Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-27 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! MSZMP N 0 G RÁD MEG Y E I BIZOTTSÁGA, ES A MEGYEI TAJÍ A CS LA PJA XXXIX. ÉVF., 49. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. FEBRUÁR 27., VASÁRNAP Visszapillantás a múlt évre Fejlődött Szécsény kulturális élete „A művelődés terén munkálkodók (óvónők, általános Iskolai nevelők, középiskolai tanárok, könyvtári, művelő­dési házi dolgozók) feladataikat az elfogadott középtávú terv, a felsőbb szervek iránymutatásai szerint céltudatosan és tervszerűen végezték. Jó néhány területen jelentős előrelé­pés történt, néhány helyen azonban lassú, nem elégséges ez a fejlődés, és vannak lemaradásaink” — olvashatjuk a Szé­csény nagyközségi Tanács egységes művelődési tervében. Ha sorra vesszük az intézmények elmúlt évi munkájá­nak értékeléseit, akkor teljes mértékben igazat adhatunk a fenti állításnak. Példáink a közművelődés területéről valók. A II. Rákóczi Ferenc Műve­lődési Központ munkájában mindvégig tapasztalható volt az a törekvés, hogy a megle­vő lehetőségeket jól kihasznál­va, megfelelő színvonalon elé­gítsék ki a település és von­záskörzete lakóinak művelő­dési, szórakozási igényeit. Erősödött a rétegekre őrien-, tált művelődési munka, gya­rapodott azoknak a száma, akik rendszeresen részt vesz­nek a különféle köz- és ön­művelődési formákban. A művelődési központ rendezvé­nyeinek összesen 60 ezer 470 látogatója volt. Különösen kedveltek a műsoros estek, a gyermekprogramok, ismeret- terjesztő előadások. Az in­tézmény 21 kiscsoportjában 675-en tevékenykednek. Ta­pasztalat, hogy még a köny- nyűzenei koncertek is veszte­ségesek, egyedüli többletbe­vételt a diszkóműsorok pro­dukálnak. Ez utóbbival ellen­súlyozzák a ráfizetést. A művelődési központ új formák bevezetésével, a kap­csolatok erősítésével és széle­sítésével igyekezett leküzdeni a tárgyi feltételek fogyatékos­ságait. Javult kapcsolata az oktatási intézményekkel. A lakosság élet- és munkakörül­ményeihez való alkalmazko­dásban viszont joggal várnak el az irányítók nagyobb ru­galmasságot. A Krúdy Gyula nagyközségi könyvtár tárgyi adottsága, személyi ellátottsága megfe­lelő. Két fiókkönyvtára kivé­telével teljesítette tervszáma­it. A beiratkozott 1404 olva­só csaknem 35 ezer kötet könyv és jóval több mint más­fél ezer hanglemez között vá­logathatott. Egy-egy olvasó átlagosan hét alkalommal for­dult meg az intézményben. A könyvtár eredményei megfe­lelnek a hasonló nagyságú és funkciójú intézmények ered­ményeinek. Munkatársai vál­tozatos formában igyekeztek az olvasást népszerűsíteni. Te­vékenységük különösen az ifjúság és a munkásság kö­rében volt eredményes. Az üzemekkel, iskolákkal közö­sen szervezett rendezvények jól szolgálták az együttes cél megvalósítását, az olvasási kultúra fejlesztését. A Kubinyi Ferenc Múzeum a múlt évben is jelentékeny szerepet játszott a nagyközség kulturális életében, az ide­genforgalomban. Az esztendő második felében azonban — elsősorban vezetői csere mi­att — közművelődési tevé­kenysége alábbhagyott. Jól felfogott érdekünkben Egyesek számára talán kicsit furcsának tűnik, ha a lapunk­ban tegnap megjelent Központi Statisztikai Hivatal Nógrád me­gyei igazgatóságának 1982. évi gazdasági munkát értékelő je­lentését saját magunk megbecsülésének, illetve önmagunkkal és másokkal szemben tanúsított felelősségérzetünk jó, vagy kevésbé elfogadható megnyilvánulásaként fogjuk fel. Mert a számok alap­vetően az előbbiekre utalnak, s magukba foglalják azokat a kezdeményezéseket, vállalkozásokat, amelyekkel saját magunk és a közösség gyarapodását szolgáltuk, azokat az eredményeket és kudarcokat, amelyek előfordultak, azokat a jól felhasznált és elszalasztott lehetőségeket stb., amelyek kedvezően, vagy kevés­bé jól formálták megyénk gazdasági, gazdaságpolitikai, politikai, társadalompolitikai, kulturális, valamint egészségügyi arculatát- gazdagon és sokoldalúan bemutatva az egyéni gyarapodás mér­tékét is. A számokból kitűnik, hogy a világgazdasági válság hatását még nem mindenütt érezték megyénk üzemei, az ott dolgozók, annyira, mint amilyen erőteljes mértékben jelentkezett ennek kedvezőtlen hatása az egész népgazdaságban. Még a tőkésim- port-csökkentés sem teremtett termelést visszafogó helyzetet az érintett üzemekben. Gondokat, nehézségeket viszont igen, ugyan- - akkor felgyorsította az alkotó szellemet. A szocialista piacról is csaknem minden esetben megkaptuk az államközi szerződések­ben szereplő alap-, segédanyagokat és alkatrészeket, fennmaradt a belföldi piac vásárlóképessége és készsége. Ilyen körülmények között megyénk üzemeinek döntő többsé­ge, ha differenciáltan is, de továbbfejlődött. Az előbbiekkel, va­lamint a korábbi, jelentős nagyberuházások termelésének fel­futtatásával magyarázható, hogy megyénk szocialista ipara az országosnál nagyobb ütemet ért el és meghaladta a 20 milli­árd forintot. Az egyes ágazatok, szakágazatok teljesítménye igen válto­zatos, attól függően, hogy a válságiparágakhoz tartoznak-e, s milyen erőteljesen kötődnek a világpiac gyorsan változó érték­ítéletéhez, vagy pedig alapvetően belföldi igényeket látnak el. Az összkép jövel tarkább, mint a korábbi években volt, ugyanakkor alapvétőén továbbra is magán viseli a fejlődés kéz­zelfogható jeleit. Ezt bizonyítja többi között oz is, hogy az egy főre jutó 3,8 százalékos termelésnövekedés, 1 százalékkal ha­ladja meg az országos átlagot. Mezőgazdaságunkban az adottságokhoz jobban igazodó ter­mékszerkezetváltás, erőteljes melléktevékenység és igen sok új kezdeményezés található, amely igen jól képviseli, érzékelteti a megyei sajátosságokat. A fejlődés jó irányú, eredményes, ugyan­akkor ellentmondásokkal terhes is. Annak ellenére, hogy a tavalyi év derekán, illetve őszén erőteljes áremelkedések voltak, a kiskereskedelmi forgalomban 7 százalékos növekedés következett be, a lakossági takarékbetét­állomány 11 százalékkal emelkedett, a lakosság pénzbevétele 12 százalékkal volt nagyobb. Mindezek jól bizonyítják, hogy az áremelkedések ellenére életszínvonal-politikai céljainkat általá­ban teljesítettük, illetve bizonyos területeken még túl is szár­nyasuk. Ha az előbbiekhez hozzávesszük a lakásépítkezés időará­nyos teljesítését, az átadott új ipari létesítményeket, amelyeknek ered fényeként jelentősen javultak 0 munka- és életkörülmények, azokat az oktatási, egészségügyi, kommunális és szolgáltató lé­tesítményeket, amelyek mindén tekintetben a lakosság jobb el­látását, közérzetének javítását szolgálták, akkor nincs miért szé­gyenkezni, van mit megvédeni, megőrizni. Eddigi eredményeink egyértelműen tanúsítják, hogy soha sem a sírással, a nehézségek túlhangsúlyozásával, a nem lehet megoldani felfogás és gyakorlat elfogadásával, a kishitűséggel, a leszerelő illúziókeltéssel, a cselekvést bénító csodavárással, ha­nem értelmes, alkotó, kezdeményező, tartalékainkat jól felhasz­náló, talpraesett, életrevaló ötletek megvalósításával, a fegyelme­zett jó munkával tudtuk a korábbi időszakban is fejlődésünket viszon-'lag tartósan megteremteni. Mivel ez akkor is igaz volt, akkor most, a jelenlegi nehéz és még nehezedő helyzetben kétszeresen igaz. Erre kényszeríte­nek bennünket jól felfogott érdekeink valamint a külföldi tőkés­és szocialista piacokról érkező, egyre nagyobb tudást, lelemé- fíyes megoldást követelő kívánságok is. VENESZ KÁROLY Egyszer jön a leolvasó Villanyszámla egyszerűbben Salgótarjáni igazgatósága területén is bevezeti az ÉMÁSZ a több mint két esz­tendővel ezelőtt három üzem- igazgatóságnál kísérleti - jel­leggel kipróbált és sikert ara­tott áramszámlázási módját. A rendszer lényege az, hogy fogyasztónként az egyéves áramfelhasználás mennyisé­gét hat részre elosztják, s kéthavonként — egy évben öt alkalommal — ezt az össze­get számlázzák ki. Az utolsó kéthónapos periódus során —, s ez nem a naptári év végére esik majd általában — leolvassák az esztendős fogyasztást, s ennek alapján korrigálják a kéthavi számla értékét. Ha több a fogyasz­tás, többet kell fizetni, ha ke­vesebb a díjbeszedő visszaté­rít. A számla kiegyenlítését természetesen továbbra is meg lehet oldani OTP-átuta- lás, vagy takarékszövetkezet útján is, mint eddig. Tehát nem átalányszámláról van szó, a villamos energia fel­használását továbbra is mé­rik, azonban nem kéthavonta, hanem évente hivassák csak le az órát. Az új rendszernek számos előnye van. A salgótarjáni igazgatóságnak például évi 600 ezer helyett csak 200 ezer­féle számlát kell kiállítania. A leolvasás munkaideje, mint már jeleztük, egyhatodára csökken. Ugyanakkor a fo­gyasztó is hasznát látja en­nek a formának. Egyrészt a villanyszámla összege évi egy alkalom kivételével ál­landó, így pontosan betervez­hető a családi költségvetés­be. Nem kell várni a villany­óra-leolvasót, esetleg „bevin­ni” az óraállást, egyszóval, kevesebb a gond. Az új számlázási rendszert várhatóan a nyár folyamán két lépcsőben vezetik be, a mintegy százezer megyei fo­gyasztónál, akik jelenleg is kéthavonkénti rendszerben fizetik a villanyszámlát. Lemezek bűzt v Megduplázódott a salgótarjáni Balassi Bálint megyei Könyv­tár zenei és hangtárát látogatók száma az elmúlt esztendők­höz képest. Tavaly már négyezernél is több alkalommal hallgattak lemezekről, magnószalagokról különböző felvé­teleket az érdeklődök közöttük sokan nyelvtanulás céljából, mások a komoly zene iránti vonzalomból. Űjdonság, hogy a 3700 darabos hanglemezállomány egy részét könnyűzenei fel­vételek alkotják, a hazai és külföldi stílusirányzatok leg­jellemzőbb képviselőinek muzsikáját tárolva a polcokon. Ké­pünkön: a 10 férőhelyes fonotékában Eidler Éva és Velen- czei László közgazdasági szakközépiskolások zenét hallgat­nak, a keverőasztalnál Zgolombiczki Erzsébet és Szakács Il­dikó zenei könyvtárosok. — kulcsár — Eredményes gazdálkodás Munkahelyi tanácskozás a pásztói AFÉSZ-néi Tegnap Pásztón, a Lovász József Művelő­dési Központban tartotta éves munkahelyi tanácskozását a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ. A tanácskozásokon részt vettek a MÉSZÖV küldöttei, a járási hivatal vezetői, a járási pártbizottság képviselői, a társközségi tanács elnökei, hiszen az ÁFÉSZ, a pásztói járás 38 községében mintegy 150 kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységben gondoskodik a la­kosság ellátásáról. Mezővári József, az ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke be­számolójában úgy fogalma­zott, hogy az elmúlt évi tár­sadalmi és gazdasági fel­adataikat a mozgalmi és gazdasági programúkban, üz­letpolitikájukban megha­tározottak alapján vé­gezték. Fő feladatként a la­kosság ellátási színvonalának megőrzését, egyes területeken — kistelepüléseken — annak javítását, a gazdálkodás ered­ményességének, hatékonysá­gának növelését fogalmazták meg. Bár az elmúlt évi gaz­dálkodásukat, az üzletpoliti­kában foglaltak megvalósítá­sát a korábbi éveknél nehe­zebb, bonyolultabb körülmé­nyek között végezték, mind­ezek ellenére arról adhatott számo^, hogy feladataikat — egy-két területtől eltekintve — sikeresen oldották meg. Az áruforgalomban és a termelésben, a bolti kiskeres­kedelemben például a terve­zett 637 milliós forgalommal szemben 695 milliót értek el. A legnagyobb mértékben 10,1 százalékkal az élelmiszerfor­galom növekedett. Dinamiku­san 10 százalékkal nőtt a ve­gyesiparcikkek áruforgalma. A vendéglátóipari tevékenység­ben az előző évi 119 millió forinttal szemben 126 millió forintot forgalmaztak. Az át­lagos növekedési ütemnél na­gyobb mértékben, 18,1 száza­lékkal nőtt az előfizetéses ételforgalom. Igen jó ered­ményt értek el az ipari tevé­kenység árbevételénél is. Itt 4.8 százalékos a növekedés. Nem teljesítette viszont az ÁFÉSZ a felvásárlási tervet. Az árbevételi kiesés mintegy 2,4 millió forint. A munkahelyi tanácskozá­son megállapítást nyert; az elért eredményekhez igen nagymértékben hozzájárult hogy a pásztói járás területén tovább bővült és korszerűsö­dött a kereskedelmi hálózat összességében a gazdálkodás eredményeként a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ 17,9 millió fo­rint összegű nyereséget reali­zált az elmúlt gazdasági év­ben. Szó esett az 1983-as évi feladatokról. Például a bolti kiskereskedelmi áruforgalmat erre az évre már 740 millió forintban határozták meg- A felvásárlás összegét is növel­ték, mintegy 2,3 millió fo­rinttal. A munkahelyi tanácskozá­son kiosztották a Kiváló egy­ség- címet, amelyet a 33-aá számú büfé kollektívája nyert el. Az ÁFÉSZ 4 dolgo­zója Kiváló dolgozó kitünte tésben részesült. Szécsény Hcmdfova KisiiatármoKü árucsere magyar és szlovák szövetkezet között Mintegy hétmillió forint ér­tékű áru kishatármenti cse­réjére kötött megállapodást a Szécsényi Egyesült ÁFÉSZ és a szlovák handlovai Jednota, A termékek 'közt szerepel a szlovák sör, a posztószáras cipő, a sűrű szövésű drótfo­nat, 50—250 literes boroshor­dók, talicskák, kézikocsik, barkácsszerszámok, gyermek- játékok. Szécsény a többi kö­zött fűszerféléket, ételízesítő­ket, konzerveket, kötöttáru­kat, edény- és porcelánter- mékeket, szőnyegeket, szeszes italokat szállít cserébe Hand- lovának. Lépések történtek a losonci Prior és a szécsényi Skála- Palóc Áruház közötti keres- kedélmi kapcsolat megterem­tésére is; a megállapodásra elő-eláthatólag már március­ban sor kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom