Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

KÉPERNYŐ ELŐTT | Varázstoll nem tehet csodát Az elmúlt tévéhét nem kö­tötte különösebben képernyő elé az embert. A műsorsablon megszokásában érdekkeltőbb kínálatra alig találhatott a néző. Többnyire szokványos, közepes, sőt az átlagnál is hal* ványabb játékfilmek, 'sorozat­részek, végső eredményükben alig kamatoztatható, nyilvá­nos vitára csak formálisan emlékeztető társasbeszélgeté­sek követték egymást. A szerkesztés hevenyészett voltára utalt az is, hogy pél­dául a Fele sem igaz! című népszerű vetélkedő ezúttal a szokott pénteki helyéről a kedd esti programba kevere­dett. S mintha vonzó érde­kessége, kuriozitásának hatá­sa is csökkenne. Talán taka­rékosság teszi, de azt észlel­jük, hogy a műorból eltűntek a valóban közérdeklődésre számító személyiségek, a kér­désekre választ adók újabban a rádió, tévé gárdájából ke­rülnek ki. Ennek a „belter­jességnek” alighanem gazda­sági okai lehetnek, de min­denképp a műsornézők érdek­lődésének lanyhulásához ve­zet. Pedig a műsorvezető Vá­gó István eredeti vállalkozá­sa a puszta szórakoztatáson túl is érdemes figyelmünkre; sok-sok hasznos apró ismeret­tel szolgál a játékos keretben, kár volna idő előtt elsorvasz­tásra ítélni. A hét legjelentősebbnek ígérkező programja, Baráth Lajos Varázstoll című tévé­filmje után is vegyes benyo­másokkal álltunk fel a kép­ernyő elől. Ami az írói szán­dékot illeti, csak becsüléss.el adózhatunk a szerzői mondan­dóknak. Furán fanyar legen­da, vagy mese, ami a törté­nést adja. Anyagelvű vilá­gunkban, illetve egy vállalat életében egyszercsak egy szür­kénél is szürkébb tisztviselő kezében ott terem egy varázs­toll. Igazságteremtő, mágikus ereje van, melynek hatására íelbolydul minden. A magán- és köztulajdon értékei vissza­kerülnek jogos tulajdonosaik­hoz, s ez bizony alapos zűr­zavart kelt az érdekeltekben. S ámbár a varázstoll —, mely­nek érvényességét a józan ész tagadja, de hatását tudomásul veszi — eltűnik, a belé ve­tett hit által további jószol­gálatokat tehet. Baráth Lajos jó ismerője társadalmi valónknak. Mun­kásból vált íróvá, sok tapasz­talattal érkezett el mondan­dóihoz, melyekről ebben az írásban is szólni kíván.. A közösség Csáki szalmájának dolga irritálja e művét, a problémák gubancát elrendez­ni azonban csak egy varázs­toll erejében látja. Pedig ilyen egyszerűen semmiképp nem megy, alighanem radikálisabb beavatkozás kívántatik a rend- teremtére. Kár, hogy az írói anyag borsa-ereje szétoldódott ab­ban a hosszúra eresztett lé­ben, mellyel a tévéfilm ren­dezője, Oláh Gábor nyakon- öntötte a történetet. A játék tempótlansága unalmas jele­netsorokat eredményezett, ál- mosító monotóniát, így végül a Varázstoll csak félig-med- dig váltotta be a hozzá fű­zött várakozásunkat. Pedig a szereplők. Kovács János, Ben- cze Ferenc, Dávid Ágnes, Dé- gi István, Dobos Ildikó, Sin- kovits Imre, Sütő Irén és a többiek életteli típusokat vá­zoltak fel. . Különben e hét is bővelke­dett évfordulókban, emléke­zésekben. Csütörtökön a néhány hete elhunyt író, rendező Szász Pé­terre emlékezett a műsor Szé­pek és bolondok című, 1976- os művének újravetítésével. A film gondolati gazdagsága ma is teljességében hat, méltán illeszkedik ahhoz az életmű­höz, amit Szász Péter maga mögött hagyott a Fiúk a térről, a Kapaszkodj a felle­gekbe!, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? rendezői, a Fel a fejjel!, a Gázolás, a Különös ismertető­jel, a Hannibál tanár úr, a Mese a 12 találatról, a Fűre lépni szabad forgatókönyv­írói sikereihez, eredményeihez. Szombaton A színész és a változó világ című sorozat a harmincas-negyvenes évek nagy tragikáját, Tőkés Annát idézte elénk korabeli film- archívok révén és pályatársak tisztelgő emlékezéseiben, míg vasárnap, Somlay Artúr szü­letésének 100. évfordulóján újból képernyőre került Ba­lázs Béla és Radványi Géza európai sikerű produkciója, a Valahol Európában, háború utáni filmgyártásunk első je­lentős alkotása, melyben Som­lay pályája egyik legemléke­zetesebb alakítását hagyta ránk. (b. t.) Látogatóban Lucfalván Helyesen, szépen szlovákul! Jó, hogy jön! — fogad Cserényi János, a lucfalvai szlovák nemzetiségi általános iskola igazgatója, bár most találkozunk először. ___ ? — Épp most kaptunk ti­zenötezer forintot a szlovák kongresszus éve alkalmából 3 termelőszövetkezettől, s az anyagi, erkölcsi segítség- nyújtásnak ez már a soka­dik példája részükről. Sze­retném megköszönni nekik a megye nyilvánossága előtt is. — Akkor, kérem sorolja a többi megköszönnivalót is! A nemzetiségi iskola hogyan segíti a szlovák anyanyelvi és folklórhagyományok ápo­lását? — Iskolánk nemzetiségi énekkara a közelmúltban si­keresen szerepelt több verse­nyen is. A járási, megyei út­törő-seregszemle után a terü­leti nemzetiségi találkozón első helyezett lett. Jutalmuk a nyáron kéthetes morvái ki­rándulás volt. A tudományos­technikai űttörőszemle csil­lebérci országos versenyén is­kolánk csapata harmadik he­lyezést szerzett szlovák nyelv­ből. ök a Magas-Tátrában jártak. Mindezekhez a ter­melőszövetkezet nagymér­tékben hozzájárult. Talán felesleges részletezni, hogy ezek az utak nem pusztán él­ményszerzésre . alkalmasak — bár ez sem lebecsülendő! —, de módot adnak a nyelv­gyakorlásra is. Mint ahogy a rimaszombati testvérisko­lával rendszeresen szervezett cserelátogatások is: tanulóin­kat mindig szlovák családok­nál helyezzük el. S hozzá kell tenni, a luc­falvai gyerekeknek nem is okoz gondot a szlovák nyel­ven való társalgás. Vajon, mondhatjuk "anyanyelvnek? — Kétségkívül kápnak ott­hon indíttatást, egyfajta nyelvi alapot. De nem szü­lőktől, ennél a generációnál kiesett a szlovák nyelv. A szülők „csak” szorgalmazzák. Kimutatható, hogy azok a gyerekek boldogulnak job­ban a szlovák nyelvvel, akik együtt laknak a nagymamá­val, nagyapával. Egyébként tantárgyként tanítjuk, nem anyanyelvként. Ez azt jelen­ti, hogy heti hét óra jut rá, míg ha anyanyelvként ok­tatnánk, a történelmet, föld­rajzot is e nyelven magya­ráznánk és kérnénk számon. A nyolcszáz lelket szám­láló községben már az óvo­dában kezdődik a módszeres nyelvokt’atás, azután pedig az általános iskolában gon­doskodnak a folyamatosság­ról. — Szakemberekkel nagyon- nagyon jól el vagyunk látva — magyarázza az igazgató. — A hat óvónő közül három nemzetiségi, közülük is ket­tő felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az iskolában öt szlovák szakos tanít. Az ideá­lis személyi feltételeket elő­relátó tervezésünknek kö­szönhetjük: nem egy saját nevelésű szaktanárunk van. Hozzáértők mondják, a lucfalvai gyerekek magasabb szinten beszélik a nyelvet, mint általában a falu felnőtt lakossága. S szép közép­szlovákiai akcentussal ejtik a szavakat. Százharmincki- lenc gyerekből százharminc- kettő. Heten azért nem, mert ők olyan magyar vagy cigány gyerekek, akiknek gondjaik vannak a tanulás­sal. Differenciáltan foglalkoz­nak velük is, mint ahogy a legtehetségesebb szlovák gyerekekkel­— Mit nyújt még az isko­la a szlovák kultúra ha­gyományainak ápolásában ? — Szeptembertől működik a néptánccsoport. Egyed Fer- dinándné, a Gyetváról elszár­mazott Ruzsicska kéthetente tanítja harminc gyerekünket. A tervek szerint nyáron el­látogatnak Gyetvára is, hogy tanuljanak Ruzsicska ottani csoportjától. Cserényi Jánosnak, a szlo­vák—történelem szakos igaz­gatónak órára kell mennie. Hóna alatt könyveket szo­rongatva átvág a havas ut­cán, mert a szemközti épü­letben tart órát. Összesen négy helyen tanítanak Luc­falván. De emiatt nem kese­regnek. Biztató a közeljövő: a termelőszövetkezet egy több célú épületet tervez. A művelődési ház és az integ­rált könyvtár mellett az is­kolának is jut benne hely. —veszprémi— A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetének évkönyvéről A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni inté­zete 1982-ben ünnepelte fennállásának tízéves évfordulóját. Ez alkalomból az intézeti tanács — az intézet igazgatóságá­nak kezdeményezésére — szerény, de tartalmas programot szervezett a tapasztalatok összegezésére, a tudományos és az oktatási-nevelési eredmények közzétételére. E programok fontosabb eseményeiről annak idején lapunkban szintén be­számoltunk. Ezért most csak emlékeztetőül utalunk a múlt év júniusában megrendezett tárgyi és dokumentációs kiállí­tásra, amely átfogó képet nyújtott a tízéves múltról, ezen belül az oktató-nevelő munka lényegesebb állomásairól, a főiskola belső életéről és külső kapcsolatairól. A kiállítás­sal egyidőben tudományos emlékülést tartottak. Ugyancsak az évfordulóval függ össze, hogy a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézete ebből az alkalomból évkönyvet jelentetett meg dr. Molnár Pál főis­kolai tanár szerkesztésében, a felelős kiadó dr. Lonsták László, intézetigazgató. A kiadvány bevezetőjében szólnak az évkönyv funkciójáról. Eszerint kettős feladatot szolgál. Számot ad az évtizedes oktatási-nevelési, kulturális és sport- tevékenységről, a kollégiumi munkáról, az oktatók tudomá­nyos és közéleti tevékenységéről, a végzett hallgatók mun­kába állásáról, munkahelyi előmeneteléről, az emlékezete­sebb eseményekről. De ezen túl, kicsit részletesebben fog­lalkoznak az 1981/82-es tanévvel, a jubileumi események­kel is. A kiadvány értékét emeli, hogy teljes terjedelemben közük a már említett tudományos emlékülés anyagát. Az évkönyv kiemelkedő része az a műhelykép, amely az intézet tudományos életéből ad ízelítőt. Itt tíz tanul­mányt olvashatunk. Dr. Borsodi Béla a munka szerinti el­osztás néhány időszerű kérdését elemzi hazánkban. Dr. Bacsó Klára a bér- és kereseti arányok vizsgálatának szük­ségességéről és néhány módszeréről ír a Nógrádi Szénbá­nyáknál szerzett tapasztalatok alapján. Dr. Bodnár Pál, a szervezéstudomány helyzetével és gyakorlati hasznosításá­val foglalkozik. Dr. Lonsták László a foglalkozási struk­túra területi tervezését elemzi. Paróczai Petemé a hazai fogyasztási szolgáltatások fejlődését elemzi a gazdaságirá­nyítási rendszer gyakorlatának függvényében. Lukácsy Dezső a matematikai—statisztikai módszerek alkalmazásá­nak néhány lehetőségét vázolja fel a hallgatók tanulmányi eredményének értékelésében. Király Erzsébet, Németh Zol­tán, Vajda Csaba a CPM hálótervezési módszer alkalma­zásával foglalkozik az építőipari termelésprogramozás fej­lesztésére. Farkas Éva, Kovácsné Tonhauser Ágnes, Sala­mon Zoltán a fedezeti elven alapuló dinamikus tervezési módszer alkalmazásáról ír a Romhányi Építési Kerámia­gyárban. A továbbiakba-n az ébraúlt tíz esztendő tevékenységét részletező publikációkat olvashatunk. Dr. Lonsták László és dr. Molnár Pál átfogó képet rajzol a főiskola egy évti­zedes munkájáról, ezen belül a beiskolázásról, az oktató­nevelő munka kérdéseiről, a tudományos-publikációs tevé­kenységről. A tízéves intézmény már eddig is több országos tanácskozásnak adott otthont, s rendezvényei közül külön is említésre méltó például a felszabadulásunk 30. évfordu­lója alkalmából, a szocialista vállalat témakörben, a marxizmus—leninizmus tanszékkel együtt rendezett nem­zetközi konferencia 1977-ben, a lenini tanítások örökérvé- nyűségéröl, a szocialista államról, 1979-ben pedig a Tanács- köztársaság jelentőségéről tartott ugyancsak a marxista tan­székkel közös rendezvény. Emellett rendszeresen helyt ad az intézet a Közgazdasági Társaság megyei rendezvényei­nek és a TIT városi előadói konferenciáinak. Az elmúlt tíz évben az intézet megtalálta sajátos helyét a főiskola szer­vezetében, s érzékelhetően jelen van Nógrád megye és Sal­gótarján szellemi életében. Dr. Bacskó Piroska az intézeti közművelődési törekvésekről, Szarvas Józsefné a sportélet­ről, dr. Borsodi Béla a kollégiumi munkáról ír. Végül, de nem utolsósorban az inézet dolgozóira, hall­gatóira vonatkozó tényekkel ismerkedhet meg az olvasó. Az évkönyv mind publikációdnak színvonalában, mind pe­dig a gondos szerkesztéssel hozzájárul ahhoz, hogy megyénk egyetlen felsőfokú oktatási intézményének tevékenységé­vel behatóbban megismerkedjenek az érdeklődők, s ezáltal is mind szorosabbá váljon az intézet és a megye, illetve a megyeszékhely kapcsolata. T- E. Három gyermektánccsoportot patronál a pásztói Lovász Jó­zsef Művelődési Központ, közöttük az egyik legtehetsége­sebb a Tóth Lászlóné pedagógus irányítása alá tartozó Für- jecske együttes. —kj— Műhelyek az érdeklődőknek A szabad idő értelmes el­töltését célozzák azok a mű­helyek, amelyek első ízben szombaton fogadták az érdek­lődőket Szécsényben. a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban. A több ezer fo­rint értékben felszerelt szövő-, makramé, fotó-, képzőművé­szeti és barkácsműhelyek be­rendezéséhez eszközökkel hoz­zájárult az idegenforgalmi hi-, vatal és a szécsényi háziipari szövetkezet is. A műhelyek látogatói saját elképzeléseiket valósíthatják meg, s kívánsá­gukra szakmai tanácsban ré­szesülnek a műhelyvezető szakemberektől. Az érdeklő­dők szombatonként 14—18, vasárnaponként 9—12 óra kö­zött vehetik igénybe a mű­velődési központ szabad­idős-műhelyeit. Jubiláló gyógyszerészek Három és fél ezernél több okleveles gyógyszerész végzett már Bratislavában, a Ko- mensky Egyetem gyógyszeré­szeti karán. A kar, amely tavaly emlékezett meg fenn­állásának 30. évfordulójáról, nem csak Csehszlovákia, ha­nem az NDK, Szudán, Irán, Irak, Libanon, Ciprus és to­vábbi afrikai és ázsiai orszá­gok számára nevel szakembe­reket. Gondolatok A nemzetnek kizárólag ál­lamként van joga létezni. (Wyspianski) * Azt a képességet, hogy elő­re látjuk, ami nem tetszik ne­künk, pesszimizmusnak nevez­zük. (Lippmanj * Általában ezt mondjuk:kro­kodilkönnyeket sír. Pedig a gyíknak is vannak könnyei! (Emanuel Béri) * A követ felhajíthatjuk a leve­gőbe, de attól még nem nő­nek szárnyai. (Hebbel) * Kevés ember gondolkodik gyakrabban, mint évente há­romszor-négyszer. Én azért lettem hires, mert hetenként kétszer gondolkodom. (Shaw) * A megvetéstől csak azok fél­nek, akik rászolgáltak. (La Rochefaucauld) * Elfeledkezünk arról, hogy a boldogtalanság csak a boldog­ság hiányát jelenti, nem kell feltétlenül azonnal boldogta­lanságnak lennie... Minden áron bele akarunk kövesedni a bol­dogságba, és nem tudunk mit kezdeni azzal, ami sem bol­dogság, sem boldogtalanság, hanem egy harmadik, de elke­rülhetetlen és szükséges álla­pot. (Slawomir Mrozek) * A kudarc csak azt törheti össze, aki engedte, hogy a si­ker becsapja. (Seneca) műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nem­zeti Galériát Kb. 14.00: Verbunkosok, nóták 14.40: Élő világirodalom 15.05: Kóruspódium 15.28: Nyitnikék 16.00: Népzenei Hangos Üjság 16.40: Maurice André trombitán játszik 17.05: Jelenlétünk Kuvaitban. Kiport. 17.30: Könnyűzene — hangszer- szólók. 19.15: Rendezte: Cserés Miklós dr. Fekete gyémántok H/l. 8.27: őstörténeti kutatások 8.57: Együttesek és finálék 9.44: Játsszunk a billentyűk­kel! 10.05: MR 10—14 10.35: Verdi: Don Carlos — Er­zsébet áriája a IV. felvo­násból 10.47: Híres előadóművészek fel­vételeiből 11.40: Védett férfiak XXIV/20. rés?.. 12.15: Törvénykönyv , ' 20.40: Szintézis 21.10: öt évszázad muzsikájából 22.30: Dave Grusin dzsesszegyüt- tese játszik 22.50: Akitől tanultam 23.00: Zenekari muzsika 0.10: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.65: Negyedóra háromnegyed ütemben 8.35: Társalgó 4 NÓGRÁD - 1983. március 1« kedd 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Disputa 18.35: Hét bagoly. Krúdy Gyula regényét rádióra alkalmaz­ta: Rácz György. 19.01: Bemutatjuk új felvételein­ket 19.25: Ütban az anarchizmus felé 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: A Rádió Dalszínháza 22.38: Népdalok 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsor­ismertetés. 17.05: Döntött a bí­róság. Sorsok és forintok. Dr. Ti- már László előadása. 17.10: Fia­talok zenés találkozója. Szer­keszti: Bély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak-magyarorszá­gi krónika (Miskolc megyei vá­ros Tanácsa javaslatot hallgatott meg Miskolc és településcso­portja általános rendezési terv- koncepciója j (Sva hagyására. — Megemlékezés az MHSZ Borsod megyei vezetőségénél a szövet­ség megalakulásának 35. évfor­dulója alkalmából.). 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé: Környezetis­meret (ált. isk, 1. oszt.) 8.25: Fizikai kísérletek 8.35: Idesüss! (ism.) 9.00: Kémia (ált. isk. 7. észt.) 9.25: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 9.40: Csata fekete-fehérben. (ism.) 10.00: Fizika (ált. isk. 8. észt.) 10.30: Deltácska 10.50: Képújság 14.25: Környezetismeret (ált. isk. 1. oszt.) (ism.) 14.40: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) (ism.) 14.55: Deltácska (ism.) 15.15: Kémia (ált. isk. 7. oszt.) 15.40: Firkái kísérletek 1. (ism.) 15.50: Napköziseknek (ism.) 16.25: Hírek 16.30: Bodrossy Félix emlékére. 17.20: Kuckó (ism.) 17.50: Képújság 17.55: A zongoránál: Kékesi János 18.25; Reklám 18.30: Dél-alföldi krónika. 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Az Onedin család 10/9. rész: Hazárdjáték. 20.50: Stúdió ’83. 21.50: Tv-híradó 3. 22.00: Magyar műhely. Doku­mentumfilm. 22.25: Matematika mindenkinek (Ism.) 2. MŰSOR: 20.00: Richard Hamilton. Angol képzőművészeti film., 20.25: Loverboy. 20.43: Tv-híradó 2. 21.05: A teszt. Magyarul beszélő NSZK tévéfilm. 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.00: Sportrevü 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A tücsök halála 21.557 A7. automatizálás útján 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Hangverseny Loumyból 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 18.30: Fiatalok tv-klubja 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tvéklubja 2. rész 21.30: Időszerű események 22.00: Irodalmi revü. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től: Egy trombitás Szocsibaa. Színes zenés szovjet film. Há­romnegyed 6-tól: Pokoli torony I—II. (14). Színes amerikai ka­tasztrófafilm., — Kohász: A 34- es gyors. Színes, szinkronizált szovjet katasztrófafilm. — Tar­ján vendéglő: A birodalom visz- szavág. Színes, szinkronizált, amerikai fantasztikus kaland- film. — BalassagyaVrúati Ma­dách: Kilenctől ötig <l4K Szí­nes, szinkronizált ans erikái lilmvígjáték. — Nag-ybáfcunyi Pe­tőfi: Tündér Lala. Színes ma­gyar film. — Pásztói Mátra: Éj­szaka külsőben (iß). Özínes fran­cia film. — Kétség: Bfotkio Bil­ly. Színes, szinkronizált ameri­kai film. — Kistercnyci Petőfi: Szerelmeim. (14). Színes olasz film. — Jobbágyi: Az elnök el­rablása (16). Színes, szinkroni­zált kanadai film.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom