Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

Á Központi Statisztikai Hivatal jelentése zervekből, növényolajipari ter­mékekből bővült a kivitel. Any eg jellegű termékekből ugyanennyit, fogyasztási ipar­cikkekből kevesebbet exportál­tak ebben a viszonylatban mint 1981-ben. A forgalomban a ki­vitel növekedése és a behoza­tal mérséklődése következté­ben — a cserearányromlás el­lenére — kiviteli többlet ke­letkezett Beruházások Építőipar Vízgazdálkodás A szocialista szervek beru­házásainak összege 185,4 mil­liárd forintot tett ki, 2,6 mil­liárd forinttal többet mint 1981- ben. A beruházások volu­mene 2—3 százalékkal, a ter­vezettnél kevésbé csökkent. Az állami beruházásokra kifizetett összegek az előirány­zatnak megfelelően, folyó áron 1 százalékkal mérséklődtek. 1982- ben 3 új nagy beruHázásc indítottak. Az év folyamán a folyamatban levő 23 nagy be­ruházás közül ötöt befejeztek és többet részlegesen üzembe helyeztek. A vállalati beruházások összege kb. 3 százalékkal na­gyobb volt az előző évinél. Az évközi központi intézke­dések a beruházási vásárló­erőt korlátozták, a vállalati beruházások növekedési üte­me mérséklődött, de az egész évben felhasznált összeg na­gyobb volt a tervben számí­tottnál. A folyamatban levő beru­házások állománya az év fo­lyamán nőtt, a beruházások átlagos készültségi foka csök­kent. A * beruházások volumené­nek csökkenése szelektív be­ruházási politika mellett va­lósult meg. 1982-ben állami támogatás­ban és hitelezési előnyben ré­szesültek többek között az energiaracionalizálási, a má­sodlagos nyersanyagok fel- használását, a háttéripar fej­lesztését szolgáló és a kon­vertálható exportárualapokat bővítő beruházások. Az elő­irányzottat meghaladó össze­geket fordítottak a szénhidro­gének kutatásának, termelésé­nek, szállításának, . tárolásá­nak és elosztásának, a gabo­natároló-házat, a közműháló­zat, a helyi közlekedés, az ál­talános iskolák, az óvodák, a bölcsődék fejlesztésére. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1983. január 1-én az ország népessége 10 700 000 fő volt, 10 500-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. 1982. folya­mán 133 600 gyermek szüle­tett, 9300-zal kevesebb, mint 1981- ben. A csökkenés oka egyrészt a 15—49 éves szülő­képes korú nők számának to­vábbi csökkenése, másrészt a szülési, kedv mérséklődése. 1982- ben 144 100-an haltak meg, valamivel kevesebben, mint az előző évben. A cse­csemőhalandóság tovább mér­séklődött: ezer élveszülöttre 19,7 egy éven aluli haláleset Jutott, míg 1981-ben 20,8. 1983. január 1-én, 4 992 000 fő volt aktív kereső, számuk az elmúlt évben 10 ezer fő­vel, 0,2 százalékkal csökkent A csökkenés lényegében a nyugdíjkorhatárnál idősebb dolgozók körében következett be. A munkavállalási korú aktív keresők száma nem vál­tozott, miközben az ilyen ko­rúak létszáma csökkent. Az anyagi ágakban 2J 900- zal csökkent a nem anyagi ágakban 13 600-zal nőtt a fog­lalkoztatottak száma. Az anya­gi ágakon belül az iparban, az építőiparban jelentősebb, a közlekedés, és hírközlésben kisebb mértékű volt a lét­számcsökkenés. A kereskede­lemben és a vízgazdálkodás­ban lényegében változatlan maradt a mezőgazdaságban pedig — a kiegészítő tevé­kenység bővülése révén — emelkedett a létszám. 1982-ben a népgazdaság szo­cialista szektorában — a mezőgazdaság kivételével — befejeződött az ötnapos mun­kahétre való áttérés. Ezzel egyidóben került sor a sza­badságolások új rendjének alkalmazására, amely növelte az egy dolgozóra jutó szabad­ságnapok számát. Á lakosság jövedelme és fogyasztása Külkereskedelem A munkások és alkalma­zottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete bérkiegészíté­sekkel együtt 4970 forint volt, nominálértékben 5,6 százalék­kal több az 1981. évinél. A mezőgazdasági szövetkezetek­ben dolgozók közös gazdaság­ból származó nominális át­lagkeresete 6,2 százalékkal emelkedett, nagysága elérte a havi 4490 forintot. A pénzbeli társadalmi jö­vedelmek összege 9 százalék­kal nőtt és kb. 102,5 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturális — juttatá­sok összege is. Nyugdíjakra 69 milliárd fo­rintot fizettek ki, 12 száza­lékkal többet mint 1981-ben. A növekedésben a 2 száza­lékos, illetve 100 forintos ki­egészítés mellett szerepe volt annak, hogy az év folyamán 45 ezerrel, 2 176 000-re nőtt a nyugdíjasok száma, valamint annak, hogy az új nyugdíja­soknak magasabb a nyugdíja. Kismértékben hozzájárult a növekedéshez az alacsony nyugdíjjal rendelkezők részé­re az évközben végrehajtott fogyasztói áremelések miatt folyósított nyugdíj -kiegészítés. 1982-ben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíjak és járadékok átlagos havi Összege 2660 fo­rint volt. Családi pótlékra 198'2-ben 15 milliárd forintot fizettek ki, ami közel 2 százalékos növekedést jelentett. 1982. végén 233 ezer anya vette Igénybe a gyermekgon­dozási segélyt, 8 ezerrel ke­vesebb, mint 1981 decembe­rében. Gyermekgondozási se­gélyre 3,5 milliárd forintot folyósítottak, valamivel ke­vesebbet mint 1981-ben. A munkajövedelmeket és a társadalmi jövedelmeket együttesen tartalmazó összes jövedelem növekedése, vala­mint a fogyasztói árszínvo­nal 8,9 százalékos emelkedé­se alapján az egy lakosra ju­tó reáljövedelem mintegy fél százalékkal volt magasabb az előző évinél. A lakosság összes fogyasz­tása 1 százalékkal emelke­dett. Á kiskereskedelmi for­galom volumene 1,1 százalék­kal haladta meg az 1981. évit. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 0,5 százalék­kal, a vegyes Iparcikkeké 2,7 százalékkal nőtt, a ruházati cikkeké 2,4 százalékkal csök­kent. A takarékbetét-állomány az év folyamán 15,7 milliárd fo­rinttal emelkedett és decem­ber 31-én 175,7 milliárd fo­rintot tett ki. Egészségügy, oktatás A bölcsődei helyek száma 2200-zal bővült. 1982 végén a bölcsődei helyek száma 70 ezer volt. Az óvodai helyek száma 6800-zal nőtt és elérte a 408 ezret, miközben az óvodásko­rú gyermekek száma csökkent. Az óvodáik zsúfoltsága tovább mérséklődött. Az óvodáskorú gyermekek 84,2 százaléka járt óvodába. Az 1982—83-as tanévben 31 ezerrel nőtt az általános is­kolák nappali tagozatán ta­nulóik száma. Az általános is­kola 8. osztályát befejezettek 90 százaléka tanul tovább. 43 százalékuk középiskolában. 47 százalékuk szakmunkásképző és szakiskolákban. Az előző tanévhez képest mind a szak­munkástanulók, mind a közép­iskolák nappali tagozatán, ta­nulók száma emelkedett. A múlt évben 68 300 diák tett eredményes érettségi vizsgát, ebből 44 400 nappali tagozaton. A felsőfokú oktatási intéz­ményekbe 100 600 hallgató jár, a nappali tagozaton lényegé­ben annyian, az esti és le­velező tagozaton kevesebben tanulnak, mií|t egy évvel ko­rábban. Az ország különböző felsőoktatási intézményeiben 25 400 hallgató kapott okle­velet, ebből 14 500 a nappa­li tagozaton. Az általános iskolák ' osz­tálytermeinek száma 1600-zal bővült. Az egy osztályterem­re jutó tanulók száma kissé csökkent. Az alsófokú oktatás­ben dolgozó pedagógusok; szá­ma 2700 fővel, közel 81 ezer­re emelkedett. A középisko­lákban 16 400 pedagógus ta­nít, 400-zal több mint az elő­ző tanévben. Javult a diákok szociális ellátottsága. Az általános is­kolai tanulók 41,8 százaléka részesült napköriotthonos el­látásban az 1981. évi 39,9 szá­zalékkal szemben. Emelkedett a diákotthonokban vagy kol­légiumokban lakó szakmun­kástanulói: és egvetemi-főisko^ lai hallgatók aránya. A felső­fokú oktatási intézmények hallgatói számára kifizetett ösztöndíj összege mintegy 30 százalékkal emelkedett. Idegenforgalom 1982-ben 9,8 millió külföldi látogatott az országba, 34 szá­zalékkal kevesebb mint 1981- ben. A beutazók háromnegye­de a szocialista országokból érkezett. A Magyarországra látogat tók 2/3-a, 6,5 millió fő egy napnál hosszabb időre érkező turista volt. Számuk az elő­ző évhez képest ugyancsak csökkent. A turistái: átlagos tartózkodási ideje, valamint a napi kiadásaik nőttek, így az idegenforgalomból szár­mazó bevételek 9 százalékkal meghaladták az előző évit. Magyar állampolgárok 3,9 millió esetben utaztak külföld­re. Ez az egy évvel korábbi­hoz viszonyítva 30 százalékos csökkenést jelent A szocialis­ta országokba utazott a kül­földre látogatók 88 százalé­ka.. Az idegenforgalmi kiadá­sok összege valamelyest meg­haladta az 1981. évit. A bevé­telek és kiadások aktív egyen­lege nagyobb volt az előző évinél. Az év folyamán jelentőse», több mint 10 százalékkal bő­vült a kereskedelmi szállás­helyek száma. A szállodák be­fogadóképessége 5100-zal, ezen belül Budapesten 450.0- zal nőtt. Az egyéb szálláshe­lyek — turistaszállások, cam- pingek, nyaralóházak, fogadók; fizetővendég-látás — befoga­dóképessége 25 ezerrel lett több. Budapest, 1083. február 4, Központi Statisztikai Hivató (MT# ' (Folytatás az I. oldalról.) többlettermelést eredménye­zett, s ezzel kiépült a bánya teljes kapacitása. Évi 110 ezer tonna gyöngybrikettgyártás- sal bővült a tatabányai bri­kettgyár kapacitása. A Veszprémi Szénbányák­nál évi 200 ezer tonna kapa­citással termelni kezdett az Armin-akna. Az év utolsó napjaiban megkezdődött a paksi atomerőmű I. sz. reak­tor blokkjának a kísérleti üze­meltetése. Elkészült a Csepe­li Csőgyár beruházása. A Du­nai Vasmű konverteres acél­művének II. sz. konverterét üzembe helyezték. A Tiszai Vegyi Kombinátban évi 4300 tonna kapacitással megindult a poliproyilénfólia-gyártás. A Borsodi Vegyi Kombinátban évi 46 ezer tonna kapacitás­sal új salétromsavüzem ké­szült el. Konvertibilis export- árualapot bővítő beruházás­ként befejeződött a Herendi Porcelángyár nyersárugyártást korszerűsítő beruházása. A Kaposvári Húskombinátban befejezték az évi 10 000 tonna kapacitású húsfeldolgozó üze­met. Elkészült a Hajdú me­gyei, Tejipari Vállalat napi 200 ezer liter tej 'feldolgozá­sára alkalmas új üzeme, bő­vítették az Orosházi Baromfi- feldolgozó Vállalat hűtőkapa­citását. az arató-cséplő gépek és a tehergépkocsik száma gyakor­latilag nem változott, összes­ségében — a gépek cserélő­dése folytán — bővült a gé­pi vonóerő kapacitása, amely 1982. végén csaknem elérte a 8 millió kW-ot. Kedvezően alakult az ágazat energia- gazdálkodása, folyékony szén- hidrogénekből csökkent a fel. használás. Műtrágyából az előző évi­nél 5 százalékkal vásárolt többet a mezőgazdaság, így egy hektár mezőgazdasági te­rületre hatóanyagban számít-* va 236 kg jutott. Az erdőgazdálkodás faki­termelése meghaladta a 8 millió köbmétert, ami 1 szá­zalékkal több az előző évinél. Az új erdők létrehozására irá­nyuló telepítés és fásítás. — a beruházási lehetőségekkel összhangban — az 1881. évi­nél kisebb területre terjedt ki. A meglevő erdők felújítását - szolgáló tevékenység 7,8 szá­zalékkal bővült. Az országos építési-szerelé­si munkák volumene lényegé­ben a tervezettnek megfelelő­en, 1 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az 1981. évinél 2,9 százalékkal keve­sebbet termelt, míg a nem építőipari szervezetek némi­leg fokozták építési teljesít­ményeiket. A belföldi építési tevékenység csökkenése mel­lett az építési export nőtt. _ - A beruházási építési igé­nyek mérséklődésével a kivi telező építőipari szervezetek termelésében emelkedett a fenntartási jellegű munkák aránya. Az építmények átadá­sának ütemességében, a mun­ka minőségében érdemleges változás nem történt. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma ,4,7 százalékkal, kereken 15 ezer fővel csökkent. Az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés 2 százalékkal emelkedett Az év folyamán 75 550 la­kás épült fel, a tervezettnél valamivel kevesebb. Az épí­tett lakásoknak egynegyede állami, a többi túlnyomórészt államilag támogatott magán­lakás volt. A vízgazdálkodás termelő­szolgáltató tevékenysége a tervben, számítottat kismér­tékben meghaladóan nőtt. A közüzemi vízművek vízter­melő-kapacitása 2,1 százalék­kal bővült több mint 100 ezerrel emelkedett a vezeté­kes ivóvízzel ellátottak szá­ma, így arányuk az összlakos­ságon belül 78 százalékra nőtt. A csatornázott területen élők száma, illetve aránya gyakorlatilag nem változott A szennyvíztisztító-kapacitás 4,8 százalékkal bővült, elké­szült 30 km árvízvédelmi töl­tés. ben a nagyüzemekben foglal­koztatottak évi átlagos száma mintegy 29 ezer fővel emel­kedett A nagyüzemekben a fonto­sabb gépek közül a traktorok, Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasag’. termekek termelése 5 százalékkal ha­ladt! meg az előző évi szin­tet és nagyobb volt az éves tervben előirányzottnál. A növénytermelés 6 százalékkal, az állattenyésztés 4 százalék­kal nőtt. 1982-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 15 százalék­kal több az egy évvel azelőt­tinél Búzából 25 százalékkal, kukoricából 14 százalékkal többet takarítottak be. A bú­za termésátlaga hektáronként 4,39 tonna volt, ami 10 szá­zalékkal több az 1981. évinél. Kukoricából minden eddiginél több, 6,83 tonna termett hek­táronként. Cukorrépából 14 százalék­kal többel, napraforgóból 7 százalékkal kevesebbet taka­rítottak be, mint egy évvel azelőtt A répa cukortartal­ma alacsonyabb volt az 1981. évinél. A szántóföldön ter­melt burgonya mennyisége a vetésterület csökkenése miatt 12 százalékkal kevesebb volt mint 1981-ben, a lakossági igények azonban — a kertek­ben termelt burgonyával együtt — így is kielégíthetek. A zöldségfélék szántóföldi vetésterülete 11 százalékkal csökkent, miközben a kerti zöldségtermelés tovább bővült. A termésmennyiség összességé­ben a megelőző évihez hasonló volt. A gyümölcstermés megha­ladta az előző évit. Almából több mint 1,2 millió tonna termett. Az 1981. évi vissza­esés után ismét kiemelkedő­en jó termés volt szőlőből: 960 ezer tonnát szüreteltek, hektáronként minden eddigi­nél több, 6,40 tonna termeti 1982. év végén 9 035 000 -da­rab sertést tartottak a gaz­daságok, 9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál; Az állományon belül az anyako­cák száma is kiemelkedően magas volt. A szarvasmarha­állomány némileg csökkent, és az év végén 1 922 000 da­rabot tett ki. A juhok száma ugyanebben az időpontban 3 200 000 volt, 60 ezer darab­bal több mint egy évvel ko­rábban. A vágóállat-termelés 5 szá­zalékkal nőtt az 1981. évihez képest és megközelítette a 2,2 millió tonnát. Valamennyi fontosabb vágóállat terme­lése növekedett. A tejtermelés az 1981. évi­hez képest 1,6 százalékkal nőtt. Tojásból és gyapjúból valamivel többet termeltek, mint az előző évben. A mezőgazdasági nagyüze­mek nem mezőgazdasági te­vékenysége 1982-ben is gyor­sabban nőtt. mint alaptevé­kenységük. Ezzel összefüggés. Közlekedés és hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 3 százalékkal csökkent. A csők. kenés nagyobbrészt a nem­zetközi, kisebb részben a bel­földi szállítási igényék mér­séklődéséből adódott és el­sősorban a vasúti szállításo­kat érintette. A közúti és a csővezetékes szállítás telje­sítménye valamelyest emel­kedett A távolsági személy­szállítást 1 százalékkal keve­sebb utas vette idénybe. A vonaton utazók száma tovább mérséklődött Az autóbuszok utasainak száma megközelí­tette az 1981. évit A helyi tömegközlekedés utasainak száma 1 százalékkal nőtt Vil­lamoson kevesebben, metrón és autóbuszon többen utaz­ták, mint 1981-ben. A vasút az év folyamán 39 villamos . és dízelmozdonyt.’ 50 személy- és 518 teherko­csit állított forgalomba. 337 km hosszúságú pályát kor­szerűsítettek, 99 km-t villamo­sítottak. 120 km vonalhosszú­ságban önműködő vonalbiz­tosító berendezést szereitek fel. A közúti tömegközlekedés javítását többek között 1170 autóbusz, 35 trolibusz forga­lomba állítása szolgálta. Az év folyamán 97 ezer új sze­mélygépkocsit értékesítettek. Az év végi állomány megkö­zelítette az Ifi milliót, amely­ből több mint 14 millió a la­kosság tulajdonában volt. Foly­tatódott az úthálózat fejlesz­tése. Átadták a forgalomnak az M—1 autópálya Bicske— Tatabánya közötti 22 km-es szakaszát, az M—3 autópálya budapesti bevezető szakaszá­hoz tartozó Felszabadulás úti csomópontot, valamint az Ar- pád-híd új déli hídpályáját és a Flórián téri közúti felüljá­rót . A bekapcsolt távbeszélő fő­és mellékállomások száma 41 700-zal, ezen belül a laká­sokon felszerelteké 13 500-zal bővült. A távbeszélő-főköz­pontok kapacitása Budapes­tem szerény mértékben, vidé­ken jelentősebben bővült. Az országos távhívóhálózatba a főállomások 78 százaléka van bekapcsolva. A közlekedésben és hírköz­lésben foglalkoztatottak szá­ma 1 százalékkal kevesebb volt, mint 1981-ben. A közle­kedési vállalatoknál az ösz- szes és az egységnyi szállítá­si teljesítményre jutó üzem­anyag-felhasználás némileg csökkent. 1982-ben a behozott áruk mennyisége ugyanannyi, a ki­vitt áruké kb. 7 százalékkal nagyobb volt mint 1981-ben. A szocialista országokkal folytatott tervszerű együttmű­ködés tovább erősödött, A ru­belelszámolású behozatal vo­lumene 3 százalékkul, a kivi­telé 4 százalékkal nőtt. Jelen­tősen bővült mind az export­ban, mind az importban az ipari késztermékek forgalma. Ezen kívül a behozatalban az al­katrészek és félkész termékek, a kivitelben a mezőgazdasági­élelmiszeripari termékek for­galma emelkedett. Nyers- és alapanyagokból az előző évi­nél kevesebbet hoztak be. A behozatali árak emelkedése nagyobb vólt, mint a kiviteli áraké, ezért a behozatali több­let meghaladta az 1981. évit. A fejlett tőkésországokból származó behozatal csökkent, az oda irányuló kivitel nőtt. A fejlődő országokkal lebo­nyolított forgalomban mind a behozatal, mind a kivitel nagy­mértékben emelkedett. A nem rubelelszámolású behozatal együttes mennyisége kevesebb, a kivitelé lényegesen több volt az előző évinél. A nem rubelelszámolású be­hozatalban csökkent a nagy súlyt képviselő anyagok, fő­leg a nyers- és alapanyagok, valamint a félkész termékek importja. Számottevően mér­séklődött a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beho­zatala, de kevesebbet impor­táltak ipari késztermékekből is. A kivitel növekedésében meghatározó szerepe volt a gépeknek és az élelmiszeripa­ri termékeknek. Erőteljesen nőtt a komplett gyár- és gépbe­rendezések, a közlekedési esz­közök, a műszerek és a hír­adástechnikai gépelt kivitele. Az élelmiszeripar exportter­mékei közül a legjelentősebb tételt képviselő hús- és ba­romfiipari, termékekből, továb­bá gyümölcs- 6s főzelékkon­Az egészségügyi ellátás sze­mélyi és intézményi féltételei 1982-ben tovább javultak, A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 30 fölé emelkedett. A kórházi ágyak száma 1500-zal nőtt. 78 új általános és gyer­mekorvosi körzet létesült. Csökkent a betöltetlen körzeti orvosi állások aránya.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom