Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-29 / 74. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MSZMP NO GR A D M EG YE I 8IZOTTS AC # FS A MEG Y E I > T A N A CS' LA PJA XXXIX. ÉVF., 74. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. MÁRCIUS 29., KEDD Mfsseerueziiitlc „Már megint egy átszervezés!” Ki nem sóhajt fel ilyetén, amikor hírét veszi valamely vállalat, intézmény átalakításának, a megszokott hivatali utak átrendezésének? S ne tagadjuk, belül az a kis ördög csak nem hagyja nyugodni az embert, s kikívánkozik belőle a kérdés: vajon érdemes, értelmes, szükséges volt-e az átszervezés? Legutóbb a me-, zögazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási intézményeket szervezték át a megyékben, s bizony alapos munkát végeztek, sok tábla lekerült az irodaházak faláról és csupán egy új cégjelzést szögeztek fel helyettük: Megyei Állategészségügyi és Éielmiszerellenőrző Állomás. Érdemes volt? Az eddigi öt, félig hatósági, félig pedig szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetből egy hatóság alakult, a többi azután szolgáltató egységként keresi a gazdaságok, az állampolgárok kegyeit. Ezzel tiszta vizet öntöttek a pohárba, a hatósági jogköröket elvonták a szolgáltatóktól, s ráadásul még szakemberek is felszabadultak az irodai munkától a gyakorlati állategészség-védelem javára. Ez úgy hisszük, kielégítő válasz arra is, hogy vajon értelmes, szükséges volt-e az intézkedés. A szakigazgatási intézmények szervezeti korszerűsítése nem az egyetlen példa arra, hogy megpróbálunk igazodni a termelés, a gazdálkodás feltételeiben, a társadalmi körülményekben bekövetkezett változásokhoz. Az egészségügyben az elmúlt évek során az intézmények integrációjával lényegesén javítani lehetett az alapellátást, a minisztériumi irányítás továbbfejlesztése, megnövelve a vállalati önállóságot és kezdeményezőterepet, elmélyítette a főhatóságok elvi irányító szerepét, tervező munkáját. És hogy más területről is említsünk példát: az intézkedés, hogy a városi szociális otthonokban öregek napközijét kell kialakítani, sok idős ember gondján enyhített, hiszen a legtöbb szociális otthon konyhája képes több embert is ellátni, a társalgó tágas, többen is összehúzódhatnak a melegben. Az élet nem ál! meg, a fejlődéssel új szükségletek, igények keletkeznek, ezek kielégítését szüntelenül napirenden kell tartani. És nejnesak növekvő anyagi áldozatokat, hanem az egyre észszerűbb megoldásokhoz elvezető szervező munkát is vállalva. Napjainkban egyik jeles tartalékunk a célnak jobban megfelelő szervezeti keretek kialakítása. Nem vigaszm mondjuk ezt hogy a pénznek szűkében állunk. De miért ne? Olyan gazdagok sohasem leszünk, hogy munkát, energiát pocsékolhassunk el a hatástalan módszerek miatt. Arról pedig nem is beszélve, a nem anyagi természetű ige- nyék jobb kielégítése is megkívánja, hogy a társadalomban működő intézmények összehangoltabban, célszerűbben végezzék munkájukat. Ez pedig előírja, hogy ne röstéllked- jünk időnként megvizsgálni az anyagi, szellemi erők elrendezését. Azt, vajon szorosan illeszkednek-e egymásba a mechanizmusok fogaskerekei, és nem lehetne-e jobb módszerekkel, s takarékosabban persze, de több emberhez eljuttatni javakat, kultúrát egyaránt? Nem lehetne-é jobban együttműködni másokkal, esetleg a szomszéd településsel, vagy több várossal, faluval élelmünk, ivóvizünk, környezetünk, vagy éppen kulturális színvonalunk védelmében? De bizony, ilyen megoldásokra mindenütt mód van ma már, csak meg kellene ragadni a lehetőséget. Hangsúlyozzuk: kellene, mert úgy tűnik, ma még köny- nyebb elérni két hatóság összevonását, mint mondjuk, a falusi gyermek- és közétkeztetés olyannyira indokolt egységesítését, a falusi iskolák és kulturális létesítmények munkájának jobb összehangolását, a kereskedelmi egységek arányosabb elosztását, szóval mindazt, ami által javítható lenne az emberek élete a legkisebb településeken is mindössze a merev szervezeti keretek lebontásával, a nagyobb összefogással. Persze tudjuk, ha iskolának és kultúrháznak közös igazgatóságot alakítanak ki, egy igazgató felesleges lesz. Ez sem riaszthat el a jobbító szándéktól, hiszen a társadalom érdekében végrehajtott átszervezésnek igazából nem lehetnek vesztesei. Ügy sem, hogy az egy helyütt feleslegessé vált szakemberekről minden módon és humánusan gondoskodnak és úgy sem, hogy az átszervezés előnyeit társadalmilag az érintettek is élvezik. De húzzuk alá, ez csupán társadalmilag fontos, szükséges szervezeti intézkedésekre áll és nem a látszatátszervezésekre. Az utóbbiból azonban mind kevesebb lesz, ha az új feltételek nyomon- követését nem kampánynak, divatnak fogjuk fel, hanem természetes és mindennapos feladatnak. Akkor még örömmel is csenghet a mondat: „Már megint egy átszervezés!” K. F. Brigádvezetők tanácskozása a Nógrádi Szénbányáknál Nyolcán kiváló, százfélén arany fokozatot kaptak Az elmúlt hét végén tar- leiének tapasztalatait ismertet- tották meg Salgótarjánban, a te. A hozzászólók őszintén és Nógrádi Szénbányák szociális- kritikusan beszéltek a szoci- ta brigád vezetői és újítói az el- alista munkaverseny gondja- múlt évet értékelő tanácskozó- iról, megemlítve a továbblépés sukat, amelyen többek között lehetőségeit is. A brigádveze- megjelent Domonkos László, az tők és újítók tanácskozásán MSZMP KB munkatársa, dr. sor került a különféle elisme- Sándor László, a megyei párt- rések odaítélésére is. A Válla- bizottság osztályvezetője, Szabó lat kiváló brigádja címet kap- István, az MSZMP Salgótarjá- ták: Bodor András kányási ni járási Bizottságának első tit- villanyszerelő, Világosi József kára, Medved Károly, az SZMT tiribesi, Kiss Antal szorospata- vezető titkára. ki, Bakalár Lászlóné kistereA mintegy másfél száz meg- nyei tekercselő, Iványi János jelent előtt Zsuffa Miklós ve- lakatos, Racskó Elemér nagy- zérigazgató adott tájékoztatót bátonyi gépüzem tmk, Kalcsó a Nógrádi Szénbányák helyze- László külfejlesztési üzem gép- téről. Bevezetőül szólt az üze- járműjavító és Vágvölgyi Férni demokrácia szélesítésének további lehetőségeiről, az elmúlt évi gazdálkodásról, a jövedelmek alakulásáról. Megemlítette, hogy szigorúbb keretek között folyik a mostani renc tervezőirodai brigádjai A vállalat kiváló ifjúsági brigádja kitüntetést Kisbali 1st. ván, a nagybátonyi gépüzem forgácsoló, Egeresi László szorospataki vágazdálkodás, ezért nem kis erő- gathajtó és Ráduly Márton feszítést kíván a termelékeny- szorospataki műszerészbrigád- ségi mutatók további növelése, jai érdemelték ki. Kiváló mun- A vezérigazgató részletesen is- kabrigád címet három, arany mertette a különféle területek fokozatot 107, ezüst, fokozatot munkáját, majd szólt az idei 53> bronzot pedig 27 brigád teendőkről. Mint egyebek kö- kapott zött mondotta, az ez évi 2,7 százalékos bérfejlesztés csak a A Nógrádi Szénbányák 250 jobb árbevétellel és teljesít- szocialista brigádjának 3,5 ezer ménnyel emelhető. Ugyanakkor tagját a szocialista brigádvefölhfvta a figyelmét a korszerű munkarend kialakítására, a brigádok kezdeményezőkészségének fokozására. Ezt követően többen szót tonyi gépüzem forgácsolóba kértek, ki-ki saját munkaterü- gádjának vezetői képviselik. zetők országos tanácskozásán Nagypál Máté, a ménkesi aknaüzem frontbrigádjának, illetve Kisbali István, a nagybá. Véget ért a budapesti tavaszi fesztivál Vasárnap az Erkel Színházban a Cziffra György, a Franciaországban élő világhírű magyar származású zongoraművész hangversenyével véget ért . a budapesti tavaszi fesztivál idei rendezvénysorozata. A műsorban Schubert, Chopin, Liszt, Saint-Saens művei hangzottak el. A hangverseny keretében először adták át a Liszt Ferenc Társaság tavaly létrehozott Cziffra György-ala- pítványának díját: az oklevelet és a kitüntetést Jandó Jenő zongoraművész kapta. Cziffra György a vasárnapi hangverseny honoráriumát a Liszt Ferenc Társaságnak ajánlotta fel, Liszt Ferenc emlékének ápolására. A társaság elnöksége úgy döntött, hogy — az alaptőke érintetlenül hagyásával — az alapítvány kamatait a magyar zenei életben, valamint Liszttel kapcsolatos munkásságukban kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalok jutalmazására használja fel. Cziffra legutóbbi, március 17-én Zalaegerszegen adott koncertjének teljes bevételét is a fiatal magyar művészek támogatására ajánlotta fel. (MTI) ét nap: 1100 hektár PÄ3E, S* ■ A pásztói termelőszövetkezetben két nap alatt ezerhektárnyi területen végezte el a helikopter a gabona fejtrágyázását. A nagyüzemben régóta nagy szerepe van a légi munkának, hiszen amellett, hogy gyors, a minősége is jobb, mintha szántóföldi gépekkel végeznék. (Fotó: Kulcsár) Megújul a Csontváry Múzeum Az eddigi legteljesebb Csontváry-kiállítás nyílik Pécsett Üjra megnyílik a pécsi Csontváry Múzeum, amely a modern magyar festészet egyik legeredetibb alakjának, a százharminc esztendeje szü- lett Csontváry Kosztka Tivadarnak a műveit őrzi. Három évvel ezelőtt zárták be a múzeumot átalakítás, miatt, addig — 1973 és 1980 között — több mint egymillió ember látta a varázslatos hatású képeket. Április közepén, tíz évvel az első megnyitás után, megújulva és kibővítve tárja ki kapuit ismét a közönség előtt a híres múzeum. Ez lesz az eddigi legteljesebb Csont- váry-kiállítás; több olyan kép is szerepel, amelyet még soha nem mutattak be nyilvánosan. A pécsi Janus Pannonius Múzeum restaurátorai — Cza- kó Ferenc, Petheő Károly és Tarai Teréz — a kisebb képeket restaurálták, a nagyobbakat pedig megtisztították az évtizedek alatt rárakódott szennyeződéstől. Valósággal újjászülettek a festmények: új alakok fedezhetők fel rajtuk, ragyognak a híres Csontváry- színek, a látogatók eredeti szépségükben láthatják a képeket. A kiállítás rendezője, Romváry Ferenc művészettörténész kölcsönkérte a Magyar Nemzeti Galéria, a miskolci Herman Ottó Múzeum és a magángyűjtők birtokában levő Csontváry-képeket; ezek néhány hónapig együtt maradnak a múzeum törzsanyagával. A megnyitóra elhelyezik a múzeum előcsarnokában a Csontváry-hagyatékot megmentő és megőrző Gerlóczy Gedeon emlékművét, Jálics Ernő és Rétfalvy Sándor szobrászok közös munkáját; szomszédságában állítják ki a festő életének és pályájának- fontosabb dokumentumait. Egy érdekes irodalmi-zenei esemény teszi különösen emlékezetessé a Csontváry Múzeum újbóli megnyitását. Szoko- lay Sándor zeneszerző erre az alkalomra örvendj Pécs (Hódolat Csontvárynak) címmel kamaraművet komponált. A Weöres Sándor verse alapján énekhangra és fúvósokra készült zenedarabnak ez lesz az ősbemutatója. (MTI) Egy vizsgálat tapasztalatai Több figyelmet a szerződéses boltokra A megyénkben működő 950 kiskereskedelmi egység csaknem háromnegyede alkalmas arra, hogy szerződéses vagy bérleti rendszerben dolgozzon. Az elmúlt év végéig ezek közül csak 103 tért át az új formára, s ez a kiadható boltok alig több mint 15 százalékát éri el. Jóllehet a vállalati és szövetkezeti központok a szerződésre adható üzletek több mint felét már felkínálták, főleg az élelmiszert és iparcikket árusító boltok iránt lanyha az érdeklődés. Az alacsony árrés nem teszi vonzóvá őket a vállalkozók előtt. A már kiadott boltok egy- harmadát a megyei kereskedelmi felügyelőség ellenőrei vették tüzetesen szemügyre. Az üzletek zömében bővült a választék. Az élelmiszeresek kisebb tételű vásárlások céljából többször megkeresik a nagykereskedelmet, a zöldség-gyümölcs árudák vezetői a budapesti nagvvásártelepen, a helyi Zöldérttől és a fogyasztási szövetkezetek raktáraiból is vásárolnak. A vendéglátásban már nem ilyen egyértelmű a kén: az italkínálat szemmel láthatóan gyarapodott, az ételek választéka viszont több helyen szegényesebbé vált, s nem alakultak ki ételspecialitásokat árusító egységek. A korábbi nyitvatartási időket a szerződéses boltok iparkodnak megnyújtani, s ebben nagyfokú rugalmasságot mutatnak. Főleg az élelmiszer- üzletekben nem ragaszkodnak mereven a szombati zárórához. sőt helyenként a nagyobb forgalom érdekében még vasárnap is kinyitnak. Viszont arra is akad példa, hogy a vasárnapi tej-kenyér árusítást — a salgótarjáni Gorkij-telepi presszóban megszüntették, amit joggal kifogásolnak a telepen lakók. A szerződéses üzemelés nagyobb szabadságot ad az áru- beszerzés terén, s vannak akik ezt tisztességtelen módon kihasználják. Egy mar- kazi termelő Bikavér néven hamisított vörös bort szállított több vendéglátóüzletnek. A túlzott bizalommal átveti italról az Országos Borminősítő Intézet megállapította, hogy direkttermőből készült répacukor és kátrány fel- használásával A nagyobb körültekintésre hívja föl a figyelmet a mátraszőlcsi szeszfőzdében készült, saját főzésű vegyespálinkából vett minta is, mely nemcsak a megkívántnál jóval alacsonyabb szeszfoka miatt int éberségre, hanem azért is, mert a megengedettnél több mint kétszeres réztartalma folytán emberi fogyasztásra alkalmatlan. Találtak kivetnivalót az ellenőrök a fogyasztói érdek- védelem kapcsán is. Az esetek nagy része arra utal, hogy az újonnan beállított üzletvezetők nincsenek tisztában árvetési kötelezettségükkel, nem rendelkeznek szeszfokolóval, szabványokkal. A vizsgálat során tapasztaltak azt mutatják, hogy az esetek többségében a boltot kiadó vállalat, szövetkezet, ai szerződés megkötése után „letudja” a gondot az egységről. Pedig éppen az a tény, hogy a bolt továbbra is az ő tulajdona marad, megköveteli. hogv legalább az első időben kísérje figyelemmel működését, hisz nem lehet mindegy számára, mi történik üzletében.
