Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

/ Becsvágyó ceredl labdarúgók Előre lépni... A ceredl labdarúgócsapat az elmúlt évben bajnok lett a salgótarjáni járásban. Aztán vereséget szenvedett az osz- tályozón. így nem került a megyei első osztályba. Pedig régen készültünk rá — mon­dotta beszélgetőpartnerem, a csapat edzője, Bódi Zoltán. Á közel 2000 lelket számláló községnek 1947-től van csapata. Néhány lelkes ember összefo­gott — és agitált, pénzt gyűj­tött, felszerelést teremtett elő. Jöttéi: a fiatalok és idősebbek, rúgták a már másütt kiselej­tezett és kölcsönbe adott fűzős, nehéz labdát. Örömmel, nagy akarással tanulták az új játé­kot. Később bevezették a szer­vezett bajnokságba is, ahol több-kevesebb sikerrel sze­repeltek. De hát a lényeg a sporton, a mozgáson volt... Az együttes — miközben a sport­körön belül már másik szak­osztály, a sakk is beindult — a 60-as években érte el eddigi legnagyobb sikerét. 1965-ben megnyerte a járási bajnoksá­got, és jogot nyert a megyei B osztályban való szereplésre. Három idényben „bírta az ira­mot”; minden esetben a má­sodik helyen végzett. Az Öt­vözetgyár, a Salgó és a Palo­tás jutott tovább... („Palotáson Bodon Tibor vezette a mindent eldöntő ta­lálkozót. Nagy csatában, 1—0 arányban maradtunk alul Ko­vács Józsefékkel szemben. Haj, pedig de szép lett volna a me­gyei... Aztán a MNK-ban kárpótoltuk magunkat: 1966- ban kivertük a Tűzhelygyárat, a Somost, végül 2—1-re az NB Il-es SKSE-t. Az ugyancsak másodosztályú Kistersnye egy góllal búcsúztatott el bennün­ket...”) Egyszer mór jártak „feljebb"... * Kemény fából faragták őket... * Harmincon — a húszévesek... Ott folytatták, ahol abba­hagyták. Évről évre az élme­zőnyben végeztek. Ennek elle­nére maradt a „járás”. Az 1980—81-es bajnokságban az­tán az első helyen végeztek. Az osztályozó mérkőzésen — jóllehet alaposan készültek — az ellenfél. Szendehely volt a jobb. A 6—2 vereség fő oka a tapasztalatlanság és ka­pusuk gyenge teljesítménye volt. A második félidő 15. per­cében még ők vezettek 3—2- re... A sikertelenség sem vette el kedvüket. És az eredmény: a jelenlegi bajnoki évad őszi fordulójában a tabella máso­dik helyén kötöttek ki. Noha a listavezető Karancslapujtő 4 ponttal van előttük, biza­kodnak. A bajnokaspiránst Cereden 5—1-re győzték le, otthonában pedig, a tavaszról előre hozott találkozón 1—1-es döntetlenre „kényszerítették”. („A listavezető elleni ered­mények, na és a csoport má­sik »ászának«, a Karancsság- nak rúgott 7 gól méltán re- ménytkeltő. Eredeti célunk az első hely, és nem alaptalanul emeltük fel a mércét.”) A szakosztálynak jelenleg harminc játékosa van. Közü­lük hadd emeljük ki a fel­nőttcsapat játékosait. íme: Tajti Ferdinánd, Simon Géza, Tóth István, Tajti József, Bó­di Zsolt. Tajti Győző, Dániel László, Hlavati István, Kakuk Tibor, Kiss s. Miklós, Jed- licska István, Pádár István és Czene Péter. Aztán az ifiből azokat, akiket már „bevetett” a mester: Simon Endrét, Kiss Lászlót és Bódi Gyulát. A csa­pat átlagéletkor húsz év! Mindössze Hlavati és Jedlics- ka képviseli a 30-on felüli korosztályt. („Jó néhányan sorkatonai szolgálatot teljesítenek. A he­lyetteseikről időben gondos­kodtunk. Jönnek a fiatalok... Még többen is jönnének, ha a feltételek jobbak lennének. A községi tanácstól és a tsz-től folyósított 25 ezer forint csak éppen, hogy elég. A saját be­vétellel együtt. A pálya talaja és mérete nem éppen a legide­álisabb, öltözőnk pedig nincs. A kultűrotthonban vagyunk megtűrtek...”) * Egy falusi kiscsapat — lé­vén 35 esztendős múltja — is­mét előre kíván lépni. Ezt Bódi Zoltán edző és néhány lelkes vezető segíti. Még to­vábbi társakra lenne szüksé­gük! Elsősorban a helyi tsz vezetésére számítanának... Tóth István Megkezdték a volánosok is A súlyemelés megyei „honalapítója’' Gemer Ferenc — Amikor a * katonaságtól leszereltem Domszky Gyuri bácsi megkeresett, hogy vál­laljam el Szécsényben az újonnan alakuló súlyemelő- szakosztály edzéseit. öröm­mel igent mondtam, mert így számomra is biztosítva volt az edzési lehetőség. — emlékezett vissza Gemer Fe­renc. Hogy Szécsényben a me­gyénkben elsőként 1974-ben megalakulhatott a súlvemelő- szakosztály, az Domszky György felismerésén túl Ge­mer Ferencnek köszönhető. — Mikor és hol ismerke­dett meg a súlyemeléssel? — Budapesten dolgoztam. Barátaim rábeszéltek menjünk el súlyt emelni, hogy fizika­ilag erősödjünk, ök hamar hátat fordítottak a súlyzónak, én megszerettem Három évig voltam a Budapesti Honvéd versenyzője. Mikor leszerel­tem, hazajöttem. Abban az időben Örhalomban laktam, a szécsénvi KTSZ-nél dolgoz­tam mint órás. — Órás és súlyemelés. Ho­gyan egyeztethető ez ^ össze? — Nagyon is jól. A mester­ségem pontos, precíz munkát igényel, s ez kiegyensúlyozott életet követel, épp úgy mint a sport. Másnaposán, reme­gő kézzel sem órát javítani, sem súlyt emelni nem lehet. Gemer Ferenc élet- és sportfilozófiája: ma úgy él­jünk, dolgozzunk, sportoljunk, hogy holnap ne legyen mit megbánnunk. Körülményeink­hez képest mindig és min­denben a maximumot adni. A könnyű testsúlyú ver­senyző évek óta a II. osztályú szintet teljesíti. — Az örökös második — állapította meg egy kicsit le­hangolva — mindig szerettem volna az első osztályú szin­tet elérni. Talán ha koráb­ban kezdem:.. Nincs mit szégyenkeznie. Megyénkben lerakta egy új sportág alapjait. Szécsényben és környékén többen megis­merték, megszerették a súly­emelést. Követői akadtak. Az adott körülmények között egyéni teljesítménye elisme­rést érdemel, sportmissziós szerepe figyelemre méltó. Ne­héz körülmények között ed­zettek. Volt időszak, amikor a nagy kék égbolt az edző­termünk. — A legemlékezetesebb, a legszebb verseny? — Az egri Dobó István- emlékverseny, ahol eleiemben először emeltem 140 kg-ot a fejem fölé. Ez jóval több, mint testsú­lyának kétszerese. — Amit szívesen elfelejte­ne? — Mint minden sportoló­nak, nekem is volt kudarcom. Tatabányán 1976-ban olyan versenyzők társaságában léo- tem dobogóra, mint Földi Im­re. Remegett a lábam, a na­gyok bénítóan hatottak rám. Bizonyítani akartam, de va­lahogy akkor a súly mindig erősebbnek bizonyult. Pedig Gemer Ferencben jócskán van akaraterő. Sport pályafutása alatt „hegyet moz­gatott meg”. Egy-eg}' edzésen 28—30 tonnát emel a feje fölé. — legjobb eredménye? — Szakításban 107,5 kg, lö­késben 142,5 kg. — Kilc azok a tanítványok, akiket emlékében hosszú ide­ig megőriz? — Király László, ö jelen­leg is Szécsény színeiben ver­senyez és segédedzői tanfo­lyamra jár. Rácz Csaba, szorgalmas, tehetséges fiú. — Mi kell ahhoz, hogy va­lakiből jó súlyemelő legyen? — Megfelelő alkat, szorga­lom, szorgalom és szorgalom. És nem utolsósorban sport­szerű életmód. — Jelenleg Balassa gyarma­ton lakik és dolgozik... — Igen. 1976-ban nősül­tem, feleségemmel Balassa­gyarmatra költöztünk. De a szécsényi súlyemelő-szakosz­tályhoz hű maradiam. — Tervei? — Átleptem a harmincadik életévemet. Ha reálisan gon­dolkodom, be kell látnom, hogy az I. osztályú szint már csak vágy marad. De azért szeretném megközelíteni. Ta­lán mint edzőnek egyszer majd megadatik, hogy első osztályú versenyzője legyen. Nincs még egy évtizede, hogy rovatunkban a súlye­melésről írunk. Hogy írha­tunk, az elsősorban a sportág megyei misszionárusának Ge­mer Ferencnek köszönhető. — Szenográdl, Frenc — I legutóbb két részben szá­moltunk be arról, hogy ezüst­érmes lett a Volán sakkcsa­pata. A labdarúgócsapata a megyei bajnokság őszi fordu­lójában a harmadik helyen végzett. A többi szakosztály is kisebb-nagyobb eredmények­kel szerepel a bajnokságok­ban. Legutóbb a labdarúgásról esett szó azon a beszélgetésen., amelyet, a 2. sz. Volán SC el­nökével és Kiss Imrével, a megyei bajnokságban szerep­lő labdarúgók edzőjével foly­tattunk­— Több éves próbálkozás után végre sikerült egy jó szellemű sportgarnitúrát ösz- szehozni — kezdte a beszélge­tést az elnök. — Ez a megálla­pítás mindenkire vonatkozik. Hiszen a vállalatnál szinte mindenki szívén viseli a spor­tot. Az, hogy az őszi fordu­lóban a harmadik helyen vég­zett együttesünk, véleményem szerint sok minden magya­rázza. Az egyik, a fejlődés alapja a szakmai irányítás. Sikerült a sportot szerető, a jó közösségi szellemmel élni tudó emberek kollektíváját kialakítani, megfelelő az után­pótlás és a tárgyfeltételek is javultak. Labdarúgó-szakosz­tályunk a 211. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézetre épül. Ez is igen jelentős. És ma­gam hadd fogalmazzam meg, hogy Kiss Imre, labdarúgóink edzője, a megyei bajnokság­ban működő csapatok egyik legjobb szakmai vezetője. Előnye a szakmai, a pedagó­giai felkészültsége. Igaz, jelenleg Forgácson játszunk, de ha a baglyasal- jai városrészen elkészül a sportkomplexumunk, stabili­zálódik a helyzetünk, s hi­szem, hogy újabb és jobb eredményekre lesz képes a Volán SC. Elképzelésünk? Mértéktartóak vagyunk, s a fokozatosságot követjük. Ugyan vannak merészebb ter­veink, melyeket két-három énen belül szeretnénk megva­lósítani- Szeretnénk majd a bagl vasaljai sportot szerető közönségnek minél több sportörömet szerezni. Ügy ítélem meg, hogy ehhez a vállalattól sok segítséget ka­punk. Ez pedig bennünket, sportolókat és vezetőket egy­aránt kötelez — vélekedett az elnök. Kiss Imre vezető edző szin­te azonos szellemben szólt, így fogalmazott: — Csapatom tavaly a kieső zónában volt. Az őszi forduló­ban a cél egy gond nélküli bennmaradás volt, illetve a 6. hely megszerzése. Mi neve­lő egyesület vagyunk. Az „alapanyagot” az 1200 létszá­mú szakmunkásképző intézet biztosítja számunkra. Éppen ezért nem mindegy, hogy ho­gyan foglalkozunk a fiatalok­kal. Célunk egy jó szellemű, jó légkörű csapat kialakítása, az utánpótlás biztosítása. Olyan közösség létrehozása, amely a sikerért képesek alá­rendelni az egyénit, a közös­ségi érdekeknek. Ügy érzem ezt sikerült is elérnünk az őszi szereplés során. Sok tehetséges gyerek ját­szik az első csapatban és az ifiben is. A feltételeink bizto­sítottak és éppen . ezt kihasz­nálva szeretnénk az úgyneve­zett felfelé áramlást biztosíta­ni, elsősorban az STC számá­ra, s onnan esetleg tovább is­Gondunk is jelentkezik az elkövetkezendő időszakban. Sok sorköteles gyerekünk van, akiket a katonai hivatás szó­lít majd el az egyesületből. A csapat átlagéletkora 21,1 év, Ez önmagáért beszél. A cé­lunk dobogóra kerülni a baj nokság végén. A 2. sz. Volán SC labdarú gói már megkezdték az edzé­seiket. Hetenként háromszor a szakmunkásképző intézet tor­natermében végzik gyakorla­taikat. Négy hét múlva már a szabadban folytatják edzései­ket, később környékbeli csa­patokkal edzőmérkőzéseket vívnak. A jó felkészülés. hisszük, sikert is hoz. A dobogós el­képzelés valószínű lehet szá­mukra. Somogyvári László Ma a Budapesti úti iskolában Serdülő labdarúgók tornája A megyei labda úgó-zövet. ség szervezésében ma reggel fél kilenc órától Salgótarján­ban, a Budapesti úti Általá- nos Iskola tornatermében a serdülő fiatalok számára lab­darúgótornát szerveznek. A tornán négy csapat: a serdü. lő válogatott keret, a balassa­gyarmati, nagybátonyi és az STC fiataljai vesznek részt. A labdarúgótorna célja a serdülő válogatott keret kiala­kítása, az új tehetségek fel­kutatása. A tornát körmérkőzéses formában rendezik. Balassagyarmattól jelentjük. Ladarúgó-játékvezetők ér­tekezlete. A városi-járási lab­darúgó-játékvezetői testület szombaton este 5 órakor tart­ja az évet értékelő, s a jövő feladatait meghatározó érte­kezletét. Labdarúgók felkészülése. A hét elején megkezdték a fel­készülést az Ipoly-parti vá­ros labdarúgói. A csapat célja jobb, eredményesebb játékkal előbbre kerülni a területi bajnokság tabelláján. Szikora István ökölvívó el­ső osztályú versenyző. Mint is­meretes Szikora István, a pa­lóc város ökölvívója a junior Európa-bajnokságon bronzér­mes lett. A nemzetközi verse­nyen elért eredménye alapján a Magyar Ökölvívó Szövetség Szikora Istvánt Kiváló ifjúsá­gi versenyzőnek minősítette. NÓGRÁD — 1983. január 15., szombat Ez a minősítés az első osztá­lyú szintet jelenti a fiú szá­mára. így jelenleg Kassai La­jos atlétával két első osztályú versenyzője van a városi sportegyesületnek. Gondban a Balassi. A ba­lassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium tornatermét élet- veszélyessé nyilvánították. Most gondot jelent az iskola vezetésének, a testnevelőknek, hogy a téli hónapokba hol tartják a testnevelési órákat. Asztalitenisz-verseny. Szom­baton délelőtt a városi sport- csarnokban rendezik meg az úttörő serdülő-asztalitenisz- bajnokságát. Sakkbajnokság. A városi spBrtfelügyelőség szombaton délután rendezi meg a váro­si, járási, egyéni és csapat­sakkbajnokságot. A versenyen mindkét nem szellemi sporto­lói a sakktáblák mellé ülhet­nek. A lakosságé lesz a sport-i csarnok- Legalábbis szómba-' ton délután. A városi tömeg­sport-egyesület várja mind­azokat az embereket, akik a hét végét egy kis mozgással, testedzéssel akarják eltölteni. Téli sporteste. A hét elején a városi sportfelügyelőség szervezésében filmvetítéssel egybekötött sporttörténeti elő­adás hangzott el. A Magyar Ökölvívó Szövetség képviselő­je előadásában áttekintette azt a történelmi utat, amelyet az ökölvívás az ókortól nap­jainkig megtett. A világ leg­jobb ökölvívóinak összecsapá­sai közül 6 kisfilmet vetítet­tek le a közel száz érdeklődő­nek. A rendezvény jól szol­gálta az ökölvívás népszerűsí­tését. TEKE Bizakodik a Síküveggyár Még néhány nap és a tava. szí szezonnal megkezdődnek a küzdelmek az NB II-es férfi tekecsapat-hajnokságban. A Salgótarjáni Síküveggyár gárdája a hatodik helyen vár. ja a folytatást. — Az őszi fordulókban el­ért eredmény alapján milyen terveik vannak, min változ­tatnak, hogyan tovább? — kérdeztük a csapát edzőjétől, Jakus Lászlótól. — Mindenekelőtt szeret­ném elmondani, hogy nem va­gyunk elégedettek az őszi ha. todik helyezésünkkel. A Va­sas Ikarusnál „nyert” mérkő. zést vesztettünk. Természe­tesen ezen már késő bánkód­ni, mindenesetre a tanulságo. kát levontuk. Ezek szerint a csapat többre képes. — Mi az oka annak, hogy a hazai és az idegenbeli ered­mények között nagy az inga­dozás? — Sajnos a „mi” létesítmé­nyünk nem felel meg a mai követelményeknek, hiányzik az automata állítóberendezés. Ma már elterjedt a műanyag borítású pálya — aszfaltpá­lya csak nálunk és a HÖD- GÉP-nél található a csoport­ban. Ezenkívül csak a „mi” pályánk kétsávos, a többi csapat már rendelkezik az 1984—85-ös bajnoki évtől kötelező négysávos pályával. — Ebben a hátrányos hely­zetben mégis a táblázat „ele- jén” található az együttes... — A felkészülés során a le. hetőségeknek megfelelően si­került néhány edzőmérkőzést játszani korszerű feltételek között Párádon és Somoskőúj­falun. Ez sokat segített. Pél­dául: nyerni tudtunk Debre­cenben. Most viszont csak ..hazai” környezetben készül, hetünk a folytatásra. — Vannak-e gondok a csa­pat összeállításával? — Ilyen gondjaink nincse. nek. De sajnos az őszi fordu­lókban magabiztosan játszó Radics Károlyra családi prob, lémái miatt egy ideig nem számíthatok, holott helye van a csapatban. — Milyen terveik vannak? — A tavaszi fordulókban szeretnénk az elért eredmé­nyünket megtartani. G. I. * Vasárnap megkezdődik a bajnokság. A Síküveggyár— HÓDGÉP találkozóra vasár­nap délelőtt 8 órakor az öb­lösüveggyár tekepályáján ke­rül sor. KÉZILABDA Ismét Karancs Kupa Hetedszer is kiírásra került az ,mmár hagyományossá vált Karancs Kupa kézilabdator. na, amely Salgótarjánban, a sportcsarnokban kerül meg­rendezésre 1983. február 12. és március 15. között, 'szom­bati és vasárnapi napokon. A kupasorozatra minden sportegyesület, illetve szak. osztály jelentkezhet, ha vala­milyen bajnokságban szere, pel és a kiírásban foglaltak­nak, valamint a versenysza­bályoknak eleget tudnak ten­ni. Jelentkezni lehet a me­gyei kézilabda-szövetség cí­mén, Salgótarján, Vöröshad­sereg út 14. Jelentkezési ha. táridő: 1983. január 24., 16 óra. Sorsolás: 1983. január 24., 16 óra. A nevezett' csapatok képvi­selőire feltétlenül számít a szervező bizottság a sorsolá­son, mivel az első forduló be. osztása akkor kerül közlésre. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom