Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-20 / 43. szám

Újabb sísikerek Ifi bajnok: Brezniczki és az STC Galyatetőn rendezik az or­szágos biatlonbajnokság lég­puskás versenyeit az ifjúsági, meg a serdülő I. és II. kor- osztályos fiúk részvételével. Pénteken az egyéni hosszú távú versenyeket bonyolítot­ták le, amelyben az STC fia­tal sízői újabb bajnoki el­mekkel járultak hozzá a múlt hét végén kezdődött , tarján! sikersorozathoz. Brcz- nioskl János, aki legutóbb kétszer is feladásra kénysze- * rült — egyszer sérülés, egy­szer pedig léchiba miatt ma­radt le —, ezúttal „kivágta a rezet". Noha csak külön or­vosi engedéllyel indulhatott, talán, ez még fokozta is aka­raterejét, bizonyítani vágyá­sát, Utolsóként, 24-es rajt- számmal indult, és a legrövi­debb idő alatt teljesítette a távot! Ezzel megszerezte éle­te első országos bajnoki cí­mét, 10 kilométeren, Mivel a csapat többi tagja is alapo­san kitett magáért — köztük a még serdülőkorcsoportba tartozó Bakos is —, nagy harcban az STC nyerte meg a csapatbajnoki címet. Részletes eredmények. Ifi I.: 1. Brezniczki János (STC) 42.10, 3. Bálint Gergely (Va­gus) 44,19, 3. Schiller András Vincze István az STC-síclok edzője, a téli sport tarjáni bajnoki sikereinek kovácsa. (BHSE) 44.19, ...10, Darázs József (STC) 48.03, ... 21. Ba­kos Attila (STC) 59,10 perc. Csapatban: X. az STC 179.40, 2. a GyVSC, 3. a Gyöngyösi Zalka, 4. az STC „B” csapa­ta. Serdülő 1.: 1. Lehotai Ró­bert (GyVSC), 39.55, 2. Fodor József (BHSE) 40.15, 3. Ha­lász Csaba (GyVSC) 40.58, 4. Ipacs László (STC) 41.02, ... 6. Richler Zoltán 44.54, ... 8. Schwarcz Zsolt 48,45, ...9. Telek Róbert 47.39, 10, Ottmár János 49.0«, .,,14. Sándor Tibor 81.07. ... 20. Szilágyi Tibor 53.31, ... 23. Suhai Norbert (mind STC) 56.17 perc, Serdülő II.; 1. Kiss Péter (H, Papp J. SE) 33,52, 2. Las­sú Gábor (GyVSC), 34.52, 3. Panyik János (H. Zalka) 33.42, 4. Balázs Dénes (STC) 38.25, ... 6. Farkas Csaba 42.10, 7. Turányi István 42,59, ... 0. ifj. Juhász Attila 45.31, ...11. Németh István 45.18 pere, A esapatversenvben i. a GyVSC 168.45, 2, az STC 168.55, 3. a Gy. Zalka 108.45 perccel (tehát tíz másodper­cen múlott az újabb bajnoki cím!). A rövid sprint- és a váltó­számokat később tűzték mű­sorra. A jó formában levő tarjáni fiúk itt is tovább gazdagíthatják éremgyűjte­ményüket! Nemzetközi labdarúgótorna ZTS Kosice—Nagybátony 2—1 (1—0) TEKE Erőfelmérés A megyei egyéni bajnokság, ra való készülődés 'jégjóStílfen a salgótarjáni síküveggyár te. keszakoaztálya házibajnok­ságot rendezett a minap. Az elért eredmények alapján a legjobbak részt vehetnek a Somoskőújfalun február 23- ára tervezett egyéni bajnok­ságon, ahol a tét az országos területi bajnokságba jutás. Radius Károly 487, 4. Jakus László 480, 5, Stark József 451, 6. Huram Gyuia 446, 7. Szabó Bertalan 437, 8. Papp Károly 428, 9. Puszta Mihály 417, 10—11. Kancsik Tamás 399, Lóczi Sándor 399, 12. Ko- hut Károly 397, 14. Kuris Csa­ba 364, 15. Csongrádi Béla 363. Találkozó a klubházban Környezet* ismereti verseny Március elején környezetis­mereti versenyt rendez Sal­gótarjánban a Nógrád megyei Természetbarát Szövetség, a Tájak, korok, múzeumok Sal­gótarján városi klubja, vala­mint a Táncsics Mihály Köz- gazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola. A verseny célja a megyeszékhely és kör­nyéke földrajzi, történelmi és művészeti értékeinek megis­merése, propagálása. Az ODK-szervezetek tagjai közül kéttagú csapatok in­dulhatnak a versenyben, amennyiben beneveznek március 1-ig Molnár István szakközépiskolai tanárnál. A felkészüléshez érdemes forgat­ni Salgótarján és Nógrád me­gye útikalauzát. A rajt már­cius 11-én, pénteken 14.15 órakor lesz az iskola elől (Salgótarján, Május 1. út 58.), s a rendezők azt kérik, le­gyen íróeszköz minden ver­senyzőnél. Az első három he­lyezett csapat tagjai okleve­let és könyvjutalmat kapnak. Salgótarján, 200 néző, v.: Drigán. Nagybátony: Kocsis — Cséki, B. Kovács, Mihal- kó, Tamás — Szabó Gy., Dó­ra, Vágó — Szabó L. (Hu- gyecz, 76. p.), Szabó J. (Kiss Gy., 46. p.), Bocsi (Kiss K. 46. p.). Már a 10. percben a báto- nyiak hálójában táncolt a labda: bal oldalról íveltek be szögletet a vendégek, Kocsis kiöklözte a labdát, s a 16-os vonalon álló Újhelyi kapás­ból, fordulásból, ballal, fél- magasan a kapu közepébe ta­lált. 1—0. A másik oldalon csak Dóra lövése jelentett ve­szélyt — a kapus a fölső léc segítségével tisztázott. A fél­idő utolsó percében Andrej- ko szabadrúgása után Ko­csis a levegőben úszva csíp­te el a labdát a jobb alsó sű­rűk előtt. Szünet után, a 47. percben Kiss Gy. lövését védte a ka­pus, majd Dóra lőtt egy sza­badrúgást a sorfalba. A 62. percben érett góllá a Nagy­bátony mezőnytöié'nye; a szlo­vák védők a kapujuk előtt hazaadással akartak tisztáz­ni, a lesipuskás Kiss K, azon­ban elcsípte a labdát, és a vetődő kapus mellett a bal alsó sarokba lőtt, 1—1. To­vább támadott a bányász­csapat, az utolsó percekre mégis fölülkerekedett a kas­sai gárda. A 88. percben Csorba távolról óriási lövést zúdított a kápura, Kocsis a fölső lécre tolta a labdát, Jelenet a kassaiak kapujánál az egyenlítő gól előtt. amely onnan Újhelyi fejére, végül a hálóba került, 2—1. A vendégcsapat szoros em­berfogással, kemény védeke­zéssel, korszerű harcmodor­ral, megérdemelten kereke­dett felül. Jók: Csorba, Ta­más, Újhelyi, Andrejko, il­letve B, Kovács, Dóra, Vágó. ★ A huzamosabb ideje be­tegeskedő — és jelenleg is kórházban tartózkodó — Dávid Róbert vezető edző felgyógyulásáig, illetve az 1982—83-as bajnokság befe­jezőig a Nagybátonyi Bá­nyász labdarúgócsapatának irányítását február 15-től Ba­ranyai Gyula vette át. A ko­rábbi nagybátonyi és STC- játékos a múlt év októberé­től a területi bajnokságban szereplő Pásztói SE labdarú­góinak szakvezetőiéként te­vékenykedett. Baranyai Gyu­la megbízott edzőként való alkalmazásához — a megyei sporthivatal javaslatára — az MLSZ edzői tanácsa hoz­zájárult, A kiváló szakember utódja Pásztón Zilahy János, a Petőfibányal' Bányász volt edzője lett. STC—Vagonka Poprad 2—1 (t—1) Salgótarján, 500 néző, v,: Urbán. STC: László — Bab­osán, Bogdán, Varga, Kán­tor (Kalmár, 46. p.) — Ju­hász, (Kovács I., 80. p.), Ko­vács 1I„ Berindán (Földi, 46. p.) — Szanyi, Kovács III,, Szedlák. fi % fW Már a 2. percben vezetés­hez juthatott volna az STC: Kovács III. gólhelyzetben az óldalhálóba lőtt. Öt perccel később ugyanő célozta a bal alsó sarkot, a kapus szöglet­re mentett. Az STC Irányí­totta a küzdelmet. A 30. perc­ben Kovács III. mintaszerű átadással indította Szedlá- kot, a szélső csellel becsapta védőjét, majd 14 méterről, jobbal a bal fölső sarokba bombázott. 1—0. A 34. perc­ben szabadrúgáshoz jutott az ellenfél, bal oldalról a kapu elé ívelték a labdát, amely a védőkről íölperdült, s a fedezetlenül hagyott Szobota 13 méterről a bal alsó sa­rokba tulált. 1—1. Szünet után a Poprad fö­lényt harcolt ki, ezt szögle­tek jelezték. Aztán újra tá­madásba lendült az STC, Szedlák, Szanyi és Földi bombái adtak munkát a ka­pusnak. A 75, percben Ko­vács Il-t a 16-os vorvaláívfel- vágták, a szabadrúgást Szed­lák a sorfái mellett, laposan, a balra mozduló kapus mel­lett, a jobb alsó sarokba lőt­te. 2—1. A mindvégig bátran ügyködő, gyors és keményen játszó vendégegyüttes csak nagy küzdelem árán adta meg magát. A találkozó jól szolgálta az STC csapatépíté­sének utolsó szakaszát, Jelez­te a sürgősen javitandókat, a fogyatékosságokat. Jók: Bog­dán, Kovács II„ Kovács III., Szedlák, ill, Janas, Benkó, Szobota, Regec. M. L. Szenvedélyes aranyéremgyűjtő felnőtt bajnok a havon Rendkívüli értekezletet tart február 21-én, hétfőn 17 óra­kor a Salgótarjáni Torna Club baráti köre a klubház nagytermében. A megbeszé­lésre szeretettel várják a ba­Sajtótájékoztatón mutat- ta be a minap az újságírók­nak a most húszesztendős Központi Sportiskola műkö­dését, tevékenységet Sze­mezőül/ László, a KSI igaz­gatója. Az utánpótlás-neve­lés jelenlegi legnagyobb ha­zai bázisa a Népstadion te­rületén működik, és a kez­deti nyolc szakosztállyal szemben ma egyre több sportágban oktatja az ala­pokra a jövő minőségi spor­tolóit. A tehetséges iskolás korúak központi foglalkoz­tatásán túl ma már mind több sportág hazai bajnok­ságában is a legmagasabb szinten játszanak a KSI -sek. Itt megvalósul az az elv, hogy mindjárt az alapokat a legjobb szakemberek ok­tassák, akik amellett, hogy sportáguk kiváló művelői voltak, tehát rengeteg nem­zetközi tapasztalatot adhat­nak át a legifjabb korosz­tálynak — rendszerint jó pedagógusok is. A labdarú­gókkal például Grosits Gyu­la, a vízilabdázókkal Gyar­mati Dezső foglalkozik. Ere­detileg ebben a munkakör­ben tevékenykedett Széchy ráti kör tagjait. Itt vehetik át nyereményüket azok a szerencsés kezűek, akik a február 12-i sportbálon az alábbi tombolajegyeket vál­tották: 39 C, 100 C, 29 TV és 79 TV, Tamás is, aki később világ­raszóló sikereket ért el a közben megalakult úszó- szakosztály legügyesebb versenyzőivel. Napjainkban egyre nehe­zebb a fiatalokat csábító sok lehetőség közül a sport- tevékenységre rábírni a gyerekeket, és szüleiket is meggyőzni, hogy megéri az áldozatokat. Van mégis éven­te sok száz jelentkező, s ma már a tagozatos iskolák is megfelelő utánpótlásbázist jelentenek, A KSI vezetői ebben a nehéz felelősség- teljes munkában a mód­szertani központ szerepét is betöltik. Egyrészt mint a vá­logatottakba sok versenyzőt adó, nevelő egyesület, más­részt mint az utánpótlás­neveléssel foglalkozó szak- embeiek egyik legjohb is­kolája, amely központi elő­írások, kipróbált módszerek alapián egységes iránvítás- sal készít fel erre a munkára. A húszesztendős Központi Sportiskola március 79 és április 2 között jubileumi rendezvénysorozattal em­lékezik meg az évfordulóról. v. r. Gimnazista Szinte az unalomig ismert kép a sportversenyekről: be­fut a célba a győztes, és, amikor kiderül, hogy ő nyert, égnek emeli a karját, örömében nagyot bokszol a levegőbe; vagy az immár nemzetközi jelnek számító V betűt mutatja föl két ujjával. a győzelem — victory — jel­képét. De, hogy a sikert nem lehet igazán megszokni, ar­ra éppen ez a bizonyíték; az első újra és újra örül, a gól­szerző félig körberohanja a pályát, a mérkőzés lefújása után győzelmi táncot lejt a csapat, a játékosok egy­más nyakéba borulnak, a röp- labdások minden pont meg­szerzésekor összeérintik ke­züket. Az évtizede versenyző profik is. Több tucat érem, vagy, akár világra szóló si­ker után is. i Itt van például Galbács Ju­dit. Tizenhat éves, és, ami­kor először beszéltem vele, már akkor is számtalan sportsiker volt mögötte, pe­dig akkor még általános is­kolába járt. Aratott az úttö. rő-olimpiákon, az országos korosztályi versenyeken. Nyá­ron atlétikában, télen sízés­ben. És most meg már fel­nőtt országos bajnok, nem­csak egyéniben, csapatban is: a két Bereczki nővérrel együtt. — Hányadik aranyérmed volt ez? — kérdezem. — Sífutásban most már ■ összesen hét vun. De az atlé­tikát is beleszámítva, már nem tudnám fejben összeadni. — Egyáltalán nem nagyképűen mondja, hanem nevetve, ked, vesen. — Azért ez mégiscsak más, mint a többi, nem? — Dehogynem feleli. — Ifi I. korosztályú létemre a ju­niorok között futottam, és a felnőtteknél is jobb lett az időm. Ilyen még nem volt. Nagyon boldog vagyok, — Hogyan készültetek a versenyre? — Mar szerdán elutaztunk Gulyára. Nem volt gond a kieső néhány tanítási nap, jó rendű vagyok a Madách Gim­názium testnevelés tagozatos második osztályában, csak a matek megy nehezebben egy kicsit a többinél. De segíte­nek a tanárok... Szóval, a hegyen déleiőtt-délután ed­zettünk, pénteken aztán ol­vadni kezdett, szombaton meg fagyott, és aznap volt az ifibajnokság. — Milyen pályán indulta­tok? — A BKV-Ieslklópálya al­ján, teljesen ismeretlen tere­pen. Az öt kilométeres szaka­szon nagyon egyhangú volt a föl-le síelés. Mégis az eddigi 24 perc körüli időimet sike­rült Itt 16-ra lefaragnom. Va­sárnap a váltószámokhoz már följebb mentünk. összesen nyolc váltó indult, közülük három junior, Az összesítésben mi lettünk a legjobbak. — És másnap? — Hétfőn sűrű hóesésben vágtunk neki a tíz kilométe­res távnak. Egy 3900 méter kerületű kört kellett csaknem háromszor megtennünk. Itt vertük meg a Vasas felnőtt­csapatát, és ebben a szám­ban lettem végül első. Vincze Kati a hetedik, Bereczki Bea a nyolcadik helyen végzett. Ez tényleg meglepetés volt — mondja, világért sem megfe­ledkezve csapattársairól. — Hány éves sportpályafu­tás előzte meg ezt a sikert? — Még harmadikos elemis­ta koromban kezdtem a Pe­tőfi Iskolában, Rákóczi tanár úrnál. Eleinte csak atletizál- tam, vagyis távolugrásban, kislabdadobásban, 60 méte­res síkfutásban és összetett­ben nyertem a különböző szintű versenyeket. — Köztük úttörő-olimpiai bajnoki címeket is — vetem közbe. — Igen — mondja termé­szetes egyszerűséggel, hiszen ez már a messzi múlt... —> Aztán tízéves koromban le­vitt a testnevelőnk néhányun- kat a síelőkhöz. Állítólag jól mozogtunk, később Így aztán a téli versenyeken is jöttek az aranyérmek. Sífutásban, biatlonban, váltóban, össze­tettben... — Az atlétikáról teljesen le is mondtál? — Nem maradtam hűtlen a kezdő sportágamhoz. Nyolc­száz méteren továbbra is ver- senyzek. Az Idén szeretném az ezüstjelvényes szintet teljesí­teni. — Könnyen egyezteted a magas szintű sportolást a ta­nulással? — Elemista korom óta so­hasem volt ez probléma. Még biológia-szakkörre is járok. —’ Messze még az érettsé­gi, de biztosan foglalkoztat már a „hogyan tovább?" — Igen. Vagy a Testneve­lési Főiskolára jelentkezem, vagy tanárképzőbe, biológia- testnevelés szakra természete­sen. Vincze István, az edzője mondta Juditról; céltudatos, keményen dolgozik; fizikai­lag remekül bírta a versenyt, betartotta a taktikai utasítá­sokat, okosan síelt. Ez a tak­tika pedig így szólt: lazán kezdeni, hogy a végére se fogyjon el az erő — az első kör után még kicsit rá is kel­lett szólni, hogy fokozza a tempót —, aztán a végére teljes erőbedobás! Így sike­rült legyőzni a bajnok Özse Ágit, Bozsik Annát, Semiczki Mónikát és csapattársát, Be­reczki Brigit is. Ez egy hete történt. Ma már egy másik versenyen gyű­ri a kilométereket Galbács Judit. A tízezer méter a ked­venc távja. . . (várkonyi) NÓGRÁD — 1983. február 20., vasárnap 7 Húszesztendős a KSI Szedlák (11) kct gólja döntött a második mérkőzésen. Fotók: Bábel László

Next

/
Oldalképek
Tartalom