Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-04 / 53. szám

JÖTT, LÁTOTT ÉS GYŐZÖTT? Beszélgetések az iskolai demokratizmusról Homokterenyén „Nem mondhatom, hogy könnyű témához nyúlt” — jegyzi meg Csikó isivan Be­ta homoklerenyei tanácselnök. Meglep ez a megjegyzés© — hiszen eddig csak őszinte elis­meréssel szólt az iskolaigazga­tó személyéről, eredményes vezetői munkájáról. Például: — bár „fentről” jött, a megyei művelődési osztályon töltött évek után sem szakadt el az iskolai hétköznapoktól. sőt csak hasznosultak az irányí­tásban szerzett tapasztalatai. Határozott elképzelései van­nak, jó vele együttműködni. Fő célja — és erről meg tudja győzni az állami és mozgalmi vezetőket, a megvalósításban segítőtársakat szerez , hogv a homokterenyel iskolások semmiféle hátrányban ne le­gyenek a nagyobb települése­ken élő társaikkal szemben. A fejlődés szembeszökő. Az igazgató komoly követelménye­ket támaszt a pedagógusokkal szemben — de esd úgy teszi, hogy riem kér lehetetlent, min­dig mindent megbeszél azzal, akire tartozik, akinek a véle­ménye nélkül nem lenne reá­lis a döntés. No de akkor miért nehéz té­ma a demokratizmusról ér­deklődni a homokterenyel kör­zeti iskolában, ahol három éve igazgató Pál Gyula? Talán mert maga a fogalom: iskolai demokratizmus — oly nehezen megfogható. Van, aki még manapság is keveri a libera­lizmussal, van aki számára a szigorral, a követeléssel, a komolyan vett munkaerkölecsel nem könnyen egyeztethető... xxxxxxxx — Hogy milyen a vezetői stílusom? Őszintén eegmen- clom, még nem gondolkodtam ezen. Igaz, hogy írtam egy pályázatot a körzeti általános iskola vezetési struktúrájáról, de akkor sem hiszem, hogy én volnék az illetékes erre vá­laszt adni... — tér ki Pál Gyu­la, — Ami számomra psásapa­tikus: ha a vezető érzékeli * problémákat, ha ven benn« egy bizonyos fokú, wean eltúl­zott közvetlenség. Amit nekem mindig sikerült betartani: nem szabad azonnal intézked­ni, mielőtt az okokat föl nem tárta az ember. Azaz s prob­lémaérzékenység párosuljon a körültekintéssel. A szigorú­ságról: azt hiszem, csak olyat kérek a kollégáktól, ami embe­rileg, pedagógiailag elvárható, lehetséges. A munkaintenzi­tásban, az igényességben min­denki a képességeihez és le­hetőségeihez képest a legtöb­bet nyújtsa — ez nem hinném, hogy túl szigorú vagy antide­mokratikus lenne... Örülök ne­ki hogy nem kibúvókon, ment­ségeken törik a fejüket, hanem merik mondani: egész éjszaka virraaztottak a gyerekkel, nem megy a« első óra, szívesen „be­ugrók" helyettük. De késedel­mes órakezdésekért már nem kell szólni senkinek. A három év alatt összesen egy szóbe­li figyelmeztetést adtam fe­gyelmi büntetésként. Látszólag nem tartozik 8 té­mához — pedig mennyire szo­rosan kapcsolódik! — amit a pedagógusok megbecsüléséről megfogalmaz. — Meddő dolognak érzem sírni -azon megbecsülnek-e bennünket, pedagógusokat, vagy sem. Tisztességgel kell dolgozni — a szülő a legdrá­gábbat bízta ránk... A lezser, a képességek szintje alatt vég­zett nevelés ezért megenged­hetetlen. A kollégák szerin­tem elfogadják ezt a néze­tet. Egyébként a tantestület­ben jó a légkör — a hosszú szünetben, az órák után jut idd beszélgetésre, vannak mun­kaidőn túli baráti összejövete­lek, késhegyremenő, de jó­ízű viták. Ami a döntések de­mokratizmusát illeti: ha a megbeszélések során nem bukkant fel megvitatásra szo­ruló ellenvélemény, ha a har­minc pedagógus közül ceak ketten-hárma» morognak va­lami miatt, a többiek elfogad­ják, szükségesnek látják, ter­mészetesen nem vonom viez- sza. Ami magától értődő: egyes feladatokról nincs helye vitának! — Több változást vezetett be a három év alatt. Ez nem okozott súrlódásokat? — Volt olyan intézkedésem, ami első hallásra nem tet­szett több kollégának, ez biz­tos. A gyermekek érdekét he- betyevtem előtérbe, amikor megszűntettem a hatodik-he­tedik órára tett szakköröket, foglalkozásokat. Az a véle­ményem, hogy a* igazi sza­bad időben, a délelőtti órákat egy kir»t már kipihenve, kö­tetlenül szabad csak tartani ilyet. Ne érezze a gyerek meg­hosszabbított tanításnak, fé- lig-meddig kényszernek a dol­got. És bevált, olyannyira, hogy a kollégák is elmondták: egészen más a légköre ezek­nek a foglalkozásoknak, na­gyobb örömmel csinálják a tanulók és ők maguk is, — Milyen beleszólásuk van az iskolai munkaterv kiala­kításába a munkaközösség- vezetőknek ? — Nem szeretem itt ezt a beleszólás szót! Nem beleszó­lási joguift van, hanem cselek­vési! Teljes felelősséggel át kell gondolni, szakmailag mi valósítható meg, miben kell előrelépni, melyek a buktatók. Csak együttgondolkodással, közös tervezéssel tudjuk a zök­kenőket elkerülni, csökkente­ni. Bizalmat kell adni az em­bereknek — csak úgy lehet követelni. — A körzeti szerep, a mát- ranováki tagiskola irányítása nem érzékeny terület a de­mokratizmusban ? — Kezdetben voltak kisebb feszültségek. A lezser, pedagó­guscentrikus iskolai módszer ellenzése, a munkafegyelem erősítése miatt nehezteltek rán eleinte d« ej ma mát nem jellemző, A döntésekben min­den egység vezetője részt vesz — a megvalósításból az ellenőrzésből is ki kell venni a résaét mindenkinek. Idén a munkatervi feladatokat a személy szerinti felelősségre lebontva jelöltük meg, (Belelapozva ebbe a paksa- métába, igen szimpatikus ez a módszer — az őszinteségen, a kritikus, jobbító szándékon alapul és mellébeszélés nél­kül. konkrétan fogalmaz,) Szalai Pálné tanítónő, az iskola szakszervezeti titkára nemrégiben a járási szakszer­vezeti bizottság előtt tartott beszámolót. Sokan meglepőd­tek, talán dicsekvésnek érez­ték, hogv a hangulatról, mun- kakedvrő! szinte csak jót mon­dott. Nem mindenütt van így... — Mindent közösen mea tu­dunk beszélni — sajátunknak érethetjük a döntést, ess a leg­fontosabb. „Meggyőzni, felgyújtani szeretném a pedagógusokat, nem beléjük sulykolni, mit kell ettnálniuk" fogalma­zott Pél Gyula. Ee lenne a ..titte«*"? G. Kiss Magdolna Uljanov-múzeum Moszkvában, a Monyezsnaja utca 13. szám alatt — abban a lakásban, ahol 1919—1935 között Lenin idősebb nővére, A. I. Uljanov-Jelizareva élt, múzeum nyílt. Lenin ma­ga is gyakran járt ide a pi­henés óráit rokoni, baráti elv­társi körben eltölteni. A lakást most eredeti állapotában állí­tották helyre. A V. I. Lenin nevét viselő központi múzeum rostüuriitorRl ős építészei ala­posan tanulmányozták a 20-as évekre vonatkozó dokumentu­mokat és vigozaem lék «Régeket. A látogatók megismerkednek az Uljanov család életére vo­natkozó anyagokkal, dokumen­tumokkal Kéziratokból fény­képek és levelek alapján kö­vethetjük nyomon Lenin nő­vérének a nagy októbert kö­vető párt- és irodalmi tevé­kenységét, a lenini eszmék ter­jesztése és az ifjúság kommu- nista nevelése terén kifejtett munkásságát. A múzeum anya­gait a „Lenin Moszkvában” című kiállítás egészíti ki Agrárfilmszem’e lesz Szécsényben A megyei tanács mezőgazda­sági ég élelmezésügyi osztá­lya, a TE3ZÖV, valamint a Magyal Agrártudományi Egye­sület megyei szervezete rende­zésében március hetedikén ag­rárfilmszemle nyílik Szécsény­ben. A művelődési házban a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium megbízásá­ból készített, tavaly elkészült szakfilmek javát láthatják az érdeklődök. 0TELÄGAZÄS A pályaválasztás nem magánügy — Az én vonzódásom az építőipar iránt régen kez­dődött. Apu művezető a CSÖSZER-nél, elvitt a válla­latához, megmutatta a mű­helyeket. Apu szereti a mun­káját örómfnel vette a család az elhatározásomat, hogy a Madách Imre építőipari szak- középiskolába jelentkezem. Tervező szeretnék lenni. Ha nem sikerül az egyetemi vagy főiskolai felvételim, akkor az érettségi után technikusi vég­zettséget szerzek, erre van le­hetőség a Madáchban. Huszár Anikó a salgótarjá­ni Gagarin Általános Iskola végzős tanulója'határozott el­képzelésekkel, pontos informá­ciókkal áll az első pályavá­lasztás előtt. Illetve már nem előtte áll, hisz választott, mely irányban képezi tovább ma­gát. A szakközépiskola elvég­zése után egy újabb- kérdésre kell választ adnia: tervező- mérnök vagy technikus? A tizennégy éves még in- káb gyerek, mint felnőtt, mé­gis olyan fontos kérdésben kell döntenie, mint élete to­vábbi alakulása. A felelősség- teljes elhatározás megkönnyí­tését, a tévedés lehetőségének csökkent ését csak a gyerek- szülő-pedagógus együttmű­ködése, és a döntés megfele­lő előkészítése biztosíthatja. — Talán kicsit messziről indulok, hisz a mai nyolca­dikosok pályaválasztásának megítélésekor a harmadik­negyedik osztályhoz kanyaro­dok vissza. Már alsó tagozat­ban elkezdődik a felkészítés, Arra törekszünk, hogy a gye­rekek minél több szak­mát, foglalkozást megismer­jenek, hogy később könnyebb legyen választaniuk — Zá- vorszky István, a Gagarin Ál­talános Iskola igazgatója az intézményben folyó pályaori­entációs munka bemutatását e szavakkal kezdi. — Ismere­teiket negyedik osztályban pályaválassztási vetélkedőn mérik össze, így mi is képet kapunk, meddig jutottunk el a lehetőségek megismertetésé­ben. Hetedikben, amikor már közvetlenül a döntés előtt áll­nak, újra vetélkednek. — Amióta beindult az „Egy család egy őrs” mozgalom, a szülök e téren is többet segí­tenek. Üzemlátogatásra csak a felsősöket vihetnénk, az apukák, anyukák közreműkö­désével azonban a kicsik is több közvetlen tapasztalatot szerezhetnek a munkáról, a munkahelyekről — veszi át a szót dr. Kun Andrásné igaz­gatóhelyettes, pályaválasztási felelős. — A leendő élethiva­tás eldöntésekor egyébként is a szülőknek van a legnagyobb szavuk, mivel a legnagyobb hatást gyakorolják a gyere­kekre. De nehogy saját meg­valósulatlan álmukat erősza­kolják rá, igyekszünk hatni a szülőkre. A szülők akadémiá­ja és a szülői értekezletek ke­retében gyakran visszatérünk a pályaválasztás kérdésére. A gyakorlat végül is az, hogy a gyerekek és a szülő elképzelé­se egybeesik, s a tőlünk to­vábbtanulóknak csak egészen kis százalékát nem veszik fel a jelentkezési lapon megje­lölt iskolába, azaz általában helyes a közösen kialakított döntés. Balogh Róbert kezét térde közé szorítja, kissé megszep­penve beszél elképzeléseiről: — Én vízvezeték-szerelő sze­retnék lenni. Ez a szak­ma akkor tetszett meg, amikor a szakmunkáskép­zőben jártunk és megnéz­tük a tanműhelyeket. Ha erre a szakmára nem vesznek fel, akkor központifűtés-szere­lő leszek. A kettő sokban ha­sonlít egymásra. — A szüleidnek tetszik a választásod? — Igen, megbeszéltük. Apn az acélgyárban dolgozik,' de ott nagyon meleg van. Oda nem megyek. A pályaválasztás nem ma­gánügy, jóllehet az egyen bol­dogulása függ tőle. A társa­dalom fejlődése megkívánja, ott és annyi szakember áll­jon rendelkezésre, ahol és amennyi szükséges, s ez visz- szahat az egyén életének ked­vező alakulására is. Fontos, tehát, hogy a különböző kö­zépiskolai típusokban megfe­lelő számú fiatal tanuljon. — Tanulóink negyven­negyvenöt százaléka gimnázi­umban folytatja tanulmánya­it, harmincöt százalékuk szak­középiskolában, húsz százalék szakmunkásképzőben. Évek óta jellemző ez az eloszlás. Az angol tagozatos osztályunk­nak a fele a Bolyai gimnázi­umban folytatja tanulmányait. Csak, a gimnáziumba jelent­kezők jelentős része lány, mint ahogy a diplomát szer­zők nagy hányada is nő. A jövőben több fiút szeretnénk a gimnázium felé orientálni — mondja dr.. Kun Andrásné. — Elektromérnök szeretnék lenni. Az üveggyárban tetszett meg, ahol megnéztük a gyár­tósor elektromos irányító- berendezését. A papám tech­nológus, most a paksi atom­erőműnél dolgozik, ő is he­lyesli az elhatározásom. A Bolyai gimnáziumba jelent­kezem, aztán pedig a műsza­ki egyetemre — magyarázza Vasas József, amikor diák­társai után tőle kérdezzük, mit írt a jelentkezési lapjá­ra. — Ha nem sikerül az egye­tem, ekkor sincs baj. Sok szakmát csak az érettségi után lehet tanulni, maid választok egy ilyet. Lehetek elektromű­szerész, tévészerelő, vagy va­lami ilyesmi. (V. E.) HAZAI TÁJAKON A gyöngyösi Orczy-kastély Az Orczy-kastély Gyöngyös városának illusztris pontján fekszik, s mindazok, akik a Mátrába igyekeznek, óhatat­lanul elhaladnak »ellette, és megcsodálják barokk-klasszi. cista szépségeit. A kastély mai formáját a XVIII, században épült barokk palota átépítése után nyerte el. A klasszicista épület négy- szögletes alaprajzú. Bekerített park veszi körül, a Kossuth utcai homlokzathoz csatlakoz­nak a falazott mellvédek vas­kerítései, mindkét - oldalon egy-egy oroszlános kapuval. A kastély tervezőépítője minden valószínűség szerint Zoíalh Lőrinc lehettt, Orczy Lőrincnek, a költőnek az uno­kája. A barokk kastély első tulaj­donosa, Orczy István Heves megye főispánja volt. A króni­kák szerint 1708-ban házcsere­ügyletet bonyolított le II. Rá­kóczi Ferenc fejedelemmel, 1717-ben pedig Thököly Imre gyöngyösi birtokainak egy ré­szét is megszerezte 2000 fo­rintért. Azt a telket, amelyen ma a kastély áll, tisztelete jeléül a gyöngyösi tanács ajándékozta Orczynak. Ez a „férfiispotály templomon túli országút men­tén fekvő terület" 1742-ben még üresen állt. Bél Mátyás sem említi, hogy létezett volna már az Orczy-kastély a város hatá­rán túl. Viszont megemlíti, hogy ott állt már két majorsá- gl épület, Orczy István és Gras- salkovich Antal tulajdonában egymás szomszédságában. Va­lószínűleg ezen épületek egyi­kéből építették ki az első ba­rokk stílusú kastélyt, 1750 tá­ján. A későbbi klasszicista kastély építési terve is dátum és aláírás nélkül maradt meg, mert a hozzácsatolt Iratok el­vesztek. A két kapu oroszlánjait üThr Ferenc morvái származású pes­ti szobrász készítette. Az utcai vaskerítést a hagyomány sze­rint a napóleoni háborúkban zsákmányolt puskacsövekből építették a falba. A korabeli kastélyhoz díszes gazdasági épületek is csatlakoztak, közü­lük ma már csupán égj» áll. Orczy Lőrinc birtokét előbb Orczy Anna, majd házassága révén gróf Szapáry József örö­költe. Tőle került Wildburg Arturné tulajdonába, akitől 1030-bun a város megvásárol­ta. A kastély 1945-ben Iparltami- ló-iskolu lett, majd 1957-től itt rendezték be a Mátra Múze­umot. Szémann Béla műsor KOSSUTH RADIO: 8,1? i Kubai barlangokban. 8,:17! Kát szerenád 0.33: Kicsi, kocsi ín.öj: Az omnibusztól a metróig. — 2. rész 10,35! Aroelihez lo.to; Dzsasszarchlvum íi.oo; Gondolat 11.45: Fúvószene 12,45: Hét véül panoráma 14.02; a XVIII. század a felvilá­gosodás kora Is,52! Hófehérke és a hét törpe 15,05: ílévknlauz 15.33: Külföldről érkezett li-ni); ftlt üzen a Rádió? 10.33! Honthy Hanna éneke! 17,05! Muszorgszkij—Horowitz: Egy kiállítás képei 17,35; Híres piacok IS.00: Hernádi Judit éneke! 10.15: Hambuch Gézát, a Ma- gyarországl Németek Demokratikus Szövetségé­nek főtitkárát Kerner Lőrinc mutatja be. 1*.SS: Kapcsoljuk a Zene­akadémia nagytermét 22.3*; Kapcsoljuk a 3S-as stúdiót 28.3*: Operaárlék 0.1*; Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: Dőry József nótákat énekel, 8.35: slágermúzeum 9.3«: Felejtsd el Európát 10.0®; Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12,40: Népi muzsika 18.15: A Qyermekrédió új Mnel felvételeiből 13.30: A zene titka 15.45: Rod Stewart felvételeiből 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Pophullám 19.40: Nótakedveiöknek 20.33: Embermesék 21.35: Ritmus! 22,051 Moinár Júlia és Domahidy László nótákat énekei 22.30: igen is, nem, ia 23.20: Kellemes pihenést! MISKOLCI STÜniÚ: Hon: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17,05: Péntek este Eaxak- Mjiayarorszógsai. (A tartalomból: A kávéfCSzéstől a kávéfőző gépig — ül biztosítási formákról — Kiket fogad a miskolci gyermekrehabi- litleiés központ — Programok a hét végére). Szerkesztő; Jakab Má­ria. — 10.00: Észak-magyar országi krónika. — 18.33—18,30: Lap- és műsoreiőzetes. NÓGRÁD — 1983. március 4., péntek MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) ' 8.05: iskolatévé; Történelem (ált. isk. 7. észt.) 8.25: Oroszul beszélünk. 3.35: Orosz nyelv (ált. isk. 5. észt.) 0.00: Környezetismeret (ált. isk. 4. észt.) 9.8S: Magyar irodalom (ált. lak. alsó tagozat) l«.20: Deltácska 10,4*1 Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—0. oszt.) 11.00: Képújság 13.45: iskolatévé: Deitácska (ism.) 14.05: Rajz- és műalkotás-elemzés (iám.) 14.35: Magyar irodalom (ism.) 14,35: orosz nyelv (ism.) 13.05: Osztályfőnöki óra (Ism.) 15,25: Történelem (ism.) 15.55: Hírek 16.00; Felelet Déry Tiber regé­nyének tévéfilmváltozata. 8/4. rész. (ism.) I7.3*i Vendégeink voltak. Riport- film. 17.40: Képújság 17.43: öt perc meteorológia 17,50: Reklám 17,55: Kereaztkérdés. 18.30: Egy ősi mesterség, 200 éves a diósgyőri papír. J9.00: Reklám 19.10: Tévéterna 10.15: Esti mese. 10.30: Tv-híradó 20.00: petrocelli. Magyarul be­szélő amerikai bűnügyi tévéfilmsorozat. Tükröm, tükröm, mondd meg nékem. 20,43: ötletmeoes. 22.05: Tv-híradó 3. 22.15; Mai svájci filmművészet. Hogyan csináljunk svájcit? 2. MŰSOR: 20.00: Steps Quintat. A pori jazz 1982. fesztiválon. 20.30: a táblaképek restaurálása. Francia rövidfilm 20.43: Tv-hiradó 2. 21.05: A Budapesten túli ország. 21.501 Reklám 21.55: a gépek kora. Magyarul beszélő kanadai film. 22.25: Jam©« Lost Londonban. NSZK zenés film. 23.55: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 18.0*: Bratislava! magazin 18.15: A tenger titkai. 4. rész. (Ism,) 18.40: Dokumentumműsor 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A maláji tigris. 4, rész 21.00: Szórakoztató vetélkedóműzor 21.40: Pótervári könyvtár 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Tudásom és képességeim szerint 23.55: Hírek 2. műsor: ts.40: Az ör«g bánya titka 4. rósz , 19.10: Taranovka—-Szokolovo. 19.30; Szamovár mellett. 0. rész. (Ism.) 20.00; A szép dragonyos esetei. (Ism.) 21.30; időszerű események 22.00: Turgenyev: Egy hónap tak. Színes, szinkronizált plasz ka« falun. landíilm. — Pásztói Mátra: A pi­lóta felesége, színes, szinkroni- MOZIMÜSOR: zált francia film. — Rétsági Ke­Salgotarjáni November 7.: Fél resztapa, 1—H. (16). Színes, szink- 3-tól ISKOLÁM OZL (Bérletes elő- ronizált USA bűnügyi film. Meg­adás). Koncert a fűtőtesten. Szí- mozi: ördögmalom. — szécsónyi nes rajz- és bábíllm-mesesorozat. Rákóczi: Viadukt. Színes magyar Háromnegyed 0 és 8,tói: sórté.s. —amirikai—NSZK-beli filmdráma. VaszilH Sukáin novellái nyomán — Érsekvadkerts ősszel a tenger­készült szines magyar film. Este nél (14). Színes, szinkronizált szov- 10-től FILMMÚZEUM (csak bérié- jet film. — Nagyióc; £n ás Cat«, leseknek!) — Balassagyarmati rina (14). Színes, szinkronizált Madách: Akit Bulldózernek hív. olasz filmvlgjáték. 32.15; Hogyan csináljunk svájcit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom