Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-11 / 35. szám
Eurorakéták Teljes ülés Kőmíves Imre: Propaganda helyett érdemi javaslatokat A genfi leszerelési bizottság csütörtöki ülésén felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. A nemzetközi helyzetet értékelve rámutatott: a szélsőséges Imperialista körök támadó politikája, az egyensúly megbon. tására és a katonai erőfölény megszerzésére irányuló szüntelen próbálkozásai következtében a leszerelési tárgyalások évek óta eredménytelenségre vunnak kárhoztatva. — Az imperialista körök újabban már olyan akciókban kezdtek, amelyekkel alá akarják ásni, semmivé akarják tenni az e téren korábban elért eredményeket is — mondotta továbbá Kőmtves Imre A Varsói Szerződés tagállamainak januári politikai nyilatkozatára utalva hangsúlyozta: a szocialista országok még ebben a helyzetben is látnak reális lehetőséget arra, hogy ez a veszélyes tendencia megváltozzék. Ennek érdekében azonban haladéktalanul cselekedni kell: mindenekelőtt a nukleáris háború veszélyét kell elhárítani a fegyverkezési verseny megfékezésére, a leszerelésre vezető konkrét és hatékony intézkedésekkel. Fel kell hagyni u teljesen egyoldalú, elfogadhatatlan javaslatokkal, amelyek alapjaiban veszélyeztetik a szocialista közösség biztonságát. A nyilvánvalóan propagandacélokat szolgáló programok helyett ér. derni javaslatokra, őszinte tárgyalási és. megegyezési készségre van szükség. Kőmíves Imre, a figyelemre méltó javaslatok Jó példájaként említette azt a svéd kezdeményezést, hogy Közán. Európában, a Varsói Szerződés és a NATO-országainak határvonala mentén hozzanak létre a hadszintéri nukleáris fegyverektől mentes övezj’jt. ,.A magyar kormán''- — mond ta a magyar küldöttség vezetője — február 3-, üléfén egyetértését fejezte ki a hei- deményezéssel, és kész közreműködni annak érdekében, hogy a tárgyalások eredményre vezessenek." (MTI) Habib ismét közvetít Csütörtökön Genfben teljes ülést tartott az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásokon részt vevő .«• 'jet és amerikai küldött- lég. (MTI) Walesa mint tanú Lech Walesa, a megszüntetett Szolidaritás volt vezetője csütörtökön hivatalos felszólításra megjelent Varsóban a Katonai főügyészségen. Walesát azért idéztek be. hogy tanúként meghallgassák, a „KOR" nevű államellenes cso- „ port volt vezetői: .Tarek Ku- ro> és társai ügyében. Irak—Irán Bombák Abadanra Bagdad szerint meghiúsult a hét elején indított iráni of- fenzíva, Teherán szerint az irániak megszilárdították pozícióikat. Az egymással hadban álló felek harctéri jelentései gyökeresen ellentmondanak egymásnak. A háború eszkalációjára utal viszont az a bagdadi hivatalos bejelentés, hogy az Iraki légierő bombázta Ahvaz Dizful és Abadan iráni városokat. (MTI) Kína arra számít, hogy a kínai—szovjet államközi viszony normalizálása hosszú folyamat lesz, de őszintén kívánja a normalizálást — hangsúlyozta a csütörtöki sajtóértekezletén Vu Hszüe- csien kínai külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy a jövő hónap elején Moszkvában folytatódnak a kínai- szovjet külügyminiszter-helyettesi konzultációk. Vu I íszüe-esiem kijelentette, hogy az októberben Pekingben tartott konzultáción a felek ugyan „fontos kérdésekben nem értettek egyet”, de a megbeszélések légköre nyugodt volt. Hozzátette, „a légkör azonban nem minden, az — A bejrúti tömeggyilkosság ügyében lefolytatott vizsgálat eredménye, az ennek nyomán Izraelben kirobbant belpolitikai válság óhatatlanul bénítóakadályok elhárítása érdekében tenni kell egy-két komoly dolgot”. A kínai külügyminiszter megerősítette, hogy a pekingi vezetés értékelése Shultz amerikai külügyminiszter pekingi látogatásáról az Üj Kína hírügynökség vasárnapi ösz- szefoglalójában látott napvilágot. Ennek egyik kulcsmegállapítása szerint Kína és az Egyesült Államok Között nem lehet szó kölcsönös bizalomról és valószínűleg a kapcsolatok sem fejlődhetnek szilárd alapon, amíg megoldatlan a tajvani kérdés, különösen a Tajvanra irányuló amerikai fegyverszállítások ügye. lag hat az izraeli—libanoni— amerikai tárgyalásokra, mert Menahem Begin kormánya — legalábbis átmenetileg — a hatalom megtartására összpontosítja erőfeszítéseit. A vizsgálat következményei azonban még akkor sem módosítanék Izrael terjeszkedő politikáját, ha Be- ginnek meg kellene válnia a miniszterelnöki poszttól. Ez a bénultság nyomta r£ a bélyegét csütörtökön a három küldöttség Kiriat Smonában lezajlott, merőben formális találkozójára. Az egyórás plenáris ülés után albizottságokban folytatódott az eszmecsere a biztonsági intézkedésekről, a csapatkivonás és a jövőbeni kapcsolatok kérdéseiről. A feltűnő izraeli érdektelenségen az sem változtatott, hogy a térségbe visszatért Philip Habib amerikai megbízott szerdán Jeruzsálemben átadta Beginnek Reagan levelét, amelyben az elnök a Libanonban tartózkodó összes külföldi erők kivonását sürgette. Habib Javaslatot tett továbbá az izraeli megszálló csapatok azon. nali, részleges visszavonására egy átfogó kiürítési terv keretében. (MTI) Púja Frigyes megkezdte párizsi tárgyalásait Púja Frigyes külügyminiszter, aki Claude Cheysion francia külügyminiszter meghívására szerdán délután érkezett a francia fővárosba, csütörtökön délelőtt a külügyminisztérium épületében megkezdte tárgyalásait francia kollégájával. Dóiban Claude Cheysson hivatalos munkaeDec’en látta vendégül a magyar külügyminisztert. Az ebéden részt vettek: dr. Bényi József párizsi magyar nagykövet, Jacques Leeompt budapesti francia nagykövet és a két delegáció tagjai. Délután folytatódnak a kül- ügyiivnniszterí tárgyalások. (MTI) Die Zeit Zimmermann kontra Genscher A történtelem kereke nem forgatható vissza — Jelentette ki Kans-Dletrlch Genscher nyugatnémet külügyminiszter Friedrich Zimmermann belügyminiszternek azzal a tíz nappal ezelőtti beszédével kapcsolatban, amelyben megkérdőjelezte Lengyelország fennálló határait. A Die Zeit munkatársa közvetlenül Zimmermann kijelentéséről kérte ki a külügyminiszter véleményét. A lap csütörtökön megjelent új számában közölt Interjúban Genscher ehhez hozzátette: az NSZK a fennálló szerződések alapján megbízható partnere akar lenni a kelet-európai országoknak. A nyugatnémet külügyminiszter ellenezte, hogy a nyugat kereskedelmi háborút folytasson a szocialista országok ellen. Ennek a kereskedelemnek elsősorban nem Is gazda,sági, hanem politikai jelentősége van, mert stabilizá- lóiag hat iá kelet—nyugati kapcsolatokra — mondta Genscher. Az európai közép-hatótávolságú fegyverek csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokkal kapcsolatban Genscher ezúttal Is a Szovjetunió számára hátrányos „nullamegoldást” nevezte ideális eredménynek, de nem zárkózott el „közbülső megoldás” elől sem, ami viszont felfogása szerint egyet Jelentene az amerikai rakéták NSZK-beli telepítésének megkezdésével ez év végén. (MTI) Szovjet-kínai tárgyalások Hosszú folyamat Shultz pekingi csalódásai Washington keserűen értékeli az amerikai külügyminiszter pekingi tárgyalásainak eredményeit. A vezető amerikai lapok a kormánykörök kifejezetten „komoly csalódásáról” írtak, ami annál is kellemetlenebbül érintette őket, mert Csao Ce-jang miniszterelnök bejelentett Washingtoni látogatását, Illetve Reagan elnök tervezett pekingi útját már-már kedvező jelnek fogták föl. Valószínűnek látszik, hogy az Egyesült Államokban még George Shultz útrakelése előtt hibásan értelmezték az amerikai—kínai viszony lehetőségeit, Hatalmas apparátust mozgattak meg az előkészítésre, meghallgattak mindenkit, aki csak számít, egyebek között Henry Klssingert. az ügyben szakértőnek tartott egykori külügyminisztert. Árról feledkeztek meg csupán, hogy maga Kissinger egy másik korszak gondolkodó és cselekvő diplomatája volt, azóta a körülmények lényegesen változtak. . A másik hiba a ReaRan- kormányzat jelenlegi politikájában keresendő, Az elnök és szőkébb környezete mindent a kelet—nyugati szembenállás szemüvegén át szemlél és ebben a szellemben a Washington—Peking viszonyt is a „stratégiai együttműködő"" egyik te,,cr'"n'>!< tekintette pontosabban annak, hogyan l°het Kínát fölhasznál’1! R Szovjetunió ellen kikovácsolandó egységfront eszközeként. Azt nem vette tekintetbe, hogy mind Kína belső életében, mind nemzetközi kapcsolataiban Időközben lényegbevágó módosulások mentek végbe. Az úgynevezett négyek bandájának pere óta a kínai belpolitika a lehiggadés szakaszába jutott. A hatalmi viszonyok konszolidálódtak, a közelmúltban tartott párt- kongresszus állandósította a vezetést. Felülvizsgálták a „négy modernizálás” — az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a hadsereg korszerűsítésének — kezdetben nagyratörő céljait is. Rádöbbentek, hogy a világgazdaság jelenlegi állapotában Kínának nincsenek meg az eszközei új technológia korlátlan beszerzésére. Csao Ce-jang miniszterelnök afrikai körútja rádöbbentette a kormányfőt a Washingtonnal kialakított túlságosan szoros együttműködés korlátáira és hátrányaira. Kína korábban „harmadik világos” politikát követett, támogatta az ázsiai, afrikai és latin-amerikai felszabadító mozgalmakat. Akkor távolodott el ettől, amidőn törekvéseiben túlzottan előtérbe került az amerikai irányzat. Most. hogy a világgazdasági válság élet-halál harccá tette a harmadik világnak az új, Igazságosabb nemzetközi rend kialakítását, csak azsze- rezhet itt tekintélyt, és befolyást, aki szembeszegül a régi gyarmati viszonyok megőrzésére Igyekvő Egyesült Államokkal. Ez volt az egyik nagy tanulság. A másik az, hogy Peking csak akkor tölthet be valamennyire is világpolitikai szerepet, ha nem kötelezi el magát túlságosan —, mint a közelmúltban tette — Washington és a nyugati szövetségi rendszer oldalán. Ekkor alakult ki a kínai külpolitikában az a szándék, hogy „egyenlő távolságot” tartson a két vezető nagyhatalomtól, és erre csak úgy van mód, ha közelebb kerül a Szovjetunióhoz. A cél egyelőre korlátozott. Nincs többről sző, mint az államközi kapcsolatok javítása. az ideológiai ellentétek tisztázása nincs is napirenden; erről folynak néhány hónapja tárgyalások. A pekingi szakasz nemrégen fejeződött be, rövidesen Moszkvában esedékes a folytatás. A kínai politika időközben tovább módosult. A hangnem általában barátságosabb lett a Szovjetunió Iránt, a bírálatok eltűntek a pekingi központi lapok hasábjairól, miképpen a moszkvai újságok Írása ugyancsak visszafogottabbak. A Novoje Vremja a szovjet- kínai viszony rendezésének egyetlen, de lényeges akadályaként azt említette. hogy Peking változatlanul területi követeléseket támaszt, amire néhány nap múlva azt a választ kapta félhivatalos formában: nincsenek ilyen igények. Shultz Pekingben nem rejtette véka alá, hogy ez a távlat végtelenül nyugtalanítja kormányát. Azt szerette volna elérni, hogy mintegy láthatatlan résztvevőként a szovjet—kínai tárgyalásokon „jelen lehessen”, szemmel kísérhesse a fejleményeit és így korlátozza a kínaiak mozgásszabadságét. Ezért hangoztatta, hogy az amerikai— kínai kapcsolatokban Peking túlértékeli a taktikai jellegű ellentéteket; azt. ahogy Washington Tajvant kezeli és hogy korlátozza a kínai textiláruk bevitelét az Egyesült Államokba. Kína azonban a mai helyzetben ezeket a vitákat nem volt hajlandó másodrendű kérdésként kezelni. A történtek után a Fehér Ház és a washingtoni külügyminisztérium abban reménykedik: Csao Ce-jang amerikai meghívása és Reagan elnök tervezett pekingi útja még mentheti a menthetőt. Ez az önvigasztalás azonban túlságosan rosszul fedi el a csalódást. Egyéb nemzetközt kudarcai után az Egyesült Államoknak számolnia kell azzal, hogy ő került lépéshátrányba és ki kell várnia a szovjet—kínai tárgyalások eredményeit. Ezekre azonban még korántsem biztosíték, hogy Shultz pekingi útja mesz- sze alatta maradt az amerikai várakozásoknak, Várkonyl Tibor NÖGRÁD — 1983. február 11., péntek 1 Bush befejezte fffelvilágositó" körútját Hét nyugat-európai országot érintő körútja befejeztével George Bush amerikai al- elnök csütörtökön reggel Londonban sajtóértekezleten jelentette ki, hogy a NATO eltökélte a közepes-hatótávolságú európai rakétafegyverzetek terén tapasztalható „egyensúlyhiány kiigazítását”. Ennek megfelelően 1003, végétől Nyugat-Európában rendszerbe állítják az új amerikai rakétákat, hacsak a genfi tárgyalások nem végződnek sikerrel — mondta. Azonnal hozzátette, hogy amerikai felfogás szerint a siker egy olyan megállapodás volna, amely az egész közepes-hatótávolságú rakétafegyverzet megsemmisítését Írná elő — azaz a „nullamegoldás”. A NATO-szövetségesekkel folytatott tárgyalásokról az alelnök semmit sem mondott. Arra tért csak ki, hogy ezek „konzultációk” voltak, ahol az európai szövetségesek előadtak saját elképzeléseiket, ő pedig meghallgatta azokat, Amerikai részről nem volt új javaslat — szögezte 1«. A sajtóértekezlet után George Bush hazarepült. (MTI) Amerikai kémrepülőgépek Európában Az Egyesült Államok ezen a héten újabb felderítő repülőgépeket telepít Nyugat-Eu- rópába — közölte szerdán az amerikai légierő szóvivője. A korszerű elektronikai berendezésekkel ellátott gépek „belátnak” a Varsói Szerződés tagállamainak területeire, anélkül, hogy berepülnének e területek fölé. Az első TR—1 típusú, harcászati felderítő repülőgép a tervek szerint már csütörtökön megérkezett Nagy-Britnn- niába. A Nyugat-Európába küldött amerikai kémrepülőgépek a jelek szerint Nagy- Britannia területéről kiindulva fognak tevékenykedni: az első 18 gépből álló raj a brit légierővel közösen használt Cambridgeshire! Alconbury légitámaszpontról kiindulva fog nagy magasságban felderítő repüléseket végrehajtani. E típus első darabjai 1981- ben hagyták el a Lockheed cég kaliforniai gyártó üzemét. A TR—1 állítólag az 1955 óta szolgálatot teljesítő hírhedt U—2 hadászati felderítő gép mintájára készült, annál azonban hosszabb és súlyosabb. Szárnyfesztávja nagy: 31 méter, hossza viszont csak 19 m. Testét különleges feketés-kék festék borltja, nehezítve lokátoros észlelését. Az új felderítő gép 27 kilométeres magasságban óránként 700 kilométert képes megtenni. Akciórádiusza titkos, de szakértők szerint 5000 kilométer felett van. Rakéták és kétségek Lehet-e halálosan komolyan venni valamit, ami teljességgel komolytalan? Az amerikai alelnök most véget ért nyugat-európai körútja bizonyítja, hogy ez valóban lehetséges. George Bush ugyanis azzal a kizárólagos céllal kereste föl az Egyesült Államok hat NATO-Szövetségesét, hogy meggyőzze őket: az „eurorakéták” ügyében képviselt amerikai „nullaváltozat” a létező megoldások legjobbika, ennél fogva módosítása szóba sem jöhet. Mivel a „nullamegoldásról” köztudomású, hogy a Szovjetunió szempontjából elfogadhatatlan, ugyanis a Jelenlegi európai katonai egyensúly egyoldalú megbontását jelentené, az amerikai alelnök küldetésének tényleges tartalma teljesen egyértelmű. Abban summázható, hogy Nyugat-Európának meg kell értenie: tetszik, nem tetszik, az idei év végén megkezdik az új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítését kontinensünkön. A feladat egyáltalán nem volt könnyű, hiszen az európai NATO-országok 1979-ben azzal a feltétellel fogadták el a rakétatelepítési határozatot, hogy az új fegyverek megjelenéséig rendelkezésre álló négy esztendőben az Egyesült Államok megpróbál Genfben megegyezésre jutni a Szovjetunióval. Az Idő múlik, megállapodásnak azonban egyelőre még az előjelei sem látszanak, s Immár Nyugat- Európa számára is egyre világosabb, hogy nem a szovjet vezetés kompromisszumkészségének a hiánya miatt. Washingtonban arra számítottak, hogy Bush missziójával talán sikerül ellensúlyozni azt a hatást, amelyet JuriJ Andropov december 21-én előterjesztett fegyverkorlátozás! javaslatai, illetve a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének januári békekezdeményezései keltettek. Ezért olvasta föl Nyugat-Berlinben az amerikai alelnök Reagan- nek „Európa népéhez szóló nyílt levelét”, amelyben csúcs- találkozót javasolt az SZKp KB főtitkárának. Minthogy azonban a csúcs Reagan felfogása szerint mindössze az amerikai „nullaváltozat” megállapodásban való szentesítését Jelentené, világos volt, hogy Moszkva elutasítja az efféle árukapcsolást. Mivel Andropov főtitkár rendkívül gyorsan és határozottan válaszolt, az amerikai Indítvány végül Is bumerángnak bizonyult. Taktikát váltott hát Bush, s ©enftől kezdve az út va-i lamennyl további állomásán — Rómában, Párizsban és Londonban — azt hangoztatta, hogy a „nullamegoldás” nem azonos „a mindent, vagy semmit” álláspontjával, hanem csupán erkölcsi alapállást jelent. Kétértelmű nyilatkozataiból azonban kitűnt, hogy Washington ezúttal sem készül új javaslatra, hanem ismét Moszkvától vár engedményeket. Ha viszont ebben ki is merül az amerikai „rugalmasság”, akkor a genfi tárgyalások alighanem kudarcra vannak kárhoztatva, mert az Egyesült Államok minden áron rakétatelepítést, s ezzel katonai fölényt akar. Washingtonban tehát máris úgy tekintenek, Európára; mint egy rakétákkal szükségszerűen telezsúfolt földrészre. A kontinens lakóinak többsége azonban úgy véli: a létező Világok legjobbika az, amelyikből teljesen hiányoznak az atomfegyverek. Ez lenne a Szovjetunió javaslata, valódi nullamegoldás. K- GGonzález az NSZK-ba látogat Csütörtökön délután 24 órás bonni látogatása után visszaérkezett Madridba Fernando Moran spanyol külügyminiszter. Repülőtéri nyilatkozatában „kapcsolatteremtő küldő- lésének minősítette útját. Kijelentette: „Hans-Dietrleh Genscher külügyminiszter ígéretet tett, hogy az NSZK védőügyvédje lesz Spanyolország közös piaci belépésének,” A két külügyminiszter megegyezett abban, hogy Felipe Gonzúlcz spanyol miniszter- elnök a közeli jövőben az NSZK-ba látogat. (MTI)
