Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám

Megduzzadt az elmúlt heti levélpcstája az ŰttÖrősarok- nak, s az olr a tavaszelő mozgalmi rendezvénysorozat#. So­kan számoltak he a különféle tantárgyi, művészeti szemlék­ről. versenyekről. 3 akadt még farsangi krónika is néhányon pp.d'g egyéb eseményekről tudósítottak. Előbb olvassunk bele a versenyekről szól0 beszámolókba! T. T. U. Sz. Többekről — röviden Vagyis a természetbarát és társadalomkutató úttörők szemléje, amely, mint a sta­«TeJagÄ patakban voltak lflvemtfk, népszerűségnek Örvend. Bállá tonárokf szülók és tarmés2etc. Csetneki Tamás Kcsegről küldte levelét, amelyben a „Játssz velünk!” vetélkedőről számolt be. A tizenöt' fős csa­Györgyi drégelypalánki nyol­cadikos tudósítónk írja: — Előkelő helyezéseket ér­tünk e' a balassagyarmati já­rási vetélkedőn. Az orosz nyelvismeret versenyzői, Bog­dán Krisztina, Végh Anna, Kilmayer Marianna az élen végeztek, míg a társadalom­sen. kisdiákok, akik asztalite­niszben, kézilabdában pókfo­ciban, sakkban és egyéb ügyességi játékokban ver­sengtek egymással. A tét a csillebérci és zánkai országos döntőbe jutás volt! Koncz Andrea Kallóról a vanyard, az erdőkürti és Róbert (Homokterenye), Ser- gcly Rita (Kalló), Dohor Mó­nika (Karancskeszi), Berczeli Judit (Srdőkürt), Szabó Erzsé­bet (Kazár), Zeke Andrea (Pásztó), Kovács Erika (End- refalva), Bállá Györgyi (Dré- gelypalánk), Figura Klára (Ecseg). Szabó Gábor (Salgó­tarján), Petre Marianna (Pásztó), Bálint Rita (Dlósje- nŐ), Tóth Ágnes (Karancske- *zi), Mózer Erzsébet (Hont), Vorbat Mária (Csecse). Nekik és a többieknek is köszönjük eddigi szorgalmas tudósításu­kat, s várjuk újabb jelentke­zéseiket! kutatók csapata, Bállá' György, helyi tornászok versenyéről Caspar! Tünde, Botka Jó­zsef a második helyet szerez­ték meg. Mint Kajzinger Ervin Diós- jenőről írja, iskolájuk ver­senyzői két-két harmadik, ne­gyedik és hetedik helyet sze­reztek, de érdekesebb hír en­nél, hogy meghívták a sulit a „Csepű. lapét, gongyoln” el­nevezésű , televíziós Játékra, amelyen Heves és Nógrád megye 4—4 iskolája méri ösz- sze tudását A versenyen a falu hagyományait, népvisele­tét. néprajz! szokásait, eleve­nítik föl a diákok. Sergcly Rita a káliéi pajtá­sok szerepléséről tudósított, megemlítve, hogy bizony nem a várakozásnak megfelelő­en sikerült a szereplés, dehát, ahogyan írja: nem a győze­lem. hanem a részvétel a fon­tost Megfej’tés, nyertesek, feladvány írt, csapatversenyben és egyéniben is a kálíólak közül kerültek ki a legjobbak. Ze­ke Andrea Pásztóról küldött „influenzás levelében” a fa­lugyűlés és a művészeti szem­le eseményeit rögzítette papír­ra. Most pedig hagyományunk­hoz híven néhány szorgalmas tudósítónkat a megyei úttörő- elnökség könyvjutalomban ré­szesít, s hadd tegyük hozzá, hogy — mint arról már hírt adtunk — ez év nyarán is meghívunk harminc tudósí­tót a nemzetközi úttörőtábor­ba, ahol az újságkészítéssel, a sajtóműfajokkal ismerked­nek tíz napon át. Az alábbiaknak küldünk Űtíörősarok megfejtése: könyvjutalmat: A legutóbbi rejtvény helyes Jugoszlávia. A tóbbszáz helyes megfejtéi közül az alábbiak­nak kedvezett a szerencse, könyvnyererrTényüket postán küldjük el. 1. Koncz József Salgótarján. Hősök útja 30/1. 2. 2. Makk Marci őrs Dcroghá- za, Alt. Iskola. 3. Toi'Hk Gyöngyi, Karancs- berény, Tanács u. 8. 4. Czimmer Ágnes Felső­told, Széchényi u. 3. 5. Koczka Ákos Ságújfalu, Dózsa u. 31. Az újabb feladványokat márc. 18-ig kérjük postára ad­ni, ag alábbi címre: NÖGHÁD szerkesztőség, Üttörősarok, Kotroczó Salgótarján PalóczJmre tér 4. „Nincs többé iskolai” Persze, csak így idézőjelben érvényes a hír, így is mint a karancskeszi kultúrház szín­játszó körének produkciója, amelyet a zsűri arra mélta­tott, hogy a járási művészeti szemlén részt vegyen, Szőllős Kinga versmondó és a nete- dik osztályos színjátszókkal együtt — ahogyan erről Tóth Agnes Melinda tudósít.’ A pásztói Dózsa György Ál­talános Iskola riporterszak­körének tagja Sisák Tímea a helyi eseményekről ír, míg Dohor Mónika Karancskeszi - bői küldött levelet, Melinda beszámolóját kiegészítve r. pajtások készülődéséről, vala­mint a verseny utáni öltözői hangulatról faggatta a ver­senyzőket. Ide kapcsolódik a farsangi rendezvények sora is. Például Kazáron a régi Idők divatja tért vissza, olvashatjuk Sza­bó Erzsébet sorait. A jelmez­verseny sorrendje: Noé bárká­ja, „Részeg tengerészek”, One- din család és Julius Ceasar. A pásztói kisegítő iskolában Hófehérke és a hét törpe nyi­totta a sort — írja Danyl Ibolya —, aztán jöttek a bo­hócok, a kígyóbűvölők, a kö- téltáncosok, n legnagyobb, sikert a Hungária együttes paródiája aratta. Honion a boszorkányoktól az űrlényekig terjedt a jel­mezskála, írja Mózer Erzsébet —1 de nemcsak a gyerekek, hanem a szülők is kitettek magukért, olyan farsangi fán­kot készítettek, hogy a fala­tozó „boszorkányok” a tíz ujjúkat is megnyalták! Csak említve a többiből: a diósjenőiek közül mintegy százan öltöttek Jelmezt, a ta­rlaknál csaknem a teljes isko­la. az erdőkürtieknél a „Kór­ház a város szélén” mintájá­ra, a „Szülés' a falu szélén” című produkció vitte el a pálmát. . A salgótarjáni Bu­dapesti dti Általános Iskola diákjai az Ifjúsági-művelődé­si házban tartották farsangi báljukat, írják a tudósítók, Szabó Gábor és a többiek, s mint kiderül, valóban nagjí látványban lehetett része a többszáz diáknak, hiszen volt ott minden: levegőben repülő boszorkány, óriásoók, nagy sziklán kis törpék — hogy csak néhányat említsünk. Számtan ábrákkal " jfljlf |ji ifpil}ll|i| fT"! rj _ rT| rrMj » MTI JH LmA«««' L-JK» mftKiUttw wSwU-tJ SS­_Hj^! api I NMIUotW Számtanpéldánkban a számokat ábrák helyettesítik. Az egy­forma ábrák mindig egyforma számokat képviselnek. Egy kis logikával alakítsátok át az ábrákat számokká, és végezzé­tek el a számtani műveleteket! Épül a salgótarjáni nyugati városrész. A II. jelű épület három tömbje a pipis lábánál az év végére szerkezetileg elkészül, s az építők szerint 170 lakásból 55 már beköltözhető lesz. “ , \ — barna a. — Falugyűlésen FF Négy falu — egy nóta Ff KÉSŐ DÉLUTÁN érkezünk A pártirodában Nándori Magyarnándorba. Csípős szél Ferenc, a községi pártszervezet hasít végig a falu utcáin, las­san szállingózni kezd a hó. A járókelők a hideg elől a presszóba menekülnek. Fér­fiak csoportjai füstfelhőbe burkolózva vitatkoznak. A társalgás fonala ezúttal nem után a tanácselnök számveté­se következik. A beszámoló hallatán fel- idéződik a fejekben a tava­lyi falugyűlés. Amikor is leg­többen a körzeti általános is­kola, az orvosi lakás építésé­nek szükségességét, az Ady titkára megerősíti az elnököt a gondok számbavételénél. — A községben igen jó a kapcsolat a tanács, a párt és a Hazafias Népfront helyi bi­zottsága között. Az együttmű­ködés főként a társadalmi Endre út kövezését, a Mikszáth a megszokott kocsmai témák munkák szervezésénél a falu úti sártenger megszüntetését, körül gyűrűzik.. A férfinépet népének mozgósításánál gyű- s ugyanitt járda építését ve- az este hat órakor kezdődő mölcsözik. Ha az emberek tették fel. 1980-ban megépült falugyűlés foglalkoztatja. — több helyen, több fórumon is a törpe vízmű, amelyre 250 Aztán szóljatok hozzá minél hallják, hová kell a segítség, vízbekötés történt, s így a többen! — hangzik a biztatás, a támogatás, nem könyörög- vezetékes vízzel ellátott laká­— Most elmondhatja minden­ki, hogy mi a kívánsága, óha­ja. A községi közös tanács el­nöki szobájában Sándor Ist­ván tanácselnök Kovács Sán­dort, a megyei tanács vb gaz­dasági osztályának vezetőjét tájékoztatja Magyarnándor és a három társközség, Mo­hóra, Cserháthaláp és Deber- csény mindennapjairól, gond­jairól. A beszélgetésbe kap­csolódván hozzánk fordul. — Hogy melyek lesznek a Vitá­ra is számottartó felvetések? mosolyodik el. — Már előre tetnek sokat maguknak. Meg kell említenünk a helyi gaz­daságok — állami gazdaság, termelőszövetkezet — kollek­tíváinak kimagasló, példamu­tató munkavégzését, a falu szépítésében, építésében vál­lalt szerepüket. Az idő hat óra felé jár,' el­vegyülünk a művelődési ház sok aránya közel hetvenszá­zalékos. Nemcsak a falugyűlé­sen, "de azóta is nap mint nap téma a gyaloglejáró köz- világításának kérdése. Mi valósult meg hát a ké­résekből egy esztendő alatt? Jól gazdálkooott-e a tanács a szűkre szabott anyagi le­hetőségekkel? Tett-e a lakos­felé igyekvők között. Sándor ság valamit a köz asztalára? István tanácselnök felidézi a Jóleső érzés volt hallgatni az közelmúltban a két' társköz- idegennek is, hogy tavaly ségben, Mohorán és Cserhát- megkezdődött széles körű ösz- halápon lezajlott falugyűlések szefogással, az új Iskola kivi- hangulatát. Mohorán 167-en, telezése, anyagi és társadal- Halápon pedig 132-en vettek mi munkafelajánlásban nincs részt a lakossági fórumon, hiány. Tető alá került az or­Mindkét helyen 8—10 hozzá- vosi szolgálati lakás, szombat- szólás hangzott el. A moho- vasárnaponként az alapozási raiak kritikusan szóltak a te- és egyéb munkáknál olykor mető vízellátásáról, a tiszta- 30 társadalmi munkás is meg­sági mozgalomban az egyének fordult. A magyarnándori betöltött felelősségéről. A ha- sportpálya körülkerítése az ál­való napi találkozásaim során tudom azt, mi foglalkoztatja a falu népét. Hát először is itt van az utak állapota, a közvilágítás, de biztos sokan ,,, ... . lápiak félrerakván saját apró- lami gazdaság támogatásával Í?,vg cseprő gondjaikat, átérezvén az valósult meg. Az egy főre ve­tők ketté a művelődési ház előtti parkot? Szó lesz az or­vosi lakás építéséről, de a fa­lu legnagyobb témája és egy­ben büszkesége a készülő új, nyolctantermes általános is­kola. Értékelés évfordulón Klubmérleg Salgótarjánban és Somoskőújfalun A kát hét régén tartotta érés mun­.......................tf y i fhí szes honvédelmi klubjának rész- Vasárnap somoskflüjfalui a salgótarjáni Szalvay Mihály te- kezelek, a moziüzemí vállalat, a Lovas István, a klub titkára „tét* rületi honvédelmi klub. A megjo- KISZÖV és a megyei .MíiiiZ veze- ie mérlegre” 1982. eredményeit, a lentek hat szakosztály 200 tag- tűse- dolgozói teszik ki a tagság lövész- és a tartalékos szakosz- ját képviselték. Kőszegi László, a zömét. Társadalmi munkában íály tevékenységét. Kiemelte, a klub titkára értékelte a tavalyi mindannyian sokat dolgoztak a Jó együttműködést, a helyi ha­munkét. Számos esemény és ren- klub sport-, kiképzési és szabad- tárőrizeti szervekkel. Ennek zálo- dezvény dicsérte az 1582-es esz- Idő-bázisának kialakításán. Egy ga a kollektíván belül működő tendő során a tagság aktív tévé- használaton kívüli épületet for- önkéntes határörcsoport. kenységét. Elég, ha csak a leg- máinak át. Ebben a munkában ki­utóbbi sikerükre emlékezünk, az emelkedő szerepet játszottak a Mindkét ülésen megemlékeztek ___„mozisok”. A bázis befejezése az az MHSZ fennállásának eltelt há­é v végén a klub lövészversenyt jűci esz(cndőnek is kiemelkedő fel- rom és fél évtizedéről, erednie- rendezett a megyeszékhely ősz- adata lesz. nyeiröl is. ügy jelentőségét, anyagi tá­mogatást ajánlottak fel a magyarnándori iskola építé­— MA MÁR NEM ellensé­ges a társközségek és a körze­ti központ viszonya. Köszön­hető ez annak Is, hogy a kö­zös kalapból igyekszünk min­denhová a szükségleteknek megfelelően juttatni. Az em­berek szemlélete ezáltal Jó irányban változott. Azt tart­ják, „négy falu — egy nóta”, ami a négy község együvé tartozását jellemzi. tített társadalmi munka ér­téke 1982-ben 1480 forint volt. Kiemelt feladat a továb­biakban a lakásépítés feltéte­leinek megteremtése, telkek biztosítása, áz egészségügyi el­látás további javítása, a tele­pülések népességmegtartó szerepének növelése. A beszámolót kővető nagy taps a jelenlevők elégedettsé­gét fejezte ki, ám a magasba lendülő kezek azt is jelezték, van azért még mit javítani Magyumándorban. — A Mikszáth út gondja az Este hat óra. A háromszáz ott levő sártenger, a többi út személyes kultúrházban alig látni üres széket. Az is ör­vendetes, hogy valamennyi korosztály képviselői fellelhe­tők a teremben. A lárma elcsendesedik. Nagy János, a községi népfrontbi­zottság Miből mire? Szécsény nagyközség taná­csa az idén kevés híján 34 millió forintból gazdálkod­hat, amit az intézmények fenn­tartására, működtetésére köl­tenek. Ennek egy részét saját bevételből fedezik, a kény­szervágásokból 440 ezer fo­rint vándorol a községi kasz- szába, a bölcsődei és óvodai térítési díjak meghaladják az egymillió-százhúszezret. A la­kossági adókból 2 millió száz­ezer forintra számítanak, a helvi gazdasági egységektől 9 millió forintot vesznek át. Az utak állapotának javí­tása 565 ezer forintot kíván, a hidakra 46 ezer forint jut. A nagyközség tisztán tartása 1 millió IS3 ezret, a közvilá­gítás másfél milliót, a közok­tatás 12 millió 400 ezer forin­tot .igényel. Rehabilitációs üzem á Nógrád megyei Volánnál Több mint hétszáz négyzet- május 1-től, akik az új üzem­méter alapterületű, három­hajós rehabilitációs üzem­csarnokot létesített a Nóg­rád megyei Volán Vállalat Salgótarjánban. Az üzem egyik részlegében fődarab- javításra, bontásra, a másik­ban elektromos alkatrészek javítására, a harmadikban ka­rambolos kocsik .javítására, ben kamatoztatni tudják tel­jes szaktudásukat, s így ter­mészetesen teljesítménybér­ben dolgozhatnak. A Nógrád megyei Volán ed- takarítást eredményezhetnek. karosszéria-festési dig Is foglalkoztatta megvál­tozott munkaképességű dol­gozóit. azonban csak elvétve akadt olyan munkahely, ahol teljes értékű szakmunká­korr!gálésára rendezkednek be. Az üzem, amelynek meg­építésére tízmillió forintot köl­töttek, s különleges berende­zéseinek felszerelése most van folyamatban, tizenöt olyan megváltozott munkaképessé­gű munkást, szerelőt, gépko­A vállalat vezetői azt is tér vezik, hogy az összesen har­mincfőnyi létszámmal dolgo­zó új üzem később bérmun­kában elvégzi más vállalatok hibák sokként térhettek vissza a tehergépkocsijainak ötezer rehabilitációs kilométerenkénti szemléjét, gyökeres vál- javítását. Ez Is teljesen új szolgáltatás lesz Nógrád me­gyében, tekintve, hogy a szer­vizek teherautók egyes szem­léjét jelenleg sehol sem vál­lalják. termelésbe. A műhely ebben tozást hoz, emellett nagyon rövid időn belül megtérülnek a kialakítására befektetett milliók is, hiszen jelenleg például kocsibontással, főda­rabjavítással, karambolos te­hergépkocsik, autóbuszok ja­tisztaságát Is veszélyezteti — jegyezte meg egy idősebb fér­fi, majd arról szólt, hogy nem ártana, ha a kereskedelmi el­látás Is igazodna a fejlődés­hez. — Azt szokták mondani, elnökének köszöntője hogy, ha Veszelka még nem szólt hozzá, nincs vége a gyű­lésnek. Hát most hozzászó­lok. Öröm látni, hogyan fej­lődik a falu, de azért van még bírálnivaló is. Sokan aggódunk azért, miért kell tönkretenni a művelődési ház előtti parkot, melynek felét az új iskolához vezető út cél­jaira vettek el. Kérek min­denkit, siessünk törleszteni a vízműdíjat, hogy a kamat ne emelkedjék! Szó esik még közvilágítás­ról, tisztasági mozgalomról, a kenyér minőségéről. Újabb és újabb hozzászólók következ­nek. ESTE KILENC ÖRÁRÁ járt, amikor a magyarnándoriak az egyre sűrűsödő hóesésben ha­zaindulnak. Elégedetlenkedő, méltatlankodó véleményt, meg­jegyzést nem hallani. Mint, ahogy ott bent, a falugyűlésen- is minden hozzászólót a község féltése, a falu szépítéséfe való törekvés jellemzett. Kiss Mária holott a tízezer fő­sem foglalkoznak, „megmentett” sok rlnt értékű főalkátrészek meg­javítva, beépítve, nagy, egye­lőre szinte felmérhetetlen meg­csivezetőt is foglalkoztatnak vitásával a megyében sehol r NÓGRÁD — 1983. március 8., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom