Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-04 / 53. szám

\ 0 O VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD AZ MSZMP .NOGR-ÁD MEGY EIÄ8IZ O TTS Á GA ÉS A MEGYEI T A N ÁCS LAPJA *■ XXXIX. ÉVF., 53. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. MÁRCIUS 4., PÉNTEK A KORMÁNY TÁRGYALTA Gyorsítani kell a vízminőség védelmét A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén további intézkedé­seket határozott el a Balaton vízminősegének javítására, a térség természeti értékeinek és üdülőjellegének fokozott védelmére. A határozat elő­írja többek között, hogy meg kell gyorsítani a vízminőség védelmét, ennek keretében a part menti települések higié­niájának javítását szolgáló beruházásokat. Ezzel együtt a balatoni üdülőkörzet meg­határozott településein a túlterhelés csökkentése cél­jából átmenetileg meg kell tiltani a belterület növelését, újabb üdülők, szállodák, kempingek, hétvégi pihenés­re — a zárt kertekben gáz- dasági célokra — szolgáló épületek létesítését, vagy bővítését, valamint új zárt kertek kijelölését. A kor­mány kötelezte az építésügyi és városfejlesztési minisz­tert, továbbá az illetékes fő­hatóságok és tanácsok veze­tőit, hogy gondoskodjanak a határozat végrehajtásáról. A Minisztertanács tájé- . koztatást kapott az Állami Ifjúsági Bizottság elnökétől az Iskolatelevízió és Iskola­rádió tevékenységéről, és el­ismerését fejezte ki azok ed­dig végzett munkájáért. Tovább korszerűsödik a Mátra és a Bükk Intéző bizottsági ülés Salgótarjánban Tegnap a Salgótarján mel­letti Eresztvényben, a Salgóvár közelségében, ülést tartott a Mátra—Bükki Intéző Bizottság elnöksége. /Kz ország egyik leg­szebb és legnagyobb kiterjedé­sű természetvédelmi területek­kel tarkított és óvott táján egy 1971-es kormányhatározat alap­ján fogtak össze Borsod-Aba- új-Zemplén, Heves és Nógrád megye illetékesei a térség táj­képi, állat-, növény-, és ás­ványtani. valamint történelmi értékeinek fokozott megóvásá­hoz, az idegenforgalom fellen­dítését célzó turisztikai és egyéb jellegű munkák tervsze­rű, folyamatos végzésére. A teg­napi, a múlt év tevékenységét mérlegre tevő, s az idei esz­tendő feladatait számba yevő megbeszélésen — Molnár Ká­roly nyugalmazott miniszter- helyettes az intéző bizottság el­nöke, Domán Imre, a szervezet főtitkára, valamint az érintett megyék tanácsának elnökhe­lyettesei részvételével, meg­tárgyalták és elfogadták az idei évre szánt fejlesztési ter­vet. Az intéző bizottság 1982-ben csaknem het­venkétmillió forintot köl­tött a mátra—bükki térség fej­lesztésére. A tanácsok, az Or­szágos Idegenforgalmi Hivatal, az idegenforgalmi alap, a pá­lyázatok alapján, s más pénz­ügyi források segítségével eb­ben az évben csaknem ‘ugyan­ennyi pénzt tudnak e célra for­dítani. A múlt esztendő eredmé­nyesnek könyvelhető el, hi­szen sikerült megoldani Párád és környékének hulladékmen­tesítését, szemétlerakóhelyek építését, felújították a közked­velt mátrai kisvasutat, s csak­nem tizenegymilliós költséggel láttak hozzá Szilvásvárad víz- és csatornahálózatának korsze­rűsítéséhez. Tovább bővült a gyöngyösi strand, a kékestetői téli sportközpont és több mint 1,2 millió forintot költöttek a mályi-tavi Vitorlás- és vízi- sportbázis kialakítására. Je­lentős pénz befektetésével folytatták a szilvásváradi üdü­lőterület, a galyatetői sport- centrum, az egerszalóki ter­málterület, Bükkszék, valamint Mátraszentimre szennyvíz- elvezetési gondjainak megoldá­sát célzó tervek kivitelezését. Mindezek mellett az intéző bizottság gondot fordított a feldebrői műemléki templom környékének, Eger műemléki v-á rosrészének pa rkosílására, gépkocsiparkolók kialakítására, utak építésére. Kékestetőn pe­dig gondoskodtak az erózióvé­delemről is. Sokat segítettek a mátraszentlászlói, az egri, a bánkúti és a miskolc-szentpé- terkapui sportcentrumok kivi­telezésében, az egri vár feltáró munkáiban és az üdülőterületek egészségügyi ellátásának javí­tásában is. 1983-ban a központi fejlesz­tési alapból — csaknem hat­millió forint értékben — Pász­tó és Egerszalók infrastruktú­rájának fejlesztéséhez járulnak hozzá. Környezet- és tájvédel­mi, parkosítási és terület-előké­szítési munkákat kezdenek meg Egerben, Szilvásváradon, Szarvaskőn, Gyöngyösön és Kápolnán. Jut pénz a pásztói autóparkoló és a nagyközségi műemlék .templom kivitelezé­sére, illetőleg felújítására is. A Mátra—Bükki Intéző Bi­zottság a lehetőségeihez képest ebben is tovább gyarapítja, óv­ja, szépíti hazánk északi táj- részét. Ifjúsági zenei napok kezdődtek A salgótarjáni ifjúsági ze­A Kórusok Országos Taná­csának megyei szervezete és a Salgótarjáni városi Tanács művelődésügyi osztályának szervezésében csütörtökön ifjúsági zenei napok kezdőd­tek a megyeszékhelyen. Az eseménysorozatot, mely már­cius 27-én ér véget, dr. Kun András, a Salgótarjáni vá­rosi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. A nyitó hangversenyen négy együttes lépett fel a Salgótarjáni Állami Zeneis­kolában. Fodor Sándor ve­zényletével bemutatkozott a salgótarjáni intézmény ka- rancskeszi tagiskolájának ka­marazenekara, a fogadó is­kola „Ifjú zenebarát” kama­razenekara, valamint a ze­neiskola és a helybeli Nóg­rádi Sándor úttörőház közös vonós- és fúvószenekara, Vi­rág László, illetve Torják Vilmos dirigálásával. A be­mutatkozó együttesek pro­dukcióit szakmai zsűri érté­kelte dr. Pataky Istvánná, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, Csetényi Gyula fuvolaművész, főiskolai ta­nár és Antal Gábor, a KISZ megyei szervezete munkatár­sának személyében. A salgótarjáni ifjúsági ze­nei napokat kétévenként ren­dezik meg azzal a céllal, hogy elősegítsék a zenei nevelés színvonalának emelkedését. Illetve bemutatkozási lehe­tőséget teremtsenek a műkö­dő zenekaroknak, énekka­roknak. Idén a versenyt ösz- szekötötték a rádióval közö­sen hirdetett Éneklő ifjúság mozgalom eseményeivel. A zenei napok további programjait javarészben a Beszterce-lakótelepen, az ot­tani általános iskolában tart­ják. Március 12-én a megye zeneiskolásai még a salgótar­jáni zeneiskolában adnak számot hegedülési tudomá­nyukból, később azonban már a lakótelepi iskolában zajlanak az események. A középiskolások kórusai már­cius 18-án, a kisdobosoké és az úttörőké március 21-én lépnek közönség elé. Vala­mennyi öntevékeny művé­szeti együttes a megyeszék­hely intézményeit képviseli. nei napok záróhangverse­nyét március 27-én tartják a városi sportcsarnokban az általános és középiskolás kó­rusok gálájával. A salgótarjáni zeneisko­lában tegnap megtartott hangversenyen egy-egy vo­nós- és fúvószenekar jutott tovább az áprilisi országos versenyre. * A zsűri a produkciók alapján a zeneiskola és az úttörőház vonós- zenekarát arany, fúvószenekarát ezüst fokozatú minősítésre tartot­ta érdemesnek. Ugyancsak ezüst fokozatot ért el az Ifjú Zenebarát együttes is, míg a fejlődőképes karaneskeszi kamarazenekar dicsé­retben részesült. A döntnökök az országos fesztiválra a vonós- és fúvószenekart javasolták. Csehszlovák űrkutatási Csehszlovákiában szerdán megemlékeztek annak ötödik évfordulójáról, hogy az ország első kozmonautája, Vladimir Remek 1978. március 2-án a Szojuz—28. szovjet űrhajón megkezdte csaknem egyhetes űrutazását, amely egyúttal a Szovjetunió és az Interkoz- mosz-program valamely másik tagországa egy-egy űrhajósá­nak legelső páro's nemzetközi kozmikus repülése volt. Vladimir Remek az évfor­duló előtt- Prágában tartott sajtóértekezletén rámutatott, hogy az ő világűrbeli útja óta eltelt öt évben a pilótával végrehajtott űrrepülések sok további figyelemreméltó ered­ményt hoztak, s ezekhez a szovjet űrhajósokon kívül hoz­zájárultak az Interkozmosz- program keretében a testvéri szocialista országok tudósai és kozmonautái is. Mint a sajtótájékoztatón kö­zölték, Csehszlovákia változat­lanul tevékenyen részt vesz a szocialista országok sok­irányú űrkutatási együttmű­\ Salgótarjáni Ruhagyárban a tavalyinál több árut szállítanak. Összesen 83 millió fo­rint értékű árut adnak át az idén. főleg NSZK-beli és osztrák partnereiknek. Ké­pünkön: Forgács Gyula, a mintakészítő csoport vezetője meózza a külföldre szánt modelleket, az alkalmi manökenek Ivanics Tünde cs Varga Andrea mintakészítők. — kulcsár — Kisvállalkozók tanácskozása a kamarában A Magyar Kereskedelmi Ka­mara kisvállalkozói tagozatá­nak — egy évvel a megalaku­lás után — csaknem másfél . száz gazdasági munkaközösség, kisszövetkezet, polgári jogi tár­saság a tagja. Az induláskor ki­tűzött célokat fő vonalakban megvalósították: a legalapve­tőbb jogszabályokról konzultá­ciókat szerveztek, előadást tar­tottak a gazdálkodás fontosabb kérdéseiről, a jövedelem- és munkaerő-gazdálkodásról. A kamarai szervezet felmérést végzett a tagozat munkájában részt vevők között. A válaszok­ból kitűnt, hogy az új vállal­kozási formák között viszony­lag kevés az árutermelő kis­vállalkozás, főleg a szellemi szolgáltatások területén mű­ködnek. A résztvevők többsége régi munkahelyét fenntartja, cáfolva ezzel azt az előzetes aggodalmat, hogy a kisvállal­kozások a vállalatoknál nagy­számú dolgozó kilépését idézik elő. A tanácskozáson többen el­mondták, hogy a kisvállalkozá­sok működési feltételeit szabá­lyozó rendeletek jók, mégis nemegyszer hátrányos megkü­lönböztetést éreznek, különösen anyag- és gépbeszerzéskor. Ja­vasolták, hogy a kisvállalko­zások számára teremtsenek le­hetőséget leselejtezett vagy alacsony értékű gépek, beren­dezések közvetlen beszerzésére. évforduló ködésében. Tudósai az utóbbi öt év legnagyobb, a szovjet szakemberekkel közösen elért eredményei közé sorolják a Magion nevű, az Interkozmosz —18-as szputnyikkal felbocsá­tott első csehszlovák mester­séges bolygó repülését, amely értékes adatokat szolgáltatott a föld mágneses teréről. A csehszlovák szakemberek most újabb, még tökéletesebb ilyen kis kutatószputnyikok kifej­lesztésén dolgoznak. (MTI) Koordinációs megbeszélés a megyei tanácson A megye nagyüzemeinek ve­zetői, a társadalmi és tömeg­szervezetek képviselői, a járási hivatalok, városi tanácsok el­nökeinek részvételével teg­nap Salgótarjánban, a megyei tanács székhazában koordiná­ciós megbeszélésre került sor. A tanácskozáson Devcsics Mik­lós, a Nógrád megyei Tanács elnöke szólt a tanácsoknak az elmúlt esztendőben végzett munkájáról, majd az idei fel­adatokkal kapcsolatos teendő­ket elemezte. A többi között szólt a tanácsok előtt álló tár­sadalompolitikai feladatokról, fejlesztési célkitűzésekről, a hatósági tevékenységről. Fel­hívta a figyelmet azokra a te­rületekre, ahol a , tanácsok és nem tanácsi szervek szorosan együtt tudnak dolgozni a la­kosság életkörülményeinek ja­vítása érdekében. Külön hang­súlyozta a társadalmi összefo­gás jelentőségét a nógrádi te­lepülések fejlesztésében. KEVESEN, DE HATÉKONYAN Sikeres melléküzemág segíti A varsányi Üj Kalász Terme­lőszövetkezetben, a helyi adottságokat és Rimóc község munkaerőhelyzetét figyelembe véve, 1981-ben faüzemet, a rá következő esztendőben varro­dát létesített, s idén újabb ipari melléktevékenységet in­dít. A minap megtartott ter­melési tanácskozáson a falu­siaknak a termelőszövetkezet eredményességét segítő tevé­kenységéről váltottak szót, ér­tékelve a múlt év munkáját, s meghatározva az idei felada­tokat. A rimóciak munkáját egyre erőteljesebben hátráltatta az alapanyagárak növekedése, a késztermékek árainak csökke­nése, valamint az akadozó szerszám- és eszközellátás. Csőkként a piac befogadóké­pessége, s így a megtermelt árut már alacsony áron is egyre nehezebben sikerült ér­tékesíteni. Mindezek ellenére a fűrészüzem huszonkét dol­gozója 1982-ben több mint négy és fél milliós árbevételt ért el, nyereségük pedig meg­haladta az egymillió forintot. Mindehhez nagyban hozzájá­rult, hogy a jó minőségű ter­mékeket határidőre szállítot­ták. A rimóci varroda — amelyet a Salgótarjáni Ruhagyár se­a tsz-f gítségével a múlt év áprilisá­ban helyeztek üzembe, kilenc hónap alatt alig 30 dolgozó­val 1.6 milliós árbevételt és négyszázezer forintnyi nyere­séget produkált a termelőszö­vetkezet számlájára. Az ötféle fazonú női ruha nagy szériá­jának legyártásával nem csak a belföldi ellátást sikeredett javítani, de a kis falu üzemé­nek termékei eljutottak Svéd­országba és a Szovjetunióba is. Az idén az Üj Kalász Terme­lőszövetkezet ezen részlegei to­vábbi eredmények elérését tűzték ki célul maguk elé. így a fűrészüzemnél 5,5 millió forintos árbevétel és a múlt esztendei nyereség elérését, a varrodaiaknál pedig 2,6 milli­ós árbevételt és félmilliós nyereség teljesítését határoz­ták meg. Mindezek teljesítése elérhetőnek tűnik, hiszen mindkét üzemnél még jelen­tős tartalékok vannak. To­vább lehet fejleszteni a bedol­gozói rendszert, s még jobban, rugalmasabban alkalmazkodni a piaci igényekhez. Ehhez a feltételek csaknem minden vonatkozásban adottak, s így ebben az évben is jelentős mértékben segíti a tsz ered menyeit a rimóci két üzem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom