Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

0 J©gf3 tanácsadó M. l-né olvasónk arra kér választ, hogy nyugdíjba he~ lyezése után abban az esetben is megkaphatja-e azt a há­zastársi tartásdíjat, amit a bíróság megítélt, ha a volt fér­je is nyugdíjjogosult lesz. Csjt. 21. §. (1) bekezdésének rendelkezése szerint há^ zastársi tartásdíjat csak. olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek tartására a volt házastárs a tartást igénylővel egy sorban köteles. (Gyermek, újabb házastárs.) Olvasónknál! a járásbíróság a házastársi tartásdíj összegét megállapította. Abban az esetben azonban, ha a bírói íté­lettel megállapított tartás alapjául szolgáló körülményeik­ben lényeges változás áll be, a tartás mértékének megvál­toztatását lehet kérni. Azt, hogy a volt férj nyugállományba helyezését köve­tően a jövedelmi viszonyaiban lényeges változás áll-e be, a bíróság újabb ítélettel állapítja meg s indokolt esetben a megállapított tartásdíj összegét a megváltozott jövedelem alapján mérsékelheti. A tartásdíj leszállítását a tartásra kö­telezettnek (a volt férjnek) kell kérnie. Sz. K-né salgótarjáni olvasónk 1982. október hó 18-án létesített munkaviszonyt. „Háta mögött” arról értesült, hogy munkájával nincsenek megelégedve. A férje sorkatonai szolgálatot teljesít, olvasónk pedig teherben van. Kérdése: elküldheti-e a vállalat ebben, az ál­lapotban? A felmondási tilalmakat a Mt. 26. §-ának (4) bekezdése sorolja fél, az időtartamot ped,ig az Mt. V. 22. §-a szabá­lyozza. Az ide vonatkozó jogszabály rendelkezése szerint a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkavi­szonyt a terhesség és szoptatás alatt, a szülést követő hato­dik hónap végéig és az azt követő 15 nap alatt. Abban az esetben ‘sem mondhatna fel a vállalat olva­sónknak, ha a terhessége valamilyen ok miatt megszűnne, mert a felmondási tilalom a férj sorkatonai szolgálatának időtartamára és azt követő 15 napra is vonatkozik. A férje sorkatonai szolgálatot teljesít. Szolgálati beosz­tásét az illetékes parancsnokság rendeli el. A jelenlegi szolgálati helyéről munkásszázadba való át­helyezését a férje — megfelelő indokok felsorolásával — szolgálati úton kérheti. Tanácsoljuk: hagyja figyelmen kívül a „háta mögötti” szóbeszédet! O. J-né olvasónk arra kér választ, „meghatározza-e a ledolgozott évek száma’’ a felmondás időtartamát? Á felmondási idő tizenöt naptól hat hónapig terjedhet. Ezen belül a felmondási időtartamot a kollektív szerződés, vagy a vállalat és dolgozó megállapodása határozza meg. Ha sem a kollektív szerződés, sem a vállalat és dolgozó megállapodása hosszabb időt nem állapít meg, a felmon­dás időtartamát az MTV. szabályozza. E szerint pedig a dol­gozó által munkaviszonyban töltött tíz év után négy hét a felmondási idő. Olvasónknak tehát — ha nincs külön rendelkezés, vagy megállapodás — a munkaviszonyban eltöltött tizenhat év munkaviszonya után négy hét felmondási idő jár és erre a7. időre az átlagkeresete megilleti. A munkaviszonyt áz öregségi nyugdíjra jogosító életkor elérésekor is felmon­dással kell megszüntetni. Oldalági rokor örökölhet-e, ha nincs leszármazó? Gy. A. olvasónk öccse leszármazók nélkül, házastárs hátrahagyásával halt meg. A hagyatéki vagyon a %’olt há­zastársak közös szerzeménye. Olvasónk kérdése: ki az elha­lálozott örököse? Öröklési jogunk az öröklést kétféleképpen szabályozza: „Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó.” Olvasónk tudomása szerint végintézkedés nem történt, ezért a hagyaték átadásánál a törvényes öröklés rendje az irányadó. E szerint pedig, mivel szerzemény! vagyonról van szó, leszármazó (gyermek, unoka, stb.) hiányában az örök­hagyó házastársa örököl. Dr. S. K. Gy. Könnyűzenei kritika Zenés délután - nagy sikerrel! Az elmúlt héten Salgótarján, ban, a tűzhelygyári művelő­dési otthonban lepett fel az el­múlt év legsikeresebb hazai férfiénekese, Soltész Rezső. Régebbi, volt együttesével a Corvinával gyakori vendége volt városunknak. Ám I960 óta, amióta szólóénekes , lett, nem tudni miért, sajnos nem jutott el Salgótarjánba. Ennek vagy az az oka, hogy nem hív­ták őt a művelődési otthonok népművelői, vagy hívták, de ő nem tudott jönni elfoglaltsá­ga miatt. így érthető, hogy fel­fokozott várakozás és nagy érdeklődés előzte meg fellépé­sét. És nem ez okozott csaló­dást. Személyesen is bizonyí­totta, hogy nem véletlenül lett az év énekese. Kicsit közelebb­ről is megismerhettük őt! Lejött a közönség sorai közé és úgy énekeit. Jó hangulatot te-TTitett. A dalai jók. S. hogy r !yen ő maga?- Kedves, ud­varias, rokonszenves, barátsá­Egészségügyi előadás a napközi otthonban A salgótarjáni öregek nap­közi otthonának lakói ezúton szerelnénk megköszönni azt az erdekes és nagyon tartalmas előadást, amelvet február li­en dr. Homoki László nyug­díjas főorvos tartott az idő­sebb emberek életmódjáról. Az előadáson túl arra is vál­LEVELEZÖINK JELENTIK Falugyűlés Kisterenyén A Nagybátonyi nagyközségi közös Tanács február 21-án Kisterenyén falugyűlést tar­tott a filmszínház moziter­mében. A háromszázötven főt befogadó terem zsúfolásig megtelt, amely a nagyfokú ér­deklődést bzonyította. Csécsei Ernő, a Hazafias Népfront elnöke nyitotta meg a falugyűlést. Az 1982-ben végrehajtott feladatokról, az idei tervekről Kenyeres Pál, a nagyközségi közös tanács el­nöke adót ismertetőt. Az épí­tési és karbantarási munká­latokról szólva elmondotta, hogy az új lakások építése mellett lakóházakat újítottak fel, utak, hidak karbantartá­sára is sor került. Buszváró ECSEGI ESET épült, hogy csak az építési feladatokból végrehajottak sorát idézzem. Gondoskodás történt az időskorú emberek­ről, jobb szociális ellátásuk­ról. Szúpatak és Rákóczi-bá- nyatelep sem maradt ki a gondoskodásból, járdáikat és utcáikat a lehetőség szerint felújították. Korszerűsítették a kisterenyei egészságházat, s sorolhatnám mindazokat a szolgáltatást fejlesztő tevé­kenységeket, amelyeket a ta­nács a lakosság érdekében biztosított. Mindezek az ered­mények önmagukért beszél­nek. Az eredmények ismerte­tése után az 1983. évi tervek­ről, feladatokról szólt a nagy-" községi tanács elnöke. A falugyűlés vitájában töb­ben kértek szót Sokuk közül említést kell tennem egy meg­nyerő hangú hozzászólóról, aki az egész gyűlés ünnepelt- je lett. Felállt és tisztes sza­vakkal ezt mondta: — Éle­temnek a tizedik évtizedét élem, s végtelen örömömre szolgál, hogy ily emberi tö­rekvésekben vehetek részt. Mindaz nagyon szép és tet­szik, amit itt a tanács vezetői az emberek boldogulásáért tgsznek. Őszinte szavai nagyon meg­hatották a hallgatóságot, melyet többszöri „tapssal há­láltak meg. Koós Kálmán Kisterenye Két gyógyszertár — egy faluban Az ecsesi körzetben az új gyógyszertár átadásától (1981. nyarától) beszédtéma, hogy a felszabadult régi gyógyszertár­épület miért áll üresen a falu központjában ? A különböző fórumokon hallottak alapján arra lehet következtetni, hogy a korábban államosított, a gyógyszertári központ kezelé­sében lévő épületet többféle közösségi célra kívánták már felhasználni: többek között fodrászat kialakításéra is. Hogy ez miért neva sikerült, a napokban megtartott falugyűlésen jöttem rá — egy fodrászszolgáltatás- sal kapcsolatos kérdés nyomán. A kérdés úgy. hangzott, hogy miért nem lehet a fodrászat­nak megfelelő helyet biztosíta­ni, amikor napról-napra rosz- szabbodó állapotban, kihaszná­latlanul, üresen áll egy‘állami épület? A válasz egyszerű: a gyógyszertári központ, bár az égvilágon semmire nem hasz­nosítja az épületet, nem haj­landó a körzet lakosainak ér­dekét szolgáló célra lemonda­ni arról. Ezért kerül minden ecsegi kisfiú és a magukra va­lamicskét adó hölgyek nyirat- kozása. illetve hajápolása a pásztói 28 forint buszköltség­gel többe, mintha a lakosság helyben jutna e fontos szolgál­tatáshoz. Legújabb beszédtéma a fa­TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Közös programok Ezúton tudósítjuk önöket és az olvasókat, hogy a far­sang jegyében a nemrég lé­tesített Rákóczi-bányatelepi öregek napközi otthonában vidám teadélutánt rendez­tünk, melyen vendégül Igttuk a mizserfai szociális otthon 15 lakóját is. Ez a délután felejthetetlen emlék maradt, s hogy folytatása is legyen, február 24-én a mizserfai szociális otthonban szervez­tünk hasonló rendezvényt, melyen az otthon dolgozói, az egészségügyi szakiskola 3 tanulója és az otthon lakói vidám műsorral szórakoz­tatták egymást és a Kákóczi- telepi napközi otthon lakóit. A jövőben is szeretnénk ha­sonló közös programokat szervezni, hogy idős lakóink közelebb kerülhessenek egy­máshoz. Balta Józsefné ÖNO-vezelő, Rákóczi-telep Sándor Bélánc ' foglalkoztató nővér Mizserfa gos, és nagyon közvetlen a kö­zönséghez. Egyaránt énekelt régi és új számait. S, hogy az egész műsor jól sikerült, ab­ban közreműködő kollégái is sokat segítettek. Név szerint: Böröczky József konferanszié és humorista, Délhúsa Gjon és Deák Erzsébet táncdaléneke- sek. Bár a műsort a tűzhely­gyár szervezte, ennek ellenére célszerűbb lett volna, ha a József Attila Művelődési Köz­pontban rendezik meg. Feltű­nően sok volt a kisgyermek a nézőtéren a szüleivel. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a szülők nem tudták addig kire hagyni gyermeküket, pedig nem 3—6 éves gyermekeknek való az ilyen műsor. Sajnos többször megzavarták az elő­adást. Ettől függetlenül egy kellemes, vidám, jó hangulatú műsort láthattak azok, akik­nek sikerült jegyhez jutniuk. Ifj. Bodor Imre S. tarján lalkozott, hogy megmérje az otthon lakóinak vérnyomását és kinek kinek egészségi álla­pota szerinti tanácsokat osz­tott a további életvitelükre vonatkozóan. Az otthon lakói i nevében: Verebélyí Andrásnc otthonvezető Különféle logikai játékokat készítenek az őrhalmi Haza­fias Népfront Termelőszövetkezet balassagyarmati telep­helyén. Készítettek már Itt bűvöskockát és bűvöskígyót. Jelenleg egy új terméket, a Varion „box” elnevezésű lo­gikai játék összeszerelését végzik, a melléküzemágban. Képünkön Uezi Jánosné csoportvezető Zsóka Józsefnénak ad segítséget a kocka összeszerelésével kapcsolatban. r- Rt— luban, hogy budapesti érdeklő­dőknek akarják eladni hétvé­gi háznak e romosodó épületet. Ha ez igaz, olyan „üzletről” van szó, ami szerintem nehe­zen egyeztethető össze a falu érdekével. Mint egyszerű ál­lampolgárban felvetődik a kér­dés, hogy mennyire szolgálja ez a közösség érdekét, holott az új gyógyszertár is csak je­lentős állami támogatással, ha úgy tetszik valamennyiünk pénzéből valósulhatott meg. Jó lenne magyarázatot kapni ar­ra, hogy végül is miért szüksé­ges lassan két éve — egy fa­luban két gyógyszertár? Válóézi Jánosné Ecség „PPP - MMM - XXX" Firkálás a falon Kérem a kedves olvasót, r»e törje a fejét a cím első sorának megfejtésén. Ezzel én sem szol­gálhatok. Talán „szerzője” sem, aki krétával ezt a kilenc betűt a salgótarjáni Centrum Áruház ár­kádjának egyik oszlopára rajzol­ta. Egy — ez a falra rótf, és járókelő számára érthetetlen in­formáció - a sok közül. És mi­lyen a többi? Roppant gazdag és tarka a kép. A leggyakoribb kedvenc beategyüttes neve, és csak ezután következik — ez egyébként az idők jele — a lab­darúgócsapatok értékelése. Gya­kori az osztálytársaik, barátok tö­mör minősítése, mely legtöbb­ször egy szóból áll, és utána következik a keresztnév általá­ban becézett változata. Szöveg és ábra sokasága csúfítja a vá­rosban többfelé azokat a he­lyeket, ahol a város lakói, ven­dégei, külföldiek gyakran meg- fordulnak. ,,Gyerekek szórakozása mind­ez” - mondhatná bárki meg­bocsátó mosollyal. Kórunk pedig bőven nyújt lehetőséget, hogy a ma embere — gyerek, fiatal és felnőtt — munkájával, alkotó- készségével kifejezze értelem- és érzésvilágát, Ízlését és kultúrá­ját, véleményét és álláspontját, az erre szolgáló számtalan fó­rumon. Éppen ezért ne legyenek a felnőttek közömbösek, elnézőek, a közterületek falait rongálók- kai szemben. A figyelmeztetés, az okos szó a legfiatalabbak- nál, a gyerekeknél is visszatar­tó hatást érhet el. Ha pedig a felnőtt követi el mindezt, talán kötelezni lehet­ne az okozott kár megtérítésé­re, az eredeti állapot helyre- állítására. Jó lenne látni, hogy a telefirkált és -karcolt falakat azok vakolják és festik, akik a falfirkálók szűk táborába tartoz­nak. És ha netcrlán ehhez nem értenek, úgy fizessék meg ieg- alább az anyagi kárt, mert amit k;vü| okoznak ázt pénzben nem is lehet kifejezni. Or. Várkonyi József Salgótarján Emelőkosaras daruval járják az ÉMÁSZ szakemberei a megye településeit, hogy a közvilágítás meghibásodott lámpatesteit megjavítsák, karbantartsák. — kj — i Hozzászólás Vezetés és népszerűség „Ami az értékelésből kimaradt1* címmel glossza Jelent meg al NÖGRÁD 1983. február 13-1 szá-j mának 7. oldalán, amely a sál* gótarjánl labdarúgó-teremtorna! játékvezetőit támadta. Ezzel kap* csolatban szeretném a szerző fi* gyeimébe ajánlani, hogy a salgó* tarjáni teremfoci döntőjének előz* menyei sokak előtt ismeretlenek.1 Oda eljutni csak igen áldozatos« kitartó munkával lehetett. Az el* múlt évben is 53 csapat küzdött azért, hogy a döntőbe bekerülhes­sen. Egy-egy csapatnak 22—24 mér­kőzést is kellett játszani. Ez heti két szabad délutánt igényelt, mert egy-egy csapatnak a városköz* pontból 3—10 kilométert kellett megtenni, hogy eljusson Kishar* tyánba, Üjlak-pusztára, Dugdel* pusztára, a Csizmadia-telepre, n Zója-ligetbe, valamint a tóstrandi pályára. Ez sok esetben csak mun­kából való, fizetés nélküli távoli lét igénybevételével volt Iclietsé* ges: játékosoknak és játékveze* tőknek egyaránt. Mint a cikk írója is hangsitH Iyozta, a városban c tömegsport- forma dinamikusan fejlődik. Né­hány elfogult laikus azonban e fejlődést hátráltatni próbálja. Töb­bek között azok, akik kultúrálat­lanul, durva, elítélendő jelzőket hangoztatnak a lelátón. Amit or- dibáínak, azért ők a felelősek! Va­jon ezek az emberek miért nem vesznek részt a tömegsport kultu­ráltságának fokozásában? A kispályás labdarúgók között többen vannak olyanok, akik ke­nyerük javát megették, 45—(i0 év közöttiek. Hasonló korúak a já­tékvezetők is. Az ő működésük­ről az én véleményem szerint és még illetékesebbek szerint is a megelégedés hangján szólhatunk, mert évről évre színvonalasabban vezetik a mérkőzéseket. Legutóbb is két országos és három megyei kerettag játékvezető irányította a találkozókat. Hogy akadtak téve­dések? Ez nem vitatható, de szá­muk egyre csökken. „Nem mindig jó vezető, aki népszerű...” — volt olvasható a NÖGRÄD ugyanaznapi számának Pdunkásarcok sorozatában a 3. ol­dalon. Szerintem is ez az igaz- nág! Bures Károly Salgótarján NÖGRÁD — 1983. március 3., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom