Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

\oi.- IC® M VTLAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! XXXIX. ÉVF., 42. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1983. FECRUÁR 19., SZOMBAT Ünnepség a magyar—szovjet barátsági, egyiittműbödési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulójá­ról emlékeztek meg pénteken a Danuvia Gorkij Művelő­dési Központjában tartott ünnepségen. A nagygyűlésen a Magyar—Szovjet Baráti Társaság munkahelyi tagcsoport­jainak, valamint a fővárosi nagyüzem dolgozóinak több mint 600 képviselője vett részt. Az elnökségben foglalt helyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, valamint Nyikolaj Danyilin, az SZMBT elnökhelyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetője, továb­bá Nyikolaj Sevkun altábornagy, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport politikai cso­portfőnöke. Elhangzott a magyar és a szovjet himnusz, majd Biró Gyulának, az MSZBT főtitkárának megnyitója után Apró Antal, a társaság elnöke lépett a szónoki emelvényre. A barátságnak, együttműködésnek új fejezetei nyíltak Ünnepi beszédében kiemel­te: a barátsági szerződés alá­írásának nagy jelentőségű eseményével a magyar nép — történelme során először — olyan szövetség tagja lett, amely a leghaladóbb társa­dalmi célokat tűzi maga elé, amely a nemzetek békés állta a próbát — mondotta. Népünk akaratából és szor­galma révén, barátaink tá­mogatásával hazánkban is győzött a szocialista forrada­lom. Az újjáépítés során ha­zánkban, a közismert nyers­anyaghiány ellenére, a Szov­jetunió segítségével rövid idő alatt új iparágak egész sora jött létre. Később, a szerző­dés nyomán országaink kö­zött kibontakoztak a kultu­rális kapcsolatok is, új távla­tok nyíltak a kulturális ér­tékek kölcsönös megismer­tetésében. — A barátságnak és az együttműködésnek az évtize­dek során új fejezetei nyíl­tak — hangsúlyozta Apró An­tal. Államközi kapcsolataink, tiszteletben tartva egymás ér­dekeit, nemzeti sajátosságait, tovább fejlődtek. É fejlődést elősegítette a barátsági szer­ződés megújítása 1967-ben. Az új szerződés alapjaiban megegyezik az elsővel, de sok tekintetben gazdagabb, sokrétűbb annál: tükrözi a két ország viszonyában, belső fejlődésében és a nemzetközi (Folytatás a ?. oldalon.) Mai számunkból Munkásarcok Mese a mesefalváról * Látogatóban * Kés a hóban * „Erőd a Moldván” A Salgótarjáni Kohászati Üzemek kovácsoló és öntöde gyárrészlegének munka- és művelődési hónapja keretében ér­deklődéssel kísért exporttermék-bemutatót nyitottak meg tegnap a Kohász Művelődési Központban. A gyárrészleg „Pattantyús” műszaki szocialista brigádja által készített be­mutatón megtudhatja a látogató, hogy a süllyesztőkben saj­tolt termékek Kenyától Finnországig, Venezuelától Thaiföi. dig a világ mintegy 30 országába jutnak el. Fórum a szervezéshez, vezetéshez Munkaértékelés, tisztújítás az SlVT-ben Az elmúlt ötesztendős te­vékenységről, az MTESZ me­gyei szervezetében, __ illetve Nógrád megyében játszott sze­repéről adott számot tegnap Salgótarjánban, a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság Nógrád megyei szerve­zete tisztújító küldöttértekez­letén. • A Kohász Művelődési Köz­pontban megrendezett tanács­kozáson először dr. Bérei Gyula, az SZVT főtitkára tar­totta meg A vezetői munka új követelményei című elő­adását, majd dr Kúti István, az SZVT megyei titkára adott számot a szervezet 1977 óta végzett munkájáról. Amint bevezetőben megál­lapította, a fél évtized alatt végzett munka naplószerű felolvasása is órákat venne igénybe. A fejlődés tendenci­áját, a tevékenység főbb vo­násait vizsgálva elmondható, hogy a taglétszám ez idő alatt 454-ről 616-ra emelkedett* Az SZVT megyei szervezet éven­te 40—60 rendezvényt szerve­zett, s évente 60—130 szak­ember továbbképzését oldot­ták meg. A továbbképzési tevékenység rendszeressé té­tele érdekében 1978-ban meg­szervezték az SZVT Nógrád megyei munkahelyi vezető­továbbképző iskoláját. A fej­lődés abban is megmutatko­zik, hogy a beszámolási idő­szakban sikerült ténylegesen is megyeivé tfnni a szerveze­tet. A salgótarjáni és a ba­lassagyarmati szervezet mel­lett megalakult a pásztói nagyközségi, majd a FűTO- BER nagybátonyi üzemi szer­vezet. A későbbiekben az előb­bi járási, az utóbbi nagyköz­ségi jelleget kapott. A helyi igények kielégítésén túlmenően országos és regio­nális rendezvényeket is szer­veztek. Így például a számvi­teli nyári akadémiákat 1979- ben és 1982-ben, a fővállal­kozási nyári akadémiát 1979- ben, A vezetési színvonal emelésének tapasztalatai az iparvállalatoknál című regi­onális konferenciát 1981-ben, vagy az észak-magyarországi környezetvédelmi tanácsko­zást a Nógrádi Fórum szer­kesztőségével közösen, 1982- ben. Az SZVT megyei szerveze­te sokat tett a megye műszaki és közgazdasági értelmiségé­nek összefogása érdekében. Az egyes témakörökben érde­kelt szakmai egyesületekkel összefogva közös rendezvé­nyekre mozgósították és moz­gósítják az érdeklődőket. A küldöttértekezlet beszá­molója felvetett gondokat _ is — mint például a tagdíjren­dezés kérdése, vagy az, hogy Szécsény és Rétság térségé­ben a taglétszám növekedése ellenére sem jutottak el a nagyközségi szervezet megala­kításáig. Az ellenőrző bizottság je­lentését követően konstruktív vita alakult ki, amelyben több felszólaló hasznos javaslato­kat adott az SZVT megyei szervezet tevékenységének to­vábbfejlesztéséhez, majd a küldöttértekezlet résztvevői megválasztották az új vezető­séget, , valamint az országos küldöttértekezlet megyei kül­dötteit Az SZVT Nógrád megyei szervezete elnökének ismét Huszák Artúrt, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét, tit­kárának pedig Dombi Andrást, a megyei vendéglátó-vállalat igazgatóját választották meg. Az országos küldöttértekezle­ten 31 küldött képviseli me­gyénket Közgyűlés Szécsényben Ä délelőtti küldöttgyűlés után pénteken délután az Ipoly Bútorgyár helyi egysé­gének nagytermében tartotta a tavalyi esztendőt értékelő közgyűlését a Szécsénj í Szol­gáltatóipari Szövetkezet. Hor­váth Bajos elnök eredményes esztendőről számolhatott be a tagság előtt, hiszen négymil­lió 400 ezer forintos nyereség­ről adhatott számot, amely 10 százalékkal meghaladja az ötéves tervnek 1932-.' e elő­irányzott célkitűzéseit. Az ár­bevételi tervet 13 százalékkal teljesítették túl. A lakatosok eredményeinek a nyereséges munkák, lehe­tőségek, valamint a szemé­lyes összetétel és az irányítás a titka. A villanyszerelők, ahogy korábban is, a kieső idők leszorításával, szervezés­sel, s nem kis mértékben a brigádvezetők jó irányításá­val érték el a kimagasló ér­tékeket. A varroda az együtt­működő partner, valamint a termékszerkezet-váltás nehéz­ségeit legyezve vívott ki el­ismerésre méltó eredményeket. A további beszámolók, hoz­zászólások, a vezetőség és az ellenőrző bizottság megválasz­tása után sor került a jutal­mak átadására. A tíz szocia­lista brigád közül a Nógrádi Sándor lakatos-, harmad­szor, a Zója varrodai brigád másodszor nyerte el az arany­koszorút, ezenkívül három bronzkoszorús minősítés szü­letett. A Kazinczy brigád Ki­váló szolgáltatóegység címet nyerte el, s kilencen lettek az ipari szövetkezet kiváló dol­gozói. Zárszámadási közgyűlést tartottak pénteken a nógrádme- gyeri Petőfi Termelőszövetkezetben. A sok nehézséget átvé­szelt közös gazdaság életében ez volt a harmincnegyedik szám­vetés. Ami különlegessé tette: soha ilyen sikeres esztendőt nem hagytak maguk mögött. Ugyanis 116,6 millió forint árbevétel mellett nem kevesebb, mint 20 millió 957 ezer forint nyereségre tettek szert. A tegnapi zárszámadáson je­len volt GécziJános, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára és Sza­bó István, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkára. Kihasználták a lehetőséget A vezetőség beszámolóját a 382 tagot foglalkoztató terme­lőszövetkezeti tagság számá­ra Juhász József tsz-elnök terjesztette elő, aki immár egy évtizede áll a mostoha természeti adottságok között gazdálkodó termelőszövetke­zet élén. A számvetés során sorra vette az egyes ágazatok tervét és szembesítette az el­múlt évi teljesítményekkel. A növénytermesztésben 1,4 mil­lió forint nyereséget értek el. Búzát, borsót, silókukoricát, lucernát, gyógy- és élelmi­szernövényeket termesztet­tek. A rossz minőségű föld és a mostoha időjárás is közre­játszott abban, hogy a ter­vezett árbevételt nem sike­rült elérniök. Az állattenyész­tési ágazat szarvasmarha-, juh- és baromfitenyésztéssel foglalkozott. A szarvasmarha­állomány a kettős hasznosítású magyartarka fajta. A tejter­melésre ráfizettek. Ugyanis egy tehénre 3086 liter tejet terveztek, ám csak 2922 li­tert értek el. Az egy liter tej tervezett önköltsége 7 forint volt, a tényleges viszont 8 forintra alakult. — A termelt mennyiség ke­vés, a költség viszont sok — állapította meg keményen Juhász József tsz-elnök. A juhászat is gondokkal küszködött. Nem tenyésztési okok miatt, hanem sorozatos értékesítési gondok és az in­gadozó árak miatt. A barom­sa 1,1 millió forintba került. A faipari és vasipari ágazat is nyereségesen működött. De vajon mi hozta a leg­több nyereséget? Az a park- és kertépítő munka végzésé­re 1981 májusában alakúit gazdasági társaság, amely 143 dolgozót foglalkoztat Bu­dapesten. Létrehozója a nóg-' rádmegyeri Petőfi és a ke- repestarcsai ‘Szilasmente Ter­melőszövetkezet. Amíg 1981- ben 19 millió forint árbevé­telt értek el, tavaly meg sem álltak 72 millió forintig. Az elmúlt évet 16,2 millió forint nyereséggel hagyták maguk mögött! összességébe^ a ki­egészítő tevékenység árbevé­tele 75 százalék, míg az alap- tevékenységé 25 százalék volt. E tény azt is jelzi, hogy hol szorít a cipő. Az elért nyereség révén a termelőszövetkezet dolgozói éves keresetük 7 százalékát, 23 napnak megfelelő nyeresé­get kapnak. Összesen 2,1 mil­lió forintot osztanak szét e célra. Minőségileg is jobbat A tetszéssel fogadott elnöki beszámoló után Lehoczki Bé- láné, az ellenőrző bi ’ottság beszámolóját ismertette. Az ezt követő vitában részt yett Géczi János is. Méltatta jól bevált agrárpolitikánk ered­ményeit, szólt az eddig Nóg- rádban lezajlott termelőszö­vetkezeti közgyűlések ta­pasztalatairól. Hangsúlyozta, hogy manapság már nem csak többet kell termelni, hanem minőségileg is jobbat, mi­közben a költségszintet mér­sékelni szükséges; A nógrád- megyeri termelőszövetkezet­ről szólva, elmondotta, hogy kiegyensúlyozottan, színvo­nalasan gazdálkodott és az ország 1320 termelőszövetke­zete közül már ott található az első kétszáz között. FL: gyelmeztetett annak vészéi lyeire, ami abban rejlik, hogy a nyereség zöme nem az alaptevékenységből szárma­zott. Azt tanácsolta, hogy a termelési szerkezetet ismét vizsgálják felül és esetleg job­ban kapcsolódjanak be a gabo­naprogram megvalósításába. Ráirányította a figyelmet az áli lattenyésztésben rejlő lehetősé­gek jobb kihasználására, a háztáji és kisegítő gazda­ságok fontosságára, és á biz­tonságos tartalékképzés je­lentőségére. A vita és az alapszabály módosítása után oor került az új, 11 tagú vezetőség, vala­mint a különböző bizottságok újraválasztására. f Derűs zárszámadás Nógrádmegyerben Kiegyensúlyozott, színvonalas munka, jó eredmény fiágazat nyereséges volt, mert egy kiló vágócsirkét 25 forint helyett 23 forintért állítot­tak elő. Az állattenyésztés számos fogyatékosságát tük­rözi, hogy az ágazat nyeresé­ge szerény, csupán 454 ezer forintra alakult. Az alaptevé­kenységet együtt vizsgálva, megállapítható, hogy 2,2 millió forint nyereséget produkált. A műszaki ágazat a szövetke­zet mozgatómotorja volt. A géppark megfelel a tsz mé­reteinek. Tavaly gépek vá­sárlására 8,2 millió forintot költöttek, míg a magyargéci szövődé épületének átalakítá­együttműködésében látja meg­valósulni világpolitikai cél­jait, amely a szabad és egyenrangú államok önkéntes és kölcsönös együttműködésé­re, támogatására épül. — Az 1948. február 18-án Moszkvában aláírt szerződés az elmúlt évtizedek során ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom