Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-16 / 39. szám
Megszépített öregség Tevékenyen töltött Istvánffy Gyu'a- pályázat GAZDASÁG KONTRA MŰVELŐDÉS Levél az üzemi példáról Gazdaság kontra művelődés címmel jelent meg a napokban Dcmus Iván, a KISZ balassagyarmati járási bizottság titkárának cikke, amely élénk visszhangot váltott ki az olvasók körében. A beérkezett hozzászólásokból folyamatosan közlünk részleteket. Iván! Érdeklődéssel olvastam a „Gazdaság kontra művelődés” címen közölt írásodat és e témával kapcsolatos véleményem elmondására a legmegfelelőbbnek ezt a levélformát találtam. Telié L! Meggyőződésem, hogy az eredményes kulturális tevékenységnek nemcsak a gazdasági helyzet a meghatározója, bár az ezt befolyásoló tényezők sorába tartozik. Nem tartom elképzelhetőnek, hogy egy olyan gazdálkodó egység, amely évek óta gazdasági nehézségekkel küzd, legfontosabb feladatának a kultúrház felújítását fogja tekinteni. sokkal inkább napirendre kerül ez a téma egy jól gazdálkodó, dinamikusan fejlődő gyárban, üzemben. Természetesen az előbbi példa helyett említhettem volna bármelyik olyan anyagi • vagy eszközszükségletet, amely a közművelődéshez szükséges. Azt hiszem, hogy eddig megegyezik a véleményünk. Folytatva azzal, amiről nem tettél említést, de én a gazdasági helyzetünkkel egyenrangú kérdésként említem. A művelődés fogadóbázisára gondoltam. A salgótarjáni öblösüveg-. gyár dolgozóinak egyharmada nem rendelkezik az alapműveltséget bizonyító igazolványnyal, egyszerűbben: nem végezte el a nyolcadik osztályt. A körülményeket nem ismerők erre gyorsan rávágják, hogy ezek már idős, nyugdíj előtt álló emberek, akik a letűnt világ könyörtelensége miatt nem járhattak elég időt iskolába. Sajnos, ez így nem igaz. Ugyancsak gyárunkban készült kimutatás szerint a 760 fő 30 év alatti fiatal közül 276 nem végezte el a nyolc általánost, vagyis mindén harmadik fiatal ebbe a csoportba tartozik. E mellé még két riasztó tény: az első az, hogy ez a szám egyre nő, (egy évvel előbb még százzal kevesebb volt az alulképzett fiatalok száma) a másik nyugtalanító adat pedig az, hogy ezen fiatal társaink mélyen alulképzetteknek mondhatók. Nagy részük egy, két vagy a harmadik Osztály elvégzése után állt munkába. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a művelődés harmadik legfontosabb tényezőjét, a személyi feltételeket. Azokra gondolok, akik hatással lehetnek a művelődésre vágyó emberre, legyen az a katedrán álló tanár, a könyvtáros, kultúrigazgató, vagy éppen saját berkeinkben maradva az ifjúsági klub vezetője. És itt meg kell, hogy álljunk, ismét egy saját példa erejéig. A gyári ifjúsági klub munkája hosszú ideje halódott, noha a helyiség adott (nem is akármilyen) a szórakozni, művelődni vágyókkal sem állunk hadilábon, de hiányzott a megfelelő „vezér- egyéniség”. Mivel éreztük a klub fontosságát, láttuk a benne rejlő lehetőségeket, — emellett még kaptunk is a fejünkre a klub kihasználatlansága miatt — így törekedtünk az ifjúsági klub munkájának beindításéra. Többször végződött a próbálkozásunk kudarccal, mert akiket a legalkalmasabbnak véltünk, mint a klub vezetői, azokról sorban bebizonyosodott, hogy hiányzik belőlük a szervező- készség, vagy nem tudnak önállóan dolgozni. Így ment ez teljesen ez év közepéig. Ekkor a kádermunkánk valamivel jobbra vizsgázott: azóta a gyárunkban pezsgő klubélet zajlik és ez nemcsak „önmagáért való” discót jelent. hanem tartalmas, .mindenki által látogatott programok kerülnek megrendezésre. Csak példaként: politikai kaszinó, popmúzeum, diapo- ráma. Hadd utaljak vissza levelem elejére, mindez nem kevés kiadással jár, de úgy érezzük megéri! Iván! A cikkedből nem derül ki egyértelműen, hogy a KISZ vóllalhat-e át feladatokat a közművelődésben, annak ellenére, hogy te azt állítod, nem. Én úgy érzem, hogy igen, vállalhatunk! KISZ-bizottságunk évek óta segíti a szakmunkástanulókat, a munkájuk mellett tanulást vállalókat a vizsgákra való felkészülésre. Más! Vajon nem vállal-e közművelődési feladatokat a művelődési ház állományában dolgozó KISZ-tag, vagy az előbb is említett klubvezetőség? Nem a KISZ-bizottság megbízásából vesz részt a gyár közművelődési munkabizottságának tevékenységében több aktivistánk? A válasz — úgy érzem — egyértelmű igen. Írod, hogy a művelődési házak és a KISZ kapcsolata, együttműködése még mindig nem állta ki a gyakorlat próbáját. Belenyugodhat-e abba egy KISZ-szervezet, hogy a művelődés irányítására hivatott intézmény vezetőjével, munkatársaival ne alakuljon ki jó kapcsolata? Ugye, nem. Szívós, körültekintően szervezett munkával el lehet és el kell érni a megfelelő munkakapcsolat kialakítását. Tudom, hogy ez nem könnyű feladat. Ma már a kéréseink a művelődési házunk vezetőjénél nem utolsósorban nyitott fülekre találnak, ami segitöszándékkal és anyagi segítséggel párosul. Én nem vallom azoknak a nézetét, akik ezt olvasva megállapítják, hogy a „kivétel erősíti a szabályt”. A kivételt úgy kell tekinteni, nekünk, az ifjúsági szövetség tagjainak, vezetőinek mint egy jó példát, amit utánozni kell. Végezetül! Örülök, hogy írásod közölte a NÖGRÁD. Fia nem is elemezted részletesen a művelődés jelenlegi helyzetét, a KISZ-nek a művelődésben betöltött szerepét —, de erre mi nem is vagyunk hivatottak — mindenképpen gondolkodásra ösztönöz ez az írásod és bízom benne, hogy így lesz ezzel más is. Ezáltal talán új, nálunk Is használható módszereket ismerhetünk meg, alkalmazhatunk a saját munkánk során. Egyet kell. hogy értsek veled abban, hogy a művelődéspolitikai határozatok és a közművelődési törvény jól szolgálják az ügyet, de a gyakorlati megvalósulásábun még sok minden vár javításra. Ezt ismerve, kezdjünk mi új, eredményesebb módszereket használni ott, ahol ez lehet, és hol nem lehet? Minket fiatalokat türelmetlennek tartanak. Van, viszont az Ifjúságnak egy másik jellemzője is, mégpedig hogy fogékony az új iránt. Meg kell kísérelnünk az egészséges türelmetlenségünket ötvözni az új iránti fogékonyságunkkal és így — közvetve vagy közvetlenül — minden aktivistánkat mozgatva eredményesen vehetünk részt a művelt társadalom megteremtésében. Schmirel József, a KISZ öblösüveggyár! bizottságának titkára napok Kisterenyén A nagyevések évszaka Fennállásának 15. esztendejébe lép az idén a kistere- nyei öregek napközi otthona. A létesítmény általában mintegy 30 idős helybeli számára nyújt nappali tartózkodási lehetőséget, kedvére való elfoglaltságot, étkezést, egészségügyi ellátást. A szürke számok mögött tevékeny hétköznapok, vidáman töltött délelőttök és délutánok jellemzik a napközi életét. Annak ellenére, hogy az átlagéletkor 70 év — a legidősebb „napközis” 89 esztendős —, nap mint nap változatos programok zajlanak a napközi falai között. Ehhez televízió, rádió, lemezjátszó és 250 kötetnyi könyv járul, amit ki-ki kedvére használhat, forgathat. Az idős emberek azonban szívesebben töltik idejüket olyasmivel, aminek látszata van. Tavasztól őszig a ház körüli tennivalókkal, kerti munkával, viráglocsolással foglalják le magukat, s tekintve, hogy többségükbén nők járnak a napközibe nem csoda, hogy a legnépszerűbb elfoglaltság a kézimunkázás. A palóc népművészet motívumai mellett a szorgosan öltögető öreg újjak megelevenítik a kalocsai, hódmezővásárhelyi, mezőkövesdi motívumok gazdag világát. A nénikék között versengés alakul ki, melyikük munkája a szebb. A legjobban sikerült, hímzések, subaszőnyegek ugyanis a nyár végére egy kiállítássá állnak össze, melynek megtekintésére igen sokan keresik föl a napközit. Az elkészült munkák egy része a helyiségek otthonosabbá tételét szolgálja, zömük azonban gazdára talál a kiállítás látogatói között. Az ilyen módon létrejött szerény bevételt megpótolják az intézet erre a célra szolgáló pénzeszközeivel, évről évre autóbuszos kirándulásokat terveznek belőle, az ország legszebb tájaira. Pécstől Szegedig, Vácrátóttól a Hajdúságig számtalan helyen megfordultak már az öregek. Rendszeresen évente színházlátogatásokra is sor kerül. S ha mindez nem lenne időtöltés. kéthetente még a mozi is házhoz jön. Az intézmény számos kapcsolatot tart fönn. Rendszeresen látogatják egymást a Somoskőújfalui napközivel, ismerkednek egymás életével, körülményeivel. A nagyközségben működő gyermek- otthon lakói is el-ellátogat- nak hozzájuk, s hozzájuk fordulhatnak, például ha autóbuszra van szükségük. A salgótarjáni szövetkezet fodrászai, a fogtechnikai vállalat megyeszékhelyen működő laboratóriumának szocialista brigádjai a szeretetükön túl szaktudásukkal is az idős emberek segítségére sietnek. Hasonló a kapcsolat a községi tanács és társadalmi szervekkel. A napok családiasán telnek, minden ünnepről, névnapról megemlékeznek. A napközibe járó, évek súlyától megfáradt iemberek, korukról megfeledkezve gondtalanul tölthetik a megérdemelt pihenés napjait. A miskolci Herman Ottó Múzeum ismét meghirdette a honismereti körök számára helytörténeti és néprajzi pályázatát. A matyó és a palóc népélel nagy hírű kutatójáról — Istvánffy Gyuláról — elnevezett és az idén 22. alkalommal meghirdetett pályázatra szánt dolgozatokat augusztus 15-ig lehet beküldeni a múzeum címére. A múzeum —, mint eddig is minden alkalommal — néhány témára külön felhívta a pályázók figyelmét. Ezek közé tartozik a malmok története, működése, a molnárok képzése, szókincse és a malomi munkák szervezése, hengermalmok története, munkafolyamatai, valamint a malombajárással kapcsolatban kialakult szokások. Hasonlóképpen a kiemelt téma egy-egy település, vagy tájegység néprajzi-népművészeti értékeinek feltárása, a kereskedelmi tevékenységre, az árucserére, a vásárokra, az egy-egy tájegységre jellemző áruk elterjedésére vonatkozó adatok gyűjtése is. A tablettaszedés nem mindig az egyetlen üdvözítő gyógyszer érbetegség ellen: mint Peter Weidinger bécsi belgyógyász nemrég közölte, a legjobb eredményekkel járt az a kísérlet, amelynél a láberek megbetegedéseiben szenvedő pácienseket „járésedzéssel” is kezelték. A 75 férfi és nő közül, akinek a brigittenaui kórház parkjában mindennap egy A lakodalmat és a disznóölést a tél örömei között szokták emlegetni. Az örömbe olykor üröm is vegyül, mert — bár a rendszeres, körültekintő felvilágosítás sokat segített — még mindig elég gondot okoznak az ételmérgezések, illetve a -fertőzések. Elkerülésük módjáról dr. Novotny Tibor, az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet osztályvezetője adott tájékoztatást. — A nagy létszámú összejövetelek, a különböző családi alkalmakkor rendezett ebédek és vacsorák az elmúlt evekben több tömeges méretű ételmérgezést idéztek elő. Örvendetes, bogy az utóbbi három télen az előfordult esetek, a megbetegedettek és a kórházi ápolásra szorulók száma egyaránt számottevően csökkent, meg mindig akadnak azonban orvosi beavatkozást igénylő ételmérgezések, amelyek elkerülhetők lettek volna. Mi az alapvető gond? — Ezeken a rendezvényebizonyos ideig sétálnia kellett, a legtöbbnek határozottan javulás mutatkozott a vérkeringésében. Az orvosi kezelést átlagosan 30 százalékkal csökkenteni lehetett, sőt. egyes betegeknél teljesen meg is szüntethették. Ezek a páciensek a comb, az alsó lábszár és a medencetáj artériáinak elzáródásában vagy szűkületében szenvedtek. ken a néhány személy ellátására alkalmas konyhán kell 40—50, néha még több vendégnek az ételeket elkészíteni és tárolni. Kicsi a sütő-főző hely, nincs elegendő hűtőtér. A nyersanyagokat nem tudják megfelelően tárolni, a konyhai munkák egy részét alkalmi helyiségekben, vagy a szabad ég alatt végzik. A legnagyobb baj az, hogy sok vendéget kell rövid idő alatt ét- keztelni, ezért a különböző fogásokat jóval előbb elkészítik és fogyasztásukig ’angyosan tartják. Ez pedig az amúgy sem kifogástalan tisztasággal készült, nem eléggé megsütött, vagy megfőzött ételekben elősegíti a baktériumok szaporodását és növeli az étel- mérgezés, az ételfertőzés veszélyét. — Miként jelentkezhetnek a tünetek? — Gyanúsnak kell tekinteni az olyan megbetegedéseket, amelyek az azonos ételt fogyasztók körében a táplálkozás után néhány órával heveny gyomor- és bélpanaszokkal (hányás, hányinger, gyomor-. bélgörcsök, hasmenés) jelentkeznek. Az úgynevezett ételfertőzések is hasonló tünetekkel járnak, bár többségükben lázas is a beteg. A mérgezett beteg nem fertőzi környezetét, a fertőzött személy viszont környezetét Is megfertőzi. Ezért fontos, hogy időben forduljanak orvoshoz, különösen akkor, ha gyermekről. időskorúról, vagy keringési betegségben szenvedőkről van szó. Számukra ugyanis a hányás-hasmenés miatti ásványianyag- és folyadékveszteség életveszélyt jelenthet. — Mi a megelőzés módja? — A megelőzés legegyszerűbb módja, ha a nagyobb vendégsereget váró családi összejövetelt nem magánháznál, hanem étteremben tartják. Ha azonban a körülmények miatt mégis magánlakás ad otthont a rendezvény, nek, úgy néhány körülményre különösképpen figyelni kell. Nagyon fontos például, hogy a húst felhasználásig hűtőben tárolják, de még jobb. ha az elkészítés napján leépül a házhoz. Szem előtt tartar ic>, hogy a nyersanyagok mosé'á- hoz és az ételkészítéshez csak ivóvizet használjanak, ne készítsenek töltött- és vagdalt- húsételeket, s inkább szeletelve süssék a húst, mint nagyobb darabokban. Elsőrendű szempont, hogy friss, megmosott és csak közvetlenül a felhasználás előtt feltört toiás kerüljön az ételbe, repedt héjú tojás semmiképpen se! Mellőzzék a krémes lepények, a tojáshabos sütemények készítését. Nagyon veszélyesek a vendégek által egy-két nappal később fogyasztott maradék ételek, emiatt számos esetben kerültek ételmérgezéssel a kórházba a megajándékozottak. Nem szabad Sajnálni a maradékot, inkább adják az állatoknak. —ró NÓGRAD — 1983. február 16., szerda 5 Az érbetegek sétáljanak is Szélmalmok Spanyol táj malmokkal Holland malom A szélmalomról mindenkinek Don Quijote, Spanyolország vagy a holland táj jut eszébe. Pedig a szélmalmok — országonként változó, speciális formákkal — szinte égés* Európát, Közel- és Távol-Keletet behálózzák. A legenda szerint, mint a virágokat, úgy ültette el a szélmalmokat görög földön egy óriás. S a görög szigeteken és a szárazföldön ma is 15 ezer szélmalmot tartanak nyilván. A Mikonos-sziget fehér szélmalmai — többnyire mulatók, művészházak — és Jós, Kimolos, Párosz-sziget öreg malmai a legszebbek. Ma már turistalátványosság. Csakúgy, mint Ciprus szigetén, ahol a hegyek lankáin, a sík vidéken mint óriás fehér virágok forognak, pörögnek a malom vitorlák. Talán az alexandriai Heron, * ragyogó amatőr mechanikus találta fel a szél energiájának speciális hasznosítását az első században — egy orgonát hajtott a szél erejével. Egyes források szerint Kínéból, mások szerint Iránból vagy a Tibeti-fennsíkról származott Európába a szélmalom. Iránban ugyanis már az írásos források szerint a 9. század óta ismerik a szélenergia efféle hasznosítását. A franciaországi Arles adattárában a 12. században említik először a szélmalmokat, de egy évszázaddal később már egész Frankhonban ismerték. Előbb terjedt el a szélmalmokkal való őrölés Skandináviában, Észak-Euró- pában, mint a szélmalom hazájában, Spanyolországban. Dániában, Svédországban vannak ma is a legjobban konzervált, sokszor ma is működő malmok. Csak öland-szigetén 400-at, Skandináviában pedig kétezret őriznek. Hogy Cervantes hőse, Don Quijote szembeszáll a szélmalommal, annak a késői spanyolországi meghonosodás az oka, számára ismeretlenek lehettek még e hatalmas szörnyek. Később La Mancha vidékén, Mauorca- szigetén egymást érték a szélmalmok, amelyek közül tna is sok áll. Casablanca és Algáidé között élén« színű, működő és műemlék szá'malmok szegélyezik az utat. „A szél megragadja a vitorlákat és játszik velük” — írja egy holland költő, a szélmalom másik hazájából. Itt már nemcsak őrlésre, de öntözésre, vízemelésre is használták a szélmalmokat — a 15. századtól kezdve. Egykor 10 ezer malom forgott Hollandiában, s máig is dolgozik közülük több mint ezer. A Wipmolen típusú malmok feladata volt a tengertől elhódított területeken a csatornák mentén a vízemelők működtetése. A holland malom szilárd kőalapzaton áll, csak a vitorlája forog. A német malmot falábakra építették, a rászerelt egész malomház elfordul a szélfúvás irányába. Ilyenek a gyertyatartónak becézett bretagnei szélmalmok is A malmok — ma látványosságul szolgáinak a turistáknak, éttermet, múzeumot rendeznek oe bennük, vagy művészek vásárol jók meg műteremnek. Sok került szabadtéri múzeumba, skanzenbe. Hollandiában 1923 óta működik egy klub, amely védi, őrzi a régi malmokat és hagyományaikat. A németországi Müníler büszkesége az a szabadtéri múzeum, ahol egykor 23 szélmalom forgott. Közülük a legnagyobb 1748- ban épült, s ma is őröl. Ez a malom látható azon a képeslapon, amelyet az agadiri földrengés sújtotta árvák megsegítéséért bocsátottak ki. A malom rria is forog — jó célért: a világ éhező gyermekeinek küldenek a látványért beszedett díjakból adományt. Kádár Márta
