciót nem kérünk. NÖGRADIíOVESD köz- művelődési életének bemuta­tása talán kissé rendezvény­centrikusnak tűnhet. A lát­ványos programok mögött vi­szont folyamatos közművelői és művelődési tevékenység húzódik, hisz csak úgy lehet sikeres eseményeket produ­kálni egy nyolcszáz lelkes köz­ségben. S csak úgy, ha mindenki, aki tehet a köz műveléséért, tesz is. A konkrét esetben a tanácsra, az iskolára, a jelen­tős munkahelyekre gondolunk. Mert így a művelődési ház igazgatójának nem panaszko­dással telik az ideje... Veszprémi Erzsébet Aid Budapestről Pécs felé autózik, a 6-os számú főútvo­nalon el nem kerülheti a hí­res dunakömlődi halászcsár­dát. De Dunakömlődnek egyéb nevezetességei is vannak, ez a ma alig másfél ezer lakost számláló helység gazdag és változatos múltat mondhat a magáénak! Tekintsünk a legtávolabbra, azaz nevezetesen a kő- és a bronzkorba: a régészeti lele­tek szerint —, amelyek éppen a csárdánál magasodó úgy­nevezett Várhegyen kerültek elő — már akkor megtelepült az ember. Megtelepült, s ott is maradt, mert a Duna men­tén hamarosan elfoglalta he­lyét az az út, amely összekö­tötte mai hazánk északi és déli tájait. A rómaiak ide­jében mind a kereskedőnép, mind a katonák folyvást hasz­nálták ezt a „csapást”, annál is inkább, mert az Aquincu­mot, tehát a mai Óbudát kö­tötte össze Mursával, azaz Eszékkel. (Mellesleg említve, a fontos út mellett hömpölygő Duna is jeles földrajzi meg­határozója volt a római biro­dalomnak: tudniillik ez a fo­lyam jelentette a határát.) Mint annyi más település szerte e tájon, Dunakömlód is megkapta a maga római ne­vét. Lussoniumnak mondták, írták akkoriban, s hogy fon­tos tejepülés lehetett, arra ab­ból következtethetünk, hogy egy darabjaiban még ma is álló sánc vette körül. Aztán a rómaiak eltűntek e löszdombos vidékről, s he­lyükbe — persze sok más né­pesség után — immár végle­ges gazdaként megjelentek a magyarok, ók is felismerték, hogy milyen fontos, találko­zásra, ellenőrzésre egyaránt alkalmas hely a Dunára né­ző Várhegv, s ezért házakat építettek. Sőt valamiféle na­gyobb erősség is magasodha­tott a régi római település he­lyén, mert III. Béla királyunk —, aki az 1228. év Kisasszony- naoján ítéletet tartott ott — méltóságához illően meg tu­dott szállni Kemleudön. (A falunevet ebben a formában őrizte rtjeg egv oklevél.) 1526- ban Tömöri Pál érsek és több főúri társa szintén innen in­dult el Mohácsra. . . Hanem a legemlékezetesebb napok akkor virradtak Köm- lődre, amikor a kurucok sza­badságharcának idején Vak Bottyán telepedett meg ben­ne. Harcosaival és a környék lakóival újabb erősséget épít­tetett ott, az úgynevezett Boty- tván-várat. Ez a hegytetőn, afféle főerődként magasodott, míg odalent, a Duna-parton egy hídfőt is fölhúzatott, mert ez a legendás kuruc vezér Gabriel Garda Már Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája Amióta tudjuk, hogy Gab­riel Garcia Márquez kapta a tavalyi irodalmi Nobel-díjat, fokozott kíváncsisággal vár­tuk ennek a furcsa című kis­regénynek a megjelenését. A cím első olvasata krimit ígér — (s emiatt bizonyo­san hamar elfogy ez a könyv) — egyszersmint an­nak a paródiáját is. Márqü- ez, aki Latin-Amerika és a XX, század gyermeke, na­gyon is jól tudja, hogy ma a gyilkosságok mér nem ti­tokban és nem véletlenül történnek. Márpedig ha va­lami abszurd és groteszk, akkor ez az, hiszen a halált nem lehet ..megszokni”. So­llen ezért Márquez „csavar” egyet a történeten. Ha nem vagyunk hajlandók megren­dülni a halál' tényétől, ak­kor hökkenjünk meg attól, hogy mindennapossá válhat a gyilkosság. Attól, hogy bármikor, bármi, bárhol meg­történhet a mi statisztálá- sunkkal, passzív vagy akár aktív részvételünkkel. Az abszurd, a groteszk lényegé­ben a balladák és a tragé­diák szerepét vette át. Haj­dan még meg lehetett éne­kelni azt, hogy 'megöltek egy legényt 60 forintjáért, vagy mert elszeretettí egy lányi valakitől. Ma ezek apróbe­tűs 'rendőri hírek a lap utolsó oldalán. Kit érdekel az, hogy meg­ölték — merő ..tévedésből” — Santiago Nasart? Min­denkit — válaszolja Márqu­ez kisregénye ravaszul és szellemesen: csakhogy a történet nem, vagy csak érintőlegesen szól Santiago Nasarról Mert ezeket a tör­téneteket csak addig volt ér­demes a nagyepika vagy a tragédiák nyelvén elmonda­ni, amíg egyszeriek, kivéte­lesek voltak. Amíg az áldo­zatnak sorsa volt. Csakhogy századunk műfajában: a kri­miben éppen az áldozat vált mellékessé! Márquez mindent tud erről. • műfaj­ról, s éppen ezért maga vál­lalja a nyomozó szerepét. No nem a tettest keresi, hi­szen a Vicario fivérek ön­ként feladják magukat, ha­nem az okot magát. Azt, hogy miért, hogyan ölhették meg Nasart, miközben az egész falu tudta, hogy a két jámbor hentes halálra kere­si a gyanútlan (és Angela Vicario szüzességét illetően) ártatlan fiatalembert. Vala­kinek meg kell halnia — szin­te mindegy is, kinek — mert ezt kívánja a ..férfibecsü­let”. Ki is mondja ezt az egyik gyilkosnak a meny­asszonya, s talán ez a legjel­lemzőbb, perdöntőbb mozza­nat a kisregényben. Hiszen ez a két mafla eleve nem született gyilkosnak, s még tökrészegen is ódzkodnak a szörnyű hentesmunkától, amelybe a falu hallgatóla­gos bíztatása, illetve a falu elöljárójának tohonyasága sodorja őket. Ez az igazi krimi — döbbenti rá az ol­vasót Márquez —, s ez a mozzanat, amely általánosít­ható. Hányszor látjuk, hogy részeg férj veri az asszonyt, gyerekeket, akik sikoltoz­va menekülnek, de csukott ajtókra találnak, nem kap­nak segítséget. A rendőrség is csak akkor avatkozik (avatkozhat?) be, amikor már megtörtént a tragédia. Márqueznek külön véle­ménye van erről a szemlé­letről és világról. Az ő dra­maturgiája szerint nem az áldozat és nem a gyilkos az érdekes, hanem az, hogy ie- hetanek áldozatok és gyilko­sok, holott a falu, a közös­ség ezerszer ezer módon közbeléphetett volna. De nem lép, mert gyáva, mert buta, mert farizeus, mert jobban szeret megbotránkoz- ni, sopánkodni az eset után, mert azt hiszi, hogy néző lehet a páholyban. Nem gondol arra, hogy holnap ő is főszereplője lehet (gyil­kosként, áldozatként) ebben a rossz szereposztásban. A kisregényt Székács Ve­ra fegyelmezett fordításában olvashatjuk. Példásan ha­mar, hisz a spanyol eredeti csak tavaly jelent meg. (Rakéta Regénytár, Mag­vető Könyvkiadó) Horpácsi Sándor 13.45: Technika (ism.) 14.10: Fizikai kísérletek Hl. (ism.) 14.20: Fizika (ism.) 14.45: Pedagógus-továbbképzés 15.15: Kamera I. (ism.) 13.55: Hírek 16.00: A lángoló földrész 17.35: Reklám 17.40: Képújság 17.45: A nyelv világa 18.35: Kertünk — udvarunk 18.55: A Közönségszolgálat tájékoz­tatója 15.00: Reklám 13.10: Tévétorna 13.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Állatok olimpiája 21.00: A hét műtárgya 21.10: Műkorcsolya-világbaj­nokság 22.15: Tv-hiradó 2. 20.40: Műkorcsolya VB — párosok versenye. 22.00: Ez történt 24 óra alatt. 22.15: Vidám történetek a zenéről és a zenészekről — 3. rész. 22.50; Hírek. 2. MŰSOR: 1*10: A rendőrség naplójából. 18.20: A 21. emelet adása — Ifjúsági műsor. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A cyermektelen házasságok problémáiról. 20.40: Korunk emberének és tár­sadalmának problémái. — 1. rész. 21 30; Időszerű események. 22.00: Mammutcsont — feliratos jugoszláv tévéfiim. műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Világablak 9.03: Barokk szonáták 10.20: Fúvósok egymás közt 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak 10.50: Ránk! György: Fekete szőlő — párbeszéd népdalokban 11.03: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek 13.00: Operaslágerek' 13.30: Kritikusok fóruma 13.40: Dzsesszmelódiák 14.29: Kagylózene — Kákespal*- tán 15.05: A Budapesti koncert fú­vószenekar játszik 15.28: MR 10—14 1R.J04: Bródy Tamás—Békefi István: Jó tündér 16.12: Hol korzóztak nagyanyáink? 17*05: Vállalkozzunk vállalaton belül! 17.30: Pátria — népzene! hang­lemezsorozat 17.44: Zenekari muzsika 19.15: Rádiószínház 19.50: Népdalest 21.05: A magyar művelődés szá­zadai 22.30: Mlehel DetM operaáriákat énekel 22.45: „Gyerünk a moziba bef° — n. rész 23.00: Versenyművek 0.10: A Schola Hungarica gre­gorián dallamokat énekel PETŐFI RADIO: S.05: Kovács Andor nótákat gi­tározik 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Aranyvölsy 10.00: Zenedélelőtt 12.05: Jákó Vera és Csanádi György nótákat énekel 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Nefelejcs 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 16.00: Mindenki iskolája. Két hangon 16.40: A Válasz — melléklete 17,10: Külföldről érkezett "*30: ötödik sebesség 18.^5: Barangolás régi hangleme­zek között 19.00: Újdonságainkból — magyar könnyűzenei felvételek 19.25: Prizma 19.45: Rod Stewart felvételeiből 20.35: Tsz-metró 22.00: Popműhely 22.45: Jascha Bernstein Popper­műveket gordonkázik 23.20: Patience MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Hangverseny­krónika. — 17.20: Ablak az or­szágra. Dr. Fodor László jegy­zete. — 17.30: Index. Gazdaság- politikai magazin. (A tartalom­ból: Alkotó ifjúság, a gyógyá­szat tükrében. Kerekasztal-be- szélgetés a stúdióban. Műsorve­zető: Poxigrácz^ Judit — Sport.) — 18.00: És*zak-magyarországi krónika. — 18.25—Í8.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévéto^na 8.0*: Iskolatévé. Angol nyelv 8.20: Technika (ált. isk. i. oszt.) 8.45: Francia nyelv 9.00: Fizika (ált. isk. 7. oszt.) 9.30: Fizikai kísérletek 9.40: Stop! Közlekedj okosan! 9.45: Delta 10.10: A Hamr család, XTfZ. rész: A gazda 11.10: A cirkusz új csillagai 12.05: Képújság 13.40: Iskolatévé. St»p! (Ism.)- 2. MŰSOR: 20.00: A japán televízió estje. Bevezető 20.05: A tenyésztett gyöngy 20.35: A szenvedés útja 22.05: Smetana: Moldva 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA­18.30: URH-kocsival — magazin- műsor. 19.10: Esti mese. 19.>!0: Tv-híradó. 50.00: Beszélgetés hazánkban élő palesztinokkal. MOZIMŰSOR: Salgótarján! November 7.: Fél 4­től: Éjszakai boszorkányok. Szí­nes szovjet háborús ka.iandpilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Hair. (14) Színes, látvánvos zenés amerikai film. — Balassaevarrna- ti Madách: A pilóta felesége. Színes, szinkronizált francia film. — Nagvbátooyi Petőfi: A bátvám öccse minden oénzt megér. Szí­nes, szinkronizált r<= eh szlovák fiimvfeiátAv — Pásztói Akit Bulidózernak hívnak. Szí­nes. szinkronizált olacz kaianH- film. — Karancslannitő: Pane1­kapcsolat. (14) Színes magyar film. 4 NÓGRÁD — 1983. március 9., szerda | hidat is veretett a Dunán, s azon csapataival át is kelt, amikor kellőképpen leapadt a folyam vize. S hogy a híd méginkább védve legyen, a túlsó, tehát a bal parton is emeltetett egy hídfőt. Ezt im-. sósi sáncként őrizte meg az emlékezet. A kuruc-labanc háborúsko­dás elültével megint csendes falucskává egyszerűsödött Komlód: két házcsoportjában alig húsz-egynéhány család éldegélt. Lakóinak száma csak az 1780-as években szaporo­dott meg, de akkor aztán ala­posan, mert összesen 164 né­met alku családot telepítet­tek akkor oda. Az újonnan jöttek hamaro­san takaros házakat, gazda­sági épületeket emeltek, s szorgalmasan jártak a Duná­ra, ahol nagyban folyt a ha­lászat. s folyvást duruzsoltak a vízimalmok. Így volt ez egészen addig, amíg a folyam szabályozásakor medrét a Várhegy lábától néhány kilo­méterrel odébb vájták ki. A halászok még csak-csak kijár­tak a távolabb hömpölygő vízre, de a malmokat már nem telepítették át oda. S hogy manapság hogyan, s miből élnek a kömlődiek? Ezt még .az az utas is megtudhat­ja, aki tényleg csak a csár- . dai látogatás kedvéért szakít­ja meg az útját. Egyetlen szemrevételezés is elegendő ugyanis ahhoz, hogy ki-ki lás­sa: takarosak, mutatósak a házak, s nem csoda, hogy így van, mert a kömlődi téesz a környék egyik legjobb közös gazdasága. Aki pedig nem helyben szorgoskodik, az ál­talában a paksi konzervgyár­ban kér és kap munkát. A. L.’ A XV. magyar játékfilm­szemlén fődíjat nyert szí­nes film, készült 1982-ben, a MAFILM Hunnia Stú­diójában. Mezei András novellájából írta: TÖTH ZSUZSA fényképezte: RAGÁLYI ELEMÉR rendezte: SÁNDOR PÁL Főszereplők: Rudolf Péter, Zsótér Sándor, Szerb Kati, Törőcsik Mari, Garas De­zső, Margittal Ági, Bodrogi Gyula, Kern András. Megyei bemutatók a FORRADALMI IFJÚSÁGI FILMNAPOK '"'műsorán: Balassagyarmat III. 10. 'pásztó III. 14. Salgótarján riT-stúdiómozi III. 14 November 7. III. 15—16.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom