Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-24 / 70. szám

1 Divatáruk Szécsényből A SIKK Különlegességi Női Ruházati Szövetkezet szécsényi üzemében különféle női divatruhákat készítenek. Az itt dolgozó ötven varrónő a fiatalabb korosztály részére varrja a fregolikabátokat, és a szivaccsal bélelt Steffer dzsekiket. Képünkön-' Csernák Józsefné és munkatársa, Géczi Ferencné a fregolikabátok összevarrását végzi. Végh I.ászióné minőségellenőr a Kiss Erika által ké­szített félkész termék méretét ellenőrzi. Hegyi Erzsébet a Steffer dzsekik összevarrásán dolgo­zik. Képünkön: Ny ikon Margit üzemvezető a munkavégzés­sel kapcsolatos tanácsokat ad a varrónőnek. A szécsényi üzemben a törzsgárdatagok közé tartozik Obrecsány Andrásné, aki 10 éve dolgozik itt. Képünkön: a készterméket vasalja. (Rigó Tibor felvételei) Vöröskeresztesek Érsekvadkerten Tanulj, hogy segíthess! Érsekvadkerten a Magyar —Csehszlovák Barátság Ter­melőszövetkezet Vöröskereszt- alapszervezetének titkárával, Kissimon Lászlónéval arról beszélgettünk, hogy a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszu­sa határozatának végrehajtá­sa érdekében milyen felada­tokat tűztek maguk elé. A napokban indították a Magyar Vöröskereszt által meghirdetett jelszó jegyében — Tanulj, hogy segíthess! — az elsősegélynyújtó-tanfolya- mot. A résztvevők zömmel gépkocsivezetők, traktorosok és vontatóvezetők. A tanfo­lyam előadója dr. Siló Anna­mária körzeti orvos és Gu- bik Lászlóné, a közös gazda­ság függetlenített üzemi ápo­lója. A másik nagy feladat egy egészségügyi ankét megrende­zése. Az előadások megtartá­sát belgyógyász, tüdő- és ideg­szakorvos vállalta. A tsz Vö­röskereszt-szervezetének e két kiemelt programja tudatos tenniakarásra utal, mely nem másért történik, hanem ér­tünk, az emberek egészségé­nek megóvásáért. Görbe Imre Érsekvadkert Senki füve? Veszélyes lángok Kétszerre megírt levelet ho­zott a posta szerkesztőségünk­be M. L. olvasónktól. Az első rész még a tél végén íródott. Arról számol be, hogy olva­sónk utaztában felgyújtott árokpartokat látott. Az őrizet­len lángok aggodalommal töl­tötték el, részben azért, mert az égetés során nem csak a gaz, de sok apró élőlény is elpusztul. Levélírónk úgy vé­li, okosabb lenne a „senki fü­vét” hasznosítani, mint el­égetni. Élményét az tette nem mindennapivá, hogy a ter­mészet mintha védekezni akarna a felelőtlen gyújtoga- tókkal szemben, egy futó ha­vazás eloltotta a lángokat. Olvasónk akkoriban egye­di jelenségnek ítélte meg, amit tapasztalt, e napokban azon­ban felháborodva és szoron­gó szívlel látja, hogy napo­kon, heteken át tart az ége­tés, s nemritkán ugyancsak felügyelet nélkül, „szabadjá­ra” engedve tombolnak a lángok. Gondolatainak készséggel adunk helyt. Valóban mind­nyájunk érdeke, hogy erdőink, mezőink élővilága ne váljon értelmetlen tűz martalékává. Válaszolt az illetékes Nem utazhat díjtalanul Szilfai István olvasónk pa­naszolta, hogy a nyugdíjba vonulása alkalmával a Volán 2. sz. Vállalattól kapott, díj­talan utazásra, a megye terü­letére érvényes utazási iga­zolványát ez évben már nem kapta meg. A panaszt továb­bítottuk a vállalathoz, s az alábbi választ kaptuk: „A vállalatunkhoz másolat­ban megküldött panaszos le­vélben leírtakat kivizsgáltat­tam, és az alábbiakat köz­löm. Nevezett dolgozó vál­lalatunknál nyugdíjba vonu­lását megelőzően 3 évet dol­gozott, a balassagyarmati üzemegységünknél. Ezt köve­tően két évben az üzemegy­ség vezetése méltányossági alapon Sz/6. mintájú, Nógrád megye területére érvényes díj­talan utazási igazolvánnyal látta” el. 1983. január 1-től a Volán Tröszt rendelkezése alapján a Volán-vállalatok dolgozói és nyugdíjasai részé­re (a nyugdíjasok részére mi­nimum 15 évi Volán-szolgálat után) új mintájú utazási iga­zolványokat bocsátott ki. Mi­vel nevezett dolgozónak csu­pán 3 éves munkaviszonya volt, így ilyen utazási jegyet nem kaphatott. A vállalatunk törzsgárdaszabályzataj vál­lalati hatáskörben rendelke-' zik, hogy az a nyugdíjas, aki­nek munkaviszonya a válla­latnál a nyugdíjazást megelő­zően folyamatosan 10 évet el­érte, a vállalat autóbuszain ingyenes utazási kedvezmény­ben részesül, a volt munka­helye és a lakóhelye közötti viszonylatban. Szilfai István a minimum 10 év volános munkaviszonnyal sem rendel­kezett, és így ingyenes utazá­si jegyet részére kiadni nem tudunk. Szoő Béla igazgató” Megbecsült öregkor * Prózai dolognak tűnik az öregek él Icezistése, ám ami a szó mögött van, olyan gyönyörű, hogy tollat kel­lett fognom hallatán. Akár az élet sikereivel, boldog­sággal telítetten, akár ma­gányosan, boldogtalanul és szeretet nélkül, az élettár- vényei magukkal hozzák a megöregedést. A létnek eb­ben a szakaszában, az egy­re magatehetetlenebbé váló ember mind több gondos­kodást igényel, s vgi/anak- kor nemritkán látunk kö­zömbös. öregekkel nem tö­rődő felelőtlen utódokat. A Lit kei közös községi Tanács, a társadalmi szer­vekkel együttműködve fel­kutatta a lakóterületen élő elmagányosodott öregeket, megvizsgálták azok szociá­lis helyzetét, környezetü­ket. életjeltcteleiket. Az összegzés konkrét döntésre sa-kallt. Ennek alapján szervezték és valósították meg az étkeztetést. A ta­nács a nyugdíjak összegé­hez képest szociálvolitikal kedvezménnyel is segített, így a rászorulók áron alul kaphatják napról napra az ebédet. Az ételt az ÁFÉSZ litkei konyháján főzik, s meghatározott időben étel­hordókban le is szállítják. Ipolytarnóc társközség öre­gei ugyancsak zökkenő- mentesen kapják az ebédet, melyet a kiosztást helyen melegen vehetnek át. Az idős emberek a minőséggel is elégedettek. Akik a köz- étkeztetésben részesülnek, igen nagyra értékelik a kö­zös tanács ilyen irányú ru­galmasságát, a társadalmi gondoskodást, mely sokuk számára pótolja a távol­levő, vagy hiányzó család gondoskodását. Ezért mi öregek köszönettel fordu­lunk a társadalmunkhoz, a tanács vezetőihez. Én sze­mélyemben kívánom, hogy az e szolgáltatásra ráutalt öregjeink erőben, egész­ségben sokáig részesülhes­senek e szép társadalmi gondoskodásban. Kocsis Ferenc Ipolytarnóc, Rákóczi u. 123. AJÁNDÉKOZÁSI SZERZŐDÉS ÉS ANNAK FELTÉTELEI „Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására, a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köte­les. (Ptk. 579 § (1) bek.)” „Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges". (2. bek.) A törvény szövege kifejezésre juttatja, hogy az ajándékozá­si szerződés létrejöttéhez, az ajándékozási ígéret önmagában nem elég, ahhoz szükséges a megajándékozott (címzett) nyi­latkozata Is. „Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó meg­tagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szer­ződés megkötése után körülményeiben, de különösen a meg­ajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható." (Ptk. 580 §.) A körülmények megváltozásában az ajándékozó vagyoni helyzetének rosszabbodását kell figyelembe venni, mert hiszen az - az ajándékozás következtében — tovább romlana. Az pedig nem várható el senkitől, hogy ingyenesen vállalt kötelezettségét saját maga, vagy az általa eltartottak megélhetésének veszé­lyeztetése árán is teljesítse. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a szívességi vi­szonynak csak lényeges megromlása vehető figyelembe (pld. ha a megajándékozott méltatlan magatartást tanúsít) és ez is csak akkor, ha a szívességi kapcsolat alapjául szolgált személyes jó­viszony, még az ajándékozás tényleges bekövetkezése előtt meg­romlott. Ezt a kötelezettnek (ajándékozónak) kell bizonyítania. FELELŐSSÉG, KÁRTÉRÍTÉS „Az ajándékozó, a megajándékozott tulajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért, vagy az ajándékozás során abban beálló kárért, csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul járt el; a felelősség a kárért akkor is terheli az ajándékozót, ha a megajándékozottat nem tájékoz­tatja az ajándék olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a meg­ajándékozott nem ismer." (Ptk. 581 § (1) bek.) Lényeges az a tulajdonság, amely a dolog rendeltetéssze­rű használatát kizárja. Nem közömbös ugyanis a megajándéko­zottnak, hogy az általa kapott ajándék használata mennyire költséges, milyen különleges kezelést, vagy elővigyázatot igé­nyel, milyen tekintetben nem használható. Ezek a körülmények az elfogadó nyilatkozatot is befolyásolhatják. Ha pedig ezek­ről a tulajdonságokról nem tudva, az ajándékot elfogadja, a lé­nyeges tulajdonságok elhallgatásából eredő károkért az aján­dékozónak felelnie kell. Előfordulhat azonban az is, hogy a tájékoztatás elmaradá­sa a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja, az ajándé­kozó mégis felelőssé tehető. (Az ajándékozó vízhatlan karórát ígér, de nem azt ad, és ezt a körülményt nem közli. Az ajándé­kozott — bízva az óra vízhatlanságában — a vizben is magán tartja, emiatt az óra tönkremegy.) „Az ajándékozó, az általános szabályok szerint felelős azért a kárért, amelyet az ajándékozással a megajándékozott egyébb vagyonában okozott”. (Ptk. 581. § (2) bek.) A jogszabály ebben az esetben súlyos felelősséget állapít meg, mert nem állnak fenn azok a szempontok, amelyek az ál­talános felelősségnél enyhébbet tesznek indokolttá. A juttatás ingyenes volta ugyanis nem menti fel az ajándé­kozót a legteljesebb gondosság alól abban a tekintetben, hogy a vagyonszaporítós ne vezessen a megajándékozott vagyonának csökkentésére, (pld.: az ajándékba adott állat magfertőzi a megajándékozott többi állatát — vagy a kapott gépalkatrész az egész gépet tönkreteszi.) Az így okozott kárt az ajándékozó nem csak köteles meg.: téríteni, de a kártérítésbe az ajándékot sem számíthatja be. Ide vonatkozó jogszabályunk az ajándékozót terhelő szank­ciót elsősorban a kártérítésben állapítja meg, a megajándékozott azonban más hiánymentes dolog szolgáltatásának a követelé­sére jogosult, ha az ajándék tárgya később megszerzendő és fajlagos jellegű. Ilyen esetben ugyanis joggal várható el, hogy az ajándékozó szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból ne használhatatlan dolgot szerezzen be, ha pedig mégis így járt el, akkor a dolgot (ajándékot) cserélje ki, figyelemmel arra is, hogy a fajlagosan meghatározott szolgáltatás esetén a kicserélés nem ütközik nehézségbe. Megjegyezzük, hogy jogunk az ingatlan tulajdonának át­ruházását, tehát azoknak elajándékozását is alakszerűséghez köti, ami egyrészt a telekkönyvi rendszerből, másrészt abból követke­zik, hogy a szerződő felek számára igen jelentős szerződéskö­tés esetén az érdekeik fokozott védelmet igényelnek. A házastársak egymással kötött ajándékozási szerződését pe­dig a jogunk közokirati (közjegyzői okirat) formájához köti, * Több olvasónk kérésére a jövő heti jogi tanácsadásban at ajándék visszakövetelésének feltételeit közöljük. Névtelen levélre (jeligére) nem válaszolunk! Dr. S. K. Gy. ] NÓGRÁD - 1983. március 24., csütörtök 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom