Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-24 / 46. szám

(oi: bcXi' t í KG/i\ Lo\ VILAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD Z MSZMP NQGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA CS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXfX. ÉVF., 46. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. FEBRUÁR 24., CSÜTÖRTÖK A szovjet hadsereg napján Koszorúzási ünnepség a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél Megemlékezések Nógrádban A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta megala­kulása 65. évfordulója alkal­mából szerdán reggel a gellért­hegyi felszabadulási emlék­műnél katonai tiszteletadás­sal felvonták a magyar nem­zeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zász­laját. Az évforduló alkalmá­ból koszorúzási ünnepséget rendeztek. Az emlékműnél a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A szovjet és a magyar Him­nusz elhangzása után első­ként a Magyar Népköztársa­ság fegyveres erői nevében Czinege Lajos hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter, Horváth István belügyminisz­ter és Borbély Sándor, a munkásőrség országos pa­rancsnoka koszorúzott. A Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa, és a Magyar Ellenál­lók, Antifasiszták Szövetsége nevében S. Hegedűs László, a HNF OT titkára és Úszta Gyula, a szövetség alelnöke helyezte el az emlékezés virá­gait. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége nevében Vla­gyimir Bazovszkij, a Szovjet­unió rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, Valerij Muszatov követtanácsos és Anatolij Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé ko­szorúzott. A szocialista országok bu­dapesti külképviseletei nevé­ben Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság és Rudolf Rossmeisl, a Német Demokra­tikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­te helyezett el koszorút. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség koszorúját Varga-Sabján László, a KISZ KB titkára és Varga Tibor határőr főhadnagy, a KISZ KB tagja tette az emlékmű talapzatára. A Budapesten akkreditált katonai attasék nevében Alek- szandar Hiev Decsev vezérőr­nagy bolgár, Gerhard Heim ezredes NDK-beli és Ólmán Meléndez Pupo alezredes ku­bai katonai és légügyi attasé koszorúzott. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport képviseletében Konsztantyin Kocsetov vezér- ezredes, a déli hadseregcso­port parancsnoka, Nyikolaj Sevkun altábornagy és Szaga­dat Nurmagambetov altábor­nagy helyezte el a kegyelet koszorúját. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. A szovjet hadsereg és hadi­tengerészeti flotta megalaku­lásának 65- évfordulója alkal­mából tegnap megyeszerte rendeztek ünnepségeket. Az MSZBT-tagcsoportok na­gyobb üzemekben és intézmé­nyekben röpgyűléseken emlé­keztek az évfordulóról. Központi ünnepséget a sal­gótarjáni öblösüveggyárban szerveztek, ahol a tanácste­remben a gyári dolgozók, szo­cialista brigádok vezetői, tisztségviselők mellett ott vol­tak az ünnepségen a megyei és a városi pártbizottság, a városi munkásőrség, a rend­őrség, a fegyveres erők több képviselői, az ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat ve­zetői. Krachmer Lajos, az öb­lösüveggyár nagyüzemi párt- bizottságának titkára méltat­ta az évforduló jelentőségét. Visszaemlékezett a hat és fél évtizedes múltra, majd kijelentette: meggyőződé sünk, hogy a szovjet hadsereg minden tevékenységével egy újabb, mindennél pusztítóbb világháború elhárítását, a szo­cializmus és a kommunizmus vívmányainak oltalmazását, az emberiség egyetemes ügyét, a béke védelmét szolgálja. Szót kért a megemlékezé­sen a szovjet katonai delegá­ció vezetője. Délután a salgótarjáni szov­jet hősi emlékmű talapzatára a kegyelet és a hála virágait helyezték el a fegyveres erők képviselői, a szovjet vendé­gek és a KISZ képviselői.-gÓTAR^ Gépjavítók Kisíerenyén >. ...***»rnm A tervnek megfelelően végzik a kora tavaszi munkákban részt vevő erő- és munkagé­pek felújítását a kisterenyei termelőszövetkezetben. A téli gépjavítás során 15 közül eddig 11 traktor karbantartását fejezték be. A tizenhárom tehergépkocsiból hat szorult nagyjavításra. Az elkészült műtrágya szórók ezekben a napokban már a földeken járnak, a búzát és a legelőket fejtrágyázzák. Képünkön Moczok Kálmán. Nagymajdon Zoltán és Rékási Lajos szerelők Dutra 1000-es erőgép teljes felújítását végzik. — kulcsár — Bányász párftitkárok tanácskozása Bükkszéken Géczi János és Skoda Ferenc tájékoztatója — a gyakorlat bizonyítja — gazdaságpolitikánk rövid idő alatt is eredményre vezetett. A gazdaságpolitika és gazda­ságirányítás viszonyáról meg­állapította, hogy az új szabá­lyozók, a bér- és jövedelem- politikai módosítások az ál­lam beavatkozási kötelezett­séginek szükségességét iga­zolják. Mindemellett kétség­telen. hogy gazdaságirányítási rendszerünket tovább kíván­juk fejleszteni. A külgazdasági kapcsola­tok. valamint a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk kapcsán Géczi János hangsúlyozta, hogy a téves nézetek ellen bátran fel kell venni a harcot. Végezetül a kisvállalkozásokkal foglal­kozott, majd válaszolt a párt­titkárok kérdéseire. A tanácskozás mai napján aktuális ideológiai, művelő­déspolitikai kérdések, vala­mint Nógrád megye település- fejlesztési célkitűzései szere­pelnek napirenden. Pénteken a pártmunka a gazdaságban témakört vitatják meg. majd fórum keretében találkoznak a párttitkárok a Nógrádi Szén­bányák vezetőivel. Géczi János társadalompo­litikai, gazdaságpolitikai és életszínvonal-politikai témák­kal foglalkozott. Elmondotta, hogy Nógrádban a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott. A népi hatalom szervei, osztá­lyok és rétegek együttműkö­dése harmonikus, a legutóbbi pártkongresszus óta a szocia­lista nemzeti egység tovább fejlődött. Érvényesül a párt vezető szerepe, növekedett a párt iránti bizalom, javult a párttagok és pártonkívüliek sokoldalú együttműködése. A tömegek tudati állapotára az jellemző, hogy a párt politi­káját elfogadják, magukénak vallják és cselekvőén részt vesznek a végrehajtásában is. Tettekkel támogatják a helyi MTESZ-ülés Napirenden az energia- és anyaggazdálkodás A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Nógrád megyei Szervezetében és a tagegyesületekben évről évre nagy figyelmet szentelnek a főbb népgazdasági feladatok megyei elősegítésére, s e fel­adatok megoldásának támo­gatására. Egyebek között ezért is kísérte nagy figye­lem a MTESZ megyei szerve­zet végrehajtó bizottságának tegnapi, salgótarjáni tanács­kozását, ahol az energiagaz­dálkodási, az anyag- és kész­letgazdálkodási, valamint a Technika Háza munkabizott­ság múlt évi tevékenységét és idei feladatait vitatta meg a testület. Az ülésnek külön fontosságot adott, hogy azon részt vett dr. Tóth János, az MTESZ főtitkára, valamint megyénk több párt- és gaz­dasági vezetője. Az energiagazdálkodási munkabizottság megvizsgál­ta, hogy a megyében miként teljesül az energiagazdálkodá­si kormányprogram. Feltér­képezték az energiafelhaszná­lókat, s megvizsgálták a la­kossági villamosenergia-fel- használás növekedésének okait. Feltárta a bizottság a megyében a tüzelőolaj kivál­tásának lehetőségeit, javas­latot készített a fűtési hő­mennyiség és használati me­leg víz mérésére. A bizottság kezdeményezte a megyében megvalósult energiagazdál­kodási újítások országos el­terjesztésére. Az energiagazdálkodási munkabizottság 1983-ra még a tavalyinál is gazdagabb munka'tervet készített. Min­denekelőtt vizsgálat tárgyává teszik, hogy az összes villa- mosenergia-fogyasztás és a csúcsidei energiavételezés több mint tízszázalékos növekedése milyen okokkal magyarázha­tó. A bizottság tagjai felül­vizsgálják a vállalatok, me­zőgazdasági üzemek kötele­zően előírt veszteségfeltáró vizsgálatait és javaslatokat készítenek a racionálisabb energiafelhasználásra. Meg­vizsgálják, hogy az MTESZ által meghirdetett és az or­szágos energiagazdálkodási pá­lyázaton részt vett pálya­munkákat a megyében mi­ként hasznosították, s milyen szellemi tartalékok vannak még ezen a területen. Az energiagazdálkodási bi­zottság már segítséget nyújt a hetedik ötéves terv megyei programjának kialakításához is. Az 1981-ben létrehozott anyag- és készletgazdálkodási munkabizottság tavaly alap­vető munkamódszerként al­kalmazta a megyei vállalatok szakembereinek ismerkedését, ezáltal megismerve egymás anyagellátási, készletgazdál­kodási rendszereit. A fel­adatok megoldása érdekében számos üzemlátogatást, ta­pasztalatcserét szerveztek, szorgalmazták a felesleges készletek hasznosítását. A munkabizottság az idén fontosnak tartja, hogy a vállalati jó anyag- és készlet­gazdálkodási módszereket még szélesebb körben terjesz- sze. Hozzá akarnak járulni ahhoz a szemléletformáláshoz is, hogy az anyag- és készlet- gazdálkodás fejlesztése nem csak a közgazdászok ügye. ha­nem a műszakiaké is, hiszen ők alakíthatják ki az üte­mes termelést, a tervszerű karbantartást, tipizálást és gyártmányfejlesztést. Mérvadó: a végzett manka és az eredmények Az építésügyi és városfeiiesztési miniszterhelyettes Salgótarjánban Bányász pártbizottsági és -alapszervezeti titkárok há­romnapos továbbképzése kezdődött szerdán a bükkszéki Bányász gyógyüdülőben, melyen a Nógrádi Szénbányáktól félszázan vesznek részt. A munkamódszer megújulását és az informálódás felértékelődését jelzi, hogy hasonló meg­tartására másfél évtizede nem került sor. A tanácskozás első napján —, melyen jelen volt Bíró József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa — időszerű belpoliti­kai kérdésekről tartott tájékoztatót Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizott­ság első titkára, míg az alapszervezeti pártélet aktuális kérdéseiről Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára szólt. Tegnap, feladategyeztető tárgyalásra Salgótarjánba lá­togatott Jantner Antal, építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes, akit a me­gyei tanácson Ozsvárt József, a megyei pártbizottság tit­kára és Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke fogad­tak. Az ezt követő megbeszélé­sen C. Becker Judit, a me­gyei tanács osztályvezető fő­mérnöke beszámolt a tavalyi tárgyalás alapján kialakított feladatok végrehajtásáról. Foglalkozott a megye építő­ipari, építőanyag-ipari szer­vezeteinek 1982. évi munká­jával, a lakásépítkezés eddigi eredményeivel, az új lakásren­delet végrehajtásával. Majd rátért az 1983. évi feladatok ismertetésére — mondván: az építőipari kapacitás a megyei igényekkel összhangban ele­gendőnek látszik. A gondok között említette, hogy a Nóg­rád megyei Állami Építőipari Vállalat jelentős veszteséggel zárt, több éve húzódik az ÉSZAKKŐ nógrádi üzemegy­ségének problémája, s állás­foglalásra van szükség a bá­nyai kolóniák lakbérhelyzeté­nek megítélésében. A miniszterhelyettes vála­szában elismeréssel szólt a több területen bekövetkezett jóirányú fejlődésről. Bejelen­tette, hogy a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatot szanálják, a nógrádi kőbánya helyzetének javítása érdeké­ben a vállalat központja át­fogó intézkedési tervet készí­tett. Tájékoztatta a jelenlevő­ket az ez évben bevezetett versenytárgyalásos módszer fogadtatásáról, elmondta, hogy az eredményesebb hatósági munka feltételeit együttesen — központi és helyi szervek — kell megteremteni. Megem­lítette a beruházási folyamat lerövidítésével kapcsolatos elképzeléseket. Szerinte az eredményes munka annak tulajdonítható, hogy jó az ága­zat és a megye vezetése kö­zött a kapcsolat. Ezt erősítet­te meg felszólalásában Ozs­várt József is, aki a megyei építőipari kapacitás stagnálá­sára, illetve csökkenésére hív­ta fel a figyelmet. Devcsics Miklós ismertette azokat az intézkedéseket, ame­lyeket a megyei tanács tett a rendezési tervek és a falu­központok kialakítása érde­kében, a lakásépítési program teljesítése céljából, a telekel­látás, a hatósági munka fel­tételeinek javításáért. A délutáni órákban került sor arra a kötetlen eszmecse­rére, amely a miniszterhelyet­tes, valamint a megye álla­mi, tanácsi és szövetkezeti építő- és építőanyag-ipari vál­lalatai között zajlott le. Ha­vas Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket. Az eszmecse­rén felszólalt Juhász Gyula a síküveg, Kazinczi Gyulai az öblösüveggyár, Timmer Zol­tán a NÁÉV, Botka Miklós a NOTÉV igazgatója. Jakus György a pásztói Építőipari Szövetkezet elnöke, Tamássy István megyei főépítész, Ba­logh Gyula, a Romhányi Épí­tési és Kerámiagyár műszaki i ga7-5at0helyette.se. Többen szorgalmazták az esélyegyenlőség megteremté­sét a létszám megtartása érdekében, választ kaptak ar­ra. hogy milyen célokat szol­gál a versenytárgyalásos rend­szer. miért van rá szükség. Szóba kerültek a tőkésexport­tal kancsolatos gondok, a szi- likát-építőanyag-ipari tech­nikus képzés helyi megvalósí­tása, a családi házak építésé­re ajánlott tervek bemutatása a gyakorlatban. Jantner Antal konkrétan válaszolt a kérdésekre, majd befejező gondolataiban hang­súlyozta, hogy a feladatokat elsősorban helyben kell meg­oldani. Fel kell készülni a leg­nehezebb, legváratlanabb helyzetekre. Nemcsak most, hanem a jövőben is. Egy vál­lalat talponraaradása elsősor­ban végzett munkájától és an­nak eredményétől függ. Az eszmecsere Havas Fe­renc zárszavával ért véget. feladatok végrehajtását, ami az aktivitás növekedésének csalhatatlan jele. Az előadó a továbbiakban szólott a szocialista nemzeti egység alakulásáról. Elemez­te az ifjúság és az idős ko­rúak helyzetének alakulását, valamint az államélet és szocialista demokrácia fej­lődését. Lényeges feladat, hogy a párt, a szakszervezet, a KISZ és a demokratikus fó­rumok fejlesszék tovább a demokratizmus tartalmi je­gyeit. Majd gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Mint mondotta, a pártszervezetek­nek tudatosítaniuk kell, hogy a párt felismerte a kialakult gazdasági helyzetet. S a bekö­vetkezett változások hatására

Next

/
Oldalképek
Tartalom