Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

\ Továihb nS az ipar kereskedelmi tevékenysége Az Ipari és a Belkereskedelmi Minisztérium vezetőinek tanácskozása Az ipari és belkereskedelmi tárca, valamint a vállalatok kapcsolatáról tárgyaltak szer­dán a két minisztérium vezetői az Ipari Minisztériumban. Megvitatták az ipar szerepét a lakossági ellátásban.. A Méhes Lajos és Juhár Zoltán vezetésével folytatott megbeszéléseken megállapítot­ták: a belkereskedelemben értékesített árumennyiség meghatározó része, több mint 60 százaléka a hazai ipartól származik, s feltehető, hogy az import mérséklődése miatt ez az arány még emelkedik. Ezért a megrendelések teljesí­tése közösen nagy feladatot ró az iparra. Az 1982. évi áruellátás ta­pasztaltait összegezve megál­lapították, hogy az állami ipar 4,5 százalékkal növelte szállí­tásait.. A lakosság igényeit a nehezebbé vált gazdasági helyzetben is összességében kielégítették. Javult az ellá­tás például tréningruhából, harisnyafélékből, lakástexti­liából, szilárdfütőanyag-tüze- lésű kályhából, egyes mnsó- géptipusokból, centrifugából. Az eddigi egyeztetések alap­ján az idei áruellátás is vár­hatóan kielégítő lesz. Egyes termékféleségekből azonban választék hiányával kell szá­molni. A szerződéses kaocsolatokat értékelve, megállapították, hogy a szállítások ütemessé­ge javult A megbeszélésen foglalkoz­tak az ipar kereskedelmi te­vékenységével is A* ipar köz­vetlen kiskereskedelmi szállí­tásai növekedtek, csaknem el­érik a nagy keres kedel mi érté­kesítés arányát, például a ruházati cikkeknél, de jelen­tősek a bútorkereskedelemben is. A további fejlődés feltéte­leivel az iparvállalatok nem rendelkeznek ’.s érdekeltségük sem kielégítő — állapították meg. Az ipar minta,- illetve márkabolthálózata főleg a könnyűiparban, de a gép- és a vegyiparban is jól fetlődik. A márkaboltok hálózatbőví­tése mellett fontosnak: tekin­tik, hogy azok gondoskodja­nak termékeik folyamatos al­katrészellátásáról, s a tartós fogyasztási cikkeknél fejlesz­tek a szervizszolgálatot. • A két minisztérium vezetői megállapították: eddigi együtt­működésük a lakosság áruel­látásának javítása érdekében hatékony és eredményes. Az életszínvonal-politikai célki tű­zések szem előtt tartásával, a közös munkát ebben az esz­tendőben erősíteni kívánják, gondot fordítva a hiányok megelőzésére, az ellátási fenn­akadások elkerülésére. Továb­bi közös intézkedéseket hatá­roztak el a konvertibilis el­számolású importcikkek haza­iakkal való helyettesítésének elősegítésére, a szocialista im­port fokozására, a .szerződéses szállítási fegyelem további erősítésére. A megbeszéléseken hangsú­lyozták: fontos, hogy az áru útját a fogyasztóhoz rövideb- bé tegyék, ennek érdekében az iparvállalatok bővítsék nagy- és kiskereskedelmi te­vékenységüket, fejlesszék a márkabolthálózatot, s egyet­értettek abban is. hogy a fel­tételek megteremtését együtt­működés keretében kell előse­gíteni Emelik a hadikiadásokat Az amerikai kormányzat óriási erőfeszítéseket tesz an­nak érdekében, hogy elfogad­tassa a katonai költségvetés 10 százalékos növelését a kongresszussal és a közvéle­ménnyel Caspar Weinberger ameri­kai hadügyminiszter szerdai sajtóértekezletén személyesen “tiiünott be egy ..a szovjet vatonai erőről” szóló újabb propagandabrosúrát, amelyet a CIA és a katonai hírszerzés állított össze ugyanazzal a céllal, mint legutóbb 1981 őszén: meggyőzni az amerika­iakat és a világközvéleményt arról, hogy a washingtoni ha­dikiadások óriási emelését ,.a növekvő szovjet katonai erő” teszi szükségessé. A brosúra iránti érdeklődés fokozása céljából Reagan elnök is nyilatkozatot tett, amelyben azzal vádolja a Szovjetuniót, hogy „nem lassította le” vé­delmi erőinek fejlesztését, s új fegyverek kifejlesztésén dolgozik. Weinberger a többi között arról beszélt, hogy az Egye­sült 'Államok semmilyen kö­rülmények között sem kíván lemondani közép-hatótávolságú rakétáinak Európába telepíté­séről. Az amerikai hadügymi­niszter elutasította minden olyan közbülső megállapodás megkötését, amely akadályoz­ná Amerikát a telepítés meg­kezdésében. Elméleti konferencia Berlinben nemzetközi elmé­leti konferenciát tartottak Marx Károly tanításának idő-. szerűségéről és arról, hogy a marxizmus milyen szerepet játszott a népek békéért és haladásért vívott harcában. A konferencián Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK és a Szovjetunió tudósai vettek részt. A konferencia résztvevői megvitatták azt is, hogy Marx Károly eszméi milyen hatást gyakoi ólnak napjaink forra­dalmi folyamataira. (MTI) Illegális nyomda Poznanban Ä lengyel állambiztonsági szolgálat Poznanban olyan il­legális nyomdát fedezett fel, amelyben a földalatti Szoli­daritás felforgató propaganda- anyagait állították elő. Több személyt előzetes letartózta­tásba helyeztek. Többségük pózna ni, illetve toruni felső­oktatási intézmények tudo­mányos munkatársa, illetve diákja. (MTI) Kint és bent Játék helyett munka Sokunk kedvenc olvasmá­nyai közé tartoztak Dickens lebilincselően izgalmas regé­nyei. A nagy angol író tör­ténetei nem csak cselekmé­nyükkel mozgatták meg fan­táziánkat, hanem a gyermek­munka valósághű ecsetelésé­vel is. A dickensi időkre em­lékeztető jelentést adott ki nemrég az ENSZ egyik szako­sított bizottsága. A dokumen­tum szerint a fejlődő világ­ban napjainkban 75 millió — 8—15 éves korú — gyerek dolgozik. Egyes becslések sze­rint azonban ez a szám eléri a 150 milliót — mutatott rá nemrég terjedelmes elemzé­sében a Newsweek magazin. Nem új jelenséggel állunk szemben. A XX. század má­sodik fele sem szüntette meg az emberiség e szégyenfoltját. Az elhúzódó világgazdasági válság azonban egyre éleseb­ben veti fel a gyermekmun­ka problémáját. A fejlődő vi­lág mezőgazdaságát, iparát a recesszió súlyosabban érint- tctte, mint a fejlettebb álla­mokét, s a harmadik világ sok magánvállalkozója úgy próbált kibújni a fokozódó ne­hézségek alól, hogy olcsósága miatt előszeretettel alkalmaz gyermeki munkaerőt. Így ma már nem számít rit­kaságnak, hogy számos la­tin-amerikai, afrikai és ázsiai országban a gyerekek a csa­ládfenntartók. Ám velük a legtöbb esetben nem kötnek szabályos munkaszerződést, sokszor napi 9—10 órát dol­goznak. Ráadásul az alacsony munkabérért a hosszú mű­szak alatt a gyerekeknek ne­héz és nemritkán egészségé­re ártalmas munkát kell vé­gezniük. A kolumbiai bányák­ban a fiatalkorúakat a leg­szűkebb járatokba küldik; sok közép-amerikai országban me­zőgazdasági -.betakarításoknál a rovarirtó szerekkel perme­tezett földeken végzik a tes- tet-lelket gyötrő munkát. Így hát nem lehet azon csodál­kozni, hogy belőlük aligha válhat egészséges felnőtt. Nem lehet-e tiltakozni e galédság ellen? — merül fel a kérdés. Adminisztratív esz­közökkel aligha lehetséges a megoldás, hisz a dolgok gyö­kerei nagyon mélyen vannak. A harmadik világ szakszerve­zetei gyengék, örülnek, ha a felnőtt munkavállalók érde­keiért úgy, ahogy ki tudnak állni. A gyerekek családjai pedig — a körülményekből adódóan — éppenséggel a munkaadók kezére játszanak. Indiában a statisztikák szerint a családok jövedelmének 23 százaléka a gyerekek munká­jából származik. Gyakran for­dul elő, hogy a szülők adós­ságuk törlesztésének fejében adják „bérbe” gyermeküket. Jóllehet majdnem minden fej­lődő országnak van olyan ren­deleté, amelyik tiltja a gyer­mekmunkát, de sem az ellen­őrzést, sem a munkaadók megbüntetését nem hajtják végre. A nemzetközi szerveze­tek igyekeznek* feltárni a té­nyeket, de ennél többet nem­igen tehetnek. Még a tények megállapítása sem könnyű. Sok fejlődő országban a pa­rasztgyerekek ott segédkez­nek a földeken szüleik mel­lett attól a perctől kezdve, hogy járni tudnak. Ki álla­píthatja meg, hogy közülük ki az, aki szüleinek segít, és ki az, akit az éhínség kényszerí- tett a nehéz munkára? (g. fehér) 27:9 — ezekben a napokban ezzel a két számmal van tele az amerikai, sőt, a világsajtó. Az arány nem valami sportmeccs végeredménye, hanem egy rendkívül - komoly politikai, még pontosabban katonapolitikai mérkőzés pilla­natnyi állása. Ilyen többséggel fogadta el ugyanis az ame­rikai képviselőház külügyi bizottsága azt az Indítványt, amelyben felhívja a Szovjetuniót és az Egyesült Államo­kat: „tegyenek lépéseket atom- és rakétaarzenáljuk egy­idejű befagyasztására”. Mit jelent ez a döntés? Közvetlenül azt, hogy ez a nem akármilyen horderejű indítvány zöld utat kapott a képviselőház teljes ülésére. Ehhez tudnunk kell, hogy az amerikai törvényhozás épüle­tében minden javaslat szerzőinek meg kell küzdentök azért, hogy indítványuk egyáltalán eljusson a honatyák magas fóruma elé. A bonyolult eljárás lényege, hogy ez az út a kongresszusi bizottságokon és albizottságokon át vezet az igazi döntés színhelyére, a képviselőház vagy a száztagú szenátus nagytermébe. , Ezért mondják — joggal — Washington világának jó ismerői, hogy „Amerikában az igazán fontos dolgok jó­részt a bizottságokban dőlnek el”. Ez persze nem ilyen egyszerűen igaz, hiszen a bizottságokban zöld utat kapott indítványt „a nagyteremben” még „meg is ölhetik”, le is szavazhatják. Kitűnő példa erre az, ami tavaly ősszel tör­tént. Akkor egy a mostanihoz hasonló javaslat (az akkori indítvány szerzői Kennedy és Hatfield szenátorok voltak, a mostani Edward Markey képviselő nevéhez fűződik) ugyancsak szabad jelzést kapott a bizottságban, de a kép­viselőházi szavazáson 204:202 arányban elbukott. És itt álljunk meg egy pillanatra, mert ez már a mos­tani döntés jelentőségének szélesebb hátterét érinti. Ha Ro­nald Reagan élesen szovjetellenes kormányzata alatt a képviselőhúz mindössze két, azaz kettő szavazattal vet el egy olyan javaslatot, amely a tömegpusztító fegyverek je­lenlegi szinten történő befagyasztását támogatja, nos, az már jelent valamit. Az őszi arányból már eleve nyilvánva­ló volt, hogy a lakosság hangulatát tükrözve — a legutóbbi Gallup-felmérés szerint a közvélemény hetven (!) százalé­ka hajlik a befagyasztásra —, a honatyák egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy levegyék a napirendről ezt a kérdést. A megfigyelők szerint most a tavalyinál több esélye van a javaslatnak az elfogadásra. Bármi le­gyen is azonban az indítvány sorsa a „nagyteremben”, a bizottsági szavazás aránya bent az épületben jól tükrözte a „kinti” arányokat. Például azt, amiről egy amerikai hírügynökség így szá­molt be: a kongresszus épületé előtt több ezer ember uj­jongva helyeselte, néhány százan pedig helytelenítették a bizottság döntését... Harmat Endre 2 NÓGRÁD — 1983. március 10., csütörtök Az amerikai támaszpontok ellen Tiltakozás Görögországban Kedden este Szalonikiben ötvenezer tűntető követelte az amerikai katonai támaszpon­tok mihamarabbi bezárását. Tiltakozó megmozdulás volt a görög fővárosban is, ahol tíz­ezer nő tiltakozott az ameri­kai támaszpontok és a nukle­áris fegyverek ellen. A béketüntetések egybees­tek a katonai támaszpontok használatáról folyó görög— amerikai tárgyalások újabb szakaszának kezdetével. A szaloniki megmozdulást bal­oldali békemozgalmak, míg az athéni felvonulást a görög nőszervezetek kezdeményez­ték. Mint arról a görög sajtó is beszámolt, a hét elején kez­dődött görög—amerikai tár­gyalások korántsem problé­mamentesek: a leginkább vi­tatott kérdés, hogy mennyit fizessen Washington a tá­maszpontok használatáért. Az Ethnosz című athéni napilap szerint a görög kormány Washingtontól egymilliárd dollár segélyt kér. Az ameri­kai kormány viszont csupán fele ennyi összeget ajánlott fel. Késlelteti a megegyezést, hogy a felek még nem tudtak megállapodni a támaszpon­tok bezárásának időpontjáról. Az athéni amerikai nagykö­vetség szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok nem fo­gadhat el kötött menetrendet a támaszpontok bezárásáról, mert ez a más országokkal kötött katonai egyezmények megóvása szempontjából ve­szélyes precedenst teremtene. (MTI) Volt állam- és kormányfők találkozója Bécsben A bécsi Hofburgban szer­dán befejeződött a volt állam- és kormányfői; háromnapos eszmecseréje. Dr. Kurt Wald­heim korábbi ENSZ-főtitkár elnökletével a jelenleg nyug­állományban levő —, de gaz­dag tapasztalatokkal és ko­moly befolyással rendelkező — politikusok egy későbbi, reprezentatív konferencia elő­készítésére gyűltek össze. Cél­juk kezdeményezőea hozzá­járulni a kelet—nyugati kap­csolatok bővítéséhez, illetve a világméretű gazdasági válság és visszaesés orvoslásához. A találkozóról kiadott köz­lemény bejelentette, hogy még az idén 20—25 nemzet­közileg ismert államférfi rész­vételével akciócsoportot hoz­nak létre a kelet—nyugati és észak—déli párbeszéd elő­mozdítására. (MTI) Nkomo Botswanában Joshua Nkomo zimbabwei ellenzéki politikus kedden né­hány társával titokban el­hagyta hazáját és a szom­szédos Botswanába érkezett. A hirt szerdán jelentették be hivatalosan Gaberone-ban, Botswana fővárosában. Azt IS közölték, hogy Nkomo nem kért politikai menedékjogot. A rövid hivutalos közle­mény szerint Nkomo a jelen­legi belső helyzetre való te­kintettel hagyta el Zimbab­wét és Ideiglenesen Botswaná­ban szándékozik maradni. A sajtónak nem nyilatkozik. Botswanái tartózkodása alatt tanulmányozni fogja a zim­babwei helyzet megoldásának lehetőségeit — hangoztatja a közlemény. A zimbabwei ellenzéki po­litikus néhány napja tűnt cl bulawayoi otthonából, rövid­del azelőtt, hogy a kormány egyik különleges katonai egy­sége lezárta és átfésülte azt a külvárosi negyedet, ahol Nkomo háza is található. A razzia során számos embert letartóztattak és szombaton át­kutatták Nkomo házát is. (MTI) Megkezdődött a „SETS" Amerikai tudósok több évig tartó programba kezdtek Föl­dön kívüli értelmes lények lé­tének megállapítása céljából. Egy Massachusetss szövetségi állambeli megfigyelőállomás nagy teljesitmenyű elektro­nikus rádióteleszkópjának se­gítségével megkísérlik a Föl­dünkön kívül a világminden­ségben esetleg máshol is élő értelmes lények jelzéseinek rögzítését. A „SETI”, vagyis a „Földön kívüli értelmes lé­nyek felkutatásának program­ja” négy évig tart. A programot Paul Horo­witz, a Harvard-egyetem fi­zikusa a világhírű egyetem és a tekintélye:" Smithsonlan-in- tézet kezelésében működő Oak Ridge-i csillagvizsgáló­ban egy gomb lenyomásával kedd este nyilvánította meg- nyitotlnak. , „Most ihár örajtük, a Föl­dön kívüli lényeken múlik a dolog — mondotta. Ami műi­ket illet, bármikor készen ál­lunk jelzéseik felfogására”. Carl Sagan, a Cornell-sgye- tem Pulitzer-dfjas csillagásza megállapította hogy a „SETI” az első ilyen jellegű, „hosz- szú távú, megállás nélküli” kutatási program az Egyesült Államokban Földön kívüli értelmes lénvekkel való kap­csolatteremtésre. Az Oak Rid- ge-i rádióteleszkóp, amelyhez számítógéprendszer csatlako­zik, egyidejűleg 128 000 frek­vencia megfigyelésére képes. A programban részt vevő tudósok véleménye szerint „meglehetősen nagy a valószí­nűsége annak, hogy galakti­kánk 30(i milliárd csillaga kö­zül soknak a közelében kMej- lődött az élet”. (MTQ

Next

/
Oldalképek
Tartalom