Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-15 / 62. szám
ßmsemammsw BSEÄ A-Tía «h. *S& -.^3» < w V* r#’í 1 a fcvK* S MS» Cl ISSM B0H 1*38. HBi £2ö aüJ' IS B*Í<1 wsr T,y wskeeí ■weöi mtz* h ■ MMaciaai sasa na ra »*& «» *7 ■ na» FWS ■§ h ina Bal i i| sj ;j =i is / ineőtt: «sh tornám ^eaaa * a&ifwa a b» un «ma» » !m m * '%s£F ía tis ^ Mint oldott kéve — új magyar sorozat Véget ért Onedinék család- regényének tízrészes második ciklusa is. Ám James, Elizabeth, Baines kapitány, Robert, Sarah s a többiek úgy tűntek el a képernyőről -min); .akiknek még nincs igazán szándékuk végleges búcsút mondaniuk a magyar 'tévénézőknek. Sorsukban nem zárult le semmi, minden teljes mozgásban van, s az a gyanúm, találkozunk még velük' a távolabbi időben. Pedig a szűnni nem akaró sorozatból ennyi is fölösen elég volt, ismerjük hőseit, mint a tenyerünket; immár jó ideje semmi újat nem tudlak mondani számunkra. Mindenesetre megkönnyebbülten vettünk búcsút az angol produkciótól, s szívesen köszöntöttük az új, hétrészes családkrönikát, melynek, első fejezetét csütörtökön este láthattuk, de a továbbiakban a keddi Onedin-program helyébe lép. Sárközi Cyörgy Mint oldott kéve című regényének tévéfilmváltozatáról van szó. Az író a háború utolsó heteiben a fasizmus áldozata lett. A nyilasok Nyugat-Magyarországra hurcolták, a balfi táborban éhenhalt. A népi írók mozgalmának egyik vezető egyénisége volt. ígéretes költőként indult, a harmincas években mind nagyobb érdeklődéssel fordult, társadalmunk, elsősorban parasztságunk problémái felé. Egyik szervezője, elindítója lett a Magyarország felfedezése című szociográfiai könyvsorozatnak, s a - költészetről mindinkább a prózai irodalomra váltott. Tanulmányai, elbeszélései, regényei jelentős eseményei voltak a korszak irodalmának. Mint például Oldott kéve című történelmi regénye is, melyben Mednyánszky Cézárnak, a szabadságharc tábori főpapjának állított emléket. A felszabadulástól eltelt évtizedek során bizony alaposan és nagyon méltatlanul elfeledkeztünk Sárköziről. Művei újabb kiadásra várnak. Épp ezért nagy érdeme Nemeskürty Istvánnak, hogy említett regényét új tévéfilmje alapanyagául választotta. Forgatókönyve, melyből á hétrészes produkciót Kocsis Sándor operatőri közreműködésével Révész György rendezte, a kalandfilmek iz_ galmasságát és mozgalmasságát sejteti, pedig a történetben minden mozzanat valóságos, nem írói fantázia terméke. A három Mednyászky testvér sorsa, része a szabadságharcban, a szülők által pappá kényszerített Cézár emlékirataiban is ránkmaradt, s ez lett a Mint oldott kéve alapforrása. Szerencsés gondolat volt a filmsorozat indítását megelőzően, szerdán A hét műtárgyául szemelni Mednyászky László Szerbiában című, döbbenetes hatású grafikáját, mely kitűnő hangulati előkészítést adott a produkciónak. A tévéfiira időzítése jó szolgálatot tesz tavaszi ünnepeink sorában a március 15_re való méltó emlékezésnek is. Az igényesnek ígérkező sorozatban Kovács Titusz, Rutt- kai Éva, Bessenyei Ferenc, Benkő Gyula, Temessy Hédi, Saárossy Kinga, Téry Sándor, Tóth József, Jordán Tamás, Kátay Endre, Pásztor Erzsi, Pap Vera, Némethy Ferenc, Reviczky Gábor, Nagy Gábor és Tomanek Gábor kapott jelentősebb színészi feladatot. Üjból jelentkezett az elmúlt héten a Telepódium bohózat- albuma. Ezúttal Vadnay László, Faragó Sándor, Ágoston György Bombaüzlet című, a maga műfajában is vérszegény, szellemtelen színpadi tákolmányát láthattuk. A humort nagyobbára a szereolő színészek nagy igyekezétű ko- médiázása szolgálta, elsősorban Agárdi Gáboré, Körmendi Jánosé. Verebélv Iváné,. Horváth Gyuláé, Moór Mariannáé, Schubert Éváé, Balázs Péteré, Heller Tamásé. A Zenés Tv-Színház ezúttal is méltó volt önmagához, sokéves múltjához, igényességéhez. Szombaton igen színvonalas téyéváltozatban mutatta be Erkel Hunyadi László című operáját. A vezető szerepekben Benedek Miklós (Palcsó Sándor), Sárvári Győző (Cimándy József), Kovács András (Takács Klára), Temessy Hédi (Horváth Klára), Árva János (Ütő Endre), Fekete Tibor (Sclyom-Nagy Sándor), Menszátcr Magdolna (Kincses Veronika), Váradi Balogh László (Katona Lajos), Megy- gyesi Pál (Kertész Tamás) játszott-énekelt Medveczky Ádám vezényletével. (b.t.) Jó fej Ebben — a címben leírt — mondatban összegezte egy negyedikes gimnazista leány, mit jelent a szó: tanáregyéniség. Definíciójában azonban az a kitétel is szerepel, értse a diákok nyelvét. No, így már egészen világos minden... A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola a második középiskola, ahol közvélemény-kutatást végeztünk, tanáraik közül kit tartanak tanáregyéniségnek a negyedikesek. A szavazás eredményének összesítése előtt nem érdektelen belepillantani a cédulákba, milyen szempontok vezérlik a diákságot, tanáraik megítélésekor. Általában megállapítható, hogy a tanáregyéniség fogalmát azonosítják a jó tanárral, jó pedagógussal. Egyetlen tanuló fogalmazta csak meg „...a tanáregyéniség nem csak pozitív tulajdonságokkal rendelkezik, -de viselkedése stb, miatt egyéniségnek nevezzük...” Ellenben szinte minden negyedikes egyetért azzal, amit egyikük így rögzített papírlegyen! ján: „Egyszerűen a tanároknak emberibbeknek kellene lenniük”. Ennek aztán számos variánsa következett, az „emberi” tulajdonságok tételes felsorolása. „Nem felejti el, hogy ő is volt diák...", „nem alázza meg a diákokat...”, „következetes: egyik szavával nem üti agyon a másikat...”, „mer kérdezni, de a válasz érdekli is...”. Volt azonban olyan diák is, aki úgy ítélte, „minden tanár egyéniség..., tehát minden nevelőnek magánügye, hogy milyen egyéniség...” Az iskola két negyedik osztálya úgy döntött, Ujlaky Istvánra illik leginkább a megjelölés. Az ember meglepődik, amikor a középiskolai tanárt megpillantja. Fehér köpenye nélkül, a folyosói szünetben akár végzős gimnázistának is nézhetnénk. Ám, amint bé- szélni kezd, egyértelművé válik, a szimpatikus fiatalember nem véletlenül népszerű tanár és pedagógus. — Tanári ars poeticát ne ▼árjon tőlem, az korai lenne, második éve tanítok csupán. Hitvallásról az beszéljen, aki húsz éve a pályán van. Hogy mitől vagyok népszerű? Nehéz erről beszélni. Inkább jött volna el néhány órámra... De az az igazság, nem ért váratlanul a diákok szavazata. A szalagavatón, amikor görbetükröt tartottak a tantestület elé, rólam meglehetősen hízelgő képet festettek. A történelem—földrajz szakos fiatalember időnként megigazítja szemüvegét, míg rendezi gondolatait. — Néhány szempontom azért van, ami irányítja tanári munkámat, magatartásomat. A.z egyik az, hogy az órákon legyen élet, hangulat. A legkeményebb számonkérő órán is megpróbálom feloldani a feszültséget. -Ezek nagyon tudatosak, de spontán ötletek, nem megtervezett dolgok. Azt hiszem humor nélkül egy tanár nem lehet népszerű, én élek is ezzel a lehetőséggel. Ám a csak humorral alátámasztott népszerűség igen ingatag. Beszélgetni kell a diákokkal. Nincs sehol előírva, hogy nevelni csak a Tantárgyon keresztül lehet. Egyéni„Áz ember színháztörténetéről — Kerényi Ferencet több szál köti Nógrád megyéhez, kutatásainak egy része a megyével kapcsolatos. Hogyan 'jött létre ez a kapcsolat? — Nem vagyok nógrádi származású, de ezt a fnegyét második otthonomként szeretem. Munkám során valóban több feladattal bíztak meg, melyek Nógrádhoz, Nógrád irodalmi emlékeihez kapcsolódnak. Magyar—történelem szakos hallgatóként Waldapfel József tanítványa voltam az egyetemen. Már ott bekapcsolódtam egy szűkebb tudományos kabinet munkájába, melynek célja Madách Imre életének és munkásságának vizsgálata volt. 1965-ben jelent meg első publikációm a NÓG- RÁD-ban, s ettől kezdve rendszeresen közölték írásaimat, mind a napilapban, mind a Palócföldben. Madách Imre leszármazottai 1968-ban kerestek meg négy eddig ismeretlen korabeli levelet találva, s megkértek a tudományos feldolgozására. Ehhez szükségem volt a helyszíni kutatásokra, rendszeres látogatója lettem a megye közgyűjteményeinek. Bejártam a megyét, megismertem a hallatlanul érdekes irodalmi emlékeit. \ — Ezek után már „hivatalosan” is járt a megyében? — Igen. Az egyetem elvégzése után középiskolai tanárként dolgoztam, majd a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa lettem. Ekkor bíztak meg az irodalomtörténeti mu- zeológia szakfelügyeletével, így valóban hivatalosan jártam Nógrádba, igyekeztem segíteni a megyei irodalomtörténeti emlékek gyűjtésében, közreadásában. Részt vettem a csesztvei Madách-kiállítás részleges átalakításában is. leg is foglalkozom a fiatalokkal és partnernek tekintem őket. No, persze, huszonöt évesen az lenne furcsa, ha hangsúlyoznám, hogy én tanár vagyok, a felnőtt-társadalom tagja. És, azt hiszem az. életkQrom jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a diákok így ítélkeztek. A történelmet mesélni szoktam, ha az anyag lehetővé teszi. Sztorikat, történeteket mondok, de természetesen eközben nem sikkad el a lényeg, rávilágítunk az összefüggésekre is. Én nagyon fontosnak tartom a gondolkodásra nevelést. Ezért a leggyakoribb kérdésem; miért. — Miért lett tanár? — Én most nagyon őszinte leszek. Az általános iskola ötödik osztályában határoztam el, mert szeretek szerepelni, szeretek népszerű lenni. Biztosan ismer olyan embereket, akikben szintén van ilyen vágy, de nem kapnak teret, tolakodókká, és a környezetükre nézve elviselhetetlenekké válnak. Ezért én olyan pályát akartam, amivel együtt jár, hogy figyelnek rám a? emberek. Veszprémi Erzsébet — Igen fiatalon, 1969-ben kapta meg a Nógrád megyei Madách-díjat. — Mindössze huszonöt éves voltam akkor. Máig a legfia- talabbkénl részesítettek a megtisztelő kitüntetésben. Akkor úgy fogtam fel, hogy előlegként kapom, most is ezt az előleget igyekszem munkámmal törleszteni. — Szóljon néhány szót kutatásairól! — A Magyar Színházi Intézet tudományos titkárságának vezetője vagyok, az egyetemen mint címzetes docens reformkori irodalmat adok elő. Főbb munkám a magyar színháztörténet feldolgozása. A magyar hivatásos színjátszás 1990-ben lesz kétszáz éves. Erről a kétszáz évről nincs folyamatos ismeretünk, szigeteket ismerünk, melyeket nagy nevek, nagy korszakok jeleznek. Feladatunk, hogy bizonyítsuk a magyar színjátszás folyamatát, összefoglaló műben közreadjuk történetét. Ezen a munkán dolgozom. — Az ember tragédiáját alkotója nem szánta színpadra. Kritikusai sem tartották előadható drámának. Hogyan alakult a „könyvdrámának” színpadi története? — Már Madách életében, 1863-ban szóba került az első színrevitel ötlete. A megvalósulás mégis csak 1883-ban következett be, amikor Paulay Ede a Nemzeti Színház színpadán bemutatta a Tragédiát. Meg kellett küzdenie kora kritikusaival, a színházi költségvetéssel egyaránt. A színpadra állítás hatalmas tett volt, hiszen tömegek előtt ismertette meg Madách gondolatait, gondoljunk csak arra, hogy a XIX. század második felében egy könyv példányszáma szinte megegyezett egy színházi bemutató közönségének számával. Az első rendezés tapasztalatai szinte máig is érvényesek, ugyanis a Tragédia elsősorban rendezői, majd szcenikai és csak harmadsorban színészi feladat. A játékstílus is sokáig az első bemutatót idézte. Máig is komoly feladat a költői gondolatok színpadi megjelenítése, a szöveg színpadi látvánnyá alakítása. — Hogyan változott a Tragédia színpadi útja. hazánkban és külföldön? — A bemutatósorozat nem volt mindig diadalét. (Számtalan jó és számos nem megfelelő- előadás követte egymást. Jelentős szélsőségek jelzik ezt az utat, így Németh Antal „szobaszínháza”, vagy a Burgtheater show műsora. Az idők folyamán három, egymástól jól megkülönböztethető szakaszt vehetünk figyelembe. A kezdeteket a színpadi historizmus, a naturalista szinját- szás, erős szcenikai apparátus jellemezte. Ezt követte az a felfogás, amely misztériumjátékként adta elő a művet. Itt erős hangsúlyt kapott a mű kerete, s a történelmi színeket álomjátékként jelenítették meg. Legújabban a Tragédiában előtérbe került a mindenkori fiatalság útkeresése, az emberi életkezdés ábrázolása. Ebben az értelmezésben gyökeresen megváltozik Lucifer szerepe is, aki színpadi rezo- nőrből emberivé nőtte ki magát. Gyökeresen átalakult a nép, a tömegek szerepe is. — Mi az oka annak, hogy külföldön nem egyértelmű a Tragédia fogadtatása? — Számos nagy sikerű külföldi előadás született, a siker titka újszerűségük, bátorságuk volt, hiszen a külföldi művészeket nem kötik úgy a hagyományok, mint a magyar társaidat. Olykor azonban ez a „bátorság” teljesen megváltoztatja az alapgondolatokat. Ilyen volt például a Németországban játszott változat is, ahol a mű burzsoá színezeteket öltött, megváltoztatták a színekét, kihagytak nagyon fontos jeleneteket is. Ennek tulajdonítható az is, hogy az NDK-ban még nem játszották Madách remekművét. — Ránki György operát komponált Az ember tragédiájából. Ismerünk-e több feldolgozást? — A Ránki-opera mellett készült egy másik operai feldolgozás is. Ennek érdekessége, hegy a műben Madách Imre a halottas ágyán éli végig az emberiség történetét. A Művet Peter Michael Hamel müncheni zeneszerző alkotta. Ismerjük a bábszínpadi feldolgozását is, amelyet magyar bábművész készített el Párizsban. A hazai feldolgozások közül ki kell emelni Szinetár Miklós televíziós fimjét. — Az emlékév több kiadványának szaklektora, önálló tanulmánya is megjelenik. Milyen feladatokat tart fontosnak Madách Imre világának, Az ember tragédiájának jobb megismerése érdekében? — A Madách-kutatás még nem teljes. Nógrád megye példamutató munkát végez mind a kiadványok, mind a tudományos feltárás területén. Fontos mű lesz a levéltári dokumentumkötet, a Madách életrajzi kronológia és bibliográfia. Ugyanakkor nagy szükség lenne a Tragédia kritikai kiadásának megjelentetésére, Madách kéziratainak további tudományos feldolgozására. Ez áv októberében elkészül Csesztvén az új Madách-kiállítás, melyet az én rendezésemben valósítanak meg a megyei múzeumi szervezet munkatársai. — Az ember tragédiája színpadtörténete nem fejeződött be. Hogyan látja a mű további színpadi sorsát? — Az alapvető ellentmondás feloldásával. A szöveg gondolatiságát csak differenciált szcenikai keretben lehet megjeleníteni. A lényeg kiemelésével korunk problémáit kell bemutatnia, korunk kérdéseire kell választ adnia mai formában. Telek Ervin műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27: Eszmék faggatása. 9.02: A longjumeau-i posta kocsis 9.42: Találkozás a Hang-villában 10.05: MR 10—14 10.35: Nemzeti dal Petőü Sándor versei 10150: Liszt: Magyar történelmi arcképek 11.27: A kaposvári Vikár Béla énekkar énekel 11.34: Rengeteg pénz 12.45: Törvénykönyv 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 13.55: Népdalok 14.07: Itthon lehetek tulajdon hazámban...” ».15 20.00: 20.30: 22.30: 22.50: 23.00: 0.10: 8.05 8.35: 10 00 12.25 12.35 13.30 14.00 : Elő világirodalom Svédország : Leonard Warren operaáriákat énekel : Rádiószínház Nem mese az, gyermek : Mozgásterek : Angelo Eplirikian együttese Gesualdo-madrigálokat énekel : Közvetítés a Magyarország —Hollandia jégkorong világbajnoki mérkőzésről : A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik. : Tudomány és gyakorlat : Erkel: Névtelen hősök : Kamarazene : Akitől tanultam : Évszázadok mesterműveiből. A Párizsi fúvősegyüttes játszik PETŐFI RADIO: 48-as dalok : Társalgó : Zenedélelőtt : Gyermekek könyvespolca : Melódiakoktél : Falusi hangverseny : A Petőfi rádió zenés délutánja NÓGRÁD — 1983. március , 15., kedd 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Kamasz-panasz 18.35: Daloló, muzsikáló tájak Hajdú-Bihar megye 19.25: Tudományos könyvmozaik 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Hét bagoly 21.01: Közvetítés a Magyarország —Hollandia jégkorong világbajnoki mérkőzésről 21.25: Nótacsokor 22.30: Kovács Andor szerzeményeiből 23.20: Rise Stevens és Nelson Eddy operettfelvételeiből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek. Időjárás. Műsor ismertetés. 17.05: Művészportrék színháztörténeti érdekességek Dr. Gyárfás Ágnes előadása 17.15 Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beéiy Katalin és * Zakai János. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- é; müsórelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Távétoma (ism.) 8.55: Ünnepek, évfordulók. Az 1848-as szabadságharc évfordulójára. 9.20: „Vár állott, most kőhalom”. 9.50: Tavaszi tévélottő-sorsalas. 10.00: Aladdin és a csodalámpa. 11.00: Petőfi *73. Magyar film. 12.15: Képújság. 14.40: Hírek. 14.45: Zsebtévé. 15.15: Üzenet az űrből. Magyarul beszélő japán tudományos-fantasztikus kalandfilm. 16.45: OpereUbarátság. 17.25: Képújság 17.30: Helyünk a világban 18.00: Reklám 18.10: Csapatmunka. Híradás a híradósokról 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.30: Tv-híradó 20.00: Mint oldott kéve. 7/2.' rész. 21.00: Stúdió ’83. 21.55: Felkínálóin — népgazdasági hasznosításra. 22.30: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.35: Autó-motor sport. 18.55: Jégkorong-VB ,.C” csoport Magyarország—Hollandia mérkőzés közvetítése a. Budapest SportcsarnokbóL 21.20: Tv híradó 2. 21.40: Gólyavári esték. 9/4. rész: Az emberi kapcsolatok. 22.25: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 17.40: Kambodzsa: Sebek és remények. Dokumentumfilm. 17.55: Nyugat-szlovákiai magazin 18.30: Mezőgazdasági év. Magazinműsor 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.09: Zizka a nép élén. Cseh történelmi film. (Ism.) 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Musica Viva. Zenei magazin 23.00: Hírek 2. MŰSOR: \ 21.30: Időszerű események. 9 22.00: Az első szlovák játékfilmről 22.25: Matematika mindenkinek (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Szerencsés Dániel (14). Színes magyar film. — Kohász: Maria Braun házassága (16). Színes NSZK-beli film. — Tarján vendéglő: Joseph Andrews (16). Angol kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Földrengés Tokióban. Színes japán katasztrófafilm. — Nagybátonvi Petőfi: Bátor emberek. Szovjet kalandfilm felújítása. —* Pásztói Mátra: A vérnász. Színes spanyol balettfilm. — Rétság: Várlak nálad vacsorára (14). Színes, szinkronizált USA film vígjáték. — Kis- terenyei Petőfi: Blöff. Színes olasz filmVígjáték. — Jobbágyi: Majmok bolygója (14). Színes USA fantasztikus kalandfilm. 20.00: Mint oldott kéve, II. rész.
