Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-22 / 44. szám

John Rees \ijji mm mm ■ rw tm ■ L i » a ai an ■ w mb m a < — - a van mm m U aa m m m. warn, m I lelőtt! r t t Történelem, fővezér/ módra Dunakeszi határában, egy elhanyagolt partszakaszon, 1920. február 18-án egy nap­számosasszony a vízparti bo­zótosban holttestre bukkan. Hogy ki a halott, egyelőre nem lehet megállapítani, csak annyit, hogy bűncselekmény áldozata, a tettesek kegyetlen módon végeztek vele, s több durva nyomot hagytak maguk után a helyszínen. Ezzel szinte egyidejűleg ér­kezett a fővárosi rendőr-fő­kapitánysághoz az a jelentés, hogy eltűnt Somogyi Béla, a Népszava szerkesztője, s a lap egyik fiatal munkatársa, Bacsó Béla. A titokzatos el­tűnést a cenzúra február 19- én . még nem engedi közölni, de a rákövetkező napon a szociáldemokrata lap már gyászkeretben jelenik meg, hírül adja a tragédiát, s húszezer koronát ajánl fel a nyomravezetőnek. Maga a Belügyminisztérium is tíz­ezer korona jutalmat kínál. Időközben Bacsó tetemére is rátalálnak, s bár a nyomozás hamarosan biztató eredmé­nyekre vezet, az is mind nyil­vánvalóbbá válik, hogy a tet­tesek kilétének felfedése egy­általán nem kívánatos. A szá­lak és a nyilvánvaló bizonyí­tékok azokhoz a tiszti külö­nítményesekhez vezetnek, akik a fehérterror siófoki vérengzéseinek is végrehajtói voltak; Horthy fővezér leg­közvetlenebb emberei, s kor­mányzóvá választásának elő­készítői. Velük szemben mind tehetetlenebb a nyomozást vezető rendőrségi főtanácsos, de maga a belügyminiszter is. Szabó Györgynek a Hol­lós Ervin és Lajtai Vera do­kumentumnovellájából ké­szült A nyomozás című, csü­törtökön bemutatott tévéfilm­je a legjobb krimik cselék- ményességével, fordulatossá­gával, izgalmasságával ve­tekszik. Csakhogy ezt a „kri­mit” maga az élet írta, al­kotóelemeinek legtöbbjét korabeli dokumentumokból, s egy 1946-os népbírósági tárgyalás perirataiból merítet­ték a film készítői. S ez a krimi jóval túlnő a bűnügyi krónikák szokványos törté­netein. Annak a történelmi korszaknak politikai, társa­dalmi arculatát is elénk tár­ja, melyet a Tanácsköztársa­ság leverése után, a különít­ményesei vállán hatalomra jutott Horthy Miklós képvi­selt aztán negyedszázadon át. A Somogyi—Bacsó tragédia igazán köztudottá csak a fel- szabadulás után vált, ám ilyen részletességgel és össze­függésekre világítón csak a most látott tévéfilm révén is­merhettük meg. Hollós Ervin és Lajtai Vera dokumentum­gyűjtő fáradozása számos ed­dig homályban maradt rész­lettel tette teljesebbé a ko­rábban feltárt adatokat, segít­ve a filmre alkalmazó Szabó Györgyöt. Horváth Árpád nagy gon­dossággal kimunkált rende­zése rendkívül feszes drámai konstrukciót eredményezett A nyomozásban. Az események lendületessége, tempója szin­te egyetlen pillanatra sem ereszkedik meg, s a történés személyei is jól, érzékelhetőn jellemzettek. Az ábrázolás összetettségét legteljesebben talán a rendőr-főtanácsost for­máló Bessenyei Ferenc ol­dotta meg, holott ez a sze­mély fiktív alakja a doku­mentumanyagnak. De a kor egy-egy meggyőző egyéni, po­litikusi portréját mintázta meg Egri Márta, Inke László, Bitskey Tibor, Benkő Gyula, Kertész Péter, Mécs Károly, Kovács István, Hetényi Pál, Kézdy György, Kristóf Tibor is. Két színpadi produkciót is kaptunk az elmúlt hét tévé­műsorában. 1 A miskolci színház előadásá­ban Peter Buckman kétrészes színművét láthattuk, ...most, mind együtt! címmel Láthattuk! így, feltételesen, már akinek volt türelme az érdektelen, sőt kifejezetten idegesítő, újra, meg újra, je­leneteiben is szertehulló tör­ténetkéhez. Ahhoz, hogy egy kisvároska silány műkedvelő zenekara viheti-e valamire egy szakértő, de az emberi érzelmek, érzékenységek iránt érzéketlen, kíméletlen vezető­vel? Bizony, kár volt a mű­soridőért és kár a jobb sors­ra méltó miskolci művészek energiájáért. Bucman, ez az angliai Oxford környéki kis­városban élő tévékritikus-író, ezzel a színművével jelentke­zett első ízben nálunk. Re­méljük, a látottak alapján: először és utoljára. A Telepódium legújabb be­mutatója pénteken Fehér Klá­ra A tökéletes házasság cí­mű egyfelvonásos bohózata volt. A jó alapötletű história olykor szellemesen szórakoz­tatott, a műfaji jogosítvány birtokában minden fejtetőre fordult, csak végül a talpra- állás nem sikeredett. A vég­ső csattanó elmaradása mi­att kissé csalódottan álltunk fel a képernyő elől. Elkezdődött szombaton a Leg... leg... leg... stúdiós ve­télkedő. Rózsa György vállalkozása egyelőre megle­hetősen keveset mutat — várjuk a jobb folytatását. (b. t.) A Világ és Nyelv új száma „Apu, mi az a kommunikáció?” c. cikke és „A kommu­nikációról közéleti szemmel” c. körinterjú az ENSZ idei nemzetközi évéhez is kapcsolódnak. A körinterjú érdekes kérdéseire érdekesen válaszol Timmer József, a SZOT nem­zetközi titkára, Cservemka Ferencné, a Pest megyei pártbi­zottság első titkára, az országgyűlés alelnöke, dr. Simái Mi­hály akadémikus, dr. Pálfy József, a Magyarország főszer­kesztője és dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja. Claude Píron, genfi egyetemi tanár, „Míto­szok és tények” c. ironikus és sajátos hangvételű írása rávi­lágít a soknyelvűségből eredő hétköznapi drámákra, ellent­mondásokra és önámításokra. A lap egyéb változatos témát közül még kiemelést ér­demel „A fordítás forradalmasítása... ” c. cikk. Beszámol az Európai Gazdasági Közösség anyagi támogatásával folyó kísérletről egy újfajta ée lényegesen olcsóbb elektronikus fordítórendszer kialakítására. Nagy Erzsébet tanárnő a MÁV tisztképző és -továbbképző intézetében folyó idegennyelv­oktatás tapasztalatairól ír és arról, hogyan hasznosítják az Iskolarádió és az Iskolatelevízió nyelvleckéit, illetve a Világ és Nyelvnek ezekhez kapcsolódó játékos feladványait. Fiafal színészek Csehországban a színházi szakemberek képzésével az alapfokú művészeti iskola, a konzervatóriumi zene—szí­ni tagozat és a művészeti akadémia foglalkozik, de a fiatal színházi szakember­nemzedék előkészítésé­ben jelentős szerepet játszik a cseh színművészek szö­vetsége is. A Dél-Morva kerületben 180 hivatásos színházmű­vész, a nyugat-csehországi kerületben 50, az Észak- Morva kerületben csaknem 100 és az észak-csehországi kerületben 70 hivatásos szín­művész működik együtt amatőrökkel. A csehországi művészek mintegy negye­de 35 évnél fiatalabb. Nyomoz a matematika (I.) — Félek a velük való újabb beszélgetéstől — szólalt meg' Rich Hincl nyomozó. — Kü­lönösen a világűrkutató zse­nitől, Darwin Corlaintól fé­lek. — Tőle? — mondta csodál­kozva a másik nyomozó, Jack Kunz. — Miért félsz tőle? — Kiráz a hideg a világ­űrtől, meg egyáltalán min­den fiatal tudóstól — felelte mogorván Hincl. — Azt mon­dom én neked: a holdra való feljutás ellentmond a termé­szet törvényeinek. — Én pedig azt hiszem, hogy ez az ürge normális — felelte Kunz. — Te ebben biztos vagy? Ha egy huszonnégy éves fia­talember egy jóképű kislány mellett ül és egyenletet firkál, az szerinted nem ütődött? Kunz elgondolkodva folytat­ta: Nekem ez a fiatalember még tetszik is. Akitől viszont én félek, az az öreg Ginstri. — A pap? — csodálkozott el Hincl. — Mi rosszat tett neked ? — Semmi különöset — fe­lelte lassan, gondolkozva Kunz. Én mindig magamon kívül va­gyok, ha papot látok. Való­színűleg gyermekkoromban valami rossz fát tettem a tűz­re, és tudat alatti bűntudatot érzek. Téged a tudomány kí­noz, engem pedig a vallás. Akárhogy is van, de nekem már zsong a fejem ettől az ügytől, különösen Darwin Corlaintól. Általában a bűnügyi nyo­mozókat nem szokta a hangu­latuk befolyásolni a munká­ban és Kunz és Hincl átlagon felüli rendőrségi dolgozók. Mindketten elvégezték a fő­iskolát, nagy termetű barna férfiak, jóval túl a negyvenen. Olyan régen dolgoznak együtt, hogy úgy hasonlítanak egy­másra, mint egy idős házas­pár: együtt híztak meg, együtt tanultak meg lassú tempóban, logikusan gondolkodni. Éjjel fél kettő volt. Már több órája foglalkoztak egy egyszerűnek tűnő ügy nyomo­zásával. Pár órával ezelőtt megöltek egy kisstílű bűnözőt, aki abból élt Los Angeles északi részén, hogy zsarolta a bukmékereket. Hincl és Kunz kihallgatott három tanút és elrendelte négy gengszter le­tartóztatását. Mind a négy le­tartóztatott cinkostársa volt az áldozatnak és mindegyik­nek elegendő oka volt arra, hogy eltegye láb alól. Azon­kívül mindegyikről fel lehe­tett tételezni a gyilkosságot. Mindent összevetve: Hincl és Kunz nem kételkedett abban, hogy a rács mögött gyilkosok ülnek, de abban sem, hogy nem fogják tudni bebizonyíta­ni a bűnösségüket. Mind a négy gyanúsított megtagadta a választ a feltett kérdésekre. Ostoba taktika, de jelen eset­ben hatásos, mivel nincs bi­zonyíték ellenük. Hincl és Kunz egyformán gondolkodtak, egyformán érez­tek. Ha az egyik nyugtalanko­dott, a másik is rosszul érez­te magát. A kis szobában, melyben egy asztal és hat szék volt, sűrű unalom uralkodott. A nyomozók elővették a gya­núsítottak dossziéit, de sem­mi olyat nem találtak ben­nük, amit korábban már ne tudtak volna. A kiegészítő je­lentéseket is megkapták a titkos ügynököktől. Kevés olyan férj van, aki annyit tud a feleségéről, mint Hincl és Kunz ezekről a bűnözők­ről. De ennek ellenére az ügy elakadt. — Ideje abbahagyni — só­hajtott Kunz. — Nem tart­hatjuk itt egész éjjel a tanú­kat. Pláne hármat! Kunz odament az ajtóhoz, kinyitotta és kiszólt: — Jöjjenek be mindnyájan; legyenek szívesek! Még egy­szer szeretnénk elbeszélgetni önökkel. Elsőnek Selly Parkinson, egy ragyogóan szőke, alacsony ter­metű hölgy jött be, akinek olyan meghatóan naiv kifeje­zés ült az arcán, hogy a szo­ba egyből világosabbnak tűnt.' Mindkét nyomozó önkéntele­nül elmosolyodott a lányos alakú, csinos, szép és kedves arcú hölgy láttán. Hincl fel­ugrott és megigazította . a hölgy székét. — Tessék leülni, miss Par­kinson — mondta. — Köszön­jük mindnyájuknak, hogy ilyen hosszan és türelmesen vártak. — Ó, mi nemcsak várako­zással töltöttük az időt. Ká­vét is ittunk a büfében. Vagy nem lett volna szabad? ■— kér­dezte hirtelen. Nasv barna szemei még nagyobbak ká vál­tak, mikor úgy érezte, hogy valamilyen meg nem engedett dolgot csinált. — A. nem történt semmi! — kiáltott fel örömteli han­gon Kunz, mielőtt més cso­dálkozó kollégája kinyithatta volna a száját. (Folytatjuk.) Fotósok fókuszban A Nógrád megyei Fotóklub legutóbbi összejövetele látszat­ra egy volt az évzáró, terv­tárgyaló találkozók sorában, a szokványos napirendekkel. Egy tragikus esemény tette sajnálatosan emlékezetessé: a jövőre húsz esztendeje fennál­ló fotóklub egyik alapító tag­ja, a kezdettől elnöki tisztet betöltő Koós Pál már nem ve­hetett részt rajta, decemberben elhunyt. Számos szép sikere mellett mindig jutott ideje a társadalmi munkára, a fotós­kultúra fellendítésére. Tanfo­lyamokon, továbbképzéseken bővítette ismereteit, „B” kate­góriás szakkörvezető volt, el­nyerte a Szocialista kultúráért címet, több nemzetközi, orszá­gos kiállításon díjazták mun­káját, sok helyen rendezték meg egyéni tárlatát. Életművét nem csak a hátrahagyott fotók jelentik, hanem az a hagyaték, mely szervező, vezető tevé­kenységéből fakadt a kollek­tíva számára a Kiváló együt­tes cím, a kétszeres nívódíj megszerzésében a fiataloknak átadott tapasztalatokban gyü­mölcsözik. Emlékkiállításának megrendezése ott szerepel a klub fontos tervei között. Fontos tervek az elmúlt év mérlege és a társadalmi veze­tőség újjáválasztása — mind­ezek vitatása már Koós Pál nélkül zajlott. Veres Mihály főtitkárral és Horaoga József elnökkel a. minap: e kérdések­ről beszélgettünk. — A 32 tagú közösség igen sokat fejlődött a megalakulás óta, az alapítók mellé tehetsé­ges fiatalok is csatlakoztak. A konkrétumok sorában em­líti többek között a salgótarjá­ni fotógaléria kiállításait (a közelmúltban már a 111. kiál­lítás nyílt meg), a kamarakiál­lítások szervezését, vándorol­tatását. a diavetítéses előadá­sokat szerte a megyében. Ho- moga József pedig a fotószak­körök szakmai, közösségi mun­kájának erősítéséről szól. — Mintegy tíz szakkörre] van kapcsolatunk, de nem le­hetünk túlzottan elégedettek ennek a minőségével... A jö­vőben többet kell tennünk, hogy ne maradjon felszínes ez az együttműködés, hogy a klub tevékenységének nyitottságát, a tartálmi munkát szolgálja. Az idei tervek között szerepel a diaporáma- és ifjúsági stúdió megalakítása, illetve rendsze­res tevékenységének megszer­vezése is. Ez nem előzmény nélküli: a tavalyi mérlegben is már nyolc diaest szerepelt, a dia­stúdió már 1982-ben létrejött. Az idei dia- és diaporáma-mű- sorok témái közül: kapcsolód­nak a Madách-évforduló mél­tó megünnepléséhez, készül összeállítás köztéri műalkotá­sokról, egy új sorozat Salgó­tarjánról, id. Szabó István munkásságáról. — Tavaly hét alkotó mutat­kozott be a salgótarjáni fotó­galériában — ebben az eszten­dőben minden hónapra ter­vezünk egy tárlatot. Február­ban Tárcsái Béla Miskolcról, márciusban H. Csongrádi Már. ta Debrecenből, majd Répás István klubtársunk Salgótar­jánból mutatja be képeit. Idén öt tag készít új kamarakiállí- tást — például Herbst Rudolf a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságból fotósélménye­it viszi közönség elé. A nógrá­di fotósok előreláthatóan 15— 20 nemzetközi kiállításon, har­minc hazai tárlaton vesznek részt — sorakoztatja föl a fel­adatokat. lehetőségeket Veres Mihály. Homoga József a pá­lyázatokra való készülés mel­lett az idei év egyik legfonto­sabb nógrádi fotóseseményé­ről ad előzetest búcsúzóul. — Mindig komoly előkészü­lettel jár az észak-magyaror­szági fotóművészeti szemle a klubunk tagjainak. Most külö­nösen így van, hiszen ránk ke­rül a sor a háromévenkénti rendezésben, Salgótarján lesz a házigazda. Szeretnénk él­ményt adó, rangos kiállítást szervezni az április—májusi szemlére, újabb híveket sze­rezni a fotóművészetnek. G. K. M. műsor KOSSUTH RADIO: 8.37: A nácik Németországban 8.57: Lavotta-verbunkosok — Balázs-nóták 9.41: Találkozás a Hang-villában 10.05: Mii 10—14 10.35: Mit ér a nevem? 10.45: Adoií Busch (hegedű) és Rudolf Serkin (zongora) szonátafelvételeiből Tt.41: Védett férfiak 12.45: Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza Rákóczi 14.40: Elő világirodalom Svédország 1S.05: Respighi: Róma fenyői — szimfonikus költemény 15.20: Nyitnikék 1S.00: Gabora József népi zene­kara játszik 16.30; Zengjen a muzsika 17.05: Valaki tegyen már vala­mit! 17.35: Könnyűzene-hangszer­szólók 10.00: Irány Szocsl! Tízéves a „Ki tud többet a Szovjet­unióról?” vetélkedő 17.15: Üj nótafelvételelnkből 19.35: „Az emberség gyönyöre” 20.35: örökzöld dallamok 21.29: A mérleg nyelve 22.30: Raina Kabaivanszka opera­áriákat énekel 22.50: Akitől tanultam 23.00: A dzsessz világa 04.10: Tardos Péter táncdalaiból PETŐFI RADIO: 0.05: A Kaláka együttes felvé­teleiből 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelótt 12.25: Ifjúsági könyvespolo 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Zongoramuzsika gyerme- küknek 14.00; A Petőfi rádió zenés dél­utánja 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Tini-tonik 18.47: Hégi magyar dallamok 19.01; Barangolás régi hangleme­zek között i 19.25: szerelem és történelem 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Hét bagoly 21.01: BÜÉK — 1983. MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Kulturális kalei­doszkóp. (A tartalomból: Igó Éva a rádiókrltikusok 1982. évi díjá­nak nyertese. — Este a Bogácsi Művelődési Házban. — Filmkri­tika. — Mit olvassunk?) Szer­kesztő: Antal Magda. 18.00: Észak-magyarországi krónika. (A gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről Uak Miskolcon. A hernádnémeti Hernádvölgye Tsz zá^számadó közgyűlésén.) 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé 8.25: Oroszul beszélünk 9.00: Orosz nyelv (ált. isk. 5. észt.) 9.15: Környezetismeret (ált. isk. 3. észt.) 9.40: Viva la musica Farsang (ism.) SZ. 10.00: Történelem (ált. isk. 5. oszt.) Római birodalom, II. 10.30: Deltácska 10.50: Aki mer, az nyer! III. 11.20: Képújság 13.55: Iskolatévé. Deltácska (ism.) 14.15: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) SZ. (Ism.) 14.40: Magyar nyelv (ált. Isk. 4. oszt.) SZ. (Ism.) 15.00: Történelem (ism.) SZ. 15.25: Napköziseknek, szakkörök­nek. Mondok nektek vala­mit (ism.) SZ. 15.50: Hírek 15.55: Sárgadzsekisek. Magyarul beszélő román film. SZ. 17.29: Reklám 17.25: Életet az éveknek. Nyug­díjasok műsora 17.55: Képújság 18.00: Fegyverünk, a felvevőgép. Szovjet rövidfilm. SZ. 18.25: Pécs, Uitz Béla u. 3. A pécsi körzeti stúdió mű­sora 19.00: Reklám 19.10: Idősebbek is elkezdhetik Tévétorna. SZ. 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó • 20.0C: Az Onedin család 20.50: Stúdió, ’83. 21.50: A fele sem igaz! 22.20: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Gólyavári esték. Fejezetek a társadalomlélektan köré­ből, IX/l. rész. Lélektan lélek nélkül — a modern pszichológia születése 20.45: Tv-híradó 2. 21.00: Halálkatlan. Magyarul be­szélő csehszlovák film 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00; Ejtőernyősök. — Szovjet film 21.40: 35 év a párt szolgálatában. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja. — l. rés2 21.30: Időszerű események 22.00; Fiatalok tv-klubja. -» 2. rész 23.00: Téli Universiade. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­* romnegyed 6 és 8 órától: A Fe- keteszakáll szelleme. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjá­ték felújítása. — Kohász: Szökés a halál elől. (14) Színes, szinkro­nizált francia bűnügy film. — Tarján vendéglő: Szabadlábon Velencében. Szinkronzált francia —olasz bűnügyi filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: A pos­tás mindig kétszer csenget. I—II. (16) Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Nagybátonyi Pe­tőfi: Hárem a sivatagban. Színes, szinkronzált szovjet kalandfilm. — Pásztói Mátra: Megbocsátás. (14) Színes, szinkronizált szovjet film. — Rétság: Elvis Presléy. Színes, zenés amerikai film. — Kislerenyei Petőfi: Hófehérke és a hét törpe. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilmfelújítás. — jobbágyi: Szuperzsaru. Színes, szinkronizált olasz bűnügyi film­vígjáték. 4 NÓGRÁD - 1983, február 22., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom