Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! XXXIX. ÉVF., 60. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1983. MÁRCIUS 12., SZOMBAT Országgyűlési képviselők tanácskozása Törvénytisztelőek az állampolgárok Az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja tegnap Balassagyarmaton tartotta ülését, amelyen jelen volt Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bi­zottságának titkára és dr. Körrnendy József, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának titkára. A képviselőket a törvényesség helyzetéről dr. Csonka Tibor megyei főügyész és dr. Reményi Jenő, a megyei bíróság elnöke tájékoztatta. Munkavédelmi értekezlet Salgótarjánban Balesetek és a kereskedelem ' A munkavédelmet irányító első számú vezetők, a szak- szervezeti felügyelők részvéte­lével tegnap munkavédelmi értekezletet tartott a KPVDSZ megyei bizottsága és az SZMT. A tanácskozáson, ame­lyen többek között megjelent Tóth Lajos, a SZOT munka- védelmi főfelügyelője, dr. Varga István, a KPVDSZ központi vezetőségének osz­tályvezetője, az 1982. évi te­vékenység értékeléséről, a főbb feladatok meghatározá­sáról, valamint 12 gazdasági egység munkavédelmi tevé­kenységéről esett szó. Nyerges János, a Nógrád megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője több mint 1300 kereskedelmi egység csaknem 8000 dolgozójának munkavédelmi helyzetét érté­kelte. Elöljáróban elmondot­ta, hogy az 1982-es esztendő egy sor újdonságot, tennivalót jelentett a munkavédelemmel foglalkozók számára. Megnö­vekedtek az állami szervek feladatai, új szabályzatot kel­lett készíteniük, változtak a személyi szervezeti feltételek, valamint az irányítással kap­csolatos teendők. A tapasztalatokról szólva Nyerges János hangsúlyozta, hogy alapvetően javult a vál­lalatoknál és szövetkezeteknél a munkavédelmi helyzet. Mindenütt elkészültek az erre vonatkozó szabályzatok, meg­határozták a felelősi rendszert, mintegy 2600-an vetlek részt az ismeretek elsajátítását szorgalmazó oktatásban, to­vábbképzésben. Mint a sta­tisztikák jelzik az eredmény sem maradt el: a tanácsi kis­kereskedelemben 15 százalék­kal, a szövetkezeti területen 5 százalékkal csökkent a bal­esetek száma. Ugyancsak a fejlődést jelzi, hogy a munka- védelemmel összefüggő beruhá­zásokra a tervezettnél nagyobb összeget, csaknem 10 millió fo­rintot fordítottak a különfé­le szervek. Azonban néhol nem történt meg a kívánatos fejlődés, fő­ként kisebb településeken, fal­vakban nem megfelelőek a je­lenlegi feltételek. Például több helyütt rossz a világítás, szűkösek az árutárolás lehe­tőségei, miáltal megnőnek az objektív veszélyforrások. Gond, hogy jóllehet csökkent a bal­esetek száma, ám a kiesett munkanapok növekedtek, ami azt jelenti, hogy a bekövetke­zett balesetek súlyosabbak, több munkakiesést eredmé­nyeznek. További hiányosság­ként hangzott el, hogy az in­tézkedések ellenére a dolgozók egy része nem használja az egyéni védőeszközöket. A feladatok között szerepel a vezetői felelősség növelése a szabályok betartásában, a megelőzésben; a gépkezelés­karbantartási szabályzatok, utasítások elkészítése, megis­mertetése; a munkavédelem­mel kapcsolatos fejlesztések, beruházások maradéktalan teljesítése, a propagandatevé­kenység fokozása: a jó mun­kát végzők elismerése, s a mulasztók következetes fele­lősségre vonása. Mindez az érintett szervek jobb együtt­működésével, a kölcsönös ta­pasztalatok kicserélésével va­lósulhat meg. A munkavédelmi értekezlet második részében 8 szövetke­zet, 3 vállalat és az idegen- forgalmi hivatal vezetői tájé­koztatták a résztvevőket a munkavédelmi, irányító és el­lenőrző munka tapasztalatai­ról, majd konzultáció kereté­ben vitatták meg a tovább­fejlesztés lehetőségeit. Elöljáróban elmondták, hogy megyénkben a közrend, a közbiztonság helyzete szi­lárd, az állampolgárok túl­nyomó része tiszteli a törvé­nyeket. Mindezt bizonyítja a bűncselekmények számának alakulása. Ha egyik esztendő­ről a másikra van is némi el­térés, ez főleg idegenforgalmi okokra vezethető vissza. Amíg például tavaly az országban a bűncselekmények száma 3,6 százalékkal emelkedett, Nóg­rádban 10 százalékkal csök­kent. A megyei főügyész hangsúlyozta, hogy e kedvező tendenciához hozzájárult a bűncselekmények megelőzésé­re való hatékonyabb törekvés, amelynek szélesedik társadal­mi bázisa. Szólt azonban ar­ról is, hogy a közös vagyon védelmében még sok helyen akadnak szemléletbeli problé­mák, a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmé­nyek okozta károk összege növekszik. Hangsúlyozta, hogy a közlekedési bűncseiekraé” nyéknél emelkedik az ittas járművezetés. Arról is beszélt dr. Csonka Tibor, hogy az ügyészség fontosnak tartja az általános törvényességi felada­tok ellátását. Jónak ítélte a törvényesség helyzetét az ál­lamigazgatási eljárásokban is, Pattogós fúvószene ritmusa fogadta tegnap délelőtt a Jó­zsef Attila Megyei Művelődési Központ előtt az Országos Ma­gyar Bányászati és Kohászati Egyesület 71. közgyűlésére ér­kezőket. A kilencezer tagot számláló egyesület tavalyi évet értékelő és idei feladato­kat megszabó tanácskozását ezúttal Salgótarjánban tartot­ta mintegy 350 résztvevővel. Nem véletlenül esett a tu­dományos egyesület válasz­tása megyeszékhelyünkre, év­századosnál is régebbiek itt a bányászat és a kohászat ha­gyományai, nekik köszönheti létét, belőlük nőtt ki a város. E-két szakmának nálunk nem csak tiszteletre méltó múltja, hanem szép jövője is van. Er­ről beszélt köszöntő szavaiban a házigazda szerepében szóló dr. Szittner András, a városi tanács elnöke. Ezt követően a résztvevők megtekintették a Salgótarjánt bemutató doku­mentumfilmet. A következőkben Soltész István, ipari miniszterhelyet­tes, az egyesület elnöke kö­szöntötte a közgyűlést, s meg­nyitotta a tanácskozást. Ez­után Ürmössy László, a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója tartott elő­adást a magyar vaskohászat helyzetéről, tennivalóiról. Esz­mefuttatásában a világgazda­sági viszonyok változásából indult ki, s szólt azokról a hatásokról, melyek emiatt a magyar vaskohászatot érték. A begyűrűző folyamatok el­len nem elég csupán védekez­e területen főként az építési hatóságok munkájában akad­nak visszatérő gondok. Dr. Reményi Jenő, a megyei bíróság elnöke tájékoztatójá­ban elmondta, hogy a bíróság elé kerülő ügyek több mint felét a polgári perek teszik ki, s ezek csaknem hatvan százaléka családjogi kérdések­kel függ össze. A megyében található ’ bíróságok nagy hangsúlyt helyeznek a házas­ság intézményének védelmére, de ennek ellenére emelkedik a válások száma. Szólt a gaz­dasági jogalkalmazás tapasz­talatairól, a munkaügyi perek megváltozott jellegéről. Ki­emelte, hogy az ítéletek 85— 90 százaléka az ittas jármű­vezetőket mellékbüntetésként eltiltja a járművezetéstől, ami a közlekedési fegyelem szi­lárdítását is szolgálja. Kiemel­te, hogy az állampolgárok túl­nyomó többsége a bírósági ítéleteket jogszerűnek találja, ami megmutatkozik a felleb­ni, alkalmazkodni kell ezek­hez. A magyar kohászatban a munkafolyamatnak éppen a kezdő és a befejező pontja az, melyen javítani szükséges, gazdaságosabbá kell tenni a nyersvasgyártást, valamint emelni a hengerelt acélok ki- készííettségének fokát. A ter­mékek annál értékesebbek, minél magasabb szintű fel­dolgozottságuk. Fontos sze­repet vállal ebben a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek is, többek között a kovácsolt ter­mékek és a hengerelt acélok további feldolgozásának kuta­tásával. Az előadás után Csicsai Al­bin, az egyesület főtitkára számolt be az öt szakosztályt és egy egyetemi osztályt tö­mörítő egyesület tavaly elvég­zett munkájáról. A szakosztá­lyokban, helyi szervezetekben és bizottságokban egyre aktí­vabb munkastílus van kiala­kulóban, mind erőteljesebb az egyesület részvétele a bányá­szati és a kohászati ágazat műszaki és gazdasági céljai­nak megvalósításában. Az el­múlt évben például vélemé­nyezte az Ipari Minisztéri­umnak a vaskohászat helyze­téről, a kohászati .koncepciók felülvizsgálatáról készített tanulmányát, tevékenyen részt vett a liász- és eocénprogram műszaki-gazdasági kérdései­nek megvitatásában. Hatéko­nyan közreműködött a kis gázelőfordulások felhasználá­sának vizsgálatában, valamint az öntvénygyártás területén a korszerű, energiatakarékos bezések viszonylag alacso­nyabb arányában. Az országgyűlési képviselők a megye közrendje, közbizton­sága iránt élénken érdeklőd­tek. Tőzsér Gáspár, az alko­holizmus és a bűnözés kap­csolatáról, dr. Fancsik János, a lakossági ügyek intézésének tapasztalatairól kérdezett. Dancsák Lászlómé, a munka­ügyi döntőbizottságok tevé­kenységéről, Vastag Ottilia, a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények alakulásáról érdeklődött. Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, ország- gyűlési képviselő hangsúlyoz­ta: abban, hogy megyénkben a közrend, a közbiztonság helyzete évek óta szilárd, nagy szerepe van az itt dol­gozó bűnüldöző szerveknek, az igazságszolgáltatás terén te­vékenykedőknek, akik között gyümölcsöző együttműködés alakult ki és a jogpolitikai el­veknek megfelelően járnak el. Fontosnak ítélte a lakosság politikai tudatát, törvénytisz­telő magatartását. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eddi­gieknél is többet kell törőd­ni a megelőző tevékenység­gel, a társadalmi és az egyéni vagyon védelmével, s ez nem csupán a bűnüldöző szervek feladata. olvasztási technológiák kuta­tásában, illetve az öntödei se­gédanyagok vizsgálatában. Ta­nulmányt készített az egyesü­let az alumínium készáruk felhasználási területeit, vala­mint jellemző termékeit ille­tően, továbbá véleményt mon­dott az MTESZ felkérése alap­ján az Ipari Minisztérium ál­tal kidolgozott az Ipar hely­zete és feladatai című köz­ponti bizottsági előterjesztés­hez. Idén sem lesz kevesebb az OMBKE tennivalója. Május 13-án az MTESZ-konferencia napirendjén éppen kohászati téma szerepel: a vaskohásza­ti vállalatok és a legnagyobb hazai felhasználók, elsősorban a minőségi acélok alkalmazá­sát növelő tényezőket vitat­ják meg. A több társegyesü­letre támaszkodó összegezés után az egyesület ajánlásokat dolgoz ki az illetékes állami szervek részére. Az 1882-ben alakult OMBKE a hagyományok ápolására is nagy gondot fordít, ennek kapcsán idén is terítékre tesz néhány ipartörténeti jellegű, mindmáig tisztázatlan kér­dést. Megjelentet több kiad­ványt is: mint a kétkötetes­re tervezett, bányászati-kohá­szati éremkatalógus első kö­tetét, valamint Agricola A bányászatról és a kohászatról című, magyar nyelvű munká­ját. Az egyesületi közgyűlésen az elmúlt évben áldozatos munkát végző. tagoknak . ki­tüntetéseket nyújtottak át. A megyei országgyűlési képviselők ezt kővetően elfo­gadták idei munkatervüket, amely az országgyűlés munká­jához igazodik, majd dr. Hütter Csaba, a képviselőcsoport vezetője adott tájékoztatást a Parlament tavaszi ülésszaká­val kapcsolatos kérdésekről. Salgótarjánban tartotta I!. feSzgp’ésit az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Új kollégiumot avattak Balassagyarmaton A balassagyarmati Madách Imre Kollégium. — kép: kulcsár — Január óta élettel teli a ba­lassagyarmati Madách Imre Középiskolai és Szakmun­kástanuló Kollégium új épü­lete. Az eltelt két hónap alatt „belakták” a diákok a nem­rég felépített intézményt, s a beköltözéssel együttjáró nagy forgatag után rendes ke­rékvágásba terelődött a kol­légiumi élet. Ezt követően ke­rülhetett sor tegnap délután az új kollégium hivatalos fel­avatására. Nem jelzett piros betűs ün­nepet a naptár — ahogy Le- szák Pál, a Madách Imre Kol­légium igazgatója köszöntő­jében mondta —, a százhar­minc fiatal lakónak mégsem akármilyen nap volt a tegna­pi. A rosszabbnál-rosszabb körülmények közé költözés után végre megnyugtató hely­zetbe kerültek. Kevés kollé­gista van 1983-ban Magyaror­szágon, aki ilyen ajándékot kapott. Ennek azonban nem­csak a közvetlenül érintettek örülnek, de valamennyi ba­lassagyarmati középiskolás. A kollégiumot avató ünnepi mű­sorban fellépett a Geisler Eta Leánykollégium fuvolatriója, a Szántó Kovács János Szak- középiskola I. a. osztályának énekkara, valamint a Balassi Bálint Gimnázium énekkara. Az ünnepségen jelen volt Schmidt Andrea, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságá­nak munkatárs», dr. Horváth István, a Nógrád megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága művelődésügyi osztályának vezetője, dr. Horváth József, Balassagyarmat városi Taná­csának elnökhelyettese, va­lamint Balassagyarmat ok­tatási intézményeinek és kol­légiumainak vezetői. Idén, a Madách Kollégium új épületének átadása mellett a névadó születésének száz­hatvanadik és fő művének, Az ember tragédiája bemuta­tásának századik évfordulóját ünnepeljük országszerte. Az intézmény hivatalos avató ja alkalmából, az emlékév nóg­rádi programsorozatába il­leszkedve Madách Imre-em- lékünnepségre is sor került. A nagy gondolkodó és mű­vész munkásságát dr. Szabó Károly, a dolgozók gimnáziu­mának igazgatója méltatta. Előadásában Madách és Veres Pálné barátsága, a Tragédia nőalakja és a nógrádi jegy- zőné közötti hasonlóságot ele­mezte, felhívta a figyelmet olyan összefüggésekre, ame­lyek az érdeklődésre számot tarthatnak. Ezt követően a Madách Kollégium irodalmi színpadának tagjai a Tragédia űrben játszódó, tizenharma­dik színét mutatták be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom