Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-03 / 28. szám

Nyílt válasz egy nyílt levélre Már az utazás előtt sejthető volt, hogy Bush amerikai aleinök alighanem üres táská­val érkezik nyugat-európai kőrútjára. Azóta e sejtés látványosan beigazolódott. Bush Nyu- gat-Berlinben felolvasta Ronald Reagan nyílt levelét és — mivel az aleinök csak azt húz­hatta elő útitáskájából, amit főnöke beletett Washingtonban — a világsajtó egyöntetű megállapítása szerint bizony ez a táska való­ban üres volt. A Fehér Házat nyilván meglepte, hogy a nyílt levél voltaképpen első számú címzettje, Jurij Andropov főtitkár azonnal és egyértel­műen válaszolt. A Pravda kérdéseire vála­szolva Andropov hangsúlyozta, hogy Reagan levelében semmi új nincs. „Ugyanarról a nullaváltozatról van szó — és ezt a világ va­lamennyi hírügynöksége azonnal észrevette, — amely eleve elfogadhatatlan a Szovjetunió számára.” Nem csak a világsajtó látja így, hanem — más tekintélyes nyugati személyi­ségek mellett — Helmut Schmidt is. „Reagan csúcstalálkozóUavaslata feltételeivel együtt semmilyen változást nem jelent a korábbi amerikai állásponthoz, nevezetesen g nulla­megoldás szorgalmazásához kénest” — mond­ta tegnap az NSZK exkancellárja. Beszéljünk magyarul. Az amerikai elnök levele meglehetősen baljós jel. Genfben nyil­vánvalóan döntő szakasz kezdődik a terve­zett amerikai rakétatelepítés évében és az emberiség, amely tisztában van a tét nagy­ságával, szinte lélegzetét visszafojtva figyel. Ilyen közegben, ilyen időpontban a Fehér Házból postára adott nyílt levél a csalódás moraját' hullámoztatja végig a zaklatott-re- ménykedő világon. Végtelenül fontos volt, hogy szovjet részről azonnal tisztázzák: a Bush által felolvasott levél üres papír, a nul­laváltozat járhatatlan út. Az amerikai elnök végül is nem kevesebbet akart, mint azt, hogy Moszkva szerelje le vala­mennyi közép-hatótávolságú nukleáris raké­táját — „cserében” viszont Washington és szövetségesei minden ilyet megtarthatnának. Az Andropov-nyilatkozat nem csak egy le­vélre volt válasz, hanem az egész tarthatat­lan alapállásra. A főtitkár villámgyorsan és világosan emlékeztetett arra a régi tételre, hogy mind az igazi emberi, mind az igazi nemzetközi kapcsolatokhoz egyedül és kizáró­lag a kölcsönösség aranyhídján vezet út. Harmat Endre Barátaink életéből Bush Brüsszelben George Bush amerikai al­einök szerdén délután nyu­gat-európai kőrútjának újabb állomására, Brüsszelbe érke­zett. Előzőleg Bonnban és Hágában tárgyalt. A belga fővárosban a kormány veze­tői mellett találkozik a NATO állandó tanácsa tagjaival és a nyugat-európai közösség vezetőivel. Bush azt igyekszik elfogad­tatni kőrútján a szövetsége­sekkel, a rakétatelepítésben érintett országok kormányai­val, hogy az amerikai nulla- megoldás „a lehető legjobb” — noha veszélyezteti a genfi tárgyalások sikerét a Szov­jetunió határozott elutasítása után. Bush szerdán Wilfried Mar­tens belga miniszterelnökkel tanácskozott, majd Leo Tin- dcmans külügyminiszterrel. A belga kormány 1980-ban a genfi tárgyalások eredmé­nyeitől tette függővé az or­szágba szánt 48‘'birkáiérakéta befogadását, s maga részéről szintén az amerikai r.ulla- változatot találja „a legjobb­nak”, mert annak elfogadása esetén nem kerülne sor a te­lepítésre. „A belga álláspont azt jelenti — hangoztatta a kormány szóvivője —, hogy a genfi tanácskozás kudarca esetén a kormány hozzájárul a tervezett telepítéshez, amely­nek technikai előkészületei egyébként folynak.” Csehszlovákia: Gyorsabb ütemben A Csehország nyu­gati részén fek­vő, pilzeni Skoda Művek elektro­technikai üzemé­ben olyan új, az oldószerek gőzével hajtott szárító­transzformátort szereltek össze, amelynek hasz­nálata évente 64 tonna üzemanya­got takarít meg. nyers- és alapanyag-, vala­mint gépeliátásában, és per­sze a lakossági szükségletek kielégítésében is. Az utóbbi különösen kará­csony táján volt szembeszö­kő, amikor az üzletek kiraka­taiban a korábbi évek ünne­pi kínálatához képest jóval kevesebb volt az importter­mék. Tény viszont, hogy az új év kezdete óta gazdagabb lett a választék külföldi fo­gyasztási cikkekből is. Prágá­ban pillanatnyilag például nem számít ritkaságnak a hol­land kakaó, az olasz sajt, vagy a meglehetősen borsos árú, 16 program vételére alkalmas olasz színestelevízió. Ha de­vizagondok miatt az import­cikkek körének bővülése nem is várható, a hazai termékek­ből mindenképp jobb ellátás­ra számíthat a csehszlovák vásárló. A belföldi ellátás za­vartalanságát ugyanis Prá­gában és Pozsonyban fontos politikai feladatnak tekintik, ? minden fórumon hangsúlyoz­zák, vonzó, jó színvonalú ter­mékeket kell a boltok polcai­ra juttatni. Természetesen mindez nem­csak a fogyasztási cikkekre, hanem minden más termékre is érvényes, hiszen a nehéz gazdasági helyzetben csak azok a cégek maradnatnak meg, a hazai és külföldi pia­con, melyek valóban eladha­tó portékát termelnek. Más szavakkal, a Csehszlovákiában elterjedőben levő új jelszó szerint „egészséges, szocialista vállalkozó szellemre” van szükség. Persze, mindez nem pusztán elhatározás, vagv jó szándék kérdése. Ezért is hangsúlyozzák Prágában, hogy tovább kell javítani a nép- gazdasági irányítás és terve­zés rendszerét, fokozottabban törekedve az anyagi ösztön­zésre, arra, hogy a vállalatok és az egyes emberek pénzben is érezzék munkájuk eredmé­nyességét. Prága, 1983. február 1. Udvarhelyi Szabolcs NoGRÁD — 1983. február 3., csütörtök Genscher Prágában Kölcsönös érdek a kapcsolatok erősítése Kedden délután Prágában megkezdődtek a tárgyalások Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter és vendéglátója, Bohuslav phnou- pek között. A megbeszélésen a kétol­dalú kapcsolatokról és idősze­rű nemzetközi kérdésekről volt szó. Megállapították, hogy a két szomszédos állam közötti párbeszéd folytatása és a jó­szomszédi kapcsolatok fej­lesztése lényegesen erősítheti az európai béke, biztonság és együttműködés ügyét. Ezzel kapcsolatban utaltak az NSZK és Csehszlovákia között a kapcsolatok normalizálá­sáról kötött szerződés jelentő­ségére. A két külügyminiszter han­goztatta, hogy országaik ér­dekeltek a kapcsolatok köl­csönös erősítésében és bőví­tésében mind politikai, gaz­dasági," mind tudományos- műszaki és egyéb téren. Különös figyelmet fordítot­tak a nukleáris összeütközés veszélyének elhárításával, va­lamint az európai biztonság és bizalom erősítésével kap­csolatos kérdésekre. * Gustáv Husák, csehszlovák köztársasági elnök szerdán a prágai várban fogadta a hiva­talos csehszlovákiai látogatá­son levő Hans-Dietrich Gen- schert. A találkozón tárgyaltak a két ország közötti kapcsola­tok jelenlegi helyzetéről és további elmélyítésük lehető­ségeiről. A csehszlovák és a nyugat­német vezető egyaránt han­goztatta: a jelenlegi bonyo­lult nemzetközi helyzetben fel kell használni minden lehe­tőséget a tárgyszerű és építő szellemű párbeszédre a nuk­leáris háború veszélyének el­hárítása és a nemzetközi eny­hülés folytatódása végett. Schmidt Reagan javaslatáról Az Egyesült Államok kor­mánya a március 6-i orszá­gos választásig még tekintet­tel lesz a nyugatnémet kor­mányra, utána azonban való­színűleg a kompromisszum irányába fog elmozdulni az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról fo­lyó genfi tárgyalásokon — je­lentette ki kedden késő este az ARD televízióállomásnak adott interjújában Helmut Schmidt volt nyugatnémet kancellár, a Német Szociálde­mokrata Párt elnökhelyettese. Schmidt szerint Reagan amerikai elnök csúcstalálko­zó-javaslata az azzal össze- kaocsolt feltétellel semmilyen változást nem jelent a ko­rábbi amerikai állásponthoz, nevezetesen a nullamegoldás szorgalmazásához képest. Igaz, hogy kiindulópontnak én és kormányom javasolta a Reagan-kormánynak a nulla­megoldást, de azóta többször is kifejezésre juttattam, hogy egyik félnek sem szabad meg­ragadnia eredeti tárgyalási pozíciójánál — mondta Schmidt. A szociáldemokrata vezető azt a véleményét hangoztatta, hogy a mostam nyugatnémet kormánypártok vezetőinek — Kohlnak, Genschemek és Stra- ussnak — teljesen ellentétes, vagy eltérő álláspontja is hoz­zájárult ahhoz, hogy az ame­rikaiak jelenleg nem tárgyal­nak „lendületesen” Genfben. Tavasszal és nyáron a gen­fi tárgyalások kritikus sza­kaszukba lépnek, s akkor fenn­áll a lehetősége, hogy a két nagyhatalom kompromisszu­mos megoldást kössön — ál­lapította meg interjúja végén Helmut Schmidt. (MTI) Kínai tiltakozás A Zsenmin Zsipao, a K1CP központi lapja szerdán, Shultz amerikai külügyminiszter ér­kezésének napján kommentár­ban követelte, hogy az Egye­sült Államok azonnal állítsa le a Team Spirit ’83 fedőne­vű amerikai—dél-koreai had­gyakorlatot és a déli oldaliól hagyjanak fel a KNDK ellen irányuló háborús provokációk­kal. „Különben — figyelmez­tetett a lap —, az Egyesült Államok lesz a felelős a hely­zetből fakadó összes súlyos kö­vetkezményért.” A Team Spirit ’83., a Dél- Koreában va’aha is tartott legnagyobb közös hadgyakor­lat kedden kezdődött és áp­rilis közepéig tart. A KNDK- ban katonai készültségei ren­deltek el a gyakorlat miatt, s a lépéssel a Zsenrnin Zsipao teljes mértékben egyetértett. Harcok Libanonban Hírügynökségi jelentések szerint kedden ismét heves harcok voltak a keresztény jobbo’dali és a drűz baloldali erők között a Bejruttól kelet­re eső hegyvidéken. A szem­ben álló erők tüzérséggel és rakétákkal lőtték egymást, Az AP értesülése szerint ti­zenhat «"Tiber meghalt, har- nr.rc ' megsebesült. Libanoni források jelenté­se szerint izraeli járőregysé­gek megpróbálták átlépni a libanoni katonaság vonalát Bejruttól délkeletre. Állító­lag az izraeli katonák fegyve­reiket is használták. Szemta­núk szerint izraeli katonák hasonló kísérletet tettek az olasz csapatok által ellenőrzött térségben is. (MTI) Sajátos paradoxonnal találja magát szemben a csehszlo­vák lapok gazdasági cikkeit tanulmányozó olvasó. Az idei népgazdasági terv szerint ugyanis az elmúlt két év stagnálása után felgyorsul a nemzeti jövedelem növekedé­se, igaz, egyelőre még elég szerény mértékben, 2 száza­lékkal. A csehszlovák közgaz­dászok és vezető politikusok ezzel egyidőben nem győzik hangsúlyozni, hogy mindez nem azt jelenti; elmúltak a nehéz idők. Csehszlovákiában, gyakorlatilag nincs olyan fon­tosabb tanácskozás, ahol né figyelmeztetnének arra, hogy a külső és belső körülmények tartósan bonyolultak, sőt egyes esetekben a tervezettnél is ke­ményebbnek bizonyultak. Er­re figyelmeztetett már 1981- ben Strougal miniszterelnök, amikor rámutatott: „A jövő év­ben és a jelenlegi ötéves terv­időszak azt követő három évében ránk váró feladatok­hoz hasonlóak még nem vol­tak és ezért mindannyiunk számára nagy próbatételt je­lentenek”. így az idei évre és a hosszabb távra meghirde­tett gazdaságpolitikai cé­lok is ismerősek: áttérni a valóban intenzív gazdálkodás­ra és megőrizni az életszín­vonalat. A célok közt kiemelt he­lyen szerepel a külgazdasági egyensúly helyreállítása, el­sősorban ami a tőkésorszá­gokkal folytatott kereskedel­met illeti. A gazdaság helyze­tét kontólyan nehezítő ténye­ző ugyanis, hogy a tervekhez képest a tőkésexportban a legnagyobb a lemaradás. Prá­gában hangsúlyozzák, hogy a külkereskedelem és a terme­lés mindig lassan alkalmaz­kodik a jelenlegi és tartósan nehéznek ígérkező világgazda­sági helyzethez. A következ­mény kézzel fogható: az ex- porbtervek nem teljesítése mi­att kisebb a behozatalra for­dítható devizamennyiség, ami nehézségeket okoz a termelés Mezőgazdasági üzemszervezés — munkafolyamatokra, ágazatokra 'Folytatás az í. oldalról.) műszaki eszközöket. Ma már 69 taggazdaság tartozik a ter­melési rendszerhez és tulajdo­nukban 150 önjáró vagy von­tatott szecskázógép, 130 rend­kezelő és közel 200 nagy telje­sítményű körbálázó van. Ez­zel megteremtették a szálas- takarmány-ágazat komplex géprendszerét, amely lehetővé tette a költségei^ csökkentését is. A munkabérköltségeket si­került mérsékelni a vaszari Hunyadi Tsz takácsi hízómar­hatelepén, ahol korszerű mun­ka- és üzemszervezési módsze. reket alkalmaznak, ötezer ál­latot mindössze öt fizikai munkás gondoz, korábban egy ilyen brigádra mindössze 500 szarvasmarha tartását bízták. A korszerű telepen valameny- nyi munkafolyamatot gépesí­tették. Két gondozóra hárul az al­kalmi munka, míg a takarmá­nyozást, az almozást és a trá­gya elszállítását három trak­torosra bízták. A telepen levő 4000 vagonos silókból egyetlen traktorral képesek feltölteni a vályúkat. Az évente keletke­ző 550 ezer mázsa trágyát to- lólaoos traktorral gyűjtik a karámok végén levő gödrök­be, ahonnan billenő jármű se­gítségével közvetlenül a szán­tóföldekre viszik. Az állatokat a takarításnál, az egészség- ügyi vizsgálatoknál és a foto- cellás mérlegre való felhajtás­nál mindössze két gondozó tereli, ugyanis biztonságos közlekedőutakat alakítottak ki, s ezeket vaskorláttal zár­ták körül. A pontos, menet- rendszerű munkaszervezés le­hetőséget ad arra, hogy a dol­gozók napi 8 óra alatt lássák el a telepi teendőket. Vasár­nap mindössze egyetlen em­ber tart ügyeletet. A Takácsi­ban berendezett központi tele­pen a korábbi tartásmódhoz képest 16 forint 60 fillérrel csökkentették az egy kiló hús előállítási költségeit. A mun­kabér — ugyancsak 1 kiló hús előállítására számítva — 4 fo­rintról 62 fillérre csökkent. A bábolnai IKR több éves kísérletei után tavaly már több mint 3000 konténert ho­zott forgalomba a vetőmag­szállításhoz, illetve a vetőgé­pek feltöltéséhez, ami az üzemszervezőknek is nagy se­gítséget adott. A konténerek­ben érkező vetőmagokat fel­használó mintegy 30 taggazdá- ságban jelentősen gyorsult a búza vetése. A legmodernebb vetőgépeknél a zsákos feltöltés ideje, amely korábban 20—25 percet tett ki —, a felére csök­kent. Ez a tízórás műszakban minden vetőgépnél 60—70 perces időnyereséget hozott, íly módon a teljesítmények 12—14 százalékkal nőttek. Jobban ki lehet használni az optimális vetésidőt. miközben a nehéz fizikai munkát is le_ vehették a dolgozók válláról. A gazdaságok a konténereket bérleti díjért kapják az IKR- től, és kevesebbet fizetnek, mint amennyit évente az el­dobott papírzsákokra kiadtak. (A csávázott vetőmag zsák­jait ugyanis meg kellett sem­misíteni, a konténereket vi­szont szakszerűen ki lehet tisztítani.) A kedvező tapasz­talatok alapján az IKR az idén 4000—5000 konténert akar vásárolni. Javaslatára korsze­rűsítették a típust; lehetővé teszik, hogy a kukorica veté­sénél is alkalmazzák a „tartá­lyokat”. A polipropilén szövet­ből készült vetőmaghordozó­kat a nagyigmándi Új Élet Tsz-ben gyártják a mellék­üzemben. A Zala megyei tsz-ek 16 ezer háztáji gazdasággal ala­kítottak ki szoros kapcsolatot. A nagyüzemek üzemszervezői ugyanolyan gonddal törődnek a kistermelőkkel, mint aho­gyan saját portájukon irányít­ják a bonyolult és összetett szakmai tevékenységet. A zalai háztáji gazdaságok elsősorban állattartással foglalkoznak, így ez az ágazat kapja a legtöbb segítséget. Az üzemszervezés nagyüzemi gyakorlatához iga­zították például a hízott ser­tések és a vágómarha átadá- sát-átvételét és az értékesítést is olyannyira, hogy a nagyüze­mi feláron is osztoznak a kis­termelőkkel. Az idén létrejött megállapodások szerint 34 ezér hízott sertés kerül ki a kisüzemekből a vágóhidakra. A téeszek a használaton kívü­li épületek bérbeadásával is szorgalmazzák a termelés nö­velését. Részben az üzemszer­vezők javaslatára a bánok- szentgyörgyi téesz például ko­rábbi hizlaldáját adta bérbe kedvezményesen, a nagylen­gyelt pedig a háztáji sertéshiz­lalás fellendítésére 50—100 férőhelyes hizlaldákat épít a vállalkozó kedvű tagok por­táján és ehhez biztosítja a hízóanyagot, a takarmányt, ugyanolyan programszerűen, mint ahogy a nagyüzemben. A kistermelők munkájának folyamatossá tételével, és a nagyüzemi munka és a ház­táji termelés programjának összehangolásával tavaly két és fél milliárd forint értékű terményt és terméket adtak a Zala megyei kisüzemek. Baranya megyében a nagy- peterdi Egyetértés Tsz-ben új­szerű üzemszervezési rendszer ösztönzi a gazdálkodó egysé­geket arra, hogy takarékosab­ban dolgozzanak és termelési eszközeiket a lehető legjobban kihasználják. Ebben a rend­szerben minden a „saját zse­bükre” megy. Az érdekeltségi rendszer lényege: ezek az egy­ségek nagyfokú önállósággal rendelkeznek, mondhatni vál­lalatszerűén oldják meg a fel­adatokat és az elért többlet­eredmény meghatározott ré­szét visszatarthatják, illetve nyereségprémiumként szét­oszthatják a dolgozók között. Az új forma tavaly már tel­jesen átfogta a 7200 hektár­nyi gazdaságot, az eredmény 35 milliló forint nyereség, két­szerese az érdekeltségi rend­szer bevezetése előtti összeg­nek. A termelő és szolgáltató ágazatok — a meghatározott termelési célok figyelembevé­telével — önállóan készítik el az éves tervet, amihez meg­kapják a szükséges gazdálko­dási és pénzeszközöket is. Amennyiben túlteljesítik az árbevételi tervet, és a terme­lési költségek is kedvezően alakulnak, úgy a többletered­mény 20—50 százaléka az ön­elszámoló egységeknél marad, a többit fizetik be a közös kasszába. Nem mindegy, hogy ki mennyi többletnyereséggel járul hozzá a tsz eredményé­hez, a következő év fejleszté­si alapját ugyanis a befizetés arányában osztják szét az ön­elszámoló egységek között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom