Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-23 / 69. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NOGRAD í ;az.:á)'S2mp,n,oorád megyei biz ott s a ga és a megyei tán ács lapja XXXIX. ÉVF., 69. SZÁM ARA: 1.40 FORINT 1983. MÁRCIUS 23., SZERDA Tanácskozó brigádok Á huszonöt éves múlt, amelyre legtömegesebb munkamozgalmunk, a szocialista brigádmozgalom visz- szatekint, önmagában is értékmérő. Jelzi, hogy a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni hármas Jelszava nem maradt szép jelszó csupán; az elmúlt évtizedekben emberek milliói törekedtek — és törekednek ma is — munkájukkal, életvitelükkel megfelelni e nehéz követelménynek. A 25 évből és a résztvevők nagy számából az is következik, hogy szinte valamennyien őrzünk közvetlen élményeket, vagy legalább határozott benyomásokat a mozgalom hétköznapjairól. A máig eleven élmények és benyomások sokszor aszerint térnek el egymástól, hogy az emlékező maga is részese volt-e az ember- és közösségformáló kezdeményezésnek, vagy pedig csak a „partvonal mellől” osztogatta tanácsait. Valójában a szocialista brigádmozgalom némely hibáját, formális vonását a brigádtagok érezték, tárták fel elsősorban és megfordítva: a mozgalom gazdasági-politikai jelentőségét, kohéziós erejét nemcsak a társadalmi tisztségviselők és a szakemberek, hanem a tárgyilagos kívülállók is mindig elismerték. Most, amikor a május ?8-án sorra kerülő VI. országos szocialista brigádvezetői tanácskozás előkészítéseként a mozgalom helyzetéről, alkalmazkodóképességéről, további fejlesztésének lehetőségeiről folyik az eszmecsere a munkahelyeken, Nógrádban is többféle kiindulási alap kínálkozik. Természetesen hiba lenne szemet hunyni a gondok felett, de nincs szükség lényegi változtatásokra sem. A társadalmi-gazdasági helyzet kétségtelenül megköveteli ugyan, hogy a feladatok megoldásában jobban támaszkodjunk a dolgozók cselekvőkészségére, alkotókedvére, hogy juttassuk végre nagyobb szerephez az emberi tényezőket. Minderre azonban — nagyobb odafigyelés, összehangoltabb irányítás mellett — a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny mai keretei között is van lehetőség. Az országos tanácskozást megelőző és március végéig tartó munkahelyi tanácskozások jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni. Nem létezhet ugyanis olyan országos fórum, ahol a résztvevők fejéből minden előzmény nélkül pattannának ki a mozgalom további fejlődését segítő ötletek, elképzelések, javaslatok, ahol nélkülözni tudnák a körülbelül 160 ezer brigád csaknem kétmillió tagjának véleményét, tapasztalatait, vagyis a munkahelyi tanácskozások tényanyagát, hangulatát. Sőt, a helyi fórumokon is csak akkor várható érdemi és végső soron az országos tanácskozás munkáját megköny- nyítő vita —, amint ezt jó néhány eddig megtartott munkahelyi tanácskozás már igazolta —, ha sokoldalúbb, de egyben konkrét vezetői beszámoló alapozza meg. Ha a dolgozók kendőzetlen képet kapnak arról, hogyan tud hozzájárulni a szocialista brigádmozgalom az ő munkahelyükön a legfontosabb termelési és gazdálkodási célok megvalósításához, melyek a hatékonyabb részvétel helyi akadályai; mennyiben sikerült alkalmazkodni a szigorúbb gazdasági körülményekhez; hol tartanak a szocialista életmód, a szakmái, illetve az általános műveltség fejlesztésében és így tovább. Bármilyen sokat hallunk a legfontosabb gazdaságpolitikai céljainkról, köztük a minőség javításának fontosságáról, a gazdaságos anyag- és energiafelhasználás kiemelkedő szerepéről, a termékszerkezet korszerűsítéséről, az export fokozásának jelentőségéről, a tőkésimport helyettesítéséről meg a többiekről, e sokszor hallott fogalmak, célok, csak akkor válnak igazán elevenné, ha a résztvevők számára bebizonyítják: „nemcsak” az ország meg a vállalatuk, az ő személyes érdekük is azt kívánja, hogy megértsék, átérezzék, mi rejlik a fenti követelmények mögött valójában. A tanácskozó közösségek megvitatják, hogyan lehet (és kell) jobb feltételeket teremteni -a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny számára, ideértve a résztvevők egyéni kezdeményezéseinek szélesebb körű, kibontakoztatását, a nehezebb gazdasági körülményekhez történő gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást. Elmondják, miként lehet (és keli) fokozni ennek érdekében a munkaverseny- és a brigádmozgalom politikai-gazdasági súlyát, társadalmi elismerését, a demokratikus fórumok olajozottabb, „célra orien- téltabb” működését. Szóba kerülnek természetesen a munkahelyi tanácskozásokon a szocialista módon tanulni és élni mai dilemmái is. Hiszen a szocialista brigádtagoknak olyan bonyolult viszonyok között kell megőrizniük erkölcsi értékeiket, eszményüket, a tartalmas élet iránti igényüket, amikor bizonyos körökben ez „kiment a divatból”, amikor egyesek ■*-, ha tehetnék — az emberi életmű hasznosságát, nagyságát is butikban, villában, Volvóban mérnék. I lyen és ehhez hasonló kérdésekre keres majd együtt választ a május 28-i országos szocialista brigádvezetői tanácskozás. Csaknem kétmillió brigádtag nevében, s további nyolc és fél millió ember — valamennyiünk érdekében. K. T. fi KSH felülírásé az üzemi balesetek alakulásáról 124 004-én sérültek meg munka közben tavaly 6702-vel kevesebbén, mint egy évvel korábban. Ez a szám azonban még mindig magasabb, mint 1880-ban, amikor körülbelül százezer embert ért munkahelyi baleset. Ugyancsak csökkent — bár mindössze huszoneggyel — a halálos kimenetelű üzemi balesetek száma a múlt évben 548-an haltak meg emiatt. A sérülések jelentős hányada — 35 százaléka — a 30 éven aluliakat érte. 15 százalékuk fél éve sem dolgozott munkakörében. Mind a férfiaknál mind a nőknél kétszer annyi segédmunkást ér baleset, mint szakmunkást, A Statisztikai Kiadó Vállalat összesítéséből megállapítható az is, mi okozta a legtöbb munkahelyi balesetet, milyen azok terület szerinti megoszlása. Legnagyobb részük úgy következett be, hogy a szerencsétlenül járt dolgozó leesett az állványról, tetőről, sok baleset okozója volt (Folytatás a 2. oldalon.) Mai számunkban: Buktatók és bombaüzletek 80 éves a western Jogi tanácsadó Megyei bajnokság i "C v ' / i. \ Főleg a kislakásépítők kedvelik azokat a betonkeverő gépeket, amelyek elektromotorját az Ikladi Ipari Műszergyár berceli gyáregységében készítik. A praktikus berendezést az összeszerelés után folyamatosan szállítják a kereskedelembe, ahol a tavaszi házépítési szezon kezdetével már várják a vevők. — kj — KGST szakértői tanácskozás Salgótarjánban A KGST Inter AszuTJgol együttműködés szakértői tanácskozása, amely a szénbánya-berendezések karbantartásával foglalkozó bányagépjavító üzemek automatikus irányításának kidolgozásán munkálkodik, március 22-től március 25-ig Salgótarjánban ülésezik. A megbeszéléseken részt vesznek a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió képviselői. A szak’ értői tanácskozás keddi plenáris ülésén a résztvevő félek ismertették a témában már elért eredményeiket, céljaikat. A továbbiakban szerződéstervezetet készítenek elő. amelyet az Inter Aszú Ugol meghatalmazottak tanácsának őszi ülésén hagynak jóvá. 4c A szénbánya-berendezések karbantartásával foglalkozó bányagép javító üzemek automatikus irányításának kimunkálását pontosan az teszi időszerűvé, hogy ilyen irányítási rendszer még nincs. Következésképpen megoldatlan a kapacitások jó kihasználása, nem megfelelő az együttműködés a szénbányászati vállalatok és a berendezéseiket javító üzemek között, de akadozik a bányagépjavító üzemek belső, operatív irányító rendszere is, amely éppen a tennivalók sokrétűsége, bonyolultsága miatt képtelen a munka hatékony, tervszerű lebonyolítására. Az e problémák megoldására létrehozott KGST szakértői témabizottság feladati, hogy számításos alapon határozza meg a legmegfelelőbb kapacitásokat, ezen belül a legalkalmasabb technológiák körét, a javíttató vállalat és javító üzem jó együttműködésének módját; munkáljon ki normatívákat a szükséges géppark, és nem utolsósorban a kellő létszám helyes megválasztására, munkálja ki a közvetlen operatív irányítás anya- gi-műszaki-technikai feltételeit, valamint az egész javítási folyamat hatékonyságának megbízható mérését. A tennivalók közé tartozik az automatikus irányítás információs rendszerének felépítése is, alapjaiban számítógéppel. A téma kidolgozásában részt vevő KGST-országok eredményeinek koordinálásával hazánkat bízták meg. A szakértői bizottság kedden megkezdődött tanácskozásának színhelyéül azért választották éppen Salgótarjánt, mert a Nógrádi Szénbányák — és a Bányászati Információs és Számítástechnikai Társaság — vállalta a hazai bányagépjavítás automatikus irányításának kidolgozását és Nógrád megyei bevezetését 1985. január 1-vel. A munka részeként kialakított típusmodellt a többi szénbánya vállalat rendelkezésére bocsátják. Lakásépítő kisiparosok Ülésezett a KIOSZ Nógrád megyei vezetősége Három megye szakembereinek vitája 5 biomassza teljes bű Márciusi ülését tegnap tartotta meg Salgótarjánban a KIOSZ Nógrád megyei vezetősége. Igen fontos témát, a kisipar lakásépítő, -felújító, karbantartó tevékenységét tekintette át ezúttal a héttagú vezetőség. Napjainkban, amikor a lakásépítésben egyre jelentősebb a magánerő bevonása, megnőtt a kisiparosok szerepe. A tervidőszak első két évében összesen 1607 lakást építettek meg a megyében dolgozó kis-" iparosok, s ez az összes újonnan létesült lakások 54 százalékát jelenti. A kedvező intézkedések hatására országszerte erőteljes fejlődésnek indult a kisiparosok létszáma, megyénkben ettől szolidabb, 11 százalékos a növekedés. Az összesen több mint 2400 kisiparos közül csaknem ezren foglalkoznak építéssel. Az építő kisiparosok zöme munkaviszony mellett folytatja tevékenységét, legtöbben a falvakban. A becsült adatok alapján 1881- ben 195 millió, tavaly már 220 millió forint értékű munkát végeztek. A műszaki színvonal azonban a megyében messze elmarad a kívánatostól: meghatározó szerepe van a kézi folyamatoknak, ami önmagában is korlátozza a korszerű anyagok, technológiák alkalmazását. Tavaly a szocialista szektorok ajánlása alapján a KIOSZ listát bocsátott a kisiparosok rendelkezésére a kölcsönvehető gépekről. A magas óradíj, s részben a gépkezelői vizsga hiánya miatt is azonban langyosan fogadták a kezdeményezést. A jobb anyagellátás érdekében tavaly együttműködési megállapodást • kötöttek a Nógrád megyei ipari szövetkezetek anyagtársulásával, s ez a kezdeti nehézségek után jól szolgálja az anyagellátási gondok felszámolását. Elősegítené a jobb anyag- és gépellátottságot az a tavalyi kezdeményezés is, mely az állami vállalatok és a szövetkezetek részéről a kisiparosok VI. ötéves tervi szabad kapacitásának felmérésére irányult. A megyében dolgozó kivitelező vállalatoknál ugyanis hiány mutatkozik a befejező, szakipari munkát végzőknél, aminek feloldásában sikeresen közreműködhetnének a kisiparosok. Több gonddal is , küzdenek a megyében dolgozó építő kisiparosok. Ezek egyik legnagyobbika a kontárság legjobb táptalaja, a házilagos kivitelezés. A kontárság ellenőrzése részben létszámhiány, részben jogszabályi megkötöttség miatt csaknem lehetetlen. Gond az is, hogy a jelenleg érvényes progresszív adózási kulcs mellett az iparos nem érdekeit teljesítőképessége teljes kihasználásában. A mai házgyári építési módszerek nem kedveznek a szocialista szektorral való együttműködésnek, mivel' ezeknél a többszintes lakásoknál a szakipari munkák a kisiparosok számára nem kifizetődők. Pedig. nem egy épülettömb átadása éppen a befejező szakipari munkák miatt késik, mivel kevés a hozzáértő szakember. Többek között ez is indokolja az állami félkész- ház-akcióval való további próbálkozásokat. A? ország távlati erőforrásainak felméréséhez kapcsolódóan a biomassza teljes körű hasznosításáról rendeztek vitát tegnap Egerben a Miskolci Akadémiai Bizottság, a MTESZ Heves, Borsod. és Nógrád megyei szervezetei, a Magyar Agrártudományi Egyesület három megyében működő szervezetei, valamint a Termelő- szövetkezetek Heves megyei Területi Szövetsége. A Technika Házában megtartott eszmecserén Nógrád megyét H szakember képviselte. Magyarországon a növény- termesztésben elért növekedési ütem az utóbbi két évtizedben a második legnagyobb volt a világon. A rohamos fejlődést elsősorban a helyes agrárpolitika és a belterjes fejlesztés tetite lehetővé. A fejlődés azonban nagy fajlagos energia-, anyag- és eszközrá- forditással haladt előre. Ez az úl egyre nehezebben le- . küzdhető akadályokkal van tele. Ezért a jövőbeni fejlesztés. a természeti és biológiai erőforrások racionális hasznosítása, valamint a megtermelt biomassza sokoldalúbb és teljesebb felhasználása útján képzelhető csak el. 1981-ben a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére és koordinálásával országos felmérés indult el A biológiai eredetű anyagok (biomassza) hasznosításának távlati lehetőségei elnevezéssel. A felmérés befejezéséhez közeledik. Első szakaszában húsz munkacsoport összesen 1500 oldalnyi szakértői anyagot állított össze. A továbbiakban 1990-ig előretekintő összeállítás készült azzal a szándékkal, hogy előmozdítsa és megalapozza a szükséges állami és vállalati intézkedéseket, orientálja, esetleg módosítsa a meglevő fejlesztési programokat és szükség esetén újakat kezdeményezzen. Ezzel párhuzamosan számításokat végeznek arra, hogy a következő 25—30 évben hogyan alakítható optimálisan hazánkban a biomassza térmelés-transzformálás-fel- használás körfolyamata. A J-gfontosabb megállaoí-' , tásokat összegező _ jelentést 1983. május 3-án. a Maavar Tudományos Akadémia közgyűlése keretében az agrártudományok osztály i által '■■tervezett vitaülésen terjeszti elő a komplex bizottság, mely a felmérést irányította. XíS
