Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-15 / 62. szám

VILÁG PROLETÁR IÁI EGYEEÖUETEK! NOGRÁD AZ M9ZAVP NQÄRAD. MEGY El ;'S f 2 Gf TT SAGA ES A ME GY £ I T A N ÄGS Li. A PJ A F MBMUMIIlfl III HMI XXXSX. ÉVF., 62. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. MÁRCIUS 15.. KEDD Őrizzük forradalmi hagyományainkat „Az élet, a természet törvénye, hogy az ifjúság, az új nem­zedék, a jelenből indul ki, s a jövőbe tekint. A múlt ab­ból a szempontból érdekes és válik izgalmassá, igazán élővé számára, hogy mire tanít a jelenben, mennyiben ad hitet, önbizalmat a jelen harcaihoz” (Mód Aladár) Forradalmainkat köszöntjük, történelmi tavaszainkat. Múl­tunk legnagyobb eseményeit, jelent és jövőt tápláló hagyomá­nyainkat, és velük egyidőben forradalmi feladatainkat, távlata­inkat. A forradalmi ifjúsági napok eszméje és gyakorlata abból indul ki, hogy mindhárom tavaszi forradalmi évfordulónk esetében másról van ugyan szó, lényegüket tekintve mégis a társadalmi haladás egységes folyamatának kiemelkedő és összetartó állomásaival van dolgunk. Petőfiék küzdelme, a Tanácsköztársaság története és az 1945-ben felszabadult Magyarország három és fél évtizedes útjának eredménye világosan mutatja, hogy a forradalmak minden korban a nép, a nemzet érdekeit, a haladást meg­testesítő osztály ügyét szolgálják, tudatosan, önzetlenül, hoz­záértéssel, és olyan eszközökkel, amit a forradalom adott szakasza megkövetel. Márciusban három tavaszra, forradalmáraink ifjúságá­ra emlékezünk, azokra, akik példát állítottak korunk fiatal­jai el. Ifjúságunk legjobbjai 1957. március 21-én — a Ta­nácsköztársaság 38. évfordulóján — zászlót bontó KISZ-tag- jai, rájuk emlékezve fogadják, hogy a KISZ a forradalmi hagyományok örököse és követője kíván lenni. A dicső forradalmi múlt ápolása, a hősöknek való tiszteletadás, ugyanakkor alkalmat teremt arra is, hogy szót váltsunk kö­zös dolgainkról, elgondolkodjunk arról, hogyan válhatunk méltóvá mindahhoz, amit elődeink megteremtettek, aminek eredményét nap mint nap érezzük és élvezzük. A forradalmi ifjúsági napok ma már sokkal több, mint a három tavaszt ünneplő rendezvények sorozata, síinte ész­revétlenül épült be nemzeti hagyományaink közé. Ez a szép hagyomány bennünket kötelez arra, hogy ebben az évben is megőrizzük azt, ami örök a forradalmi gondolatban, őszin­te, nyílt, pezsgő közéleti vitákkal kulturális és sportrendez­vényekkel, elvtársi vitákban, eszmecserékben keressük és ta­láljuk meg új feladatainkat. Ma az élet minden területén olyan feladatok állnak előttünk, amelynek csak úgy tudunk megfelelni, ha jobban értjük a dolgok lényegét, ha mélyebb­re látunk, ha ismerjük az összefüggéseket, történelmi múl­tunk, a gazdaságépítés, a kultúra, az erkölcs területén is. Nem elég felismerni, megállapítani, szóvá tenni — meg is kell változtatni, ennek pedig az útja a cselekvés. Hisz- szük és valljuk, ha tevékenységünk célja egy boldogabb, egy tökéletesebb közösségi emberi lét, ez nem jelenthet mást, mint a szocialista, kommunista társadalom megvaló­sulását. Juhász András, Nógrád megyei, bizottságának első titkára Idegenforgalmi tanácskozás Nagyorosziban Turizmus a Duna mentén Magyar pártfclildöttség érkezett Moszkvába A Magyar Szocialista Mun­káspárt képviseletében Aczél György és Óvári Miklós az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, a KB titkárai, va­lamint Várkonyi Péter, a Köz­ponti Bizottság titkára vasár­nap Moszkvába utazott. Kísé­retükben van Lakatos Ernő, a KB osztályvezetője, Barabás János és Knopp András, a KB osztályvezető-helyettesei és Halay Tibor, a Társadalomtu­dományi Intézet igazgatóhe­lyettese. A küldöttség részt vesz a szocialista országok kommunista és munkás­pártjai központi bizott­ságai ideológiai és nem­zetközi kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozásán. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyi­mir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A küldöttség vasárnap Moszkvába érkezett. A kül­döttséget a repülőtéren Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára és Va- szilij Sauro, az SZKP KB osz­tályvezetője fogadta. * (MTI) A Közép-Dunavidék idegen- forgalma dinamikusan fejlődik — állapítja meg a Közép- dunavidéki Intéző Bizottság elnökségének ülésére készülő beszámoló. A Budapesttől hatvan-nyolcvan kilométeres • sugárban elhelyezkedő körzet sok látnivalóval, természeti szépséggel vonzza a látogató­kat. A megnövekedett szabad Idő hatására ebben a térség­ben is nőtt a turistaforgalom. A statisztikából megállapítha­tó az is, hogy elsősorban az egynapos kirándulások voltak kedveltek, csökkent viszont a Közép-Dunavidéken eltöltött vendégéjszakák száma. Megyénkből mindössze tíz település fekszik az érintett területen, de közülük — az idegenforgalom szempontjá­ból — elsősorban kettő ke­rülhet szóba: Bánk és Diós- jenő. 'Folytatás a 2. oldalon.) Mai számunkban: Hárman hátulról Képernyő előtt * Ezerforintos * Labdarúgó NB II. A szabadság tanúi — Fotó: Kulcsár József IPARI AKTÍVA SALGÓTARJÁNBAN Áz évindifás tapasztaltai és a további tennivalók Nógrádban Ipari aktívát tartottak teg­nap Salgótarjánban, a Bá­nyász Művelődési Ház nagy­termében, amelyen részt vet­tek a járási-városi pártbi­zottságok első titkárai, titká­rai, a gazdaságpolitikai cso­portvezetők, a nagyüzemek pártbizottsági és pártvezető­ségi titkárai, valamint a me­gye kiemelt ipari üzemeinek első számú gazdasági vezetői. Az egybegyűlteket Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára ‘ köszöntötte, majd rátért az évindítás országos és megyei tapasztalatainak ismertetésére, a legfontosabb további feladatokra. Elöljáró­ban közölte, hogy az elmúlt évben tett népgazdasági in­tézkedések kedvezően be­folyásolták az egyensúlyi helyzet javítását. A központ! intézkedések párosultak a dolgozókoiíektívák erőfe­szítéseivel, és meg-megújuió kezdeményezéseivel. Ennek is köszönhető, hogy az iparban három-, a mezőgazdaságban pedig 5,5 százalékkal nőtt a termelés az előző évhez vi­szonyítva. Hasonló fejlődés jellemez­te az cletszínvonal-politikai elképzelések megvalósítását. A tervezettel szemben a re­álbérek 1,3 százalékkal ha­ladják meg az elmúlt évit. Rátérve az ez évi tervindítás megyei tapasztalataira, a következőket mondta: — Kedvezően indult, mert a re­ális tervkészítéshez megvol­tak a feltételek, javult a ter­vek megtárgyalásának és megvitatásának demokratiz­musa, előtérbe kerültek a minőségi jellemzők. Vagyis nőtt a tervek rugalmassága, több variációs megoldások készültek, a vállalatok pénz­ügyi stabilitásukkal kap­csolatban jobban figyelembe vették a külső-belső lehető­ségeket. jól határozták meg a tennivalókat. A tervek dön­tő többsége megfelel az or­ÜLÉSEZETT SALGÓTARJÁN VÁROS TANÁCSA JcHiult ca közEsíaztGBise^g; Síelsz Salgótarján város Tanácsa hé őn délután a megyeszék­helyen tartotta soron követ­kező ülését, amelyen részt vett Devcsics Miklós, a me­gyei tanács elnöke is. Előbb a végrehajtó bizottság elmúlt kétévi munkájáról, majd a város közrendjéről, -biztonsá­gáról esett szó. A tanácsko­zás további részében a me­gyei tanácstagok tavalyi te­vékenységéről hangzott el be­számoló, végül szervezeti, személyi és interpellációs ügyeket tárgyaltak. — A végrehajtó bizottság jó, kiegyensúlyozott politi­kai légkörben végezte mun­káját, s ez kedvező feltétele­ket teremtett a párt politiká­jának érvényesítéséhez — hangsúlyozta bevezetőjében dr. Szittner András tanácselnök, maid a tanács működését előr segítő munkáról szólt, és a vb testületi munkáját, irányí­tó tevékenységét értékelte: A településfejlesztési teen­dők között előtérbe került az önálló lakás iránti igények differenciált kielégítése, a gyermekintézményi hálózat fejlesztése, az időskorúakról való gondoskodás, az egész­ségügyi ellátás javítása, az alapellátás elért színvonalá­nak megőrzése. Elégedetten szólt a tanácselnök a vá­rosban szervezett közhasznú társadalmi munkákról: míg az 1931-es esztendőben 43 millió forint értékű volt, addig az elmúlt évben ez az összeg meghaladta a 90 millió forin­tot! Így — mint azt dr. Szittner András az előterjesz­tést megelőző tanácselnöki je­lentésben a jelenlevőkkel kö- izölte — a Nógrád megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a társadalmi munkában elért eredményekért Salgótarján vá" rost 600 000 forint jutalom­ban részesítette. Végezetül a közoktatás, a közművelődés, az egészségügy és sporttevékenység, valamint a hatósági munka elmúlt két esztendejének végrehajtó bi­zottsági tapasztalatait ismer­tette a tanácselnök. Ezt kö­vetően Szigetvári János rend­őr alezredes, a Salgótarján vá­rosi és járási Rendőrkapitány­ságának vezetője számolt be az utóbbi három év közrend­jéről, közbiztonságáról. Aho­gyan elöljáróban említette: noha a lakosság száma ez idő alatt hét százalékkal nőtt, az ismertté vált bűncselek­mények csaknem ilyen mér­tékben csökkentek. Az összbűnözésen belül vál­tozatlanul a legnagyobb cso­portot a vagyon elleni bűn­cselekmények alkotják, csak­nem a felét, ennek mintegy egyharmada a társadalmi tu­lajdon ellen irányult. A bűnö­zési okok elemzése azt mutat" ja, hogy ez utóbbiak között gyakran a sértett szervek ha­nyagsága, szervezetlensége tette lehetővé a bűncselekmé­nyek elkövetését. Másik nagy csoportot képeznek a közle­kedési bűncselekmények, szá­muk egyre növekszik. Az el­múlt három évben 173 közle­kedési baleset történt, me­lyeknek csakijem hatvan szá­zaléka végződött könnyű sé­rüléssel, a többi súlyos, illet­ve halálos volt. A későbbiekben a közrend és közbiztonság megszilárdí­tására tett intézkedéseket is­mertette Szigetvári János, majd a tanácsülés további ré­szében Szoó Béláné, a me­gyei tanácstagok csoportjának elnöke számolt be az 1982-ben végzett munkáról, azokról a legfontosabb határozatokról, intézkedésekről, amelyek a lakosságot közvetlenül érin­tik. Ezután a városi műve­lődési intézményeknek a me­gyeiekkel történő egyesítésére hangzott el javaslat, majd sze­mélyi ügyekét tárgyaltak. A városi tanács dr. Hegedűs Ká" rolyt, saját kérésére — érde­mei elismerése ' mellett — végrehajtó bizottsági titkári tisztségéből 1983. március 15-i hatállyal felmentette és dr. Sándor Gyulát a végrehajtó bizottság titkárává kinevezte. A továbbiakban a tanács Mor­vái Ernőt — saját kérésére, munkájának elismerése mel­lett — 1983. március 15-i ha­tállyal ugyancsak, felmentette általános tanácselnök-helyet­tesi tisztségéből és végrehajtó bizottsági tagságából. Vége­zetül interpellációkat hallga­tott meg a városi tanács. szágos és megyei követelmé­nyeknek. Szerepel bennük a termékszerkezet-váltás gyor­sítása, a gazdaságosság, a ha­tékonyság, a nyereség növelé­se, a költségek csökkentése, a minőségi követelmények elő­térbe állítása, a megyén be­lüli kooperációs lehetősé­gek jobb kihasználása. A viszonylag kedvező év­indítás mellett további erő­feszítéseket szükséges tenni az exportárualapok növelé­se érdekében. Több kezdemé­nyezésre van szükség az anyag- és energiagazdálko­dási kormányprogramok vég­rehajtásában, a kapacitások jobb kihasználása érdekében. Szükség van a következete­sebb,. céltudatosabb munkára, a feladatok menetközbeni új­raértékeléseire, a körülmé­nyekhez való igazítására, ha­tékony és gyors intézkedé­sekre. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Ürmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek vezérigazgatója, dr. Ta- maskovics Nándor, a vasöt- Vözetgyár, dr. Csontos József a bányagépgyár, Juhász Gyula, a salgótarjáni sík­üveggyár igazgatója, Zsuffa Miklós, a ‘Nógrádi Szénbá­nyák vezérigazgatója, Hú­szak Artúr, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályvezetője, Botka Miklós, a Nógrád megyei Tanácsi .Épí­tőipari Vállalat igazgatója, Kecskés László, a salgótarjá­ni öblösüveggyár gazdasági igazgatóhelyettese. Gresstai Sándor, a VÉGYÉPSZER sal­gótarjáni gyáregységének gyárvezetője, Márton Sándor, a Magyar Kábel Művek ba­lassagyarmati gyárának fő­mérnöke. A felszólalásokra Ozsvárt József, válaszolt, hangsúlyoz­va, hogy a gazdálkodó egy­ségek vezetői jól látják és ítélik meg saját helyzetüket és a további tennivalókat. Szükség van . arra. hogy konkrét elképzelésekkel, in­tézkedésekkel készüljenek fel a várható feszültségek megelőzésére, illetve azok feloldására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom