Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-02 / 51. szám
OJ gépeket dollárért Szénbányák és Világbank! „Továbbra sem mondunk le a nagybátonyi szénmosó építé- sé'öl — olvasható a Nógrádi S"énbányák 1982-es gazdálkodásáról szóló »Információs jelentésiben. — Kérelmünkkel felsőbb szervek támogatásával a Világbankhoz fordu- lim’- hitelfedezet biztosítása érdekében-’. ...for Development „International Bank for Reconstruction and Development” — Nemzetközi Bank az Üjjá- éoílésért és a Fejlesztésért: azaz: Világbank. E tekintélyt parancsoló elnevezésű pénzügyi szervezetnek kíván közvetett ügyfele lenni egy Zagyva-völgyi bányavállalat. Mire föl ez a nagyralátás? — A Világbank szívesen támogatja többek között az energetikai beruházásokat — tájékoztat Kovács Ödön, a Nógrádi Szénbányák osztályvezető-helyettese. — Nálunk a fejlesztési bank közvetítésével járul hozzá az oroszlányi és a nagybátonyi dúrvamosó, a tatabányai finommosó építéséhez, valamint — a liászprogramon belül — egy Pécs környéki bánya és a nagymányoki brikettgyár fejlesztéséhez. A támogatás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beruházások megvalósításához kellő nyugati gyártmányú gépekre hiteleznek pénzt. — Tehát nincs szó arról, hogy a Világbank kölcsönzi a komplett beruházás költségét? — Vállalatunknál is hallani ilyen mondatokat: „most már a beruházás könnyen megoldódik, hiszen a Világbank fizeti”. Ez természetesen távol áll a valóságtól. A mi beruházásunk költsége a mostani számítás szerint összesen háromszázki- lencven millió forint. A Világbanktól származó hitelből pedig „csak” 26 millió 600 ezer forint értékű gépet, illetve li- cencet kívánunk vásárolni. E hitelhez is meg kell lennie a forintfedezetnek. 77 ezer tonna olaj! Mint a szakember szavaiból kiviláglik, egy „nehéz szusz- penziós, két magnetitkörös” mosókádat szereznének be a megoályázott költségből, a berendezés fölépítéséhez kellő licenced együtt. Már tavaly elkezdték a telepítéssel kapcsolatos teendőket intézni, ám a beruházások lefékezésével együtt a bányavállalat is álljt vezényelt az előkészületeknek. A Világbank kínálta lehetőség csillantotta meg ismét a reményeket a fejlesztésre, amely egyébként összhangban lenne a kányási aknaüzem bővítésével. — A fejlesztési bankunknak írt levelünkben ismertettük — nyitja ki Kovács Ödön a dokumentumot —, hogy az évi 770 ezer tonna szenet adó kányási aknaüzemben, a száraz szénosztályozó mellé felépítendő szénmosóval növelni lehet a lakossági tüzelésre alkalmas szén termelését. A berendezés évente 77 ezer tonna tüzelőolaj helyettesítését teszi lehetővé! — A jelentékeny munkát fővállalkozásban a tatabányai AVF végzi el várhatólag. Tervezéstől a kulcsátadásig a Komárom megyei vállalat szervezi a tevékenységet; alvállalkozóként természetesen bevonja például a nógrádi bányász- tervezőket, a kisterenyei építőket és így tovább. — HA — emeli ki a föltételes mód kötőszavát Kovács Ödön — minden az elképzeléseink szerint történik, akkor 1984. január 1-én nyitja mega hitelkeretet az Állami Fejlesztési Bank, és a munkálatokat legkésőbb 1986. első fél évének végére kell befejezni. A Világbank nem kölcsönöz pénzt olyan beruházásra, amelynek megvalósulási ideje harminc hónapnál hosszabb. Közvetett haszon is Az előzetes számítások szerint a három műszakban dolgozó szénmosó mintegy 120 embert foglalkoztatna. A különféle átcsoportosítások révén várhatólag nem követelne számbeli állománygyarapodást, ám speciálisan képzett szakemberekre majd szükség lesz. — Egy ilyen szénmosó tényleges haszna, a beruházás valódi megtérülési ideje pontosan kiszámíthatatlan — meditál a szakember. — Mert azzal, hogy teljesen kiszűrjük a meddőt, s tisztán szenet adunk el: ésszerűsítjük a szállítást, kíméljük az erőművi berendezéseket és így tovább. Ennélfogva a szénmosó a közvetlenül mérhető megtakarítás mellett is lényegesen előnyére válik a népgazdaságnak. Molnár Pál Kábelvizsgálat A Bell telefontársaság laboratóriumában egy kézben tartható berendezést dolgoztak ki, amellyel a telefon lég- vezetékes kábeleiben fellépő töréseket a földről lehet megállapítani. Eddig a kábeltöréseket fárasztó, körülményes, sőt veszedelmes módon a póznákra mászva kutatták fel a javítóosztag emberei. Az új készüléket csak rá kell irányítani a földről a légvezetékre. A kábeltörés helyén a hallhatóság határán levő sziszegő hang keletkezik. Ezt a hangot a készülék hangérzékelője egy telefonkagyló mikrofonjára irányítja. A mikrofonban a hang felerősödik. A hangjelzés alapján a kábeljavítók megtalálják a pontos helyet, ahol a felsővezeték sérült. A Bell laboratóriumok a készüléket a terepen kipróbálták és kitűnőnek találták. A föld legnagyobb világítótornya A földkerekség legnagyobb világítótornyát Franciaország északnyugati „csücske” mentén, a bretagnei Ouessant- sziget előtt fogják felépíteni. A toronynak biztosítania kell majd a hajózást „a legnagyobb és legveszélyesebb ten-- geri útvonalon”, ahogyan Louis le Pensec francia tengerészügyi miniszter a La Manche-csatornát nevezte. Bretagneban még élénken emlékeznek a négy évvel ezelőtti nagy katasztrófára, amikor az Amoco Cadiz óriás tartályhajóból 233 000 tonna kőolaj ömlött a tengerbe. Akkor több ezer madár pusztult el, a tengerpart sok kilométer hosszúságban beszennyeződött, és az egész fauna súlyos károkat szenvedett. Ennek a szerencsétlenségnek a nyomai még ma sem tűntek el teljesen. Az új világítótorony rendeltetése lesz, hogy minimálisra csökkentse a környezet számára katasztrofális következményekkel járó, hasonló tartályba jó-szerencsétlenségek kockázatát. Az építési munkálatok idén kezdődnek. A világítótorony 45 kilométernyire a parttól, 100 méter magas, a emelkedik majd ki a vízből és ellenőrzi az élénk hajóforgalmat. Szécsényiek Kórósért A település fejlődéséhez 6,5 millió forintos társadalmi munkát tervezett az idén a szécsényi tanács. Mindennapos teendő a lakóházak előtti közterületek rendben tartása, a vízelvezető árkok takarítása. Megvették már a kora tavasszal kiültetendő facsemetéket. A Vár- kertet szeretnék régi pompájában helyreállítani, ehhez a nyáron építőtábort szerveznek. A rárósi ifjúsági tábor csinosításán eddig is sok idősebb és fiatalabb szécsényi munkálkodott. Az idén a vizesblokk kialakításában kívánnak jeleskedni a nagyközség gazdasági egységei. Az intézmény dolgozói és a tanulóifjúság vállalta, hogy a munkahelyek és iskolák környékét közvetlen környezetüket takarítják, óvják. Húszmilliós veszteség nydmábcsn PÁRTTAGGYÜLÉS A DRÓTHÚZÓBAN — Nehéz feladatokkal kellett megbirkóznunk tavaly.,. Ezért aztán mi is arra törekedtünk, hogy a pártmunka a gazdasági feladatok eredményes végrehajtását segítse — kezdte a múlt esztendei tapasztalatok összegezését a párttaggyűlésen Varga Gyula. A dróthúzó fiatal művezetője a pártvezetőség tagja, s ő irányítja a vezetőség mellett dolgozó termelési bizottságot. NEHÉZ HELYZETBEN A taggyűlésen többen is szóltak arról, hogy munkában és tapasztalatokban egyformán bővelkedett a múlt év a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. A huzalmű-gyár- részleg, ahol a dróthúzók, pácolok, lágyítók, csévélők — az alapszervezet tagjai — is teszik a dolgukat, majd hatszáz embert foglalkoztat. Többségében munkájukat jól értő, tapasztalt szakembereket. Mégis a múlt esztendőt huszonkét milliós veszteséggel tervezték. A vállalati tervezők alaposan meggondoltak, megfontoltak mindent, mielőtt döntöttek. Jó néhány, a tarjámnál jelentősebb kohászati vállalatnak adódtak ugyanis tartós termelési, értékesítési gondjai, hogy a piacon csupán mérsékelt az érdeklődés a kohászati termékek iránt. A folyamatos munkához szükséges anyagok hiánya, a szerény piaci lehetőségek, a szállítási gondok megtépázták a gyáriakat is az elmúlt években. Az esztendő végén aztán kiderült, hogy a veszteségből eltűnt húszmillió. Nem egészen kettő maradt, meg olyan körülmények, hogy az idén már nyereséget terveztek a gyárrészlegben. A huzaltekcrcsek a horganyzóba indulnak. (Kulcsár József felvételei HASZNOS TANÁCSOK Mi történt hát a huzalműben? Mit tettek a dróthúzóban a gépeken dolgozó munkások, a technikusok, a mérnökök? Azt mondja Földi Cyörgy, a pártalapszervezet titkára, hogy tulajdonképpen semmi különöst. Igyekeztek jól előkészíteni, megszervezni munkájukat, hasznosítani a munkaidőt, vigyáztak a gépekre, az emberekre, takarékosan bántak az anyaggal, az energiával. A termelékenység nyolc és fél százalékkal emelkedett. — Az őszinte, nyílt beszéd régi-régi jó szokás nálunk — magyarázta a párttitkár. Csoportvezető a huzallágyítónál, ahol bizony nem kevés gond adódott a múlt évben. Vagy az anyaggal volt baj, vagy az ember volt kevés. Nem egyszer megtörtént: embereket csoportosítottak át, hogy a gépek folyamatosan dolgozzanak minden műszakban. — A múlt évet is azzal kezdtük, hogy összehívtuk a párttagokat, mint most... Elmondtuk, milyen feladatok várnak a dróthúzóra. Nem titkoltuk azt sem, nehéz hónapok elé nézünk, s ha valamikor szükség volt a párttagok okos szavára, munkájára, példájára, most megmutathatja mindenki mire képes... A pártmegbízatásokat szigorúan a termelési tennivalókhoz kötötték. A termelési bizottságba az üzem minden fontosabb területéről verbuváltak tagokat. Tapasztalt, tiszteletben álló munkásokat, pártmegbízatásként. Ök meg sok-sok információval, tanáccsal segítették a pártvezetőség, meg az üzemvezetőség munkáját, hogyan javíthatják tovább a munkakörülményeket, a munkafeltételeket, az emberek közötti kapcsolatokat, a munkahelyi légkört. Az üzem végül is teljesítette tervét. PÉLDÁK A HELYTÁLLÁSRA Papanitz István gyárrészlegvezető a taggyűlésen elismeréssel beszélt a múlt esztendőről : — A tőkésexportot tekintettük a legofontosabb feladatunknak. Azt, hogy gyorsan és jól alkalmazkodjunk a piac igényeihez... Végül is a vállalati nyereség 236 millió forint, több a tervezettnél! Termelékenyebb, jobb minőségű munkát végeztünk, mint korábban... S a tőkésexport negyvennégy százalékát a huzalmű hozta. Ebben pedig ott van a dróthúzó üzem kommunistáinak, a munkás- kollektívájának lelkiismeretes tevékenysége is... A helytállás sok-sok példáját említette. így azt is, amikor az 1-es telepen kilyukadt az egyik horganyzókád. Ez pedig nem kevesebb, mint húsz tonna termeléskiesést jelent naponta, legalább két hétig. Csakhogy itt nem volt kiesés. A többiek az első szóra vállalták, hogy a kétszáztíz helyett kétszázharminckét tonna drótot horganyoznak naponta. Vagy ott volt az egyik nagy teljesítményű húzógép áthelyezése jobb körülmények közé. Társadalmi munkában csinálták, két hét alatt. Ezer tonna huzalt nyertek vele. A műszakiak egy csoportja meg azon törte a fejét, ha az export akadozik, hogyan hozhatnának pénzt a hazai piacról, ha kell új, eddig nem gyártott termékekkel. tgy született meg az 1.2-es fényes fűzőhuzal is. A F ^'ső-tiszavidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság korábban külföldről hozta. Hírét vették a kohászati üzemeknek. Jöttek, társultak és megegyeztek. A gyáriak olcsóbbak és a huzal minősége semmivel sem rosz- szabb, mint a külföldié volt. így egészen természetes Papanitz István optimizmusa: — Az idén tízezernégyszáz tonna a tökésexporttervünk. ...Mi legalább tizenkétezer tonnára szeretnénk teljesíteni... Csak legyen piac! Januárban ezerkétszáz tonna exportáru hagyta el a gyárat. Ebből jó ezertonnányit a huzalműben termeltek. KORSZERŰSÍTENI ÉS DOLGOZNI Szót kért a taggyűlésen Szőcs Tibor is. A fiatal, tehetséges mérnök a dróthúzó üzemet vezeti. — Sokszor kerültünk olyan helyzetbe a múlt esztendőben, hogy arra kértük az embereket, maradjanak még a gépek mellett, jóllehet munkaidejük letelt... Nem azt mondom, hogy soha nem zúgolódtak; de elvégezték amit kellett — mondta. Mint kiderült, a munka, az exporttervek teljesítésének jó ösztönzője volt a teljesítményekhez mindjobban igazodó érdekeltségi rendszer. Az ösztönzésre az idén is szükség lesz, hiszen nem csak többet kell termelni a minőség is javítható még. S nem is akármilyen körülmények között dolgoznak. A szegverő korszerűsítése. az új, termelékenyebb gépek munkába állítása azzal jár, hogy átmenetileg úgy számolják, egy esztendeig — megbolydul az üzemek megszokott termelési rendje. Üj helyre költöztetnek legalább tiz-tizennégy dróthúzó gépet is. Bagyinszki Ferenc főbizalmi legalább negyven esztendeje dolgozik a gyárban. Volt kötő, húzó, s most munkamódszer-átadó. Mondják műszakkezdéskor nemigen előzik meg, s a műszak végeztével az utolsók között távozik. Megfontol minden kiejtett szót: — Sokat kell tennünk azért, hogy az idei tervet teljesítsük... A gépek áttelepítése sem lesz egyszerű és az embereknek is meg kell szokni új helyüket... Minél előbb sikerül, annál biztosabb, hogy a dróthúzó pótolja azt a kiesést. amit a szögverő gépeit részleges leállása jelent... Abban maradtak, nogv megpróbálják. V. G. Tetszetős családi házakból alakult ki Bereden az Ifjúsági út | NÓGRAD - 1983. március 2., szerda 3
