Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-16 / 63. szám

ÜZLETPOLITIKA MAI FELFOGÁSBAN Tegnappal a máért A címben említett tömör gondolat fejezi ki legkézzel­foghatóbban a Börzsöny és Vidéke ÁFÉSZ elmúlt évi te­vékenységét. Vagyis eleget tettek forgalmi tervüknek, oly módon, hogy jövedelme- zési mutatójukat 10,16 szá­zalékra teljesítették. Nye­reségük éppenséggel nem kiemelkedő, de elfogadható, ha figyelembe vesszük, hogy olyan felújítási munkálato­kat végeztek el, és. olyan ösz- szegben, amivel nemcsak megalapozták üzleteik kul­turáltabb színvonalát, hanem a továbbfejlődés sokoldalú lehetőségeit is garantálták. De úgy is fogalmazhatnánk: tiszta lappal indultak. Az utolsó „békeév” Az első pillanatra is dina­mikusnak látszó fiatalember benyomását kelti Demus Ist­ván, a szövetkezet elnöke. <5 mondta az alcímben közölte­ket, érzékeltetve azokat a megváltozott követelménye­ket, amelyek ma a szövetke­zet dolgozói előtt állnak, sa­ját tagságuk és a vonzáskör­zetükbe tartozó lakosság jó áruellátása érdekében. Nem beszélve az egyéb feladatok­ról: felvásárlásról, az ipari tevékenység növeléséről stb. — A SZÖVOSZ irányelvei­nek megfelelően ez évi for­galmi tervüket 6,5 százalék­kal növeljük — szól ismét a szövetkezet elnöke. — Az élelmiszereknél 4,8, a ruhá­zatban 1, a vegyesiparcikkek­nél pedig — a TÜZÉP is benne van — 7,1 százalékos felfutással számolunk. A szerződéses üzletekben 59,5 százalékos forgalomnöveke­déssel számolunk, ipari tevé­kenységből 14 millió forint­tal kalkulálunk, az építőipa­ri szolgáltatások alapvetően nem változnak. Nyereségünk 3 millióval lesz nagyobb, mint 1982-ben volt. A for­galmi terv teljesítése is fon­tos, de minket elsősorban ebben az évben a nyereség alakulása, valamint a költsé­gek ésszerű csökkentése, an­nak módszerei érdekelnek. Nálunk is végeszakadt a ko­rábbi „békeéveknek”, a gazdálkodás intenzívebb sza­kaszához érkeztünk el. Eb­ből adódnak az új, megnö­vekedett és másként megva­lósítandó feladataink is. Vajon mit takarnak az előbbi gondolatok? Igényes választék — ösztönző érdekeltség Az 1982. évet értékelő kül­döttgyűlésen felszólaló kül­döttek, a felújítási tempó to­vábbi megtartását szorgal­mazták, mondván: általa nö­vekedik az üzletek kulturált­sága, gazdagabbá válik az árubemutatás, jobb lesz az igények kielégítése, ugyan­akkor javulnak a munka- és életkörülmények. Mindezt olyan körülmé­nyek között kell sikeresen megoldaniuk, amikor egyes nagykereskedelmi vállalatok ritkítják korábbi áruszállítá­saik ütemét. Ez elsősorban a kis üzleteket, illetve az itt élő lakosság ellátását érintik hátrányosan. De nem szabad elhallgatni azt sem, hogy a kisboltok szakképzett dolgo­zókkal való ellátása is a megoldásra váró feladatok között szerepel. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a lakosság vásárlóképessége az olcsóbb áruk irányába toló­dik el, hogy bizonyos termé­kekből máris túlkínálat van, a vásárlók jó része pedig be­rendezkedik a szezon végi ki­árusításokra. A szövetkezet vezetősége, üzletpolitikai céljai kialakí­tásakor figyelembe vette azt is, hogy sok az ingázó, akik közül többen Budapestre, mások Vácra, vannak, akik Balassagyarmatra járnak dolgozni. Ezekben a váro­sokban az üzletek választéka igényes. Ezt az árukínálatot várják el visszatérve ottho­nukba a szövetkezet dolgo­zóitól is. Ennek a szövetke­zet kollektívája csak abban az esetben tud többé-kevés- bé jól megfelelni, ha kihasz­nálja a többcsatornás árube­szerzés összes lehetőségeit, előtérbe helyezve a gazdasá­gosság követelményeit. Az előbbiek mellett a szövetke­zet vezetősége anyagilag is ösztönzi a dolgozókat, a mi­nél jobb áruellátás biztosítá­sáért. — Az elmúlt esztendőben maximálisan kihasználtuk a bérszínvonal-emelés összes lehetőségeit — veszi vissza a szót Demus István. — Ezzel megalapoztuk az idei felada­tok jó elvégzésére való moz­gósítást is. A fejlesztés mér­téke meghaladta az átlagot, és korábbi elképzeléseinket. A rendelkezésre álló összeg egy részét alapbérezésre for­dítottuk, másik része mozgó­bérként, teljesítményhez köt­ve került a dolgozókhoz. Vo­natkozik ez az osztályveze­tőktől kezdve egészen az ügy­intézőkig. A bérrendezés ha­vonta négy-ötszáz forint pluszt jelentett egy-egy dol­gozónak. A kiadható jutalék 29 százaléka pedig a diffe­renciálást szolgálja. Az idén béremelésre nem, csupán korrekcióra lesz lehetősé­günk. A boltvezetők bevoná­sával bővítjük azoknak a körét, akik mozgóbért kap­hatnak — utal a közelmúlt­ra, és érzékelteti a jelen le­hetőségeit a szövetkezet el­nöke. Pár pillanattal később a következőket mondja: — Szigorúbb, nagyobb követel­mények teljesítéséért a ta­valyi évben elért bér jár az idén. Nem ebből kell megélnie Végül néhány szót a szö­vetkezet által végzett fo­gyasztói érdekvédelemről. Ez a legérzékenyebb pontja te­vékenységüknek. Egyrészt azért, mert a hálózati ellen­őröket mindenki úgy ismeri, mint a tenyerét, másrészt ők is a szövetkezet nagy csa­ládjába tartoznak, s akár­mennyire is buzog bennük a hivatástudat, másként ítélnek meg egyes visszásságokat, mint a kívülálló ellenőrök. Ennek ellenére az elmúlt esztendőben tíz-tizenkét írás­beli fegyelmi került a keve­sebbet mérő, többet számoló dolgozókhoz. Az előbbiek kö­zül többen kimaradtak a bérszínvonal-emelésből, nem kaptak jutalmat, de nem is lehetnek a szocialista brigá­dok tagjai sem. — A tisztességes kereske­dőnek nem ebből — az előb­biekből — kell megélnie — idézi a becsületes kereskedők többségének véleményét De­mus István. Ezzel a megállapításával bizonyára senki sem vitatko­zik. —venesz— Balassagyarmati tárnok, fűtőtestek, raklapok Kivitel ALU-nézetből Értő szemek Frankfurt, Hamburg, Han­nover, Lille, Stockholm, sőt Bagdad, Teherán és még le­hetne sorolni azokat a váro­sokat. ahol az idén nemzetkö­zi vásáron mutatja be termé­keit a Balassagyarmati Fém­ipari Vállalat. Az Ipoly-parti- ak bányatámokat, fűtőteste­ket, elektromos szerelőlapo­kat, valamint raklapokat mu­tatnak be a szakközönségnek, vagyis: export-, illetve ex­portra (is) szánt áruikat nép­szerűsítik. Nyomott piac! „Amikor a beruházási piac az egész világon nyomott, ak­kor meg kell becsülni minden újabb eladási lehetőséget. Ki­használjuk a kevésbé jöve­delmező alkatrészexportot is, de tudjuk, hogy nem ez az igazi” — vallják a vállalat­nál. Ennek megfelelően tüze­tesen kutatják a piacot vi­lágszerte, és újabb és újabb kapcsolatokat vesznek föl eu­rópai, ázsiai, afrikai, amerikai cégekkel. A HUNGALU Trösztön be­lül elsősorban az ALUKER bonyolítja le a kivitellel kap­csolatos teendőket. De az egyes gyáraknak — így a gyar­matiaknak is — módjuk nyí­lik önálló kezdeményezésekre a vevőkör bővítésében. Erre a kiállításon való részvételtől a hirdetésen keresztül az úgy­nevezett DM-akciókig, vagyis „direktmegkeresésig” többfé­le forma áll rendelkezésre. Tavaly kiváltképp erős „of> fenzívát” indítottak a piacon, összesen hatszázezer forintra rúgott a kapcsolatteremtésre fordított költség. A vásárokon való megjelenés anyagi ter­heinek nagyobbik részét „kö­zös kalapból” a HUNGALU fedezi. Az egyes gyárak a kü­lön reprezentációkat, kikülde­téseket állják. Ezen túl a sa­ját hirdetéseket is maguk a. gyárak fizetik. A gyarmatiak tavaly a World Mhiingtól kezdve a Modern Africán át a Business Weekig egy tucat gazdasági lapban közöltettek reklámanyagot. Tárnok versenye Az erőfeszítések nem ma­radtak hatás nélkül. Ajánla­tok érkeztek többek közt Ka­nadából, Indiából, sőt Indo­néziából is a palóc városba A konkrét megrendelésig azonban egyelőre a TÜRE­LEM jelszavát kell kiadni Gyarmaton. A beruházási ke­reslet ezekben az országok­ban is meg van zabolázva. A „mozgásba jövetelnek’ így is több jele mutatkozik a fémipari vállalat kiviteli mun­kájában. Idén az év első ne­gyedében húsz bányatámot vittek, illetve visznek a ten­geren túlra, egy USA-beli megrendelőhöz. Az összesen 320 ezer forint értékű export önmagában még nem nagy „fogás”, ám ha a minő­ség megfelel, további igény­lés várható. Egyébiránt a gyarmati tárnok minősé­ge és „képességei” idáig föltűnő elismerést váltottak ki. Egy világszerte ismert nyu­gatnémet céget szorítottak ki néhány kisebb piacról, nagy­részt annak köszönhetően, hogy az Ipoly-parti üzem alu­mínium bányatámjai „töb­bet tudnak” — a megrendelő cégek szakemberei szerint —, mint a versenytársai. Részint ezt igazolja, hogy a második negyedévben 600 darab támot vár Balassagyarmatról egy csehszlovák vállalat is. Űj terméknek számít még a palóc városban az alumínium fűtőtest. Ebben az évben 160 ezer négyzetméter fűtőfelületű radiátort gyártanak, ebből 60 ezer négyzetméternyit szán­nak exportra. Egy francia fű­tésszerelő cégnek készítettek eddig ötven komplett radiá­tort. ennek értéke negyedmil­lió forintra rúg. Frankhonból is további megrendelésekre számítanak, így az eredeti terv megvalósíthatónak lát­szik. Próbálnak PASZ-olni is A PASZ néven futó elektro­mos szerelőlapokkal külföl­di piacra nehéz betörni, eze­ket az elemeket ugyanis álta­lában minden ország maga. fejleszti ki. Bár „kijárnak” a vásárokra a gyarmati PASZ- elemek. egyelőre nem bizo­nyultak kelendőnek a határo­kon túl. Nagyobb remények fűződnek az alumínium rak­lapokhoz. Mivel ezek az esz­közök könnyen tisztíthatóak, elsősorban a tej-, a hús- és a hűtőiparban érdeklődnek irántuk. Eddig egy-egy svéd, dán és osztrák cég kért min­tát a lapokból; gyártásra ké­szen várják a megrendelést a gyarmatiak. Molnár Pál Csendes írógép Az NSZK-ban végzett kísérletek azt mu­tatták, hogy olyan irodákban, ahol a zaj ál­landóan meghaladja a 25 decibelt, a munka­teljesítmény a csendes irodákban elérthez ké­pest 25 százalékkal kisebb, és a hibaszáza­lék is rohamosan nő. Az irodahelyiségek fő zajforrásai az írógé­pek. Az egyik ludwigshafeni (NSZK) cég, amely már vadászgépek számára is állított elő hatékony zajtompítókat, most zajcsök­kentő írógépburkolatot szerkesztett, amely a gép zaját szabályszerűen bekeríti és lefogja. A burkolat acélbádogból készül, hangelnyelő anyaggal van bélelve, és átlátszó műanyag fedi. Hatékonysága még a hivatásos zajszak­embereket is meglepte: a laboratóriumi mé­rések szerint az írógépzajt 1,5 méter távol­ságban 11—13 decibellel csökkenti. A bur­kolat alól csupán tompa mormogás hallat­szik. A különösen zavaró magas hangokat a berendezés majdnem teljesen elnyeli. Fűtött cipők Japánban összetett talpbetétet készítettek, középső részéből kilógó fonallal. A fonal megrántásával átszakad a belső elválasztó lap, két vegyi anyag egyesül és hőt fejleszt. Ez a rendszer egy hétig biztosítja a cipő kel­lemes hőmérsékletét. Az USA-ban villamos elemet szerkesztettek hőleadóval. A berende­zés a talpban és a sarokban helyezhető el. Fűtési időtartama 1—2 hónap, aszerint, hogy hányszor helyezik el a cipőben. Angliában a cipősarokba betolható fűtőcellát készítettek, amely akkumulátorral működik. Egyheti használat után dugós csatlakozón feltölt­hető. A Szovjetunióban fűtött korcsolyával kísér­leteznek. A hőfejlesztőt a korcsolya egyik üreges részében helyezik el, és az nemcsak a lábat melegíti, hanem a korcsolya talpára is sugároz ki hőt. Szovjet szakemberek sze­rint ez a korcsolya „sokat ígérő”. Ufáapétlás a oiexágazfSaságssak A szécsényi Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézet négyfajta mezőgazdasági szakma elsajátítására ad lehetőséget. Az idejáró 400 iskolás az elméleti oktatás mellett a jól felszerelt tanműhelyekben sajátíthatja el a szakmák mesterfogásait. Molnár Attila másodikos növénytermesztőgépész-tanuló as Ottó-motor szerelését végzi. Berzás Miklós és Miravik Tibor másodikos diákok szakmai gyakorlati órájukon az MTZ traktorok karbantartását vég­zik. Zoliéi János végzős tanuló mezőgazdasági gépszerelőszak­mát választotta hivatásának. Képünkön- Diesel-adagoló • beállítását végzi korszerű gépen. A szécsényi termelőszövetkezet központi telephelyén Ledee»« ki János szakoktató irányítása mellett Mákli Tibor tanulA mezőgazdasági gépen a hengerfej szerelését végzi. (Rigó Tibor képriportja) NÓGRÁD - 1983. március 16., szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom