Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-03 / 28. szám
Orgonahangverseny az üzemben Házihangversenyen, a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat orgonakészítő üzemében avatta fel Lehotka Gábor orgonaművész azt a kétmanuá- los, ötregiszteres, 260 sípos barokk jellegű orgonát, amelyet a frankfurti nemzetközi hangszerkiállításra gyártottak. HANGSZÓRÓ MELLETT Selyemfiúk A rádió már olyan, hogy az ember mit sem tud a riporter fizimiskájáról és mert soha nem látja azt, aki beszél, azt sem tudhatja, hogy idős vagy fiatal, régi tapasztalt ,,öreg harcos”, vagy éppen ellenkezőleg — lelkes zöldfülű-e az. aki a mikrofon egyik végén a hallgatót képviseli • (szerencsés esetekben). Más szóval a televízió egyik előnye itt éppenséggel hátrány, ott gyorsan ország-világ előtt ismert tud lenni a gyengébb (rosz- szul beszélő, feszengő, kis tehetségű) riporter. Mindez csak azért érdekes (ha az egyáltalán). mert úgy tűnik; igazi rádióstehetség nevét tanulhatjuk meg, ha nem vagyunk rá restek, örülhetünk, ha van bennünk ilyen képesség. * Hegyi Imre „dobásai” a legutóbbiak győznek meg erről. Ugyanazon a hét eleji napon a következőképpen volt jelen a magyar sajtóban: nagy erejű, megrázó riportját. amely újat tudott mutatni és megrengető erejű tanulságokat nemkülönben („Hogy csinálta, dokikám?") a Hétfői Hírek publicistája idézíe Tanár a háztetőn címmel folytatva a Hegyi Imre gondoia- tait-szándékát hurcoló riportot és este, a Kossuth adón, a Húszas stúdió már az újabb munkáját, a fővárosi-belvárosi stricikről (!) szóló igazán exkluzív magánnyomozását mutatta be — nyilván nagy sikerrel, amelyet azonban a rádió természetéből következve „nem olyan egyszerű” lemérni. Embert roncsoló társadalmi képletek, helyzetek, miértek és következmények az alkoholizmusban és ugyanez „finomabb” formában, a selyemfiúk életvitelében — nos, ilyesmik érdeklik Hegyi Imrét, a riportert, aki képes még újabb dolgokat felvállalni, képes más szögből megmutatni a szakmai nyelven szólva „lerágott csontokat” is. Sajnos. pusztító állapotaink (szellemi restség, individualizmus, vandalizmus, anyagizmus, az öngyilkosok, a nők egyre nyugtalanítóbban változó szerepe-helyzete, a magára hagyott gyerekek sorsa, a zavaros pótcselekvések sora stb.) hosszú időre munkát adhatnak Hegyi Imrének. Ha közben nem gondolja meg magát, ha közben nem váltja ki ő is a lelki patyolat iparengedélyét, ha megmarad nevünkben kíváncsi, belcérzésre is képes, kockáztatni sem gyáva jó riporternek. \ * A hallgatót nyilván nem érdekli — milyen egy-egy riport szerkezete-szerikesztése, milyen szempontok érvényesülnek az alanyok kiválasztásánál, a zene megválasztásánál — őt a végeredmény, az összhatás érdekli (vagy még az sem, egyszerűen szórakozni akar). De azért, már mindenképpen hálás a hallgató, ha eddig érintetlen — miért? ki tudja? — területre csábul a riporter. Azt meg különösen díjazza, ba kockáztatni is mer, amiként Hegyi Imre selyemfiúk utáni járkálásában több helyen is érzékelhető volt a valóságos veszélyhelyzet! Kérem, ezzel a riporttal (egyik selyemfiút idézve) szó szerint „bemotorozhat” a szerző, azaz elérheti az igazi sikert, a szakmai elismerést és a prémiumot (?). A hazai, fővárosi, édes életnek, a belvárosi aranykor aranyifjai- nak-lányainak, az érthetetlenül, már-már pofátlanul szabados életviteleknek eddig is nézői voltunk! Mindenkit megnyugtatok: ezután is azok leszünk, úgyhogy nem kell semmi jóra gondolni, nem kell semmilyen , aggályokat előkapni, hogy „ezután már máshogy lesz ezután, hogy a Hegyi Imre megcsinálta ezt a riportot” a tömegesen parazitaként élő arannyal agyonterhelt, simogatásra vágyó (mert már mindene megvan régen, mert már mindenét unja régen) úgynevezett önálló idős nőkről, a kitartók hadáról és a bodorított pubikákról, akik félretéve minden emberi normát, egyszerűen elmentek fér- fiprostituáltnak. Hát itt aztán már mindent lehet? Itt élhetnek tömegesen és újratermelődve társadalmi körülményeik által — ellenőrizetlenül — a hervadó szex proletárjai, ezek a szegény, egyetemre fel nem vett szép gyerekek, akiknek adni kell és akik kapnak is a vénlányoktól (néha nem is annyira vén nőktől). Rohadt egy ügy ez így, ahogy van, akkor is, ha Hegyi Imre empatikus-beleérző riportjai, beszélgetései néha talán félreérthetővé tették a riporteri szándékot. Ha némelyek esetleg úgy gondolták, hogy itt-ott azonosul alanyai érzelmi világával a riporter is! Ez azonban az alakítás eszköze. Ahhoz ugyanis, hogy egy-két-három mai strici őszintén megnyilvánuljon — el kell hitetni, ami mellesleg igaz is, hogy az embereket, engem, téged, érdekel a selyemfiúk sorsa, önmagát felszabdaló életvitele, érdekel az a kiszolgáltatottság, amely egy idősebb pénzes nő és egy fiatal szép férfi kapcsolatában tulajdonképpen nem is egyoldalú; sokoldalú, sőt, mindenoldalú, ha á két embert, kapcsolatát és a társadalmat, a jövőt is tekintem. A közös jövőt és benne az egyének jö- vőtlenségét is a kitartott helyzetben. * Hegyi helyettünk lét, helyettünk kérdez, tehát igazi riporter. Én rászavazok: menjen csak tovább, ugyanígy, vannak még „tabutémák”. Tóth Ibolya zenei válogatósa, Kovács Vera és Kovalik Márta szerkesztése ugyancsak kiváló munka volt. (T. Pataki) műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Népdalok 8.45 : Cimarosa: A hiszékeny Egyfelvonásos vígopera 9.44: Brummadzag, a zenebohóc 10.05: Diákfélóra 10.35: Mit ér a nevem? 10.45: Lente Lajos, K^menes Sarolta és Molnár Ferenc nótákat énekel. 11.24: Jogi arcképcsarnok 11.39: Védett férfiak XXIV 9. rész 12.45: Domokos Mátyás: A pályatárs szemével 12.55: Kóruspódium 13.23: íróvá avatnak Móricz Zsigmond indulása 14.04: Amikor az Operaház 3ü éves volt 15.05: Külföldről érkezett 15.25: Százszorszép klub 15.57: Andor Éva dalfelvételeiből 16*25: Délutáni Rádiószínház 17.05: A komp katonái: Szél Júlia riportja 17.30: Évszázadok mesterműveiből 19.15: Rádiószínház Op. 73. 21.18: Schumann: Fantasiestücke 21.30: Külkereskedelem — kicsiben 22.30: Klasszikus operettekből 22.4«: Gyógyító rostok 23.01: Robert Casadesus zongorázik 0.10: Spirituálék PETŐFI RADIO: 8.05: a Budapesti koncert fúvószenekar polkákat játszik 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.35: Mezők falvak éneke 13.00: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 13.20: a Gyermekrádió új zenei felvételeiből 13.30: Három német népdal Loránd István feldolgozásában 13.35: Századok táncai 14.00: VálagQtott perceink 1K.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: A 04. 05. 07 jelenti 21.10: Kabarécsütörtök 22.20: A brüsszeli Pro tyTusica Antiqua együttes Machaut-f el vételei bői 22.30: Behár György szerzeményeiből 23.20: Nótacsokor MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.10: A vezetők kinevezésének új rendje az Ózdi Kohászati Üzemekben. Horváth Kálmán riportja. 17.20: Színt vallók a szelekkel . . . Köszöntjük az 50 esztendős Kalász László ,.József Attila”-díjas költőt. Szerkesztő: Dobog Béla. 18.00: Észak-magvarországi krónika. (A Borsod megyei Tanács és a MÉM vezetői tervegyeztető megbeszélése Miskolcon. — Zárszámadó közgyűlés a feldebrői Rákóczi Termelőszövetkezetben. — A gyermekétkeztetés helyzete Borsod megyében.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Tskolatévé: Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 8.30: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat). 9.00: Történelem (ált. isk. 6. oszt.) 9.30: Rajz- és műalkotás-elemzés. (ált. isk alsó tagozat). 10.00: Osztályfőnöki óra (ált. isk.- 3—4. oszt.) i0.15: Magyar nyelv (ált. isk. 4. oszt.) 11.00: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7. oszt.) 12.00: Világnézet (kcfcépisk. IV. őszt.) 12.40: Képújság. 15.00: Iskolatévé: Történelem (ism.) 4 NÖGRÁD — 1983. február 3„ csütörtök BÁLLÁ ÖDÖN: Kalandorok, aranyifjak és más ingyenélők (3.) A Az idősebbek még emlékezhetnek az 1931-ben nyílt fényes kávéházra a Körút és a Wesselényi utca sarkán. A tulajdonosa Bucsinszky Lajos volt, akinek kalandos pályafutása nem nevezhető éppen dicsőségesnek. Bucsinszky Lajos az első világháborúban kantinos volt. Itt szerezte meg az induló tőkét, amellyel később, több forduló után vagyonát megalapozta. A háború után a Szentkirályi utcában levő Balaton Űri Klub bérlője lett. Annak idején legálisan több ilyen kártyaklub is működött Budapesten. A bankot — amely tudvalévőén jobbára nyer — Bucsinszky adta. Később, pontosan 1922-ben egy olasz vállalkozóval bérbe vette a siófoki játékkaszinót. Akkoriban Siófok a mondén világ találkozóhelye volt. A játékkaszinó zsúfolt volt, öm- löttek oda a játékosok és persze a pénz is, amelynek egy része Bucsinszky zsebébe vándorolt. Így Bucsinszky egyik évről a másikra dúsgazdag ember lett. Társát kifizette, majd egy siófoki panzió bérlőjével társult. Három gyermeke közül fia, Tivadar volt a kedvence. A jóképű, szőke, széles vállú, fiatalember iskolái elvégzése után Prágában lett hentesinas. Apjának az volt a terve, hogy fia az ő segítségével később Magyarországon hentesüzemet létesítsen. A fiú Prágában valóban megtanult mindent, ami a szakmához tartozik, csak éppen semmi kedve nem volt ahhoz, hogy hentes legyen, s Morley néven artistaként járta partnerével az európai városokat, és a Balkánt. Később megunta ezt a pályát is, és egy szép nap hazajött. Most már hajlandónak mutatkozott arra, hogy apja kívánságát teljesítse, belépett hát az egyik legnagyobb magyar hentescéghez, ahol csakhamar üzletvezető lett. RULETTCSÁSZÁR ÉS A F Eközben apja egyre-másra alapította a fővárosban a titkos kártyaklubokat, ugyanakkor számos helyen bérelt pinkát, azaz adta a bankot, így a filmklubban és az Eötvös utcai filmotthonban. Ezek mellett a Wesselényi utcában titkos rulettklubot nyitott. Krupiék és felhajtok egész seregével dolgozott. A nagyobb kávéházakban, vendéglőkben és mulatókban ott ültek emberei, akik a vendégeknek diszkréten súgták, hol játszhatnak sment, vagy rulettet. A fővárosban gomba módra szaporodó titkos kártya- klubok és rulettbarlangok nagy része Bucsinszky Lajos érdekeltsége volt. Egyre nőtt vagyona és ezzel egyenes arányban a klubjaiban kifosztott áldozatainak száma is. A Bucsinszky Kávéház már csak cégér volt. Klubjaiban napirenden voltak a botrányok, Bucsinszky azonban nem sajnálta a pénzt, hogy a kínos szenzációkat elsimítsa. A lapok sorozatos támadásai következtében azonban 1935-ben a rendőrség kénytelen volt rendőri felügyelet alá helyezni. Az ügy akkoriban nagy port vert fel, hiszen Bucsinszky Lajos este 10 óra után a saját kávéházába sem mehetett be. Ott volt azonban Bucsinszky Tivadar, aki apja utasítására tovább vezette a kártya- és rulettklubokat. Bucsinszky Lajos ebben az időben került összeköttetésbe a szélsőjobboldallal. Fanatikus Hitler-imádó volt, néhány évvel később úgyszólván minden Hitler-gyűlésre Németországba utazott, hogy tanúja legyen a Führer beszédeinek. Kávéházának falát Hitler-képek díszítették. Amikor a belügyminiszter utasítására 1939- ben valamennyi nyilvános kártyaklubot bezárták, Bucsinszky Lajos egymás után nyitotta meg az újabb titkos kártya- és rulettklubokat. Tivadar most már végleg apja hűséges segítőtársává vált. Teljhatalmú megbízottként vezette a kártyabarlangokat, emellett ő is szoros barátságot tartott fent a nyilasokkal. Ko- vacz Emilnek személyes jó baiá'ja volt, annál is inkább, mert apja mecénásként nagy összegeket adományozott a nyilaskeresztes pártnak. Közben Bucsinszky Tivadar megnősült. Dúsgazdag főnöke, a hentesmester ellenezte a házasságot, mire a fiatalember megszöktette a lányt. Bucsinszky Tivadar, miután házassága révén nem jutott nagyobb összeghez, továbbra is apja mellett maradt. A második világháború alatt is működött két rulettklubja, mindkettő a Délibáb utcában. A rendőrség annak idején sorozatos razziákat rendezett a titkos klubok felgöngyölítésére, így sikerült ezt a két klubot is leleplezni. Bucsinszky Tivadart hat hónapra internálták. Amikor kiszabadult, még szorosabb összeköttetésbe került a nyilasokkal. Most már veszélyesnek tartotta a titkos kártyaklubok létesítését és anyja szikvízüzemét vezette. Naponta látogatója volt az Andrássy út 60-ban levő Nyilasháznak. Újpesti rakparti lakása a nyilasok állandó találkozóhelyévé vált. A hatalomátvétel után Bucsinszky Tivadar Kovarcz Emil. személyi titkára lett. Az ostromot Budapesten élte át, majd Bécsbe szökött: Apját a demokratikus rendőrség internálta. Néhány hónappal később az egykori rulettcsászár meghalt. Fia azonban hű maradt a „szakmához”, Bécsben rulettklubot nyitott az Ungarnstrassen, egy nyolcszobás lakásban. Amikor az osztrák hatóságok felfigyeltek a tevékenységére, Bucsinszky odébbálltj Buenos Airesbe ment. (Következik: Az utolsó más gyár nábob.) Tavaszi hírnökök: hóvirág és teknőc Hegyvidékről, Alföldről tavaszi hírek érkeznek: hó helyett a hóvirág „színezi” fehérre a Bükk déli fekvésű, széltől védett völgyeit. A legidősebb erdőt járók sem emlékeznek arra, hogy ezen a tájon ilyen korán, már január végén szirmot bontott volna a hóvirág. Kibomlott a barka, a Garadna-patak parti kecskefüzeken és a mogyoróbokrokon is, de „pattognak" a rügyek sombokrokon és más vadgyümölcsfák ágain. Az özek, szarvasok, nem az etetők körül csoportosulnak, hanem a Bükk-fennsik erdők közé rejtett tisztásain tanyáznak, ahol most találnak táplálékot; csak a sózókat keresik fel rendszeresen. Tavaszi legelőikre húzódtak a muflonok is, elhagyva téli tanyáikat a‘ sziklás hegyoldalakon. A Kiskunság homoki erdőiben virágzik a vadmogyoró, a mocsaras réteken virít a gólyahír. Megélénkült az állatvilág itt is: fészkel a balkáni gerle, megszólalt a széncinege. A jelenségek közül a legpéldátlanabb, hogy a déli napon sütkéreznek a mocsári békák, s előbújtak a teknősök is. 15.30: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7. oszt. ism.) 16.00: Hírek. 16.05: Lengyel József: Igéző. Tévéfilm. (ism.) 17.10: Reklám. 17.15: Tízen Túliak Társasága. 18.00: Telesport. 18.25: Képújság. 18.30: ,,Köszönjük szépen”. 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 20.00: Családi kör. 20 50: A hét műtárgya. 20.55: Magyar dzsesszvirtuózok. 21.25: Hírháttér 22.15: Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR: 18.55: Városi nemzetiség. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Krónika. A 2. magyar hadsereg a Donnál. Munkaszolgálat. 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Műkorcsolya EB. Kb. 23.20: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 16.20: Albatrosz. 11.50: Orosz nyelvtanfolyam mindenkinek 17.25: A szlovák építőművészet (Ism.) 17.50: Gyümölcsfák. 2. rész 18.00: Sportrevü 18.30: A Jezerka Stúdió műsora 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: M. Polednakova: Hogyan juttassuk aput a Javítóintézetbe ? (Ism.) 21.30: Gazdaságpolitikai magazin 22.10: Ez történt 24 óra alatt 22.25: Hangversenyműsor 23.15: Hírek 2. MŰSOR*. 16.55: Altáj-hegység. 17.20: Szülők iskolája. 2. rész. (Ism.) 17.40: Ivan Olbracht: Anna. 2. rész 19.05: Képzőművészeti magazin 19.30: Francia nyelvtanfolyam 20.00: Maja Pliszeckaja, portréfilm. (Ism.) 21.00: Műkorcsolya EB. 1. rész 21.30: Időszerű események 22.00: Műkorcsolya EB. 2 rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től j Napközismozi: Tündér Lala. Színes magyar film. Háromnegyed 6 és 8 órától: A ka- ratézó cobra (14). Színes, szinkronizált japán bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Szelíd vadnyugat (14). Színes amerikai film. — Pásztói Mátra: A pártfogolt (14) Színes magyar film. — Széesényl Rákóczi: Guernica (16). Színes magyar film. — Kis- terenyel Petőfi: Esküvő (14). Színes. szinkronizált amerikai filmszatíra. — Nagylóc: A lator (16). — Jobbágyi: Csak semmi pánik . . . ? Színes magyar bűnügyi film vígjáték. rendezvénysorozat februárban a Nógrád megyei mozik műsorán. A program premierje ifj. Schiffer Pál: A PÁRTFOGOLT c. színes dokumentum-játékfilmje, amely 1982-ben készült a MAFILM Hunnia Stúdiójában. A film címszereplője Kitka János (képünkön) a „Fekete vonat” egykori gyermekutasa. ) 1 í