Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-10 / 58. szám
\ Továihb nS az ipar kereskedelmi tevékenysége Az Ipari és a Belkereskedelmi Minisztérium vezetőinek tanácskozása Az ipari és belkereskedelmi tárca, valamint a vállalatok kapcsolatáról tárgyaltak szerdán a két minisztérium vezetői az Ipari Minisztériumban. Megvitatták az ipar szerepét a lakossági ellátásban.. A Méhes Lajos és Juhár Zoltán vezetésével folytatott megbeszéléseken megállapították: a belkereskedelemben értékesített árumennyiség meghatározó része, több mint 60 százaléka a hazai ipartól származik, s feltehető, hogy az import mérséklődése miatt ez az arány még emelkedik. Ezért a megrendelések teljesítése közösen nagy feladatot ró az iparra. Az 1982. évi áruellátás tapasztaltait összegezve megállapították, hogy az állami ipar 4,5 százalékkal növelte szállításait.. A lakosság igényeit a nehezebbé vált gazdasági helyzetben is összességében kielégítették. Javult az ellátás például tréningruhából, harisnyafélékből, lakástextiliából, szilárdfütőanyag-tüze- lésű kályhából, egyes mnsó- géptipusokból, centrifugából. Az eddigi egyeztetések alapján az idei áruellátás is várhatóan kielégítő lesz. Egyes termékféleségekből azonban választék hiányával kell számolni. A szerződéses kaocsolatokat értékelve, megállapították, hogy a szállítások ütemessége javult A megbeszélésen foglalkoztak az ipar kereskedelmi tevékenységével is A* ipar közvetlen kiskereskedelmi szállításai növekedtek, csaknem elérik a nagy keres kedel mi értékesítés arányát, például a ruházati cikkeknél, de jelentősek a bútorkereskedelemben is. A további fejlődés feltételeivel az iparvállalatok nem rendelkeznek ’.s érdekeltségük sem kielégítő — állapították meg. Az ipar minta,- illetve márkabolthálózata főleg a könnyűiparban, de a gép- és a vegyiparban is jól fetlődik. A márkaboltok hálózatbővítése mellett fontosnak: tekintik, hogy azok gondoskodjanak termékeik folyamatos alkatrészellátásáról, s a tartós fogyasztási cikkeknél fejlesztek a szervizszolgálatot. • A két minisztérium vezetői megállapították: eddigi együttműködésük a lakosság áruellátásának javítása érdekében hatékony és eredményes. Az életszínvonal-politikai célki tűzések szem előtt tartásával, a közös munkát ebben az esztendőben erősíteni kívánják, gondot fordítva a hiányok megelőzésére, az ellátási fennakadások elkerülésére. További közös intézkedéseket határoztak el a konvertibilis elszámolású importcikkek hazaiakkal való helyettesítésének elősegítésére, a szocialista import fokozására, a .szerződéses szállítási fegyelem további erősítésére. A megbeszéléseken hangsúlyozták: fontos, hogy az áru útját a fogyasztóhoz rövideb- bé tegyék, ennek érdekében az iparvállalatok bővítsék nagy- és kiskereskedelmi tevékenységüket, fejlesszék a márkabolthálózatot, s egyetértettek abban is. hogy a feltételek megteremtését együttműködés keretében kell elősegíteni Emelik a hadikiadásokat Az amerikai kormányzat óriási erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy elfogadtassa a katonai költségvetés 10 százalékos növelését a kongresszussal és a közvéleménnyel Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter szerdai sajtóértekezletén személyesen “tiiünott be egy ..a szovjet vatonai erőről” szóló újabb propagandabrosúrát, amelyet a CIA és a katonai hírszerzés állított össze ugyanazzal a céllal, mint legutóbb 1981 őszén: meggyőzni az amerikaiakat és a világközvéleményt arról, hogy a washingtoni hadikiadások óriási emelését ,.a növekvő szovjet katonai erő” teszi szükségessé. A brosúra iránti érdeklődés fokozása céljából Reagan elnök is nyilatkozatot tett, amelyben azzal vádolja a Szovjetuniót, hogy „nem lassította le” védelmi erőinek fejlesztését, s új fegyverek kifejlesztésén dolgozik. Weinberger a többi között arról beszélt, hogy az Egyesült 'Államok semmilyen körülmények között sem kíván lemondani közép-hatótávolságú rakétáinak Európába telepítéséről. Az amerikai hadügyminiszter elutasította minden olyan közbülső megállapodás megkötését, amely akadályozná Amerikát a telepítés megkezdésében. Elméleti konferencia Berlinben nemzetközi elméleti konferenciát tartottak Marx Károly tanításának idő-. szerűségéről és arról, hogy a marxizmus milyen szerepet játszott a népek békéért és haladásért vívott harcában. A konferencián Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió tudósai vettek részt. A konferencia résztvevői megvitatták azt is, hogy Marx Károly eszméi milyen hatást gyakoi ólnak napjaink forradalmi folyamataira. (MTI) Illegális nyomda Poznanban Ä lengyel állambiztonsági szolgálat Poznanban olyan illegális nyomdát fedezett fel, amelyben a földalatti Szolidaritás felforgató propaganda- anyagait állították elő. Több személyt előzetes letartóztatásba helyeztek. Többségük pózna ni, illetve toruni felsőoktatási intézmények tudományos munkatársa, illetve diákja. (MTI) Kint és bent Játék helyett munka Sokunk kedvenc olvasmányai közé tartoztak Dickens lebilincselően izgalmas regényei. A nagy angol író történetei nem csak cselekményükkel mozgatták meg fantáziánkat, hanem a gyermekmunka valósághű ecsetelésével is. A dickensi időkre emlékeztető jelentést adott ki nemrég az ENSZ egyik szakosított bizottsága. A dokumentum szerint a fejlődő világban napjainkban 75 millió — 8—15 éves korú — gyerek dolgozik. Egyes becslések szerint azonban ez a szám eléri a 150 milliót — mutatott rá nemrég terjedelmes elemzésében a Newsweek magazin. Nem új jelenséggel állunk szemben. A XX. század második fele sem szüntette meg az emberiség e szégyenfoltját. Az elhúzódó világgazdasági válság azonban egyre élesebben veti fel a gyermekmunka problémáját. A fejlődő világ mezőgazdaságát, iparát a recesszió súlyosabban érint- tctte, mint a fejlettebb államokét, s a harmadik világ sok magánvállalkozója úgy próbált kibújni a fokozódó nehézségek alól, hogy olcsósága miatt előszeretettel alkalmaz gyermeki munkaerőt. Így ma már nem számít ritkaságnak, hogy számos latin-amerikai, afrikai és ázsiai országban a gyerekek a családfenntartók. Ám velük a legtöbb esetben nem kötnek szabályos munkaszerződést, sokszor napi 9—10 órát dolgoznak. Ráadásul az alacsony munkabérért a hosszú műszak alatt a gyerekeknek nehéz és nemritkán egészségére ártalmas munkát kell végezniük. A kolumbiai bányákban a fiatalkorúakat a legszűkebb járatokba küldik; sok közép-amerikai országban mezőgazdasági -.betakarításoknál a rovarirtó szerekkel permetezett földeken végzik a tes- tet-lelket gyötrő munkát. Így hát nem lehet azon csodálkozni, hogy belőlük aligha válhat egészséges felnőtt. Nem lehet-e tiltakozni e galédság ellen? — merül fel a kérdés. Adminisztratív eszközökkel aligha lehetséges a megoldás, hisz a dolgok gyökerei nagyon mélyen vannak. A harmadik világ szakszervezetei gyengék, örülnek, ha a felnőtt munkavállalók érdekeiért úgy, ahogy ki tudnak állni. A gyerekek családjai pedig — a körülményekből adódóan — éppenséggel a munkaadók kezére játszanak. Indiában a statisztikák szerint a családok jövedelmének 23 százaléka a gyerekek munkájából származik. Gyakran fordul elő, hogy a szülők adósságuk törlesztésének fejében adják „bérbe” gyermeküket. Jóllehet majdnem minden fejlődő országnak van olyan rendeleté, amelyik tiltja a gyermekmunkát, de sem az ellenőrzést, sem a munkaadók megbüntetését nem hajtják végre. A nemzetközi szervezetek igyekeznek* feltárni a tényeket, de ennél többet nemigen tehetnek. Még a tények megállapítása sem könnyű. Sok fejlődő országban a parasztgyerekek ott segédkeznek a földeken szüleik mellett attól a perctől kezdve, hogy járni tudnak. Ki állapíthatja meg, hogy közülük ki az, aki szüleinek segít, és ki az, akit az éhínség kényszerí- tett a nehéz munkára? (g. fehér) 27:9 — ezekben a napokban ezzel a két számmal van tele az amerikai, sőt, a világsajtó. Az arány nem valami sportmeccs végeredménye, hanem egy rendkívül - komoly politikai, még pontosabban katonapolitikai mérkőzés pillanatnyi állása. Ilyen többséggel fogadta el ugyanis az amerikai képviselőház külügyi bizottsága azt az Indítványt, amelyben felhívja a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat: „tegyenek lépéseket atom- és rakétaarzenáljuk egyidejű befagyasztására”. Mit jelent ez a döntés? Közvetlenül azt, hogy ez a nem akármilyen horderejű indítvány zöld utat kapott a képviselőház teljes ülésére. Ehhez tudnunk kell, hogy az amerikai törvényhozás épületében minden javaslat szerzőinek meg kell küzdentök azért, hogy indítványuk egyáltalán eljusson a honatyák magas fóruma elé. A bonyolult eljárás lényege, hogy ez az út a kongresszusi bizottságokon és albizottságokon át vezet az igazi döntés színhelyére, a képviselőház vagy a száztagú szenátus nagytermébe. , Ezért mondják — joggal — Washington világának jó ismerői, hogy „Amerikában az igazán fontos dolgok jórészt a bizottságokban dőlnek el”. Ez persze nem ilyen egyszerűen igaz, hiszen a bizottságokban zöld utat kapott indítványt „a nagyteremben” még „meg is ölhetik”, le is szavazhatják. Kitűnő példa erre az, ami tavaly ősszel történt. Akkor egy a mostanihoz hasonló javaslat (az akkori indítvány szerzői Kennedy és Hatfield szenátorok voltak, a mostani Edward Markey képviselő nevéhez fűződik) ugyancsak szabad jelzést kapott a bizottságban, de a képviselőházi szavazáson 204:202 arányban elbukott. És itt álljunk meg egy pillanatra, mert ez már a mostani döntés jelentőségének szélesebb hátterét érinti. Ha Ronald Reagan élesen szovjetellenes kormányzata alatt a képviselőhúz mindössze két, azaz kettő szavazattal vet el egy olyan javaslatot, amely a tömegpusztító fegyverek jelenlegi szinten történő befagyasztását támogatja, nos, az már jelent valamit. Az őszi arányból már eleve nyilvánvaló volt, hogy a lakosság hangulatát tükrözve — a legutóbbi Gallup-felmérés szerint a közvélemény hetven (!) százaléka hajlik a befagyasztásra —, a honatyák egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy levegyék a napirendről ezt a kérdést. A megfigyelők szerint most a tavalyinál több esélye van a javaslatnak az elfogadásra. Bármi legyen is azonban az indítvány sorsa a „nagyteremben”, a bizottsági szavazás aránya bent az épületben jól tükrözte a „kinti” arányokat. Például azt, amiről egy amerikai hírügynökség így számolt be: a kongresszus épületé előtt több ezer ember ujjongva helyeselte, néhány százan pedig helytelenítették a bizottság döntését... Harmat Endre 2 NÓGRÁD — 1983. március 10., csütörtök Az amerikai támaszpontok ellen Tiltakozás Görögországban Kedden este Szalonikiben ötvenezer tűntető követelte az amerikai katonai támaszpontok mihamarabbi bezárását. Tiltakozó megmozdulás volt a görög fővárosban is, ahol tízezer nő tiltakozott az amerikai támaszpontok és a nukleáris fegyverek ellen. A béketüntetések egybeestek a katonai támaszpontok használatáról folyó görög— amerikai tárgyalások újabb szakaszának kezdetével. A szaloniki megmozdulást baloldali békemozgalmak, míg az athéni felvonulást a görög nőszervezetek kezdeményezték. Mint arról a görög sajtó is beszámolt, a hét elején kezdődött görög—amerikai tárgyalások korántsem problémamentesek: a leginkább vitatott kérdés, hogy mennyit fizessen Washington a támaszpontok használatáért. Az Ethnosz című athéni napilap szerint a görög kormány Washingtontól egymilliárd dollár segélyt kér. Az amerikai kormány viszont csupán fele ennyi összeget ajánlott fel. Késlelteti a megegyezést, hogy a felek még nem tudtak megállapodni a támaszpontok bezárásának időpontjáról. Az athéni amerikai nagykövetség szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok nem fogadhat el kötött menetrendet a támaszpontok bezárásáról, mert ez a más országokkal kötött katonai egyezmények megóvása szempontjából veszélyes precedenst teremtene. (MTI) Volt állam- és kormányfők találkozója Bécsben A bécsi Hofburgban szerdán befejeződött a volt állam- és kormányfői; háromnapos eszmecseréje. Dr. Kurt Waldheim korábbi ENSZ-főtitkár elnökletével a jelenleg nyugállományban levő —, de gazdag tapasztalatokkal és komoly befolyással rendelkező — politikusok egy későbbi, reprezentatív konferencia előkészítésére gyűltek össze. Céljuk kezdeményezőea hozzájárulni a kelet—nyugati kapcsolatok bővítéséhez, illetve a világméretű gazdasági válság és visszaesés orvoslásához. A találkozóról kiadott közlemény bejelentette, hogy még az idén 20—25 nemzetközileg ismert államférfi részvételével akciócsoportot hoznak létre a kelet—nyugati és észak—déli párbeszéd előmozdítására. (MTI) Nkomo Botswanában Joshua Nkomo zimbabwei ellenzéki politikus kedden néhány társával titokban elhagyta hazáját és a szomszédos Botswanába érkezett. A hirt szerdán jelentették be hivatalosan Gaberone-ban, Botswana fővárosában. Azt IS közölték, hogy Nkomo nem kért politikai menedékjogot. A rövid hivutalos közlemény szerint Nkomo a jelenlegi belső helyzetre való tekintettel hagyta el Zimbabwét és Ideiglenesen Botswanában szándékozik maradni. A sajtónak nem nyilatkozik. Botswanái tartózkodása alatt tanulmányozni fogja a zimbabwei helyzet megoldásának lehetőségeit — hangoztatja a közlemény. A zimbabwei ellenzéki politikus néhány napja tűnt cl bulawayoi otthonából, röviddel azelőtt, hogy a kormány egyik különleges katonai egysége lezárta és átfésülte azt a külvárosi negyedet, ahol Nkomo háza is található. A razzia során számos embert letartóztattak és szombaton átkutatták Nkomo házát is. (MTI) Megkezdődött a „SETS" Amerikai tudósok több évig tartó programba kezdtek Földön kívüli értelmes lények létének megállapítása céljából. Egy Massachusetss szövetségi állambeli megfigyelőállomás nagy teljesitmenyű elektronikus rádióteleszkópjának segítségével megkísérlik a Földünkön kívül a világmindenségben esetleg máshol is élő értelmes lények jelzéseinek rögzítését. A „SETI”, vagyis a „Földön kívüli értelmes lények felkutatásának programja” négy évig tart. A programot Paul Horowitz, a Harvard-egyetem fizikusa a világhírű egyetem és a tekintélye:" Smithsonlan-in- tézet kezelésében működő Oak Ridge-i csillagvizsgálóban egy gomb lenyomásával kedd este nyilvánította meg- nyitotlnak. , „Most ihár örajtük, a Földön kívüli lényeken múlik a dolog — mondotta. Ami műiket illet, bármikor készen állunk jelzéseik felfogására”. Carl Sagan, a Cornell-sgye- tem Pulitzer-dfjas csillagásza megállapította hogy a „SETI” az első ilyen jellegű, „hosz- szú távú, megállás nélküli” kutatási program az Egyesült Államokban Földön kívüli értelmes lénvekkel való kapcsolatteremtésre. Az Oak Rid- ge-i rádióteleszkóp, amelyhez számítógéprendszer csatlakozik, egyidejűleg 128 000 frekvencia megfigyelésére képes. A programban részt vevő tudósok véleménye szerint „meglehetősen nagy a valószínűsége annak, hogy galaktikánk 30(i milliárd csillaga közül soknak a közelében kMej- lődött az élet”. (MTQ
