Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-17 / 64. szám

Jubileumi jutalom kifizetése „A huszonöt, negyven, illetőleg az ötven évet munkavi­szonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár.” [MT. 48. § (2) bek ] A jubileumi jutalom a dolgozó egyha­vi alapbére. A dolgozó nyugdíjazásának évében esedékessé váló ju­bileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. A negy­ven-, illetőleg ötvenéves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak a nyug­díjazáskor legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt évi munkaviszonya van. [MT. V. 66. § (1) bek.] A nyugdíjazás évében esedékes jubileumi jutalmat abban az esetben is ki kell fizetni, ha a munkaviszony a feltétel­ként megszabott idő előtt' megszűnik. (Pl. a munkaviszony március 31-én szűnik meg, a jubileumi jutalom pedig de­cemberben lenne esedékes.) A jubileumi jutalom a társadalom megbecsülését fejezi ki, a jogszabályban meghatározott hosszú munkaviszony­nyal rendelkező dolgozók irányában. Ebből következik, hogy a jubileumi jutalom kifizetését — a jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén — a dolgozó munkájával, ma­gatartásával kapcsolatos, vagy egyéb ok miátt nem lehet megtagadni. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának a jubi­leumi jutalom kifizetésére vonatkozó állásfoglalása külön is kifejezésre juttatja, hogy ha a dolgozó a jubileumi ju­talomra jogosulttá vált, azt részére, vagy — a jogosultság megszerzése . után bekövetkezett elhalálozás esetén — az örökösök részére folyósítani kell akkor is, ha annak kifizer tését a dolgozó az esedékesség bekövetkezésekor nem kérte. A vállalat tehát köteles nyilvántartani, hogy a dolgozói közül kinek, mikor esedékes a jubileumi jutalom és hala­déktalanul intézkednie kell annak kifizetéséről. Ha ez az esedékességet követően történik, a kifizetéskor esedékes személyi alapbért kell folyósítani, de csak abban az esetben, ha az nem kevesebb, mint amennyit az esedékességkor kel­lett volna fizetni. Abban az esetben, ha a dolgozó a jubileumi jutalom meg­szerzését követően — de annak kifizetése előtt — munka­helyet változtat, akár a régi, akár az új munkahelyen kér­heti a jubileumi jutalom kifizetését. Előfordulhat, hogy a dolgozó a huszonöt vagy negyven­éves jubileumi jutalomra jogosító, addig figyelembe nem vett munkaviszonyban töltött éveket is igazolni tud. Ilyen esetben is megszerezheti a jubileumi jutalomra való jogo­sultságát. Akkor, ha ezeknek az időknek a beszámításával, a megkapott jubileumi jutalom, amikor az előző, kifizetésé­től 15, illetve 10 év még nem telt el, — a korábbi jubileu­mi jutalom kézhez vételétől számított öt év elteltével fi­zethető ki a negyven-, illetve ötvenéves jubileumi jutalom. Ettől a korlátozástól azonban a vállalat eltekinthet. (Elvár­ható ez elsősorban nyugdíjazás esetén.) A jubileumi jutalom szempontjából a munkaviszonyban töltött idő számítása az általános szabályok szerint törté­nik — elsősorban a munkakönyvbe bejegyzett, de bármely más, a munkavégzéssel egyidejű — okiratban szereplő munkaviszonyban töltött időtartam, illetőleg minden hitelt- érdemlő bizonyíték (pld. érdektelen, szavahihető tanúval­lomás) figyelembevételével. Megjegyezzük, hogy a vállalat csak a dolgozó által iga­zolt munkaviszonyban töltött idő alapján köteles a jubi­leumi jutalmat folyósítani. Felhívjuk azonban az érdekeltek figyelmét arra, hogy a munkakönyv tartalmazza az előző munkaviszonyok meg­szüntetésének a módját. Ennek akkor van jelentősége, ha a dolgozó a jubileumi jutalom kifizetéséhez szükséges felté­telekkel rendelkezik ugyan, de a legutóbbi három éven be­lül munkahelyet változtatott, és ekkor a munkakönyvébe „kilépett” szöveget írtak be —, mert ez esetben a bejegy­zés időpontjától számított három éven belül nincs lehető­ség a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételére. A jubileumi jutalom kifizetésit — ha a feltételek bekö­vetkezésekor a vállalat a fizetési kötelezettségének nem tett eleget — a munkaviszony fennállása alatt bármikor le­het kérni. (A három év eltelte után is.) A munkaviszony megszűnése után (nyugállomány, vagy bármely más ok miatt történt) csak akkor, ha annak fel­tételei a munkaviszony fennállásának idején már bekövet­keztek. Ilyen esetben a dolgozót a munkaviszonyának meg­szűnését közvetlenül megelőző alapbér illeti meg —, ha a jubileum kifizetését az elévülési időn belül (a munkavi­szony megszűnését követő 3 év) kéri. Részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozónál eltérés any- nyiban van, hogy ha az másodállás, vagy a rendes munka­időt meghaladó mellékfoglalkoztatás, a jogosultság szem­pontjából önálló jog — ami azt jelenti, hogy a jogosultság feltételeinek a második munkaviszonyban kell megvaló­sulnia. Ha azonban részmunkaidejű foglalkoztatás mellett a dol­gozó nem áll további munkaviszonyban, valamennyi mun­kaviszonyban töltött idejét össze lehet számítani. (Pld. rész­munkaidőben foglalkoztatott öregségi nyugdíjasnak a nyug­díj megállapítása előtti munkaviszonyban töltött ideje is beszámít a jogosultság szempontjából.) Ilyen esetekben a részmunkaidejű foglalkoztatás kereté­ben megállapított alapbérre van a dolgozónak jubileumi ju­talom címén igénye. Dr. S. K. Gy. Több nyugdíjas olvasónk kérdésére közöljük: A szociális támogatást igénylő bérlőnek az igénylőlap eredeti példányát a nyugdíjfolyósító igazgatóság címére — 1820 Budapest — kell megküldeni és ahhoz csatolni kell a bérlőtárs legutolsó havi nyugdíjszelvényét, illetőleg a kere­seti, jövedelmi igazolást. Mátranovákon jártunk Áz emberformálás öröme könnyen felismerje és róegta- szünk segíteni, hogy szellemi lálja a neki megfelelő közös- energiáikat egyre jobban a köz ségi fórumot. Pál Gyula azt szolgálatába tudják állítani, vallja, hogy a közéletiség és Mi a titka a mátranováki a munkaköri kötelezettség a eredményeknek, tettem fel a alapján egy-egy szakterület, pedagógusoknál elválaszthatat- kérdést Pál Gyula igazgató- szakma, vagy foglalkozási lan. A meggyőződésből, a hl- nak? A felmérések korát éljük. Szinte lehetetlen megha­tározni azoknak az írások­nak a számát, amelyek a „reprezentatív merítések’’ Nógrádi zenei krónika A Salgótarjáni Állami Zene­iskolában egymást érik az ese" mények, melyek részben a „salgótarjáni ifjúsági zenei napok” rendezvénysorozatá­nak részeként jelentkeznek., A rnegyei zenekari talál­kozó — mint arról már hírt adtunk — egyben az ifjúsági zenei napok megnyitója volt, melyen dr. Kun András, a városi tanács művelődési osz­tályvezetője bevezetőként el­mondotta a rendezvények je­lentőségét, fontos nevelő sze­repét. ág helyzetét, az ott dől- vatásból végzett pedagógiai munka tudatos tevékenység, amely mindig magas fokú si­kerélménnyel párosul. — Nekem — hangsúlyozza Pál Gyula — a kollégákkal, a tóját, akinek színvonalas gyermekekkel való közös mun- pedagúgiai működésére, szé- ka nemcsak feladatot, hanem les körű közéleti tevékeny- örömet és sikerélményt ad. ségére. a párt salgótarjáni Több mint húszesztendei ne­velői tapasztalat mondatja ve­lem, hogy aki akarja, az min­den emberben felfedezi az ér­téket, a tehetséget, a más-más dolgok iránti érdeklődést, haj­lamot. Ehhez azonban nem­csak az kell egy vezetőnél, hogy az irányító feladatoknak gőzök életét kívánja bemu­tatni. Ilyen szándékkal ke­restem fel Mátranovákon Pál Gyulát, az általánop művelődési központ igazga­járás bizottságán hívták fel a figyelmem. A találkozón sajnos a ba­lassagyarmati és nagybátonyi — Az a jó vezető, aki a kol- ifjúsági zenekarok részben légáiban bízik, széles látókörű, betegség, részben egyéb okok és pedagógustársai sikerének miatt nem tudtak részt venni. Az általános iskolából, a művelődési házból és a köz­ségi könyvtárból integrált mű­velődési központ vezetője. Tagja az MSZMP területi veg­ihájtó bizottságának, a salgó- tegyen eleget, hanem az is: tarjáni járási általános isko­lai igazgatói munkaközösség vezetője, aktív propagandista, MHSZ-aktíva. Funkcióinak felsorolása is jelzi, hogy be­szélgetésünk nem volt egysí­kú. Mégis az iskolai névelő­munkáról. a pedagógusok köz­életi szerepéről esett legtöbb szó. örül. Mert a gyermekek neve­lése, az emberré érés volta­képpen olyan közös munka, amely sohasem ér véget. Egy valamiről azonban nem sza­bad megfeledkeznünk soha. Arról, hogy minden ember, minden munkahelyen — így az iskolában is — több is le­het, mint ami. Az eredmény, az egyéni siker mindenkor at­tól is függ, kiben mekkora az igyekezet, az önbecsülés, a többet, a jobbat és szebbet akarás. , A nevelők közéleti szerepe, tevékenysége nem öncélú. A társadalomban, a közéletben végzett munkájukkal fel tud- zenekart (vezetője Torják Vil­ják sorakoztatni maguk mö­gé a szülőket, a társadalmi szerveket. Ez olyan sikerrel jár, mint amilyen mély meg­győződésből fakad, hogy a ne­velési feladatokat csak a szü­lői házzal egyetemben, a szü­türelmes legyen hozzájuk, se­gítsen megoldani egyéni prob­lémájukat is. A pedagógiai, a szélesebb értelemben vett kulturális te­vékenység jórészt az apró lé­pések öröme. Ezt az örömér­zést tapasztalja a homoktere- nyei művelődési központ veze­tője a tanintézet dolgozóinál. __ _ Általános tapasztalat ma Öröm és jó érzés hallani a ta- lökkel karöltve lehet megolda- tiválián már sok településen'— mond- nári szobában a gyermekek ni. J ta Pál Gyula —, hogy a szak- szellemi fejlődéséről, egzisz- mai és közéleti tevékenység tenciális sikereiről. Ezt csak nem választható külön, egyik úgy tudtuk elérni,, hogy a ne- a másikat sokféleképpen kié- velőtestület szinte valamennyi tagja érzi, tudja, a gyermekek nevelésében rá háruló felelős­séget. , — Ha a társadalmi-közéle­ti tevékenység vállalásának okait vizsgáljuk Mátranová-• sül Pál Gyula — aligha nevez­zen a pedagógusok koreben, hetjük magánjellegű kérdés­nem feledkezhetünk meg az élet- és a munkakörülmények alakulásáról sem. Főleg a fia­tal nevelőknél jelentkezik az a gond, hogy az egyéni egzisz­tencia, a társadalomba való beilleszkedés és a családala- av. területen kidolgozott, de min- pitas gondii együttesen jelent- Ez*as nTerekneír* a"mica* denképpen alkalmas arra, kezik. Problémáik megoldásé­hogy valamennyi pedagógus — bar. — a pedagógus-szakszer- Gyen«« László és más értelmiségi réteg is — vezettel együttesen — igyek- Nagybátony Így csupán négy együttes lé­pett fel a szépszámú közön­ség előtt. A zsűri — dr, Pa- takv Istvánná, az OPI mun­katársa, Csefényi. Gyula fuvo­laművész. főiskolai tanár és Antal Gábor, a KISZ Nógrád megyei bizottságának munka­társa — végül is két salgótar­jáni zenekart javasolt az or­szágos úttörőzenekari feszti­válon való részvételre: az „Arany oklevéllel” kitüntetett vonószenekart (vezetője Vi­rág László) és az ezüst oklevéllel kitüntetett fúvós­mos). ők képviselik tehát idén Nógrád megyét az út­törők országos találkozóján, mégpedig április 5—7-ig Vá­cott a vonósok, 7—5-ig pedig Veszprémben a fúvósok fesz­gészíti. S bár az időhiány, az ötnapos tanítási hét, a nevelők túlterhelés* sokszor akadályoz­za a szintézist, mégis elmond­ható a homokterenyei műve­lődési központ dolgozóira, pe­dagógusaira, hogy a közéleti szerepet vállaló nevelők a szűkebb szakterületükön is el- ismerésreméltóan helytállnak. Szó esett a beszélgetésünk során arról, hogy a társadal­mi-közéleti tevékenység for­marendszere még nem minden Az ötnapos tanítási hét a pedagógusoknak is több sza­bad időt biztosít. Mire használ- U»y»nes*k * hözehnäKtutn k». mátranováki ne- ™k* Teriben velők. Elsősorban az a*talanos szskos zeneiskolai növendékek és szakmai műveltségük bő- megyei versenyére. A baiassa- vitásét tartják szükségesnek. ““•* Pedagógusokról lévén szó, ezt tarjáni növendékek vetélkedésére az igényt — mondta befejezé- került sor, de ez is érdekes és szép eredményeket hozott. A tizenhét versenyző kötelez* és szabadon választott produkció­ját — négy korcsoportra eloszt­va — tekintélyes bizottság bírál­ta, Balogh András budapesti szak­felügyelő, Lenkey Csaba, a mis­kolci zeneművészeti szakközépis­kola tanára és Radnóti Tibor Fegyelmezetlenek az utasok nek. Mátranovákon az általá­nos művelődési központ dol­gozói, nevelői között a rang­sorban egymás mellett van a színvonalas nevelő-oktató munka a közjSloti fevélrenv “"’f tanara es naan ott Tibor, az munka, a KOzeietl tevékeny- egri zeneiskola tanára. Meglepően Ség és a folyamatos önképzés, érett előadásokkal. muzikális megformálásokkal, biztos hang­szerkezeléssel találkozhatott m szépszámú érdeklődő, akik végig­hallgatták * kis hegedűsöket. Az „arany” fokozatokat tekintve a nagybátonyi tanulók kerültek ki győztesen Szakács Orsolya, Bános Brigitta, Juhász Judit és Alapi Katalin révén, míg a salgótarjá­niak közül Molnár Dóra és Hrur Szabolcs értek el „arany” szin­tet. Az ezüst és bronz fokozatok között a két iskola növendékei többnyire testvériesen megosztoz­tak. Az elismerő okleveleken és Közöljük, hogy a NÓRRÁD tiek miatt olyan újraszabályo- tíy intézkedéseken túlmenően című lap 1933. február 13_án zást kezdeményeztünk a Vasúti — csak úgy valósítható meg, megjelent „Fegyelem” című főosztálynál, amely a nem do- ha az utasmorál kedvező irány- emléklapokon kfvüi ktinyvjutaiora­cikkében felvetett panaszt kö- hányzók és a dohányzók kíván- ban változik. legjobbak'pedig értékesein ezeket sagainak is megfelel. Gál Sándor kaptak. Álláspontunk szerint e gond vasútigazgató-helyettes megoldása — az adroinisztra- MISKOLC rültekintően megvizsgáltuk. Az észrevételt jogosnak tartjuk, mert a Salgótarján—Hatvan kö­zött közlekedő személyszállító vonatainkon az utasok többen megszegik a dohányzási tilal­mat, annak ellenére, hogy a kiinduló állomáson hangosbe­mondó útján, a személykocsik­ban pedig kénszimbólummal Igyekszünk tájékoztatni az uta­sokat. Vonatainkon sajnos — lét­számhiány miatt — csak egy­két jegyvizsgáló teljesít szol­gálatot, akik a személykocsik feletti felügyeletet folyamato­san nem tudják biztosítani. Az utasok nagy része pedig közöm­bös a dohányzási tilalmat meg­szegő utasokkal szemben, vagy nem akarnak a vonaton vitát kezdeményezni. A dohányzással kapcsolatos észrevételek kétirányúak. Egy­részt azért panaszkodnak az utasok, mert a dohányzási ti­lalmat nem tudjuk betartatni, másrészt azért, mert nem adunk lehetőséget bizonyos vonatokon a dohányzásra. Fen­1. y. Salgótarján ■ I Ünnepség Posztón Méltóképpen megünnepelték a nemzetközi nőnapot a pász­tói Lovász József Művelődési Központ nyugdíjasklubjának tagjai. Az ünnepséget Zeke litvánná, a művelődési köz­pont munkásművelődési elő­adója szervezte. A Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat ABC-áruházá­nak vezetői és dolgozói előre csomagolt baromfifelvágot­takkal kedveskedtek. Az Eger- Mátravidéki Borgazdasági Kombinát KlSZ-alapszerve- zete pedig üdítő italokat kül­dött a klub tagjainak. Dr. Hódy Klára körzeti orvos is részt vett az ünnepségen. A doktornő közvetlen hangulatú előadást tartott az idős em­berek táplálkozásáról. A dok­tornő a legtöbb klubtagot év­tizedek óta kezeli, természe­tes tehát, hogy az előadás utáni beszélgetés is őszinte légkörben zajlott le. özv. Fekete Lászlóné Pásztó Zenés nap Szenfkú^on Zenéléssel egybekötött vi­dám összejövetelt rendezett a nemzetközi nőnap alkalmából a munkából kiöregedett gon­dozottak számára a szentkút! szociális otthon vezetősége. Elsőként Bata János párttit­kár méltatta a nap jelentősé­gét. Ezután a 81 éves Pál fi László emelkedett szólásra, aki könnyek között, de igen szépen megfogalmazva kö­szöntötte az otthon női gon­dozottal t. Köszönjük a vezetőség fá­radozását!! A szociális otthon gondozott­jai. Szentkút * A Budapesti Rádiótechnikai Gyár Eéke Szocialista Brigád­ja a közelmúltban a Zöj«-U- getben ünnepelte meg a nem­zetközi nőnapot. Miként Ba­konyi Józsefné, levelezőnk tá­jékoztatott. nagyon jó hangu­latot teremtő zenekar mellett Ica néni ízletes vacsoráját fo­gyasztották el. A brigád ad­dig szórakozott együtt amíg Szomszéd Istvánná büfévezető Zárórát rendelt el. ÍEI|*L,a Az öregek dr. Hód? Klára előadását hallgatják. (P. Tóth József felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom