Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-11 / 59. szám
XXXIX. ÉVF.. 59. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1933. MÁRCIUS 11., PÉNTEK VTLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Továbbfejlesztett mozgalom Munka és művelődés Nógrádban A Nógrád megyei Tanács, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, a KISZ megyei bizottsága, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a József Attila Megyei Művelődési Központ és a megyei közművelődési intézmények első ízben 1981 tavaszán hirdettek közművelődési mozgalmat. Ennek tapasztalatait felhasználva az idén útjára indították a mozgalom továbbfejlesztett változatát Munka és művelődés címmel. fi ruházati ellátásról és a tervező- munkáról A textilruházati vállalatok az utóbbi időben a korábbinál színvonalasabban elégítették ki a lakosság igényeit — különösen sport- és szabadidő-ruházati cikkekből —, ugyanakkor néhány termékből méretválasztéki hiányok jelentkeztek. Az idén a termelőüzemek az áruellátás színvonalának további javítását, ezen belül is a különleges, valamint az olcsóbb ruházati termékek választékát kívánják bővíteni. Ezekről esett részletesebben szó a Ruházatipari Dolgozók Szak- szervezetének csütörtöki, központi vezetőségi ülésén. Szabó Imre ipari miniszter- helyettes elmondta, hogy a textil- és ruházati ipar az egész világon eladási nehézségekkel küzd, a nyugati államokban a munkanélküliek 50—60 százaléka ebből az iparágból került ki. Ezek a körülmények nagymértékben nehezítik a magyar exportot is. Közismert, hogy az idén a népgazdaság valamennyi ágának, így a ruházatiparnak is jelentős mértékben kell megnövelnie kivitelét. E feladatnak csakis a termelési színvonal javításával és ' minden eddiginél jobb piaci munkával tehetnek eleget a vállalatok. A miniszterhelyettes eredményesnek tartotta például a Salgótarjáni, a Zalaegerszegi Ruhagyárak munkáját és kedvezőtlennek ítélte meg a Páva Ruhagyárét, a Fékon gyárét de nem kielégítő a Vor, A mozgalom tartalmi célja lényegében nem változott. A szervezők továbbra is alapvető feladatnak tartják a brigádtagok folyamatos művelődésének segítését, a közművelődési tevékenység ösztönzését, a mindennapi munka- kultúra támogatását. Üj viszont az, hogy a mozgalom időpontját jobban hozzáigazították a benne részt vevők érdekeihez. A részvétel a naptári év elején kezdődik és a végén ér véget, ami azt is jelenti, hogy a hirdetők által, kidolgozott ajánlások beépíthetők a kollektívák kulturális vállalásaiba. A mozgalom szakmai központja a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ. A résztvevők ezenkívül segítséget kapnak az SZMT kulturális, agitációs és props gandaosztályától, a megyei közművelődési intézményektől, valamint a balassagyarmati, a rétsági és a pásztói művelődési központoktól. A mozgalom szervezésében kulcsszerepet játszanak az üzemek képviselői. A korábbihoz viszonyítottan feladatuk átfogóbb és meghatározóbb. Az üzemek megbízottai —, akik többségében a művelődési bizottságok tagjaiból, részben a szakszervezeti bizottságok tisztségviselőiből, •valamint gazdasági vezetőkből állnak — helyben szervezik, irányítják és felügyelik a mozgalmat, a benne részt vevők tevékenységét segítik, véleményezik. A művelődési mozgalomnak három fő területe, témaköre van. Az egyik terület felöleli a munkahelyi demokrácia alapelveit, fórumrendszerét, működésének politikai, szervezeti kérdéseit. A másik hazánk gazdaságpolitikai és gazdasági kérdéseivel, a munkahelyek konkrét tennivalóival és jellemzőivel foglalkozik, míg a harmadik — tekintettel a kettős évfordulóra — Madách Imre művészetével, korával ismerteti meg az érdeklődőket. A megyei közművelődési szervek e témaköröknek megfelelően készítették el ajánlásaikat, melyekben filmelőadások, ismeretterjesztő előadások, színházi és egyéb bemutatók, olvasnivalók szerepelnek. Az ajánlásokat a megyei művelődési központ a közelmúltban küldte el valamennyi munkahelyi megbízotthoz. A mozgalomban 35 gazdasági egység — ipari üzem és állami gazdaság — mintegy 250 szocialista brigádja vesz részt. A közösségek Salgótarján, Balassagyarmat, Nagybátony, Pásztó, Ma- gvarnándor, Mátranovák, Rét- ság, Szécsény és Kazár munkahelyein dolgoznak. Jelenlegi feladatuk az ajánlásokból való választás, az ennek alapján való munkálkodás. A rendezvényekhez egyébként havonta rejtvények kapcsolódnak, s ezeket folyamatosan értékelik. A Munka és művelődés utolsó szakaszában, novemberben felmenő rendszerű vetélkedőt bonyolítanak le. Az ezen való szereplést külön díjazzák. A mozgalmat decemberben értékelik, s a teljesítmények színvonala alapján háromfokozatú minősítést adnak ki. Pontosan: kiváló, jó é? részt vett minősítésű oklevelet. Ülésezett a HNF megyei elnöksége Mérlegen a tanácstagi beszámolók vagy a Szegedi Ruhagyár gazdálkodása sem. A vállalatok idei tervező- munkájáról szólva hangsúlyozta, hogy a belkereskedelmi szállításokat, pontosabban a nagyobb arányú növekedést irreálisan ítélték meg. Ezek a tervek felülvizsgálatra szorulnak. Fontos, hogy már most piaca legyen valamennyi terméknek és ne év közben kelljen vevőt keresni az eladatlan portékának. A tanácskozáson szóba került az is, hogy a vállalati terveket tárgyaló bizalmitestületi üléseken a legtöbb felszólaló a munka feltételeinek megteremtését tartotta a legfontosabbnak. A Hazafias Népfront Nógrád megyei elnöksége csütörtökön Salgótarjánban tartotta soron következő ülését, amelyen elsőként a középtávú feladatterv időarányos teljesítésének tapasztalatait vitatta meg. Az elnökségi értékelést — amely a közeljövőben a megyei bizottság elé kerül — á véleményeikkel, javaslataikkal egészítették ki a jelenlévők. A tanácskozás második részében Kovács István, a HNF megyei bizottságának titkárhelyettese Ismertette a közelmúltban lezajlott tanácstagi beszámolók népfrontos tapasztalatait. Mint egyebek között elmondotta, a szervező munkálatok során eredményesen dolgoztak együtt a tanácstagok és a népfrontbizottságok helyi aktivistái. A beszámolókon megjelentek aktivitását jónak minősítette az előadó, hangsúlyozva, hogy e fórumokon csaknem valamennyi főbb kérdést érintet- tek a hozzászólások. Melyek voltak ezek? Csak néhányat emlitve: közlekedés, környezetszennyezés, ivóvízproblémák, közvilágítás. Helyenként azonban passzivitás is tapasztalható volt, melynek okaként a korábbi évek során fölvetett gondok, megoldatlanságát jelölték meg a népfront aktivistái. Néhol például apró, kevés anyagi ráfordítást igénylő kéréseknek sem tudtak eleget tenni. A megjelenési arány meglehetősen változó képet mutatott. Általában, ahol a HNF és a tanácstag személyes előkészítő munkája megfelelő volt, ott nem volt gond a résztvevők számával. Ellenkező esetbpn viszont, mint például Lucfal- ván, Nógrádszakálban megjelenés hiányában nem tudták megtartani a tanácstagi beszámolót. Gyakori és célszerű eset volt. hogy 2—4 tanácstag együttesen tartotta beszámolóját, olyan körzetekben, ahol azonos jellegű gondok foglalkoztatják a lakosságot. Az e fórumokon megválaszolatlanul maradt kérdések legtöbbje a falugyűlésen újra fölvetődött. Kovács István összegezve megállapította, hogy a tanácstagi beszámolók jól szolgálták az 1933-as év helyi feladatainak kialakítását, a lakosság tájékoztatását, a tanácstag közéleti munkájának elismerését, valamint a közeljövő feladataira való fölkészülést. A tájékoztatót követően a Hazafias Népfront Nógrád megyei elnöksége bejelentéseket hagyott jóvá, s szervezeti kérdésekről tanácskozott. A megyeszékhely KISZ-bizottságán tárgyalták Hogyan készít fel az úttörőmozgalom ? Hogy milyen KISZ-tagok szintjén végzik feladataikat. rés kapcsolattal igyekeznek elmondták tapasztalataikat, válna.c a gyerekekből, az nagy- Jó lehetőséget kínálnak a összehangolni a két szervezet Sándor Hedvig pedig a váro- mértékben függ az úttörő- különféle klubok, a Petőfi munkáját. Nagy múltra te- si KISZ-bizottság vélemémozgalmi munka minőségé- Sándor Általános Iskolában kint vissza az üzemi KISZ- nyét összegezte. Az üzemi tők Ennek salgótarjáni lehe- például a nyolcadik osztályo- szervezetekkel való kapcso- KlSZ-szervezetek úttörő- tőségeiről és tapasztalatairól sok állítják össze teljes önál- lat. Turányi Istvánná jó pél- munkát segítő kezdeménye- tanácskozott csütörtökön dél- lósággal klubjuk programját, daként említette a Salgótar- zéseik jónak mi nősíthetek, után a megyeszékhely városi Újszerű kezdeményezés a jáni Kohászati Üzemek és a ugyanakkor az általános és a KISZ-bizottsága. Turányi Budapesti úti Általános Isko-' Lenin Úttörőcsapat, az SVT, középfokú intézmények köIstvánné városi úttörőelnök Iában a „Négyszemközt”, a a síküveggyáriak és a Műn- zötti együttműködés gondok- elmondotta, hogy Salgótarján ,.Panoráma”-körök, fnelye- nich Ferenc, illetve a Zrínyi kai terhes. Hiányzanak azok 14 úttörőcsapatában csaknem két a helyi pedagógus KISZ- Ilona Úttörőcsapat közötti a szervezett formák, amelyek 7500 gyerek tevékenykedik, és pártalapszervezet segít. E együttműködéseket. rendszeressé, folyamatossá A történő felké- foglalkozásokon a család, a2 Összességében megállapít- teszik az együttműködést, szítésük jószerivel a’ kisdo- iskola, a kamaszkor intim ható, hogy az úttörőcsapatok Az ülés további részében a bosmunkától a nyolcadik kérdései éppúgy szerepelnek, egyre nyitottabbá válnak a KISZ Salgótarján városi, bi- osztály befejezéséig tart. Az mint az időszerű gazdasági, középiskolai, az üzemi és a zottsága a forradalmi ifjúsá- utolsó két esztendőben dif- politikai témák. családi kapcsolatok iránt, ez- gi napok eseményeivel kapíerenciált, program alapján Az úttörőcsapat és a KISZ által eredményesebb a KISZ- csolatos tennivalókat beszél- dolgoznak, ami azt jelenti, .-.élő láncszemeinek” tartják életre történő felkészítés. A le meg. végezetül egyéb szer- hogy az önállóság magasabb az ifivezetőket, akik rendsze- beszámolót követően többes iwtzeti kérdésekben döntött. Az év elejétől üzemel sikerrel Pásztón, az Üvegipari Művek Szerszám- és Készülékgyár új formagyártó csarnoka, ab»? a hazai üveggyárak számára készítenek saját öntvényeik felhasználásával különféle szerszámokat. A forgácsológépeket az üzemben már korábban nevelt ifjű szakmunkások irányítják, felkészültségük, a korszerű technika alkalmazása a gyárból kikerülő termékek megbízható minőségére a garancia. Képünkön: Szabó László gépi forgácsoló szakmunkás üveggyártáshoz szükséges formát készít.- kj Higiénia a közétkeztetésben Előadás konyhafőnököknek, szakácsoknak * Az utóbbi években — a diákétkeztetés átvétele kapcsán is — jelentősen megnőtt a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat szerepe a közétkeztetésben. Az iskolai illetve üzemi konyhákon túl feladatot vállal ebben a hidegkonyhai készítményeket, meleg egytálételeket árusító bisztrókkal is. Ezekre általában az jellemző, hogy kis területein nagy ételforgalmat bonyolítanak le, tehát fokozott a higiénia jelentősége. Erről tartott előadást tegnap Salgótarjánban Higiénia a közétkeztetésben címmel dr. Csizmadia Irén, a megyei KÖJÁL igazgatóhelyettese a vendéglátó-vállalat konyha- vezetőinek, szakácsainak. Magyarországon általában nem emelkedik a fertőzéses betegségek száma, a szalmonellás fertőzések gvakorisága azonban igen. 1981-ben például nyolcezer ilyen megbetegedés fordult elő, s az esetek több mint fele bizonyítottan élelmiszer-eredetű volt. A baktériumok, vírusok tulajdonságait, életfeltételeit alaposan ismerni kell ahhoz, hogy a fertőzése-' két megelőzhessék: egy részük ugyanis jól tűri a hűtést, más részük viszont magasabb hőmérsékleten is megél. Újabb baktériumokra is felfigyeltek a saakemberek. Ilyen az étellel terjedő, hidegtűrő Yersina,' s az ugyancsak gyomorhurutot okozó, hűtőben hetekig is elélő Campylobakter, mely baromfihússal kerülhet a konyhába. A vendéglátó-vállalat konyháiban rendszeresen ellenőriz a KÖJÁL. Tapasztalatai alapján a konyhai dolgozók ismerik és betartják a higiénés rendszabályokat. Jó hatással volt e fegyelemre az is, hogy a korábbinál' lényegesen több szakképzett szakácsnő dolgozik többek közt az iskolai konyhákon is. Más kérdés, hogy a körülmények miatt — zsúfoltság, egyes feltételek hiánya — ma még nem kifogástalan a konyhák higiéniája. Tavaly egyébként az előírások elhanyagolása miatt egyetlen szabálysértési eljárást sem kellett kezdeményezniük a közegészségügyi ellenőröknek.
