Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-11 / 35. szám

Fonák Szolnok megyébe készül tapasztalatcserére Ivitz Zoltán, a TESZÖV főmun- katársa, aki a művelődési, propaganda- és sportügyek illetékese a Nógrád megyei szövetkezeti központban. A cél nemes: tapasztalat- csere, pontosabban infor­mációszerzés az ottani ve­zetőktől: hogyan lehet olyan sikeres tömegsport- napot szervezni a mezőgaz­dasági dolgozóknak, mint amilyent ők produkáltak tavaly Kengyel községben. Az ötlet figyelemreméltó: valami vonzót kell kitalál­ni, ami fölkelti az embe­rek érdeklődését. A Szol­nok megyeiek azt csinál­ták, hogy a Kengyelfutó Gyalogkakukk népszerű te­levíziós rajzfiguráját hasz­nálták föl emblémának, hozzákapcsolva a község nevéhez. Ezrek jöttek el a kocogónapra; senki nem számított akkora tömegre. Messze még a tavasz is — bár a múlt héten már közelinek 1 látszott —, nem hogy a nyár; mégis célsze­rű talán előre törni a fe­jünket: hogyan ültethet­nénk át Nógrád megyei helységnevekre ezt a mód­szert. Nem is biztos, hogy a szomszédba kell menni néhány elfogadható ötle­tért. Mit szólnának például az illetékesek ehhez: „SZA­LAD MA GYARMAT’’? (Hn már a TALPON TAR­JA N-t kitalálták mások...) Vagy ez hogy tetszik: „PÁSZTÓ JÁRÓ"? Esetleg egészeü egyszerűen: RET- SAG-JARÁS... Netán: SZECSENY-ÉLMÉNY! (Ha tud valaki jobbat, ne tit­kolja!) Némi kínrimrnel: KISTERENYE FRISS-E NYER-E? Aki eddig eljutott, az most már ne álljon meg, ugye; vegye sorra a kisebb helységeket is. Például: FUTASO, NÓGRÁD, KÖ­VESD/ JER HÁT. HALÁP (SURÁNY, SZENTIVAN)! VÁR MA BÁRNA. FUT ÁM HALÁSZI! MAGYAR- VÁNDOR (egy kis plagl- záció tán megbocsátható). TALPRA, P ÁLFALVA! SZALADJ. BF.RENY (KE- SZl, LAPUJTO)! PALO­TÁS-KOCOGÁS. HASZ­NOS A FUTÁS... Lehetne tovább is foly­tatni a sort. A brain-stor­ming, az ötletroham a gaz­dasági életben is bevett módszer immár, sokszor váratlanul kimagasló ered­ményeket hoz. Miért ne lehetne a tömegsportban is alkalmazni? Vagyis: aki­nek hasonló, vagy még jobb szlogen jut eszébe, né átallja közölni a járási sporthivatalokban. Sze­rintem szívesen vennék. Most már csak egy do­log aggaszt. Nem vagyok borúlátó, leoteiiebb egy kicsit kétkedő. Csupán any­nyi a gondom: valóban ezen múlik, hányán vesz­nek részt egy-egy koúo- gónapon? Azt hiszem, ki kellene próbálni. Hátha... — IF — 4­Még három csapat esélyes Az asztalitenisz Szuper Li­ga szerdai fordulójában a ma­gyar—jugoszláv találkozón kí­vül még három összecsapásra került sor. Az első helyre ií esélyes csehszlovák csapat biztosan győzte le a lengyel együttest, míg a svédek az NSZK otthonában arattak el­söprő győzelmet. Ugyanígy az angoloknak sem okozott gon­dot a dánok V—0 arányú le­győzése. Az utolsó forduló előtt még három csapat esélyes az el­ső hely megszerzésére. Már­cius 9-én a Svédország—Ju. gostlávla összecsapást kíséri a legnagyobb érdeklődés, hi. szén a skandlnávox győzelem esetfin megelőzhetik az élen átló jugoszlávokat. A jelenleg második, helyezett • Csehszlo­vákia az utolsó helyezeti Dá­nia otthonába látogat, kilá­tásaik kedvezőek. Eredmények: Koppenhága: Anglia—Dá­nia 7—0. Göttingen I SVéBórszág— NSZK 7—0. Pribram: Csehszlovákia— Lengyelország 5—2. A Szuper Liga Állásai 1. Jugoszlávia 2. Csehszlovákia 3. Svédország 4. Magyarország 3. Anglia 8. Lengyelország 7. NSZK 8. Dánia 66- 31-11 6 6 3 1 28-14 5 642 30-12 4 6 3 3 17-23 3 624 21-21 2 624 17-18 2 6 18 13-22 1 6 - 6 4-28 ­Mejegyzés: az elmaradt NSZK—Lengyelország mérkő­zésért egyik csapat sem ka­pott pontot, így ez mindkét csapatnál vereségnek számít. A március 8-í forduló pá­rosítása: Lengyelország—Ma­gyarország, Dánia—Csehszlo­vákia, Svédország—Jugoszlá­via, Anglia—NSZK. Közgyűlés Örhcilomban Közös gondo kodás A sportköri közgyűlések egyik feladata, hogy a tagság számba vegye elért eredmé­nyeit, meghatározzák a fel­adatokat. Ez történt Űrha­lomban is. A közös gondolko­dás, tenniakarás tanácskozása volt. Igaz, az eredményeket a pályán lehet elérni,, s a si­keres, vagy sikertelen szerep­lés „kitermeli” a jó, vagy rossz jelzőt. Sportolni, ered­ményeket elérni meghatáro­zott szervezeti keretek között lehet. Az őrhalmi labdarúgó­csapat elé jogosan illesztik oda a „jó” jelzőt. A felnőtt­csapatuk tavaly a balassa­gyarmati járás bajnokságá­ban a második helyen vég­zett. Jelenleg a tabella élén várják a tavaszi folytatást. Az ifjúságiak és a serdülők egyaránt a második helyen állnak. Nem titkolt szándé­kuk a bajnokság megnyerése, s az oítztályozón. yaló túl ju­tás.' Ősszel a megyei bajnok­ságban szeretnének rajtolni. A közgyűlés többek között arra a kérdésre kereste a vá­laszt, hogy mit tehetne a cél érdekében. Mindenekelőtt a saját bevételüket kell növel­ni. Magasabb osztály, több kiadást jelent. A községi ta­nács 18 ezer forinttal segíti munkájukat. A termelőszövet­kezettől 5 ezer forintot kap­nak. Az idegenbeli mérkőzé­sekre a közös gazdaság autó­buszán térítés nélkül utaz­hatnak. Csernyik István, az egyesü­let elnöke arról tájékoztatta a tagságot,' hogy az elmúlt év ’»szén a közös községi tanács ieszémo Itatta az egyesületeket a Végzett munkáról. A taná­csi testület megállapította: az utóbbi Időben javult az egye­sület sporttevékenysége, erő­síteni kell a kollektív veze­tést, s ki kell szélesíteni a tömegsport-tevékenységet. Prhalom azon községek kö­zé tartozik, ahol a riŐT" spor­tolók is „hallatják" hangju­kat”. Tömegsportversenyeken lép pályára női kézi* és röp­labdacsapatuk. A célokat reálisan határoz­ták meg. Saját bevétel növe­lése, a tömegsportmozgalom kiszélesítése; az utánpótlás­nevelés érdekében az általá­nos iskolával a kapcsolat bő­vítése. Természetesen szeret­nék, ha 1983. helyi sporttörté­neti mérföldkő lenne a község életében azzal, hogy labdarú­gócsapatuk feljut a megyei bajnokságba. — Sz. F. — KORIM FERENC: Sűrűsödik a sport élmezőnye Kiút: a tudatformálás Akadtak mindig pesszimisták, akik elcso­dálkozva egy-egy nagy eredményen kijelen­tették: „Ezt már nem lehet felülmúlni, ez már az emberi teljesítőképesség határai” És voltak és lesznek is mindig olyanok, akik még a leghihetetlenebbnek tűnő teljesítmény el­érésére is vállalkoznak. Amikor Herbert Elliot, az ausztrál csoda­futó megjelent a római olimpián, biztos esé­lyesnek tartották az 1500 m-es síkfutásban. Edzőjét, aki ilyen csodafutóvá nevelte, őrült­nek, vén megszállottnak tartották. Kizárták még a pályáról is. Föntről, a lelátóról, törül­közője heves lengetésévei jelezte a hajrá kezdetét az őt figyelő Elliotnak, aki aztán el­sőnek futott a célba. A jó, öreg Perei Ceruttit kétségkívül a mennyiségi felkészítés megszállott híveként emlegették, aki mindemellett az Intenzitás növelésével és a feltételek mesterséges ne­hezítésével ért el látványos eredményeket. Tarthatták néhányan őrült, antihumánus, versenyzőit kínzó nagy öregnek; kétségte­len, hogy később sokan követték elveit, Kü­lönösen attól kezdve, hogy a világbajnok­ságokon, olimpiai játékokon elért sikerek a különböző államok presztízskérdésévé váltak. Mind több és több támogatást nyújtanak az utóbbi l^ét. évtizedben a versenysport tá­mogatására szerte a világon és ennek fejé­ben az eredményeket szinte megkövetelik. Ez aztán oda vezetett, hogy az edzők vál­lára nagy felelősség nehezedett (és neheze­dik ma is) a felkészítés ideje alatt. Számot kell adniuk munkájuk sikeréről, de a siker­telenség okairól is. Egyetlen védekezési lehetőségük van n ku- • darc esetére: edzésnaplójuk alapján bizonyí­tani, hogy ők mindent megtettek a siker ér­dekében. Erre pedig az edzésadagok szám­szerű dokumentálása, az intenzitás növelé­sének bizonyítása kínálkozik legkézenfekvőbb megoldásnak. Ha nem is ez az egyetlen oka, de az egyi­ke annak, hogy az elmúlt két évtized csak­nem minden sportágban a mennyiségi köve­telmények növelésének jegyében telt el. Olyannyira, hogy ma már a valamireva­ló szakemberek midegylke számol az ellenfe­jek legtökéletesebb fizikai, felkészítésével, ami azt jelenti, hogy a nagy viadalokon nyilván - valóan megnövekedett S győzelemre esé­lyesek száma. Alig akad ma már biztos fa­vorit, a kimagasló csillagok kora látszólag lejárt. Látszólag, mert azért vannak még többen, akik a sok-sok esélyes közül mindig legjobb­nak bizonyulnak. A cselgáncsban Jamasita, ökölvívásban Stevenson, vagy birkózásban Kocsis Ferenc bármennyi vetélytdirs között is rendre kiharcolta eddig a győzelmet. S ez nagyszerű idegnyugtató az edzők számára. Érthető, hogy keresik a módját, hogy minél több ilyen biztos emberük legyen a váloga­tójukban. Ám ez ma már nem megy köny- nyen. A mennyiségi többletre törekvés bizonyos mértékig uniformizálta sportágak élvonalát. Ennek teljesítése ugyanis mindenki számá­ra adott lehetőség. Élnek is vele. Aki tehát megbízhatóbb előnyt akar szerezni, annak most már más utat. kell választania. Persze úgy, hogy a sok és az intenzív azért az el­végzendő munka állandó jelzői maradjanak. Állandó és folyamatos volt a sportszerek fejlesztése, új technikák kidolgozása a kü­lönböző sportágakban. Marad ez a lehető­ségnek továbbra is, de csak időlegesen. Nem lehet minden világversenyen ennek előnyé­vel számolni. Sokkal kecsegtetőbbnek ígérkezik a ver­senyzők pszichés felkészítésének előtérbe he­lyezése, tudatuk átformálása. Dr. Hegedűs Csaba a magyar birkózósportnak hatalmas lendületet adott a versenyzők győzelembe vetett hitének tudatos felszításával. Széchi Tamásnak a magyar úszókat sikerült hason­lóképpen fanatizálnia. De minden más ki­emelkedő eredmény boncolgatásakor kiderül, hogy a felkészítés szakmai tudatossága csak az egyik összetevőnek tekinthető. Másfelől azonban az élsport mind sűrűsö­dő élcsoportjában az egyenlők között hosszú távon az bizonyul a legjobbnak, aki már a felkészítés nehéz megpróbáltatásait is értel­mi és érzelmi telítettséggel éli át. A kiút te­hát: a tudatformálás, aminek következtében átalakulás várható mind a felkészítés moti­válásában, mind pedig a versenyezők értel­mi-érzelmi alkatában. A sok és az intenzív idénye továbbra is megmarad, de kiteljese­dik. Mindehhez azonban elsőként az edzők tu­datának kell változnia, ismeretsnvaguknek bővülnie, oktató-nevelő tevékony«ós?ü'- mód­szertanának megújulnia. Kaszás Sándor Gazdag természetjáró­program „Már harminc éve csinálom?" A Magyar Természetbarát Szövetség megjelentette, a „Magyar Természetbarát Moz­galom Eseményei, 1983” című Hl oldalas díjmentes kiad­ványét­A gazdag tartalmú kötet sokrétű Információt ad, úgy a szervezett természetjáróknak, a szakosztályok, szervezetek vezetőinek, mint az alkalom­szerűen túrázóknak. A mű szerzői ismertetik a Magyar Természetbarát Szövetség és a megyei, járási-városi szövetsé­gek szervezetét, tisztségvise­lői nevét és fogadóóráit. Me­gyénkben a Nógrád megyei Természetbarát Szövetség a TSH Salgótarján, Vöröshadse­reg u. 14. sz. épületében, csü. törtökön 16—18 óra közt fo­gadja a természet kedvelőit. Járási-városi szövetség Balas­sagyarmaton, Pásztón és Hát­ságon működik. A kötet ismerteti a hazai túramozgalmak feltételeit. Az 58-féte jelvényszerző túra- mozgalom változatos progra­miéit kínál. Ezen túlmenően az eseménynaptár 52 országos jel­legű túrát, tábort, 66-féle te­rületi rendezvényt és 51 kü­lönböző természetjáró-ver­senyt, vetélkedőt kinél. Tar­talmazza a tanfolyamok, érte­kezletek, tanácskozások prog­ramját Is. A kiadvány hasznos részét képezi a természetjárók ma­gatartási szabályait ismertető fejezet. Ebben megtaláljuk a természetjárók jogainak, kö­telességeinek ismertetését, a túrára való felkészülés, a tűz­védelem, a természet- és mű­emlékvédelem tudnivalóit. A kiadvány Nógrád megyei fejezetében megtaláljuk a me­gyei szövetség programjának főbb eseményeit, mint a már­cius 13-1 salgói Petőfi-, a már­cius 27-1 Tanácsköztársasági emtéktúrát. Szerepel a prog­ramban a dlósjenői, július 15— 17. közt sorra kerülő KIB~tá- borozás és az őszi Nógrádi Sándor-, valamint a November 7. emléktúra is. A hasznos kiadvány záró fejezete tartalmazza a magyar- országi kulcsos turlstaszállás- helyek adatait. A kötetet az érdeklődők a természetbarát-, szövetségeknél, szakosztályok­nál szerezhetik be. — VM — A labdarúgók gyakorta ke­rülnek „a keze alá”. A pár perces masszírozást követően frissebben indulnak a pályá­ra. Amikorra Kortin Ferenc valnmennylökkel végez — ala­posan elfárad. Mégis ezt te­szi: több mint három évti­zede gyúrja á nagybátonyl fiúkat... így kezdődött... Radics Béla edzősködése idején szegődött a csapathoz, A munka száknál része — lévén egy bányaüzemben fel­cser — nem okozott különö­sebb gondot. Annál inkább a futballisták. Néhány hónap elteltével, miután megismerte őke*, szokásaikat, már ttudta; kivel, mit kell tenni. Még akkor is tisztában volt a hely­zettel, ha a mérkőzés mene­tében történt „valami”, A sé- rü:és súlyosságának fokát, vagy netán a szimulálást is érezte... („Lényegében véve a gyúrást a honvédségnél tanultam meg. S amikor leszereltem, hasz­nát is vettem. Hogy ml egy masszőr tennivalója? Csök­kenteni a fáradtságot, felpezs­díteni a vérkeringést. Adott helyzetben kezelni n sérülte­ket a pályán, Annak Idején erre többször volt szükség. A futball mintha keményebb lett volna. Még a II. osztály­ban is, vagy annál is feljebb. Egyszer ugyanis jártunk az NB 1 B-ben”.) Nicoflex és társai... A heti „menetrend” általá­ban igy fest: kétszer vizes, edzőmérkőzés előtt krémes gyúrás, bemelegítő anyaggal. A lényeg, hogy az izmokat „felrázza”. Hosszabb utazást követően hlntőporos kezelést végez. A bajnoki találkozó előtt másfél órával — közvet­lenül a taktikai értekezlet után — az öltözőben Ismét az övé a főszerep. Bemelegítő krémmel, Nlcoflex-szel puhít­ja a láblzmokat. Felkeni és végígmasszírozza az alsó vég­tagokat. („Sokszor a fulballelnő okozta börkemén.yedést is el­távolítóm, körömvágást is végzek. Tudniillik mindkét “idegen anvag« okozhat fáj­dalmat. Külön-külön még mondok is valamit a fiúknak Tőlem. Jobban elfogadják még a feddést is. Köszönjük Pulin — mondják. Mit? A »leápelSst«, vagy az ápolást? Nincs idő morfondírozásra — hiszen jön a következő”.) Mit érez a gyűrő? Tudja, érzi, hogy tisztelik, szeretik a játékosok. Ezért tartott ki ennyi ideig a Bá­nyász mellett. Egy-két éves tá'’ol létét betegsége Indokol­ta. Már nem is tudná elkép­zelni életét a gyúrópad nélkül. Anrak ellenére, hogy csak 63 éves, tíz esztendeje nyug­díjban van. A korai „pihenőt” egy közúti baleset miatt ren­delték el. („A csapatért végzem a munkát, és nem a tlaztéletdíj- ért. A fiúk sikerei egy kicsit az enyéim is, Érzem, hogy a srácéit akarnak, és meg Is szerzik az NB II-ben mara­dáshoz szükséges pontokat”.) * A bajnoki nyitányig még van néhány nap. Korlm Fe­renc viszont már sok mindent előkészített. A lényeg szerin­te o játékosok fizikai állapo­tának javítása. Ebben rajta nem múlik semmi. A „má­gustáska” is készen van: te­lis-teli gyógyítóeszközökkel. Az ő kezében azok Jó he­lyen vannak, alkalmasint cso­daszerré is válnak... Tóth István san megfelelnének a FIFA követelményeinek, s a M un­dial 150 millió dollár hasznot jelentene Brazíliának. ­Havelange arról nem be­szélt, ha Kolumbia után Bra­zília is kiszáll, akkor hol legyen az 1986. évi világbaj­nokság. Azt viszont elmondot­ta, hogy Brazíliával kapcso­latban a döntés Antonio Del­fint Netto tervezési, Earnane Galveas pénzügyminiszter, to­vábbá a központi bank elnö­ke, Carlos Langoni kezében van. Coutinho már előterjesztett Antonio Delfint elé egy költ­ségvetési tanulmányt. Mint elmondotta, ebből a kormány meggyőződhet, hogy semmi­képpen sem akarja becsapni saját országát. — Brazíliának óriási elő­nyei vannak — mondotta Coutinho. — Nincs szükség különleges beruházásokra, mert szállítási, szállodai és hírközlési kapacitásaink meg­felelőek, csak némileg kell finopiítani. Szó sincs .arról, hogy 300 millióra lenne szük­ség. Havelange ezt az össze­get spanyolországi tapaszta­lataira alapozta, ahol áj sta­dionokat és sok egyebet kel­lett építeni. Brazília labdarú­góarénái jók, mindössze a díszpáholyok és a' sajtótribü­nök állapotát kell javítani, il­letőleg korszerűsíteni. Semleges megfigyelők sze­rint az igazság valahol Have­lange és Coutinho között van. Az O’Globo című lap legutób­bi közvélemény-kutatása sze­rint egyetlen brazil stadion sem felel meg jelenlegi álla­potában a FIFÁ és ezzel a Mundlal követelményeinek. Ab is kitűnt ebből a véleményke­resésből, hogy megkérdőjelez­hető, van-e elés első osztáh* szálloda, s valóban kielégítő­ek-e a közlekedés feltételei. NÓGRÁD - 1983. február 11., péntek 7 „Brazília nagyon ráfizetne...' Joao Havelange, a Nem­zetközi Labdarúgó Szövetség elnöke egyre inkább nem ért egyet azzal, hogy 1986-ban országa rendezze meg a lab- durúgó-vllágbajnokságot. Ez ügyben már többször szembe­került Giulite Coutinhóval, a Brazil Labdarúgó Szövetség elnökével, s legújabban Ismét nyilvánosan ellenezte a bra­zillal Mundlal terveit. A vita a pénz körül forog. Havelange újabb nyilatkoza­ta szerint Brazíliának mint­egy 300 millió dollárt kellene befektetni úgy, hogy ebből sem­mi sem térülne vissza, s szerin­te az ország jelenlegi gazdasági helyzetében ez semmiképpen sem engedhető meg. Coutinho szerint 20 millió dolláros be­fektetéssel a szállítási, hírköz­lési és egyéb témákban bizto-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom