Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám

NEMZETKÖZI NÉMAJÁTÉK 01.) Tábornyitás júliusban Interjú Költő Miklóssal, a csesztvei „workshop” vezetőjével Kezemben egy jelentkezési lap, mely az 1983. nyarán Ma­gyarországon tartandó nem­zetközi pantomimtáborba in­vitál. Egy példány abból a húszezerből, mely a Nem­zetközi Színházi Intézet iITI) ötvennégy tagországába jutott el a közelmúltban. Va­lamennyi „meghívó” a Nóg- rad megyei Csesztve községbe szól_ Hazánk első ízben rendez nemzetközi pántom» mtá bort. Jelentőségét azonban csak nemzetközi összehasonlítás­ban tudjuk megfelelően érté­kelni. Az a tény, hogy a fel­hívásra máris tucatnyi jelent­kezés futott be a világ min­den tájáról, feltételezi a ma­gyar pantomimmű vészét presztízsét. Köllő Miklóstól, a Dominó Pantomim Egyesület — és a majdani tábor — mű­vészeti vezetőjétől először mágia arra a kérdésre kér­tünk választ: Mt vonzhatja a külföldi mimeseket Magyaror­szágra, miben áll a csesztvei tábor jelentősége? — A pantomim, mtot mű­faj rendkívül népszerű és megbecsült szerte a világon. Ennek ellenére bátran állít­hatjuk, hogy a mi „kínála­tunkkal” csak egyesült álla­mokbeli táborok vetekedhet­nek. Párizsban és néhány nagy mimes hagyományokkal rendelkező nyugat-európai vá­rosban ugyan rendszeresen szerveznek nemzetközi tábo­rokat, de ezekben az intuitiv képzésen van a hangsúly. Ne­künk meggyőződésünk, hogy a legművészibb elgondolás sem helyettesítheti a technikai tu­dást. Ezért a csesztvei tábor­ban mi a technikai, ha úgy tetszik a mesterségbeli Isme­retek elsajátítására helyezzük a hangsúlyt. — És az érdeklődés felkel­téséhez elegendő egy írásos programterv...?! — Természetesen nem, bér a „workshop” jelentkezési la­pon feltüntetett tematikai váz­lat a szakemberek számira sok mindent elárul. Nos, az előzményekhez tar­tozik, hogy 1976-ban az Eu­rópai Színházi Szövetség brit szervezetének meghívására ta­nulmányúton vettem részt Londonban. Azután 1979-től már á nemzetközi mesterkur­zusok vezetésére kértek fel... Külhoni tanításhoz minden esetben a Művelődési Minisz­térium engedélyére volt szük­ség. Az illetékesek vetették fel, nem volna-e kedvem Ma­gyarországon szervezni egy nemzetközi pantomimtábort. — Ha jól sikerült lefordí­tanom a „meghívó’' szövegét, akkor július 19. és augusztus 14 között valójában nem egy, hanem mindjárt négy tábort rendeznek, mégpedig más­más jelleggel^. — Így igaz. Az első két hét­ben — mondjuk így — az egyetemista korosztályhoz tar­tozó amatőr pantomimesekkel foglalkozunk, a második kur­zusra ugyancsak amatőr, de mozgáseiőképzettséggel már rendelkező mimesek és tán­cosok jelentkezhetnek, kor­osztály-megkötés nélkül. A harmadik kurzusra minden olyan társművészet amatőr és hivatásos művelőit várjuk, amely valamilyen kapcsolat­ban áll a mozgással. Tehát balettművészekre, artistákra, énekesekre, előadóművészek­re, táncosokra egyaránt szá­mítunk. Az utolsó két hét az úgynevezett „Master Course”, azaz hivatásos pantomimesek tábora. Ez a legmagasabb szintű tanfolyam, bár valójá­ban itt már nem oktatunk, hanem közös műhelymunkára adunk lehetőséget. — összesen hány résztve­vőre számítanak? — Nagyon szeretnénk, ha alacsony létszámmal indulhat­nánk, hisz a tábor nemzetkö­zi hírét csak magas színvona­lú minőségi munkával ala­pozhatjuk meg, ami a jövő szempontjából sem közömbös... A csoportokkal — a vendég- előadókon kívül — hét szak­tanár foglalkozik majd, élve a videotechnika nyújtotta le­hetőségekkel is. — Reméljük Nőgrád megye is felkelti majd a táborlakók kíváncsiságát, a NÖGRÄD ol­vasóinak kíváncsiságát viszont már bizonyára felkeltette, hogy miért é<m> Csesztvét vá­lasztották a tábor színhelyéül? — A tábor színhelye a esesztvel kastélyépület, melyet — a kurzusok ideje alatt — a Dominó Pantomim Egyesület bérel. Persze módunk lett volna frekventáltabb környezetben rendezni a tábort, de úgy vé­lem ez a kis község, a maga 1209-as években épült templo­mával, néprajzi és irodalom- történeti emlékeivel, hétköz­napi szépségeivel eredetibb, harmonikusabb miliőt nyújt­hat munkánkhoz. Magyarán, Csesztvének van egy olyan sajátos varázsa, mellyel má­sutt nemigen találkozhatnának külföldiek. — A tábornak otthont adó épülettel átellenben van egy másik kúria is, melynek — 160 éve született — egykori lakó­jára ebben az esztendőben ugyancsak nemzetközi figye­lem irányul.„ — Természetesen nem hagy­tuk figyelmen kívül azt a megtisztelő lehetőséget sem, hogy — sajátos eszközeinkkel — mi is hozzájáruljunk Ma­dách Imre életművének meg­ismertetéséhez. A Madách- emlékév aktualitását mi oly módon iktattuk programunk­ba, hogy valamennyi kurzus „vizsgaelőadásán” a Tragédia egy-egy részletének mimes fel­dolgozása lesz a feladat. Túl azon, hogy ez a feladat csak a drámaköltő főművének ala­pos ismeretével oldható meg sikerrel, a közönség számára is szolgálhatnak újabb felis­merésekkel a . bemutatók, lé­vén előadói — valamilyen szinten — maguk is alkotó művészek. Ha ehhez hozzátesz- szük, hogy az előadók más­más ország más-más kultúrá­ján nevelkedtek, remélhetjük, hogy másfajta megközelítések­kel, netán másfajta értelme­zéssel gazdagodhat tovább „Az ember tragédiája” immár száz évre visszatekintő szín­padi megjelenítése. — Ezek szerint nyilvános „záróvizsgát” terveznek? — A tábor résztvevői végül is két hétig egy adott köz- igazgatási terület — ez eset­ben Csesztve, illetve Nőgrád megye — vendégei lesznek. Ügy gondolom nem baj, ha ezt tudják és érzik is. De, mert a táborba nem egysze­rűen üdülni, hanem tanulni, dolgozni jönnek, a végzett munka eredményiből illőnek véljük a vendéglátók előtt is ízelítőt adni. Ha szándékunk találkozik a nógrádiak igényé­vel, akkor — mondjuk a sal­gótarjáni megyei művelődési központban — szívesen tarta­nánk nyilvános bemutatót, minden kurzus végén. — E beszélgetés végén még egy kérdés; milyen nyelven beszélgetnek majd a világ kü­lönböző országaiból érkező mi­mesek? — A nemzetköz? pantomim­tábor hivatalos nyelve az an­gol. A képzés Is ezen a nyel­ven folvik. De van még egy nemzetközi nyelv, amelyen érintkezni tudrnk, akár a nógrádi lakosokkal' is. Ez a „nyelv” maga ~ nantomim Pintér Káre'y TISZTELET A KIVÉTELNEK! Pályakezdő pedagógusok Pasztán A tantestület fele fiatal, ha­tan közülük pályakezdőnek mi­nősülnek a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnáziumban és Szakközépiskolában. Épp ezért érdeklődtünk itt a pályakez­dő pedagógusok helyzete fe­lől. Hogyun állják meg a helyüket a tanítványaiknál öt-hat évvel idősebb tanárok? Milyen felkészültséget -hoz­nak magukkal az egyetemről? S, hogy érzik magukat első munkahelyükön? Gombár Imre egy éve tanít, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matemati­ka—fizika szakáról jött Pász­tora. — Az egyetemen egyszerű­en a szakjaimat tanultam, azt tanították velem. Fogalmam sem volt róla, mit kell majd továbbadnom tanítványaimnak ismereteimből. A tankönyve­ket pedig akkor kaptam kéz­hez, amikor a diákok. Ez oko­zott a leginkább nehézséget. Az idősebb kollégákról csak jót mondhatok, általános se­gítőkészség, jóindulat foga­dott, mint ahogy a többi kez­dőt is. Az igazsághoz persze hozzátartozik, most a nagy gyakorlatú tanároknak is problémáik vannak az új tan­tervek, tankönyvek miatt. Gombár Imre a zempléni vidék szülötte. Hogy került épp Pásztóra? — A feleségem nógrádi, akivel az egyetemen ismer­kedtem meg. A pásztói gim­náziumban és postaforgalmi szakközépiskolában volt hely mindkettőnk számára. Bér ko­rábban azt se tudtam, hogy ez a település létezik, jól ér­zem- magam. Ilyen iskolában szerettem volna mindig is ta­nítani, ilyen viszonylag lti; közösségben. — Am, a legjobb közérze­tet is Mronthatják az anya­giak.» — Nincs okunk panaszra. A fizetésünk elegendő arra, hogy kényelmesen éljünk. Csak.- csak arra nem, hogy lakás­gondjainkat is megoldhassuk. Most a kollégiumiján kaptunk két szobát, ez egyelőre jó megoldás. — S milyen kilátásaik van­nak lakásgondjaik megoldásá­ra? — Építkezni szeretnénk. Itt Pá'iZtón. A „fészekrakás” nem kis vállalkozás. Kell-e ékesebb bizonyíték ennél arra, hogy ez a fiatal pár megtalálta számítását Pásztón? — Mi nagyon örülünk a fiataloknak, igyekszünk ha­mar megismertetni velük a már kialakult rendet. A ta­pasztalat azt mutatja, a hoz­zánk érkezők hamar megszok­ják az itteni légkört, ami al­kalmat ad a nyugodt munká­ra, kibontakozásra — ezt már Mátrai szilárd, az iskola igaz­gatója mondja. Hóna alatt még az egyik osztály napló­ját szorongatja, mert épp órá­ról jött, félszemmel meg az órára pislant, hisz’ a másik osztály is várja. — Mi a véleménye a fiata­lok felkészültségéről? — Jó szakmai alapot hoz­nak az egyetemről, s mivel minden negyvenöt percre fel­készülnek — nem úgy, mint sok idősebb, aki rutinból ad­ja le az anyagot —, hangula­tosak, izgalmasak az óráik. Érzelmileg közel tudnak ke­rülni a diákokhoz, már csak életkoruknál fogva is. Azért van egy negatív észrevéte­lem... A legtöbb fiatal tanár kezdetben előad. Nem tanít, hanem előadást tart. De ezt néhány hét alatt rendszerint ki is „növik”, a tapasztalat megtanítja őket. Nagy Sándorné félévkor állt munkába a postaforgalmi szakközépiskolában. — A Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola postaüzemi szakának elvégzé­se után letöltöttem a szoká­sos féléves gyakorlatot, s ez­után kezdtem itt tanítani a szakmai tárgyakat. — A műszaki főiskolán bi­zonyára számos olyan ismere­tet nem tanítanak, ami az Is­kolai munkában nélkülözhe­tetlen... — Így igaz. A gyerekekkel való foglalkozás mégsem okoz gondot. Szívesen tanítok, és érzek adottságot az ismeretek átadására. Nehézséget inkább az okoz, hogy nem tudom, mit tudnak a diákjaim. Ré­mes, folyton azt kérdezni: ta­nultátok már? S persze a diák erre azt mondja: nem. A negyvenöt perces órára né­ha két órát is készülök. Mi a főiskolán evidenciaként használtunk bizonyos fogal­makat, amiket azonban egy szakközépiskolás nem ért. Ezekről le kell szoknom. Az adminisztráció megtanulása meg külön kunszt! Szerencsé­re, nagyon jó kollégákra ta­láltam. Minden energiámat ezeknek a problémáknak a leküzdésére fordítom, mert ta­nítani akarok. Folyton szid­ják a postát, s nem is ok nél­kül. A szolgáltatásban elő­forduló hibák pedig nagyrészt a sok szakképzetlen munka­erőnek „köszönhetők”. Ml itt olyan postásokat képe­zünk, akik minden területen, a munka minden fázisában jól megállják a helyüket., És ezért érdemes átmenetileg többet dolgozni, a törvényes munkaidőnél. Az itt megrajzolt kép szin­te rózsaszín. Az igazgató elé­gedett, a pályakezdő elégedett. Természetesen nem állítjuk, hogy ez mindenütt így van. De azt igenis állítjuk, hogy ott szűnik meg a „pályakez­dőkérdés” kérdés lenni, ahol nem csak a kérdéssel foglal­koznak... —veszprémi ■ HOMAGE A CZÖBEL Egy életmű igézetében HM: műsor KOSSUTH RAOKV: 8.27: Beszéd és elmebetegségé* 8.37: A titkos házasság Részletek ClmaroM operájából 9.3©: Kikeriktrály 10,05: Dominó 2. rész 10.35: Maria Abariendos Somlyó Zoltán vers« 10.40: Népdalok 11.0«: Gondolat 11.45: Ránkl György: Qu« vádi«? két. corao-szim/onikui tétéi 13.45: Hét végi panoráma 14.08: Híres énekesek dalfelvételeiből 15.05: Révktlauz 15.35: Kórusainknak ajánljuk 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: A Sebő-egvtittes öspees felvétele. XI/2. rész 1972, (Balladák) 17.05: Oltárok árnyékában 17,53: Ferruccio Tagliavlni operaáriakgt énekel 19.15: András Segovia saját átirataiból gitározik 19.42: Rendezte: Cserés Miklós dr. Félhományos zóna 20,35; operettkedvelőknek 21. no: kőtől fáig Környezetvédelmi magazin 22, no: a rádió lemezalbuma 23.37: Nrnzenekedvelőknek 0.10: Melödiakoktél PETŐFI RADIO: s.05: Tömegdalok 8,35: siágermózeum 9.33: A ..esikágói fiúk" Hamburg utcáin 10.00: Zenedéle’őtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: NTótamuzsikíi 13.15: Gyermekeknek 23.20: A Petőfi rádW eenedélutáaja ötödik sebesség válogatott felvételek Notakedvelöknek Iránytű Ritmus! James Galway n-épszerű műveket fuvplázik A gazdaság és as új növekedési päiy* A legvidámabb (leké. MISKOLCI STÜDIO: 17.»0: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tar­talomból : Gyarmekeink táplálé­ka. Beszélgetés dr. Pénzes Géza főorvossal, — Tanácsok kiskert­tulajdonosoknak. — Tavasz az autószervizekben. — Hét vési programajánlat.) Szerkesztő: Ja­kab Mária. — 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. — ia.25— 18.30: Lap- ée műsorelőzetes. MAO VAK TBLBVIZIO: Tévéter»a >.04: Iskola téve: Történelem. ».351 Fizikái kísérletok i. 8,45: Orosz nyelv s.oo: Környezetismeret 9.25: Magyar Irodalom 9.S0: Lottooerselás. 10.00: Magyar irodalom ie.45: Osztályfőnöki ér* 11.10: Kénújság 13,34: Iskelatévé: Kőrnyeeetia­meret (iám.) 13,451 Fizikai kísérletek s. 14,OS; Osztályfőnöki éra 14.30! Magyar Irodalom 15.10: Ünnepek, évfordulók, 15.40: Hírek 14.45: Felelet. 8 fi. rész. (ism.) 17.10: Reklám. 17.15: öt pere meteorológia. 17.207 Képújság. 17,23: Keresztkérdés. 18.00: Kalendárium, ismeretter­jesztő magazin. 19.00: Reklám 19.10: Tévéterna 19.15: Esti mese I9.no; Tv-niradö 20.00: Miért nem hívták Evanst? 4 5. rész. 20.58: Sohase mendd. Stollár Miki Hernádi Judit, műsora. 21.2.4: ötletmeces, 7. rész. 22,55: Tv-hlradé 5, 23.05: Tűmé <»83. A Buda porti Filharmóniai Társaság ze­nekara Japánban. 2. MOSOK: 20.00: Falusi esték. 21.00: Tv-inraaó 2. 21.20: Mai svájci filmművészet; Messidor. 23.20: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 10.30: Tv-híradó 20.00: A malájt tigris. Olasz k maiid filmsorozat. 6. (befejező) rész 21.00: Szórakoztató vetélkedőműsor 21.45: Győzni fogsz. Dokumentumfilm 23.00: T-x történt 24 óra alatt 22.15: S!rt.pülő VB. Közvetítés Ha: íachovból. Felvételről 23.15: Céltábla. Angol bűnügyi filmsorozat 0.M: Hírek 2. MOSOK: 19.05: Publicisztikai műsor 19.30: a német nyelv klubja 20.00: az ifjú és az oroszlán. Francia történelmi tv„fllm. 1. rész 21.30: Időszerű események »2.80: Csehov: Cseresznyée­kert. A színmű tv­változata MOZIMŰSOR: Salgótarjánt November 7.: Fél 3-tól ISKOLAMOZI (Csak bérle­teseknek!): Egy kis indián. Szí­nes amerikai film. Háromnegyed 8 éa 8-tól: Éjszakai utazók 06). Színes, szinkronizált olasz—spa­nyol sei-fi. Este 10-tei FILMMÚ­ZEUM (Csak bérleteseknek:): Napfivér, holdnővér. Színes oir.sz ÍUm. — Balassagyarmati Ma­dách : Iskolamozí: Robinson Crusoe. Színes szovjet kaland- film, Fél 4 éa háromnegyed 6- iúi: Noé bárkát. Színes magyar természetűim. Este »-tői: Luxus- bordély Párizsban (16). Színes, szinkronizált francia film. — Pásztói Mátra: Diótörő fantázia, Színes, szinkronizált japán báb- nieseftim. — Kéteág: Olaszok hi­hetetlen kalandjai Leningrádban. Színes, szinkronizált, látványos olasz—szovjet bűnügyi fllmvlg- játéK. Mesamozt: Dióból királyfi. Michaela a hóviharban. — Szó- cséuyi Rákóczi: A pártfogolt (14), Színes magyar film. — Érsek- vaukért i Apaszerepben. S *<»*:■ szovjet film. — Nagylóci a pcs- Ls mindig kétszer csenget 1—II. (16). Színes, szinkronizált ame­rikai bűnügyi film. NÓGRÁD - 1983, március 18 . péntek 20.55: Sohase mondd — Hernádi Judit műsora Ügy klasszikus, hogy köz­ben a kortársunk volt, hiszen majdnem száz évet élt meg, és alig több mint hét eszten­deje, hogy örökre eltávozott közülünk. Czóbel Béla fes­tőművész 1883. szeptember 4-én született Budapesten, az akkori Bálvány, ma Október 6. utcában. I-Iosszú élete al­kotó éveit Párizsban Picasso- val, Modiglianival, Matisse- szal töltötte, később haláláig Hollandiában, a bergen! al­kotóházban és Németország­ban, a Die Brüche művész- csoportban, Mindeközben rendszeresen hazajárt a híres budai műteremházba a Ke- lenhegyi útra, s a nyarakat rendszeresen Szentendrén töltötte, a színekben, varázs­latokban gazdag Dunaka­nyarban. Czóbel Béla születésének centenáriumára a nyár elejé­től ünnepi események soro­zatát rendezik Európában és hazánkban. Az események előkészítésére emlékbizott­ság alakult a közelmúltban. A külföldi, illetve honi poli­tikusokból, művészekből, mű­történészekből álló társaság sokrétű programot állított össze. Reprezentatív kiállí­tást rendeznek Czóbel Béla, alkotásaiból Párizsban a Pompidou-palotában (vagy a Petit Palaisban) — a végső megállapodást a közeljövőben rögzítik, Budapesten a Ma­gvar Nemzeti Galéria és a Vigadó ad helyet olyan tár­latoknak, amelyeken a kül­földről frissen vásárolt, va­lamint a művész Hamburg­ban élő leánya által ajándé­kozott műveket is láthatjuk. Szentendrén, a Templom téren található Czóbel-emlék- házat rövidesen kibővítik, Az új épületrészben helyezik el a festő hagyatékát — azaz további harminchat olajké­pet, hozzávetőlegesen ezer grafikát, bútorokat, könyv­tárat és • C/óbelné Mondok Mária festőművész képeit. Ezzo! egyidőben átrendezik az állandó kiállítást is. A mű­vész akvarelijeibő! és pasz- telljelből pedig Siófokon, a dél-balatoni kulturális cent­rumban nyitnak tárlatot. A képzőművészet szerelme­sei a közeljövőben új köny­vekkel is gazdagodhatnak: a Corvina Könyvkiadó gondo-1 zásában megjelenik a Czóbel- képeskönyv, nyolcvan színes nyomattal. Tartalmában leg­alább ennyire izgalmasnak ígérkezik az Emlékkönyv la, amelyben kortársai, barátai emlékeznek neves festőművé­szünkre. Ezt követően lát napvilágot a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jóvoltá­ból a Homage a Czóbel című egyedi rézkarcokból össze­állított kiadvány. Igazi cse­megének számít a Pest me­gyei Múzeumok Igazgatósága által kiadásra kerülő mini­könyv Czóbel Béláról. A gyűjtők bizonnyal érdek­lődéssel fogadják majd a Varga Irnre szobrászművész emlékplakettjét, amely szá­mozott példányokban kerül forgalomba. A Szentendrén élő egykori alkotótársak ré­szére külön pályázatot is ki­írnak Czóbel-érme készítésé­re, és a nemzeti bank körül­belül 40 ezer forint, értékben száz-, illetve kétszáz forintos címletű pénzeket is kia'd az évfordulóra. Az is különlegességnek szá­mít, hogy a Czóbel Béla szentendrei alkotóházának udvarán felállított Czóbel- szobor másolatát (Varga Im­re alkotása) a magyar kor­mány Párizs városának aján­dékozza. Ű.1 mellszobor is készül, amelyet a művész né­hai budapesti lakóhazának udvarán állítanak fel, A centenáriumi ünnepség­sorozathoz kapcsolódik a rá­dió és h televízió Is — költő, festő, szobrász és esztéta ba­rátainak közreműködésével. A rádió több órányi doku­mentumanyaggal rendelke­zik, amelyben Czóbel Béla beszél művészi hitvallásáról és egyéni sorsáról, A televí­zió is készített tizenhárom ‘ évvel ezelőtt portréfilmet a művészről: Ezt újra sugároz­zák majd. de új produkció is születik, 5 ebben Czóhel pá­lyafutásán keresztül bepillan­tást nverhetnek a nézők szá­zadunk első felének művé-1 szetl életébe. A közönség új poszterek. képeslapok, em- lókbél vegek és dísztávirat! blanketták kiadására is szá­míthat. amelyek Czóbel egy- egy művéről készülnek,­Krlszt György

Next

/
Oldalképek
Tartalom