Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-13 / 61. szám

£kipcn kívüli tevékenység Mire és miért jó ? Változó városképeik — telepszerű lakónegyedek A megye termelőszövetke- . zeteinek csaknem 4,3 milliár­dos árbevételének közel 60 százaléka — 2,5 milliárd fo­rint — az alapon kívüli te­vékenységből származott 1982- ben. Ez az összeg hozzávető­legesen ötszöröse az 1978. évinek. Ugyanez idő alatt a mezőgazdasági termelésből származó bevétel nem egészen másfélszeresére nőtt. Kényszerből kovácsolt tőke Mindez két tényre vezethető vissza. Az egyik a mezőgazda- sági nagyüzemekre nehezedő kényszer, tudniillik az, hogy az ipari eredetű anyagok és az energia ára lényegesen na­gyobb ütemben nőtt, mint a mezőgazdasági termények, termékeké. így azok a gazda­ságok, amelyek korábban megéltek a növénytermesztés­ből és állattenyésztésből, az el múlt’években már nem vol­tak képesek kizárólag ezek bevételéből bővíteni a terme­lést. Különösen érvényes ez a kedvezőtlen adottságúakra,. A másik pedig az a hallatlan igény, amely a mezőgazdasági nagyüzemek nem mezőgazda­sági jellegű termékei, cikkei szolgáltatásai iránt megnyil­vánult. E két tényen kívül termé­szetesen más okok is közre­játszottak az alapon kívüli tevékenység rohamos fejlődé­sében. Nevezetesen a mező- gazdasági termények helyben történő feldolgozásának' vesz­teség- és költségcsökkentő szerepe, a felszabaduló mun­kaerő helyben történő fog­lalkoztatása iránti igény és nem utolsósorban a 'jövede­lemforrások bővítése, amellyel lehetővé vált a mezőgazdasági tevékenység fejlesztése. A megye termelőszövetke­zeteiben már 1981-ben minden harlnadik munkaórát az ala­pon kívüli tevékenységben 1 öltöttek el, s, hogy nem is rosszul, azt jól mutatja, hogy az összes árbevételnek több mint felét állították elő eny- nyi idő alatt. Ami pedig az állóeszközök hatékonyságát illeti, az alapon kívüli tevékenységben 10Q fo­rint állóeszközre csaknem nyolcszor akkora árbevétel ju­tott, mint a mezőgazdasági termelésben.., Több export — kevesebb import A múlt évben mintegy 41 százalékkal emelkedett a kö­zös gazdaságok alapon kívüli tevékenysége E dinamizmu­son kívül a szelektív fejlesz­tés is megfigyelhető. Nőtt a helyi anyagok — homok, kő, sóder — kitermelése, és az alaptevékenységből származó termékek — elsősorban a fa — feldolgozása. A kedvezőt­len piaci körülmények elle­nére is N ez utóbbi termék ér­tékesítéséből származó bevé­tel 30—35 millió forinttal gya­rapodott egy év alatt. A termelőszövetkezetek kap­csolatai bővültek és szoro­sabbá váltak több nagy me­gyei iparvállalattal, a kohá­szati üzemekkel, a ruhagyár­ral, a vasöntöde- és tűzhely­gyárral, valamint a pásztói ÉLGEP-pel. A megyében lét­rehozott több mint tíz helvi telep nagyszámú munkaerőt vonzott haza. Ebben — az anyagi érde­keltség mellett — nagy sze­repe volt a munkakörülmé­nyek javulásának, a kulturál­tabbá váló munkásszállítás­nak, a szociális ellátottságnak. E feltételek megteremtésére különösen sokat áldoztak a nógrádmegyeri, a diósjenői, a karancssási, az endrefalvi, a kisterenyei, a szécsényi és a nagybárkányi termelőszövet­kezetekben. De szerencsére le­hetne tovább is folytatni a sort... S ami még jó. Növekedett a készáruk aránya, egyre ma­gasabb a feldolgozottsági foka a termékeknek és sok közöttük Téglagyűjtemény Leonid Antropov szovjet építészmérnök téglákat gyűjt. Gyűjteménye alapján gyak­ran sikerült különböző épüle­tek építési tervét megállapí­tania. A téglák formája, nagysága és jegyei az idők folyamán változtak. A régi Oroszországban készített első téglák például vékony lapfor- májúak voltak és a tégla­égető kézműves jegyét viselte. A gyűjtemény felhasználá­sára érdekes példa: Puskin tisztelőiben kételyek merül­tek fel afelől, hogy tarthatta-e a nagy költő Moszkvában, a Bolsaja Nikiekajában, a mai Herzen utcában álló Nagy Mennybemenetel Templomban az esküvőjét. Moszkva város- építési és tervezési hivatala gyűjteményes kötetének ado- tai szerint ugyanis a templo­mot 1339-ben emelték a 17. században lebontott régi templom helyén, Puskin egy­házi esküvője pedig 1331-ben volt. A téglagyűjtemény alap­ján megállapították, hogy a kérdéses templomot a 18—19 század fordulóján építették. Tehát Puskin esküvője Natal- ja Goncsarovával lefolyhatott benne. >’ az olyan, ami nemrég még hiánycikk volt. Importot ki­váltó termékek készülnek pél­dául Érsekvadkerten, Ecsegen, Szécsényben, hamarosan Rom- hányban és exportra termel­nek Karancsságon, Drégelypa- lánkon, Kazáron, Kisterenyén, Nőtincsen, valamint Kálión. Helyére holnap hatan A kedvező feltételek, a kezdemenyezés nagyobb lehe­tősége vonzó elsősorban a fia­tal, jól képzett szakemberek számára. Szükség is van rá­juk, hiszen a minőségi terme­lés igényli munkájukat. Örvendetes,, hogy az üzemek kooperációs kapcsolatai egy­re inkább kiterjednek az ala­pon kívüli tevékenységre is. Sok közös gazdaság ,a kiskör­zeti együttműködésen belül ezen a téren is partnerre ta­lál a másikban. Érthető, hi­szen ebben az évben már 3 milliárd forint .értékű árbevételre számítanak a megye közös gazdaságai' az alapon kívüli tevékenység­ből. Ehhez legalább olyan fo­gékonyság kell, mint amilyet a nagybárkányi, a szécsényi, a kishartyáni, a berceli, az end­refalvi, vagy a diósjenői szö­vetkezetekben tanúsítanak, hogv csak néhányat említ­sünk. S. hogy mit jelent az ala­pon kívüli tevékenység a me­zőgazdasági termelésnek? A 36 termelőszövetkezetben 1982-ben összesen 103 millió forint fejlesztési alap képző­dött. Ebből csaknem 77 mil­lió az alapon kívüli tevékeny­ség termelési adójának visz- szatartásából származott! Az alapon kívüli tevékeny­ség jövedelmezősége — annak ellenére, hogy az iparvállala­tok nehézségei gyakran meg­érződtek a szövetkezetek ipa­ri tevékenységében — körül­belül qz előző évi szinten maradt. Ami annyit jelent, hogy minden száz forint! be­vétel több mint 25 forintnyi tedezeti összeget biztosított. Ehhez persze megfontolt, de nagyon gyors döntésekre volt szükség. Ahogyan egy ezzel foglalkozó szakember mond­ta, aki ma nem vállal el va­lamit, helyette holnap hat má­sik jelentkezik... S, hogy mi várható 1983-ra? Az előrejelzések szerint a legnagyobb fejlődés az építő­ipari és az ipari tevékenység­ben lesz. E kettő árbevétele teszi ki az alapon kívüli te­vékenység háromnegyedét, a többi a szállításból, a belke­reskedelemből várható. Töb­bek között a háztáji termény- forgalmazásból. ami ugyan szintén nem elhanyagolható velejárója a mezőgazdasági termelésnek... Zilahy Tamás VERSENY RÉTSÁGON SUSÉÉÜ3 inkább ? MÉB keuésbé ? — Szándékunk, hogy azok legyenek az új brigádban, akiket a bizalmiak is alkal­masnak gondolnak. Erőltetni persze senkit nem akarunk, ezért vártunk eddig türelme­sen. — Miért nem spontán tör­ténik a szerveződés? — Ez nehéz folyamat. Mert ma a dolgozók jelentős ré­szének, rhikor leteszi a mun­kát, a? a fő gondja, mi vár­ja otthon. ' Természetesen van igény a brigádalakitásra így is. És az igény kiváltja az aktivitást. De tapasztal­juk, hogy az egyes kezdemé­nyezők túl erősen válogatnák meg az embereket. Szeret­nék, ha benne lenne a bri­gádban X, de ne legyen ben­ne Y. Ezért kell a spontán szerveződésbe besegítenie a társadalmi szerveknek és a gazdasági vezetőknek. 65-ből csak 12 A Globus Nyomda rétsági üzeme azok közé a kollektí­vák közé tartozik, amelyek­ben jól működik, föllendülő stádiumban tart a munkaver­seny. Erről értesültünk Kar­cagi László művezetőtől, aki termelésirányítói munkája mellett tagja a három főből álló MÉB-nek, azaz munka­verseny-értékelő bizottság­nak. A fiatalember napi mun­kájában ismeri, látja a ver­seny „mikrovilágát”, ugyan­akkor mint a vállalati, na­gyobb létszámú MÉB tagja áttekintheti a mozgalom „makroszintű” folyamatait is. — A vállalati szakszerve­zeti vezetők terjesztették elő azt a javaslatot, hogy márci­us 15-re a dobozosztályun­kon alakítsunk még egy bri­gádot — közli Karcagi. — összesen hatvanöt ember dol­gozik ott, s mindössze egyet­len, tizenkét fős brigád jött létre eddig. Ez az egy vi- srfint nagyon jól működik: dolgozói és vezetői körben egyaránt elismert közösség. Ki túlórázzon? A művezető szavaiból fény vetül egyes fontos összefüg­gésekre, a munkaverseny gya­korlatával kapcsolatban. Mint látszik: új csapat létrehívása ebben a konkrét esetben fö­lülről való kezdeményezés eredménye lehet. Bár —, mi­ként az ifjú termelésirányító korábban elmondta — az egy jó brigád hatásos példa, va­lós vonzóerő, az új kollektíva összeállásahoz külső impul­zus is elkel. — Miért hasznos az üzem­nek, ha új és új közösségek alakulnak? — Jó ez mind a termelés szemszögéből, mind emberi szempontból — adja a vá­laszt Karcagi. — Ha többlet- munkáról van szó, túlórázni kell, a brigádtagok szíveseb­ben vállalkoznak rá. Ez a ta­pasztalat. Nálunk a dolgozó nők nyolcvan százaléka gye­rekét nevelő anya. Őket nem lehet kötelezni a túlórára. Ak­kor marad bent, ha ezt ma­ga ajánlja fel. Sajnos hallani olyan hangokat, hogy brigá­don kívüliek ezt mondják: „Túlórázzon á brigád!” A brigádtagok valóban aktívak. — Miért aktívak? — Talán azért, mert ők ér­zik, hogy odafigyelnek a munkájukra. Ha valami rá­Beszélgetés Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettessel • Családi körben, munkahelyen, baráti társaságban és hogy a tervező és kivitelező szinte mindenütt Nógrádban is hónapok óta a fő bészédté- szervezetek érdekeltségi vi- ma: a lakás. Hogyan lakunk ma és mit ígér e téren a jö- szonyaiban változások történ- vő? Hogyan, miért és mennyiben Változnak az otthonterem- jenek. .Megfelelő rangra kell tcs feltételei? Erről kérdeztük meg Jantner Antal építés- emelnünk a fenntartási, ál- ügyi és városfejlesztési miniszterhelyettest. lagmegóvási, értékmegőrző, felújítási tevékenységet, s a települési szerkezeti viszonyok - — Nemzetközileg és — a jo- nális ellátottság megteremtésé- tói füeeően helyenként mio- ros kritikák ellenére - itthon v„, Mindez bizonyos tesz- ,88 i ,y *. P “ is általános elismerést ara- . *?' M ,a bizonyos teaz ri(.aSokat adunk e térén. Je- tott a lakásépítési program, sagtalansaghoz vezetett a tar- lent (is szereoük lehet a város- s““rcsatóaaZkö«£S.et;Öb.z ódáimon belül. magok műemléki együttesek ^ feluiitasaban es megorzeseben Mennv’ cn Ja“°7jíatz8ro* a városszépítő egyesületeknek, elmúlt évtizedekben új ott­honba. Miért kellett ezen vál­toztatni? — Több mint másfél millió lakás épült fel. Ezzel egyrészt belátható közelségbe került helyzeten, ha ezentúl a lakosság épül fel? — Városaink arculatában, önerejéből a társadalmi szervezeteknek, a helyi közösségeknek, ideért­ve a lakóközösségeket is. a mennyiségi lakáshiány meg- az említett monotónia felol- szűnése, másrészt alapvetően fásában jelentős szerepe lesz átalakult a városok és falvak annak, hogy a lakónegyedek arculata. Megteremtődtek a szélén, azokhoz kapcsolódva hazai urbanizáció magasabb megjelennek a családok mai színvonalon való kibontakozó- JSenyeit kielégítő korszerű, te- sának feltételei. Itt is korszak- lepszeru lakohazesoportok. En- váltáshoz érkeztünk. Továb- ma még csupán első je­bi előrehaladásunk megkíván- , mutatkoznak, de kétség- ----------------------------------­j a, hogy új, az eddigitől éllé- telen’ ezek a lakások fel- hez szükséges feltételekét, ezen rő, az elért eredményekre szereltsegükkel kielégítik nem- belül elsődleges szerepe van alapozott településfejlesztési ~ ~ ~ politika útjára lépjünk. Ez ki­fejezi a jogos társadalmi igé­nyeket és életminőségi ele- meket dG tükrözi uzokät ci feltételeket, korlátokat és szű- sósorban: közvetlenebb kap- választék bővítése, a magán kebbre szabott lehetőségeket csőlátót tudnak teremteni tér- prns lei tri f tál pyochnv o^ííL^oórf«! is, amelyeket saját munkánk mészetes környezetükkel. Fenn hatékonyságának korlátái és kell azonban tartani a ház- az objektív külső körülmények Syári ^ technológiával tóri^nő kényszerítenek ránk. lakásépítést is a vám és az arra alkalmas f — Óhatatlanul megkérdi lepüléseken. Ezeknek u ilyenkor mindenki, akár köz- házaknak in ilteyzkerlniiik koll vétlenül érdekelt, akár csak "üzaknak is meszKeamuK keil ..................................................... m int a társadalom tagja: ami a természetes környezetbe, kítani, szükséges további köz- eddig jó volt, miért nem jó változatos, esztétikus megjele- ponti támogatás is Ide tar nesükkel vonzóak legyenek az toznak például a kommuná­•— ott élők sót Q l'iilcn C7ATTllÁln i:_ » r r r , dúltunk ki. Az új városrészek szemében is. több százezer családnak je­lentenek otthont, feszítő tár­sadalmi gondokat oldottak meg. Mindez lehetetlen lett volna a házgyári technológiák alkalmazása nélkül. Az ál­lam a lakásra váró családok válláról nemcsak a lakásépí­tés, de a kommunális, szociá­lis, kereskedelmi létesítmények építésének és fenntartásának gondj ciát is levette. A korsze­— A jövő útja tehát az állam, a helyi közösségek és a lakos­ság tevékeny együttműködése. Most, amikor ennek még csak a legelején járunk, hogyan képzelik el ezt az együttmű­ködést a jövőben? — A központi és a helyi te­lepüléspolitikának kell meg­teremtenie az otthontéremtés­csak a ma, de a belátható jö- a magánlakás-építés állami vő követelményeit is. Az is támogatási rendszerének. Fon- bizonyos, hogy otthonosabbak tos az építőanyag-ellátás za- lesznek, mint a mai panel- vartalanságának biztosítása, lakások jo részé. Nem utol- az építendö lakásokhoz a terv­erős kivitelezéshez szükséges technikai eszközök gyorsabb elterjedése, az azokhoz való hozzájutás körülményeinek megteremtése. Ahol az egyé­ni, vagy építtető közösségek technikai felkészültségét meg­haladó feltételeket fkell kiala­ezután? A szükségszerűségből in- ott élők, sőt a külső szemlélő jjs beruházások, amelyek meg­építésében ugyancsak érde- - Mesvannak-e a feltété- J^té lehet tenni a leendő lek az önerős építkezések na- lakók, ház-, illetve lakástulaj- gyobb mértékű elterjesztésé- donosok közösségét. Egyre na- hez? gyobb szerepet vállalhatnak a — Több ilyen feltétel szűk- magánerős építkezésekben a séges, s ezeket központilag, il- helyi gazdálkodó vállalatok, letve hatóságilag kell megte- l®7 falun a tsz-ek, állami gaz- remteni. Ilyen központi fel- üaságok például építőanyag­adat a házgyári technológia- Sál, gépkölcsönzéssel és telek- nak megfelelő korszerűsítése, kel *s- Mindehhez a „harma- amellyel változatosabb for- de valójában első te­rű ipar létesítése és —, ami mákban, az igényekhez job- ny®zo az építtető, aki saját ennek szükségszerű velejárója ban alkalmazkodó méretekben otthona megteremtesevel je- — a falusi lakosság tömeges lesznek képesek a házgyárak ^ntos anyagi terhet váljál városba áramlása égetően elemeket előállítani. Másik magara. Fontos allami feladat szükségessé és sürgőssé tette a feladat: a családok teherbíró a .^vamatot gátló tényezők nagyobb lakónegyedek gyors képességéhez alkalmazkodva mielőbbi elhárítása. Ide tartó- felépítését. Ezek a lakótelepek olyan tervezési és építési Zlk- „h°gy az erdekek közösek: azonban gyakran nem illesz- módszert kell kidolgozni, a hazat, lakast építő ember- kedlek szervesen a korábbi amelynél az építtető családok mint munkaerőnek meg­várcsközpontokhoz, méreteik- vagy közösségek közvetlenül tartasa erdese a tsz-nek, a nél és monotonitásuknál fog- is be tudnak kapcsolódni az gazdaságnak, a vállalatnak, va sok szempontból már ma építkezésbe, például a terep- tehat egybevág az egyem es sem elégítik ki az ott lakók rendezés, vagy a belső szere- a c,sc"or*erd®k: hazta)I igényeit. Ugyanakkor a falun lés szakaszában. Hatósági fel- gazdálkodás tamogatasa pe- maradt fiatalok önerejükből adat gondoskodni a szükség- 01g..egyszerre egyem csoport­alakították saját települési letekhez és az anyagi teher- össztársadalmi erdek is. környezetüket, elsősorban sa- vállalás mértékéhez alkalmaz- — Sok még a tennivaló. így ját erőből végzett lakásépítés- kodó telekellátásról. Nem sza- például az ipari vállalatok te­sel, de sok terhet vállaltak bad, hogy telekhiány akadá- lepülésfejlesztői támogatásá- magukra az alapvető kommu- ivozza az építési szándékokat nak intézményesítése szabá­•s törekvéseket. lyozásra vár. A Miniszterta­— Mindeddig az újról volt nács ez év elején hozott ha­szó, a városképben azonban a tározatot a településrende- régi épületek a meghatározók, zési tervezés korszerűsítéséről, s lakás szempontjából sem s ezt a határozatot még szá- mindegy, hogy mi történik a korábbi évtizedekben, évszá­zadokban épült házakkal. — Műemléki együtteseink felújítása, korszerűsítése, ér­tékeinek megőrzése mellett a adást vállalnak, ha másképp nem, szavakban megkapják érte az elismerést. — Milyen emberi előnye adódik a brigádalakításnak? — Több apró jele is van, hogy a tagok összetartozónak érzik, tekintik egymást. Ha valaki megbetegszik, köte­lességnek érzik, hogy meglá­togassák, s hogy a munkában helyettesítsék. És így tovább. Közelíteni kell! — Milyen ötletek pattannak ki Rétságon a verseny továb­bi élénkítésére? — Valahogy jobban köze­líteni kell a gazdasági veze­tést a brigádokhoz — véli az üzemi és vállalati MÉB tagja. — Ne csak a háromfős érté­kelő bizottság legyen, hanem váljon gyakorlattá, hogy a gazdasági irányítók és a bri­gádvezetők leülnek és meg­beszélik a teendőket. Igaz, egy irányítónak sok teher ne­hezedik a vállára. Évről év­re gyarapodnak a feladatok. A 8 óra gyakran kevés ah­hoz, hogy minden problémát megoldjon. Mégis fontos, hogy jusson figyelem, ener­gia a verseny szervezésére is, mert ez a fáradság emberi és termelési szempontból egy­aránt meghálálja magát. 33olnár Pál mos állami döntés, fogja kö­vetni. A legfontosabb az, hogy a folyamat elindult, s minden jel arra mutat, hogy több, jobb, korszerűbb lakás épül magánerőből a következő évek­mai közösségi igényekhez al- ben, az otthonteremtők és az kalmazása, a városok belső egész társadalom érdekében, „magvainak” rekonstrukció- megszüntetve régen fennálló ja nemcsak történelmi örök- társadalmi igazságtalanságo- ségünk és építészeti kuitú- kát és olyan gondokat, ame- ránk ápolása miatt mellőzhe- lyek egyaránt terhelték az tótien, hanem a városi lakos- egyes embert és a társadalmat ság társadalmi elkülönülésé­nek megakadályozásához fű­ződő településpolitikai érdek is. Éppen ez kívánja meg, — fejezte be nyilatkozatát Jantner Antal miniszterhelyet­tes. V. E. Alkalmazkodás a szabad időhöz A szécsényi II. Rákóczi Fe- szerveztek, kiállításokat ván- renc Művelődési Központ mun- doroltatnak az üzemi munkás- katársainak folyamatos törek- galériákban. Nem feledkeznek vése, hogy megfelelően alkal- meg a gyerekekről, fiatalokról mazkodjanak az emberek sem. A hét végeken játszó­szabad idejének alakulásához, házak, diszkóprogramok szóra- Ily módon számos új kezdemé- koztatják az érdeklődőket, s nyezés született az intézmény természetjáró-túrákra lehet be- falai között. Rendszeresen elő- nevezni. Legfrissebb kezdemé- adásokat szerveznek a kertba- nyezésük a szabad idős műhe- rátkör tagjai és a kisállatte- lyek február végi megnyitása nyésztök számára, felkarolták ^A^zőművé^CÍá« a honismereti mozgalmat, két — műhely szombaton és vasár­csoportban karateszakkört nap várja a kíváncsiskodókat. NÓGRÁD — 1983. március 13., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom