Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-20 / 67. szám

Zöldellő földeken így fiatal h£s születésének 75. évfordulója 1908 március 21-én született Lovász I # UO. József Pásztón. A hatgyerme­kes család fiát az elemi iskola hat osztályá­nak elvégzése után a salgótarjáni bánya al­kalmazta, mint gyermekmunkást. 1924-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Ko­rán felismerte, hogy azok között a helye, akik a társadalom gyökeres megváltoztatásáért, a munkások, a dolgozók felemelkedéséért, a gazdasági kizsákmányolás és politikai el­nyomás végleges felszámolásáért küzdenek. Lovász József a bányában, majd a külön­böző építkezési magánvállalkozóknál végzett testet-lelket ölő nehéz fizikai munka után önként vállalta a baloldali mozgalom koc­kázatos tevékenységét: az ifjúság szervezé­sét, tömörítését, az illegális kiadványok ter­jesztését, a Vörös Segély gyűjtését, a meg­győző szóbeli agitációt, röplapok készítését, jelszavak festését, a kapcsolatok teremtését, a szimpatizánsok szervezését s mind emellett saját maga elméleti képzését is. A szimpati­zánsok körének bővítése érdekében tagja lett a bányászdalárdának, melynek tagjai több­ségükben ifjúkommunisták és szimpatizánsok voltak. A munkásdalkörben jó lehetőség nyílt legális körülmények között a kommu­nista eszmék terjesztésére, baráti-elvtársi kapcsolatainak bővítésére. Illegális tevé­kenységét segítette, hogy vidám, jókedélyű fiatal volt, aki könnyen megtalálta a hangot a többi fiatallal. A kommunista ifjúsági mozgalomban vég­zett önzetlen és bátor munkája volt az aján­lólevél az illegális Kommunisták Magyaror­szági Pártjába való felvételéhez. Lovász József az 1920-as évek végére el­ismert vezetője lett a kpmmunista és balol­dali ifjúsági mozgalomnak a salgótarjáni ipar­vidéken. 1929-ben ő lett a Kommunista If­júmunkások Magyarországi Szövetsége sal­gótarjáni kerületi bizottságának titkára. Az ifjúkommunisták lelkesen, fáradhatatlanul teljesítették a párttól kapott harci feladato­kat. 4 A KIMSZ központi bizottsága 1929 decem­berében a Magyar Tanácsköztársaság leveré­se után először illegális konferenciát hívott össze. A helyi szervezetek jelentéseiből ki­tűnt, hogy a KIMSZ salgótarjáni szervezete végezte a legpéldaadóbb kommunista mun­kát. Azért került a figyelem középpontjába a KIMSZ salgótarjáni tevékenysége, mert a forradalmi ifjúság élenjárt az 1929. november 2—28-ig tartott bányászsztrájk szervezésé­ben. A KIMSZ országos konferenciája meg­állapította, hogy a salgótarjáni szervezet „pél­dája lehet annak, hogyan kell egy kommu­nista szervezetnek dolgozni.” A baloldali mozgalom akciói — sztrájkok, munkanélküli-tüntetés, röplapok kibocsátá­sa és terjesztése — újabb és nagyobb mérvű hajszára késztette a politikai rendőrséget a kommunisták felderítésére. 1930 szeptember végén 42 kommunistát és szimpatizánst tar­tóztattak le és közülük 19 ellen emeltek vá­dat. Lovász József 16. rendű vádlottként szerepelt. 1930. november 10-ig előzetes le­tartóztatásban, november 10-től 1931. március 24-ig vizsgálati fogságban volt. Letartózta­tásakor a baglyasaljai csendőrlaktanyában brutális vallatásnak vetették alá, majd Bu­dapestre, a Mosonyi utcai toloncházba szál­lították. A KIMSZ kerületi bizottsága titkárá­nak állapota már ekkor olyan súlyos volt, hogy kórházba szállították. Az orvos javas­latára — „haljon meg otthon” — hazaenged­ték. Itthon — súlyos betegsége ellenére — to­vábbra is vállalta a pártmunkát. Amikor a rendőrség ismét felfigyelt rá, újbóli letartóz­tatása elől a Vörös Segélyen keresztül a Szovjetunióba juttatták harcostársai. Moszk­vában a gondos orvosi kezelés sem menthette meg Lovász József életét. 1932 júniusában be­lehalt sérüléseibe. MinrlÄccTA 24 évet élt az ifjúkom­* Mliuujsie munista Lovász József. Rövid élete ellenére a kommunista eszme és mozgalom iránti elkötelezettségével, for­radalmi tapasztaltságával, jó szervezőkészsé­gével, az ifjúkommunista közösség érdekében végzett fáradhatatlan munkájával, lelkese­désével és töretlen hitével, széles körű bará­ti-elvtársi kapcsolataival a salgótarjáni ipar­vidék munkásmozgalmának kiemelkedő alak­jává vált. Születésének 75. évfordulóján tisztelettel emlékezünk és emlékeztetünk. Vonsik Ilona (Té)Vélemény Kapolyi, Bán hatvanhat fejű és a Cézár „Gigajoule”, „megawatt”, i^reprocesszálás”, napenergia, uránkészlet — röpködtek a szakszavak a Hatvanhat leg­utóbbi adásában. „A Ka- polyi”, vagyis dr. Kapolyi László államtitkár nem azért használt ilyen kifejezéseket, hogy kérdezőit elijessze a to­vábbi faggatózástól, vagy hogy alapos tájékozottságát szemléltesse. Hanem mert a közönség, a „hatvanhat fejű Cézár” kényszerítette ki pon­tos, célba találó kérdésekkel a tüzetes válaszokat. Miért kell a kisfalvakban többet fizetni a villanyára­mért, mint a fő- vagy a vidé­ki nagyvárosban? — fogal­mazódott meg többször is, más-más szavakkal ugyanez a gond. Minden lakossági ener­giaár kisebb, mint amennyibe a népgazdaságnak kerül az erőforrás; nem elhatározás miatt él ez a különbségtétel a falu és város közt, hanem ősrégi gyakorlat maradványa, amit csak hosszú távon lehet fölszámolni — sorakoztak a feleletek. Ellenben fontos az országnak az a csirke, malac, amihez hajnalban is. este is felkapcsolja a villanyt a fa­lusi ember, s ha még a dará­lót is beindítja., akkor olyan gyorsan kezd pörögni az árammérő, hogy 400, sőt 700 forintból sem ad vissza a vil­lanydíjas! — szögezte Kapo­lyi mellének az ellenvetést egy idős földműves. Sokat kell tennünk azért, hogy takaré­kos eszközöket adjunk a ter­melőknek — boronálta el vé­gül a vitát az államtitkár. Fontos információkat ka­pott a tévénéző az olajszár­mazékok fölhasználásáról. Be­alkonyult az olajkályháknak — jegecesedett ki a tanul­ság Kapolyi szavaiból. Ámbár a jövőben is korlátozás nél­kül kapja bárki a tüzelőola­jét, ám e fűtőanyag ára ará­nyos marad az olaj világpia­ci árával. így orientálja a gazdaság a fogyasztókat az olcsóbb energiahordozók irá­nyába. „Korlátozás nélkül!” Fontos kifejezés a mai világ­ban. Örömmel hallhatta a nézősereg, hogy a jövőben is „meg akarjuk őrizni ezt a po­zíciónkat”, valamint hogy a benzináremelés idén „a ter­vekben nem szerepel”! Alig­ha lehet túlbecsülni ezeket a célokat, eredményeket. Tanulságos szóváltás bon­takozott ki az atomenergiá­val kapcsolatban. A téma be­vezetésekor még 10 szavazó kimondottan félt, 21-nek vol ­tak kisebb aggodalmai a pak­si erőmű miatt. Kapolyi vá­laszai után pedig mindössze egy szavazó „őrizte meg” fé­lelmét, s 17-re apadt az ag­godalmaskodók száma. Világ­színvonalú az erőmű több­szörös biztosítása:” automatika és kezelőszemélyzet strázsálja a folyamatokat, még földren­gés ellen is védettek a ké­nyes berendezések. A radio­aktív hulladék „temetője” is alapos előtanulmányok után választatik ki a közeljövőben adta tudtul az államtitkár. Biztató hír, hogy uránkészle­tünk hosszú távlatokig ele­gendő a mi erőmű (i)nk szá­mára. Mindent egybevetve Bán Jánosnak e fontos műsora az elhangzó információk mellett ezúttal is remek mintát adott a demokratizmusból. Jól szem­léltette, hogy az ellentétes vé­lemények miként késztetik igényes érvelésre az ágazati képviselőt S hogy a lényeg­re törő, világos érvek miként csökkentik, oldják fel a né­zeteltérést. Kapolyinak nem esett le a karikagyűrű az uj- járól, amikor a „tetszikelő” kérdezők közt egyik-másik vi­tatárs nyersebben fogalmazta meg ellenvetéseit. Sőt, ezek az éles nézeteltérések váltották ki a legmeggyőzőbb felelete­ket. S hogy e meggyőző vála­szok után sem lett teljesen egységes a közönség?... Ettől sem dőlt össze a világ! Molnár Pál Tavaszi határjárás Téli félálom után pendül a határ. A zsenge kis növények ijedten hajladoznak a rájuk támadó hideg szél rohamai nyomán. A jótékony fehér dunyha híján télen sem igen volt hová rejtőzniük, most pe­dig egyszerűen vacognak. Aki inkább pilóta lenne — Jól teleltek — rezzent föl a merengésből Tóth János fő­mérnök szava — bár hiányzott az őszi eső és a hó is. Ma reg­gel is mínusz nyolc fok volt, ezért nem tudjuk vetni a ta­vaszi árpát. Ha fölenged, csúsz­kálnak a vetőgépek. No azért a kisterenyei ter­melőszövetkezet növényter­mesztői nem sokat tétlenked­nek így sem. Három jármű is hordja a fej trágyázásra való műtrágyát Maconkáról a csen- gerházai határba. A jókora halom zsákos műtrágyából szép komótosan beleraknak vagy hatot, nyol­cat a homlokrakodó kanalába, az odaballag a műtrágyaszóró gép tartályához és tartja fö­lötte a rakományt. Egy-egy jól— irányzott késdöfés, egy-egy szakszerű hasítás és a szürkés szemcsék beleömlenek a tar­tályba, az üres fólia pedig kü­lön kupacba került. — Már a harmadik gépet raktuk meg — újságolja a traktor vezetője, Antoni Bar­nabás. Kissé ordítania kell, hogy túlkiabálja a piros MTZ ötven lóerejét, de azután meg- sokallja és elnémítja a motort. A masina olyan nyögésekkel áll le, mint mikor az állatker­ti víziló kifekszik a partra. — Ráz, mint a nyavalya — tájékoztat röviden a traktoro­sok nem éppen irigylésre mél­tó munkakörülményeiről a fi­atalember. — Főleg itt a fa­gyos rögökön. Repülőgép-veze­tőnek volna jó lenni — ábrán­dozik egy pillanatig. Azután indít is, mert az előálló két al­kalmi rakodómunkás karlen­getve jelzi, hogy a teljesít­ménybérezés nem szívleli az álldogálást... Különben is már itt a kö­vetkező gép a műtrágyáért. Tavasz a főidőn... A pásztói termelőszövetke­zetnek már nem sok tavaszi vetnivalója van hátra. Igaz, még a múlt héten megkezdték az árpa vetését. — A tavaszi munkában ti­zenöt erőgép, csaknem kétszer ennyi munkagép, több szállító- jármű vesz részt harminc em­ber keze alatt — mondja Bu­da Miklós növénytermesztési ágazatvezető. — Tíz nap alatt több mint 400 hektáron kell el­vetnünk a tavaszi árpát és összesen 1100 hektáron kerül­nek földbe a tavasziak. — Ilyen jól előkészített föld­be ez nem lehet nehéz. — De nagyon kevés a víz a talajban, a fagyok ezt is fel­szívják, a szél pedig még job­ban kiszárítja a földet. Bagó József és Pócza Árpád a két vetőgép beállításával foglalatoskodik, ami nem ép­pen leányálom a mínusz ötfo­Sok múlik a vetőgép jó beállításán Ezer lóerő emeli a föld fölé a műtrágyát szóró repülőgépet Divatárusok ellenőrzése Magándivatárusokat ellen­őriznek a megyei kereskedel­mi felügyelőség munkatársai. A vizsgálat kiterjed a heti piacokon, vásárokon megjele­nő és a megyében állandó te- leohellyel rendelkező kereske­dőkre, összesen mintegy fél­száz árusra. A március végé­ig tartó vizsgálaton szánton kérik a kínált divatáru be­szerzési forrását, az áralkal­mazást, a haszon mértékét, a vevők tájékoztatásának ala­posságát, s a választékot. Az első tapasztalatok azt mutat­ják, hogy különösen a vásá­rozók mutatnak néhány vizs­gálati kérdésben nagyvonalú­ságot, ami nem egyeztethető össze a fogyasztók érdekeinek védelmével. Keresik a legjobb gépjárművezetőt és gyalogost Ez évben nyolcadik alka­lommal került meghirdetésre a „Keressük a legjobb gép- járművezetőt — gyalogost” el­nevezésű közlekedésbiztonsá­gi vetélkedőrendszer, amely­ben minden gyalogos és jár­művezető „rajthoz” állhat, ha az Autó-Motor márciusi lap­számaiban, vagy ■ a Magyar Ifjúságban, vagy a Pajtásban megjelent tesztkérdéseket megfejti és a válaszát bekül­di a lapokban megjelölt cím­re április 25-ig. A vetélkedő célja, hogy a közlekedésben résztvevők is­mereteit felfrissítse, gyarapít­sa, és elősegítse a gyalogosok és járművezetők együttműkö­dését a biztonságosabb közle­kedésben. A velélkedősorozat felmenő rendszerű, május, jú­nius hónapban kerülnek meg­rendezésre a megyei döntők. Ezt követően szeptemberben mérik össze tudásukat a te­rületi elődöntőkön a megyék legjobbjai. Októberben kerül sor az országos döntőre, amely során 11 kategóriában adja ki a szervező bizottság a kategó­ria legjobbjainak az oklevelet és a legeredményesebb gép- járművezetőnek a fődíjat, a személygépkocsit. A vetélkedősorozat helye­zettjeire a fődíjon kívül 500 ezer forint vásárlási utalvány vár. Minden megyében a leg­eredményesebb úttörő 19.84- ben — zánkai táborozást nyer. A Csepel Autógyár 3 ezer fo­rintos különdíjat is kitűzött, ezenkívül a megyei KBT-k is jutalmazzák a legjobbakat. kos hidegben, amikor az ember kezéhez odafagy a szerszám. — Vörösherével vetjük fölül a tavaszi árpát, kell a takar­mány az állatoknak — ma­gyarázza Bognár István takar­mánytermesztési ágazatvezető. — így két legyet ütünk egy csapásra, mert egységnyi terü­letről nagyobb a bevétel is. A pásztóiak másnapra vár­ják a helikoptert. Ez — ha az idő is engedi 2—3 nap alatt 1100 hektáron végzi el a gabo­na fejtrágyázását. A többivel már már a földi gépek meg­birkóznak. A Lajta vetőgépeket beállí­tották, meg tartályaikat feltöl- tötték, s Oláh József és Cse- mer Gyula, a két gépfaros is „nyeregbe” pattant. Folytatód­hat a vetés... Ä tábla aljában, a falu szé­lén meggyőződhetünk, hogy a háztájiban is jól haladnak a tavaszi munkával. Fekete Kál­mán hagyományos, egy lóerős­sel szántogat. A sötétszínű, bo­zontos pej időnként nagyokat horkant az eke előtt. — Ezt nem kell állítgatni, mint amazokat — bólint az öreg a domboldalon haladó gé­pek felé. Szemlátomást jólesik neki, hogy a kerítésre könyök­lő szomszédon kívül más is megnézi, mit tesz. ... és a levegőben A palotáshalmi termelőszö­vetkezetben azután ízelítőt ka­punk a legkorszerűbb techni­kából. A hatalmas kék-sárga színű AN—2-es úgy startol a legelő­ről, mintha nem is kisebb te­herautóra való műtrágya volna a gyomrában. Szélnek fordul, és alig több mint százméteres nekifutás után a levegőbe emel­kedik az öttonnás fémmadár — Hat hektárra szórja ki a műtrágyát 3—4 perc alatt — mondja Kiss István a Szécsényi Agrokémiai Közös Vállalat igazgatója, aki a helyszínen szemléli a munkát. A földi kiszolgálást Mlado- niczki György, a palotáshalmi termelőszövetkezet növényvé­delmi ágazatvezetője irányítja. A gyors és pontos rakodáson nagyon sok múlik, hiszen má­sodpercre, centiméterre megy a „játék”. — Kitűnő szolgálatot tesz ez az új konténeres rakodó — mondja a fiatal szakember. — Felére rövidíti a feltöltés ide­jét, így sokkal kevesebbet áll a gép a földön. — Hányadik fölszállás volt a mostani? — kérdem a fiatal, szakállas, kék színű kezeslábas­ba öltözött pilótát, Matlakoyics Zoltánt, aki pár pillanatra ki­szállt a gépből. — Tizenhatodik. Még lesz vagy harminc. — Odafönt is így fúj a szél? — Talán még jobban. Dobál­ja is a gépet. — Három órával ezelőtt egy traktoros azt mondta, szívesen helyet cserélne egy pilótával. — Nem tudom ezt monda­ná-e az ötvenedik felszállás után is? Ebben maradunk... Pendül a határ. A földeken vetőgépek forgolódnak, nyo­mukban gondosan vetett kis ágyakban fészkelnek a magok, hogy a melegben szépen ki- zöldülve újra napvilágra kerül­jenek, látványukkal is a ha­misítatlan tavaszt árasztva. Zilahy Tamás NÓGRÁD — 1983. március 20., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom