Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-24 / 46. szám
Jogi tanácsadó Özvegyi nyugdíj szolgálati idő nélkül, ötéves megszakítás V. Ferencné, pásztói olvasónk 1922. évben születe t, munkaviszonya azonban mind ez ideig sehol sem volt. Sokan mondják neki, hogy ennek ellenére kérhetné az öregségi nyugdíj megállapítását, mert jelenleg férje 3200 forintos nyugdíja mellett csak a házastársi pótlékban részesül. Hová fordulhatna, hogy saját nyugdíjat állapítsanak meg részére, kérdezi olvasónk. Olvasónkat sajnos a sok jóakarója alaposan félrevezette. Nem vitás ugyan, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultság eléréséhez el kell érni nőknek az 55. életévet, férfiaknak pedig a 60. életévet, ez azonban a jogosultságnak csak az egyik előfeltétele. Minthogy azonban az öregségi nyugdíj nem szociális ellátás, szükséges, hogy az igénylő élete során legalább 10 évi (1991. január 1-től pedig 20 évi) szolgálati idővel rendelkezzék, vagyis, a társadalombiztosításban be legyen jelentve, és a munkabér arányában rendszeresen fizesse a nyugdíjjárulékot, szolgálati idő hiányában tehát nyugdíjat megállapítani nem lehet. Minthogy olvasónk ez ideig sem munkaviszonyban, sem tsz-tagsági viszonyban nem állott, részére saját jogon öregségi nyugdíj sem állapítható meg. A szolgálati idő számításánál viszont minden olyan munkaviszonyt, tsz-tagsági viszonyt stb. el kell fogadni, legyen az akár 2 nap, amelyet korabeli okmányokkal igazolni tud, vagy a társadalombiztosításnál be volt jelentve. Ez egyébként S. Ferencné zagyvapálfalvai olvasónk kérdésére is választ jelent, aki ebben a kérdésben kéri tanácsunkat. Tehát a szolgálati idő számításánál minden munkaviszonyban, tsz-tagsági viszonyban stb. töltött időt egybe kel! számítani, kivéve azt az időt, amelyet az 5 év elévülési idő előtt szerzett az igénylő. S. Ferencné olvasónknak az eddigi szolgálati ideje között ötéves elévülés még nem volt. Mostani korától viszont nyugdíjjogosultságának eléréséig még több mint 6 év van hátra. Javasolom, hogy ez idő alatt, de legalább 5 éven belül, bármilyen nehéz is, legalább még egyszer létesítsen munkaviszonyt, hogy az 5 éves elévülés ne következzen be. Munkaviszony felmondása kisiparos részéről K. László mátraverebélyi olvasónk több mint tíz éve kisiparosnál dolgozott, a legnagyobb egyetértésben és jó viszonyban. Legutóbb viszont azt közölte vele munkaadója, hogy rövidesen nyugdíjba megy, ezért a munkaviszonyát megszünteti. Még aznap az addig ledolgozott munkabérét és a munkakönyvét is kiadta részére, felmondási időt azonban nem adott. Amikor ezt megemlítette neki, azt a választ kapta, hogy kisiparosoknál ez nem jár. Valóban így van ez, kérdezi olvasónk. Bizonyos eltérésekkel a magánmunkáltatóknál dolgozókra is vonatkozik a Munka Törvénykönyve és a többi munkajogi szabály. Ilyen eltérés van a felmondásnál is. Kimondja ugyanis a törvény, hogy a magánmunkáltatóval fennálló munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a másik fél a munkaszerződésből folyó kötelezettségét szándékosan nem teljesíti, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Levélírónk esetében azonban egyik eset sem áll fenn. Tehát csak szabályszerű felmondási idővel mondhatja fel a kisiparos a munkaviszonyt. Levele szerint több mint tíz éve dolgozott, ennek következtében négy hét felmondási időre tarthat számot, amelyre átlagmunkabért követelhet. A törvény szerint a négy hét felmondásnál 18 munkanap munkavégzés alóli felmentés jár a dolgozónak. A többi időre a kisiparos még igényt tarthatna, ha ennek ellenkezőjét már a felmondás idején nem nyilvánította volna ki. pld. azzal, hogy munkakönyvét már akkor kiadta és a munkaviszony megszűnésének az idejét is beírta. Mindebből arra kell következtetni, hogy munkájára ténylegesen nem tartott igényt. Tekintettel arra, hogy azóta már más munkahelyre helyezkedett el, a felmondási idő kifizetésének és a munkakönyv kijavításának eg nem lehet akadálya. Ez esetben ugyanis úgynevezett kettős munkaviszony jön létre, amelynek azonban sem a szolgálati idő, sem a munkaviszonyban töltött idő szempontjából nincs jelentősége. Ha a kisiparos a fizetéstől továbbra is elzárkózik, panaszával a járási hivatalnál működő közös munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat. Dr. Jónás Sándor Januárban fejtett, februárban Debrecenben vendégeskedett Véleménykülönbségek a GAMESZ körül Hozzászólás a tények védelmében Debrecen központjában, a Kossuth-szobor előtt. A képen jobbról Tar Csilla. (Fotó: Kalmár István) Az Országos Idegenforgalmi Hivatal ez évtől havonként megjelenő lapja, az Utazási Magazin januári számában farsangi témakörű rejtvényt közölt. A rejtvény helyes megfejtése közben néhány, a hajdúsági farsanggal kapcsolatos kérdésre kellett válaszolni (A lémának az adott aktuali- tást, hogy február 4—14. között immár tizennyolcadszor rendezték meg a Hajdúság fővárosában, Debrecenben a farsangi mulaíságsorozatot.) A rejtvényt helyesen meg- f el tők között sorsolással döntsék el, ki élvezheti — fő díjként — két napon át a debreceni Aranybika Szálloda ve " dégszeretetét. A hajdúsági farsang hétvégéjének kedves vendége végül is Tar Csilla, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatának végzős hallgatója lett. Barátnőjével, Reményi Évával — aki egyben főiskolai kollégiumi szobatársa is — február 11-én érkeztek Debrecenbe. A natinás vendéglátóházban Vallató Péter „üzletigazgató fogadta, s virágcsokorral köszöntötte őket, majd több programot is javasolt a hét végére. A diploma előtt álló diáklányok megismerkedtek Debrecen nevezetességeivel, megkóstoltak néhány tájjellegű ételt és kellemesen szórakoztak az ott- tartózkodásuk idején éppen megrendezett Ez a divat bálon. K. D. P. Olvasva Gyenes László nagy- bátonyi tanár cikkét a Nép- szabadság 1982. december 1-i számában, még nem éreztem szükségét a reagálásnak, mivel csak általánosságokat tartalmazott, nem írt arról, hol gyűjtötte a GAMESZ-ek működéséről — többnyire negatív — tapasztalatait. Kívülállóak számára úgy tűnhetett, a példák (a szak- folyóiratok megrendelésének korlátozása, a karbantartó csak írásban történt bejelentés, iktatás és szignálás után lát munkához stb.). Nagybá- tonyból valók. Számomra —, mint a nagybátonyi GAMESZ vezetője számára — azonban egyértelmű volt, hogy nem helyben gyűjtötte a tapasztalatait. Az a tény, hogy számtalan nehézséggel kell megküzde- nünk, rhint új szervezetnek és mind belső, mind környezeti okokból adódóan vannak hiányosságok a munkánkban. Ezek feltárásának, elemzésének, illetve megoldásának út- ja-módja azonban nem az, amit a cikkíró választ, de ezi ő, mint vezető szakszervezeti tisztségviselő bizonyára jobban tudja. Éppen a problémák megoldásához lenne szükség az intézményvezetők alkotó jellegű, segítő együttműködésére. Természetes dolog, hogy míg létezett iskolai gondnokság, majd alsó fokú oktatási intézmények gondnoksága — és ezek az Iskolaigazgató irányítása alatt működtek — más volt a kapcsolat a gazdálkodási apparátussal. Nehéz egyik napról a másikra elfogadni a GAMESZ-t, mint új Példásan helytálltak Az előző évekhez hasonlóan Nógrád megyében élő nyugdíjas vasutasok az ez év januárban véget ért cukorrépakampány sikereit is segítették. Édes Antal Selyp állomásfőnöke örömmel közölte, hogy Nógrádból tíz nyugdíjas vasutas vett részt a cukorgyári munkában. Köztük olyanok is akik az előző években állomások vezetői, főnökei voltak, mint például Csécsei Ernő kis- terenyei, Macska István salgótarjáni és Endrész István mát- ramindszenti állomásokon töltöttek több évtizedes szolgálatot. Az említettek mellett a többi nyugdíjas is dicséretet érdemel szorgalmas jó munkájáért. — Sz. F. — Somosi siker Értékelték a határ menti versenyt Somoskőújfalu és Fülek határ menti vasútállomások 1952 óta versenyeznek egymással. A közelmúltban a két határállomás politikai, társadalmi és gazdasági vezetői Somoskőújfalun értékelték az 1982-es esztendő munkáját. Az értékelés alapján mindkét állomás a versenyben 50—50 pontot szerzett, mivel azonban a somosi- ak elmúlt évi teljesítménye 29,53 százalékkal jobb volt, ők nyerték meg a versenyt. Így a vándorzészló újabb egy évig Somoskőújfalu állomás birtokában marad. Mint Sztánicz János Somoskőújfalu állomásfőnöke elmondotta — a hivatalos ünnepségre Somoskújfalun egy későbbi időben kerül majd sor, melyen a két határállomás felsőbb szervei jutalmakat adnak át a versenyben jó eredményeket elért dolgozóknak. Szűcs Ferenc szervezetet, amely más ágazatok intézményeinek gazdálkodását is összefogja, arról nem i'S beszélve, hogy mindezt két nagyközség — Kiste- renye és Nagybátony — területén. Gyenes László második, a NÖGRÁD-ban megjelent cikke konkrétumokat említ. Ezek mind szépek, csak nem teljesen felelnek meg a valóságnak! Visszagondolva a Heves megyei pedagógusok látogatására — fogadásukon én is jelen voltam — az iskola igazgatónője — a cikkíró munkahelyi vezetője — igen is el ismerőleg szólt a GAMESZ tevékenységéről. Majd az iskolaigazgató a november 7-i ünnepséget megelőzően megelégedését fejezte ki — éppen a technikai dolgozók jutalmával foglalkozó megbeszélésünkön — a jó együttműködésünket illetően, ezt a véleményét ismételte meg az iskola tantestülete és technikai személyzete előtt. Nyugodt szívvel leírhatom, hogy az iskolavezetés egy alkalommal sem keresett meg a Gyenes László által felvetett gondok miatt, nem jelezte, hogy alapvető együttműködési nehézségeik lennének a GAMESZ- szel. A költségvetés tervezése az intézményvezetőkkel való egyeztetés alapján történt. De ez így természetes, hiszen azt tényleg nem határozhatja meg egy „idegen szervezet”, hogy a rendelkezésre álló ősz- szegből, például milyen szakmai berendezéseket, szemléltetőeszközöket stb. szerezzen be az iskola. A fűtési költség, a világítási díj, a közműdíj alakulásának figyelemmel kísérése és ennek alapján megtervezése az új költségvetésben a GAMESZ feladata. Különösen felelősségteljes munkát jelentett ez az 1983-as év tervezésében, hiszen a költségvetés szerkezeti rendjének változása, a kettős könyvvitelre való áttérés komoly erőpróbát jelentett és jelent a tanácsi gazdálkodásban sok tapasztalattal rendelkező munkatársaknak is. Furcsa lenne, ha valamelyik intézményvezető éppen most kívánná visz- sza „a régi szép időket”. Továbbá az sem világos a cikkben, hogy a gazdálkodási és adminisztratív feladatok jelentős részétől való mentesülés hogyan, miért hátráltatja a megfelelő szintű oktató-nevelő munkát. A GAMESZ szervezése, tevékenysége anomáliáinak orvoslásáról is csak akkor lehet szó, ha a legilletékesebb helyen és több irányból is megállapítottuk a diagnózist. Igaz, helyismeretem még kevés, egyébként is pályakezdő vagyok, de szerintem bárhol és bármikor érvényes az az igazság, hogy javító szándékú, a közjót szolgáló csak a tények alapján kialakított vélemény, illetve véleménykülönbség lehet. A „kereket” előre kell forgatni! Közösen, együttes erővel, vigyázva arra, nehogy meglazuljanak, esetleg mi magunk meglazítsuk a küllőit. Vass Mária GAMESZ-vezető Nagybátony Olvasóink figyelmébe Hasznos ismeretek bevonulóknak összeállította: Tóth Jolán Mi a teendőjük, milyen jogaik és kötelességeik vannak a fiataloknak sorkatonai szolgálatuk megkezdésével kapcsolatban? Ezekről a kérdésekről adtak tájékoztatást a Honvédelmi Minisztériumban. Természetes, hogy legtöbb gondjuk azoknak van, akik családos, nős emberek, vagy idős szüléikről, esetleg beteg hozzátartozójukról gondoskodnak. Ezért fontos, hogy a sorköteles a családi állapotában történt változást — különösen a házasságkötést, vagy a gyermek születését — időben bejelentse az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon, mert, ha lehetőség van rá, a családos sorkatonákat lakóhelyükhöz közel eső helyőrségbe hívják sorkatonai szolgálat teljesítésére. A nős fiataloknak a behívás előtt már egy hónappal korábban kézbesítették a behívót, ez elsősorban azt szolgálja, hogy a szociális körülményeiket megnyugtató módon rendezhessék. Ezek a fiatalok a behívóparancs bemutatása mellett kérelmezhetik a lakóhely szerinti illetékes tanács egészségügyi osztályán a családi segély megállapítását, amely a sorkatonai szolgálat ideje alatt az eltartásra szoruló hozzátartozóinak a megélhetését biztosítja, amennyiben nincs más jövedelemforrásuk. Ezt a segélyt a bevonulás napját követő hónap elsejétől folyósítják. Például annak a hadkötelesnek a felesége, aki egy kiskorú gyerekkel marad otthon és nem áll munkaviszonyban, nem kapja a gyermekgondozási segélyt sem — a jövedelemkiegészítéssel együtt — 1660 forintot, valamint gyermeke után ennek az összegnek a 70 százalékát, azaz, további 1202 forintot kap kézhez. Ha a sorkatona elvált, és gyermek-, illetve asszonytartásra bírósági úton kötelezett, akkor a gyermeknek, illetve a volt feleségének —• a jogosultságáról szóló határozat bemutatása után — a tanács egészségügyi osztálya a megállapított tartásdíjat családi segélyként folyósítja. ' Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a bevonulás előtt a családi segélyre vonatkozó kérelmet nem adták be a tanácshoz, akkor a katonai szolgálat ideje alatt is megtehetik, és visszamenőleg hat hónapra megkapják az arra járó összeget a jogosultak. A sorkatonai szolgálatot teljesítő katonák hozzátartozóit egyéb szociális kedvezmények is megilletik. Az óvodai felvételnél gyermekeik a lehető legkedvezőbb feltételek mellett élveznek előnyt. A sorkatona szociális gondozásra szoruló hozzátartozóinak — amennyiben azt kérik —gondozóintézeti elhelyezésnél soronkívüliséget kell biztosítani. Rendkívüli anyagi megterhelés esetén pedig egyszeri szociális segélyre is jogosultak. A magyar néphadseregben a nős, kétgyermekes apák egyébként rövidített katonai szolgálatot teljesítenek; a 18 hónap helyett egy év után térnek vissza családjukhoz. Ha a szolgálat ideje alatt a család létszáma harmadik gyermekkel szaporodik, akkor azonnal leszerelik a katonát. Minden fiatalnak kötelessége bemutatni a munkahelyén a behívóparancsát, amely alapján bevonulási segély jár; a nőtlen sorköteles esetében az előző hónapi átlagkereset ötven százaléka, a családosoknál pedig a teljes átlagkereset. A bevonulás napja előtt, ha kéri a fiatal, két nap fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni a vállalatnak, a szövetkezeti tagot pedig mentesíteni kéll a közös munkában való részvétel alól. Természetesen a katonaidő beszámít a munkaviszonyba. A sorkatonai szolgálatot teljesítőt továbbra is megilleti a szolgálati lakás, valamint a termelőszövetkezeti tagokat az illetményföld használata. Kimagasló eredmények A Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ szocialista brigádjai igyekeztek az elmúlt évi vállalásaikat teljesíteni. A brigádok között is kiemelkedő eredményeket értek el Pásztón a 32-es Vasbolt Egyetértés 9 fős brigádja, amelynek vezetője Zsiga Gyula. Jellemző a brigád munkájára, hogy 1970-től, megalakulásuktól, minden évben méltóaknak Bizonyultak a brigád cím megtartására. Az előző évben is arany fokozat kitüntetésben részesültek. Az elmúlt évi munkájuk alapján szintén az arany várományosai. Éves tervüket 102 százalékra teljesítették, amely 50 millió 800 ezer forint forgalmat bizonyít. A forgalmi sebesség is egy nappal csökkent. Az 1983-as esztendőt is jól kezdték, mivel januárban 7 millió 400 ezer forintot forgalmaztak az 1982. év januári 6 miliő 400 ezer forinttal szemben. Egy újítást is beadtak s e szerint végzik munkájukat. Az áruház műszaki osztályának Gagarin Szocialista Brigádja 1975-ben alakult, vezetőjük Petrány László, ökéves tervüket 100,9 százalékra, a bázishoz viszonyítva pedig 113 százalékra^ teljesítették, 55 millió 183 ezér forint összeggel. Társadalmi munkavállalásaikat pedig: környezetrendezés, parkosítás és egyéb munkák végzésével teljesítették. Három esetben kiállítással, árubemutatókkal egybekötött árusítást is rendeztek, hat esetben pedig engedményesakció-vásárt, melyek szintén elősegítették a tervük teljesítését, illetve túlteljesítését. A brigád legutóbb az ezüstjelvényt kapta meg. Az elmúlt évben végzett jó munkájuk alapján pedig az aranyjelvényre számítanak. Az Ágasvár étterem 28 fős Nógrádi Sándor brigádja, melynek vezetője Doszpoth Imre, szintén jó eredményeket értek el. Éves vállalásaikat 107,2 százalékra teljesítették. A konyha dolgozói naponta 350 ebédet készítenek, melynek rendszeres fogyasztói a MÁV, NAÉV, a tanács, vállalatok és intézmények dolgozói, akik elégedettek a konyha főztjé- vel, a kiszolgálással. f Ugyancsak az áruház cipőosztályon dolgozó szocialista brigádra is jellemző a pontos udvarias kiszolgálás, mely brigád szintén az aranyjelvény- kitüntetés várományosai közé tartozik. Nagy Ferenc Pásztó Beszélgetés egy nagyüzemi Vöröskeresztszervezetben A Canz-MÁVAG mátranováki gyáregységében a nagyüzemi Vöröskereszt-szervezet öt aiapszer- vezetc tevékenykedik, taglétszámuk 237 fö. A csoport Vöröskereszt VI. kongresszusa szellemében végzi munkáját. Legfontosabb feladatuknak tekintették, hogy a gyár területén minél többen végezzék el az elsősegélynyújtó tanfolyamot. A lanfoiyamot végzettel« száma ma már 160-ra kerekedett. Az egészségügyi propaganda-, felvilágosító munkájukat is jól szervezik, ezekhez sok segítséget kapnak az orvosoktól. A közelmúltban például dr. Szent- Irmai Béla ideggyógyász az idegességről, az idegbetegség problematikájáról, dr. Váraljai Béla mátranováki körzeti orvos pedig a daganatos betegségekről tartott előadást, melyet rákszűrés követett. Kimagasló eredményeket értek el a véradás területén. Évente általában 160—180-an adnak vért. Az elmúlt évben 15-en részesültek erkölcsi és anyagi elismerésben, köztük Petőfalvi András festő és mázoló aki 20-szoros, valamint Sárközi István munkás, aki 15- .szörös véradó. Sokoldalú munkájuk közül még kimagaslik egy nagyon szép és emberi cselekedetük is, amely nem más mint 12 kisterenyel gyermekotthoni gyermek rendszeres segítése, akiket már úgy tekintenek. mint a gyár leendő dolgozóit. Családi ünnepeken ellátogatnak az otthonba, s apró ajándékaik mellett elbeszélgetnek, foglalkoznak a gyerekekkel nemcsak m«nt Vöröskereszt-tagok, hanem úgy is mint a szocialista brigádok tagjai. Ebben az esztendőben is a kongresszus szellemében kívánják végezni munkájukat. Tovább fogják képezni aktíváikat, együtt szervezni és végezni még az eddiginél is .jobban az egészség- ügyi felvilágosító tevékenységet a gyár egész területén — tájékoztatott eredményeikről és feladataikról Kezet Istvánné, a nagyüzemi Vöröskereszt-szervezet titkára. T. L.-né _____ Salgótarján
