Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

Hangszóró mellett w Alom az államban Már a címtől sem kap az ember nevetögörcsöt —, ahogy valaki nagyon találóan szokta volt jelezni a lapos dolgokat —, de mit tehet a rádióhall­gató: többnyire utólagos vá­rakozással bekapcsolja cirka egy hét múlva a- rádiót, hogy meghallgassa a szilveszteri műsort (ezúttal két részlet­ben: legközelebb valamikor tizediké táján.) Mert azért bármilyen is a televízió szil­veszteri programja — mégis tartja magát a téves nézet: -az az igazi!" Lehet, sőt vau más nézet is, amely évek óta a rádió kaba­réját favorizálja, de képvise­lői is a tévét nézik szilvesz­terkor, hogy utólag, amikor már a rádiós programot is meghallgatták — szögezzék le: „A rádió az idén is érdeke­sebb, jobb műsort készített”. Annyira mégsem lehet jó, hogy például meg tudná mondania jegyzetíró 1963 legeleje«: va­jon tavaly ilyenkor „iáit is írt a hogyishívjákról”, a rá­dió szilveszteri műsoráról? Vagy még egyszerűbbet em­lítve — arra sem emlékszik (és ez még nem az a bizonyos kóros emlékezeteiesés), hogy 82 fordulóján hol volt a rádi­ós helyszín? Most az Állam­igazgatási Főiskolán — állam- igazgatási témákból össze­hordott csacskaságokkal csi­kart ki sikert a bevezető kon­ferálsz, Verebes István meg­lehetősen erőszakolt-erősza- kos humorával. Talán felesle­ges súlyt vesz a nyakába a rádiókabaré stábja, amikor ilyen helyszínekre épít, ilyen témákban akar mindenáron vicces lenni. Tessék mondani: mit nevessek én azon. hogy az alkotmányt ismertető füzc- tecske ára eredetileg négy fo­rint volt és most nyolc, vagy azon, hogy két helybeli főis­kolás közül valamelyik, nem tudja megmondani frappánsan fogalmazva — mi a dolga ná­lunk a parlamentnek?! Marton Frigyes pályázatok­kal verbuvált „vadonatúj” stábja végeredményben két nagyobb gödröt kapart — az egyik a hazai gazdasági élet, a másik a saját háza tája; a rádió és a televízió műsorai­nak karikatúrája (Ötödik öreg­ség, azaz sebesség, Hacsek és Sajó Közel-Keleten, Stúdió ’83, A rövid élet titka, Szegvári Katalin három menetben, Ki mit tud előzetes. . .) Mit ne mondjak? Önöximagát vakar- gató viszketegseg ilyen meny- nyiségben, ennyi idő után, te­kintve, hogy eddig is na­gyobbrészt saját portáján se­pergetett a régi meg az új stáb, mintha az élet „való­ban” csak a televízió és a rá­dió különféle műsoraiból áll­na. Na, ami ezen kívül adó­dott, az még jó is lehetett vol­na, legalábbis kísértetiesen hasonlított arra, ami jó is le­hetne. És persze volt egyné­hány valóban jó humorú, len­dületes, erőszakmentes szám is. * De igazán nem az egyrészt- másrészl kedvéért. Hiába rádiós — bravúrosan látványos (!) volt például a Markos György—Nádas György: Hacsek és Sajó Kö­zel-Keleten című „hadovaszá­ma”, azért illik ide ez a jel­ző, mert, ha leírnánk a jele­net (a magyar riporter és a jobboldali libanoni vezető dia­lógusa) „szövegét”, talán két sorban elférne. De ez a Za- csek is, mintha egyre erősza­kosabb, egyre hangosabb, egy­re dühösebb lenne, ahogy az évek telnek, a gondok sza­porodnak, pedig az alapötlet ezúttal is jó — a mai vezetők nem beszélnek mellé, nem kel­tenek semmiféle illúziót a jö­vőt illetően. Ezt a lakkozást hiányolja Zacsek, a politikai kabaré legerősebb törvényei szerint agyonmagasztalva a korábbi vezetési stílus és felfogás, gyakorlat hibáit. Ré­gi jó humoristafogás, mindig „bejön”, ahogy mondani szo­kás, most is „ült” minden ponton, de amikor már min­den kabarészámból a gazda­sági gondok másznak elő — nem tud igazán jót derülni az ember. A humor kétélű fegyver a társadalmi-politikai élet küz­dőterein és ha ez igaz, külö­nösen áll Sinkó Péter mono­lógjára (Halász László adta elő nagyon pontosan) azellen- zékieskedő, világfájdahnakat önként magukra vállaló ilyen­olyan „lógusok” (szociológus, pszichológus stb.) nyakato­kért ideológiáinak, saját pe­csenyét sütögető „humaniz­musának” leleplezésére. Mind­ezt frissen, jói, halálbiztosan célozva és mindig találva. Mindenképpen az egyik leg­jobb humorú, legjobban fel­épített műsorszáma volt a produkciónak. Két komoly hang is vegyült ebbe a gaz­dasági-háztáji szilveszteri tarka-barkába, az egyik Ma­jor Tamásé, a másik Gobbi Hildáé; a Soós András írta Hazánk fia sótlan történelmi parabola volt, míg a második a művésznő könyvének ürü­gyén előadott társadalmi mo­rális figyelmeztetés — a mű­sor csak nyert általuk, de a humorhoz, a kabaréhoz vaj­mi kevés közük volt. Nem nagy baj. amikor a sok eről­tetett időtlenségtől kilendül az agyunk — nem árt vala­miben megkapaszkodni. Egy idő után ugyanis fárasztó a tíz éve hallott és legfeljebb példáiban változó ötlet, a saj­tóhibák válogatása, a kérdezz- íelelek játék unalma. * Azon nyilván elviccelődhet­nénk, hogy miért a második részt ismételte először a rá­dió, de ez aligha lenne érde­kesebb, mint a fent említet­tek egynémeiyiike, hagyjuk is a háztáji humort, köszöntsük a rádiót, „aki” meztelen nők látványa nélkül is képes va­lamiféle kabarét összehozni minden évben... (T. Pataki) Egy partitúra margójára Rekordáron, potom há­romszázezer font sterlingért kelt el nemrég a londoni Sotheby árverésén Igor Sztra­vinszkij Sacre du Printemps (Tavaszi áldozat) című tánc­játékának partitúrája. Ugyan­akkor egy-egy Bach-kantáta eredeti kézirata ennek az összegnek csak a feléért ta­lált vevőre. Szakértők a magyarázatot nemcsak abban látják, hogy Sztravinszkijnak ez az alko­tása mérföldkő a zene törté­netében, hanem abban is, hogy a Sacre du Printemps párizsi ősbemutatója 1913. május 29-én nem mindenna­pi botrányok közt ment vég­be. Az akkpri Európa kulturá­lis életének szinte minden rétegét képviselő előkelő kö­zönség egy része már az első taktusok után füttykoncert­ben tört ki, verekedések kez­dődtek, egymást követték a parázs jelenetek a nézőtéren. Maurice Ravel tettleg bántal­mazott egy dámát, Jean Coc­teau derekasan kivette részét a verekedésből, amelynek nagy sokára csak a rendőr­ség tudott véget vetni. A franciák másik nagy zene­szerzője, Camille Saint- Suer, s fennhangon őrültnek titulálta Sztravinszkijt, az O.tzirák—Magyar Monarchia párizsi nagykövete pedig másnap hivatalosan tiltako­zott a CJual d’ü’T-ay-n a becs­mérlő kijelentések miatt, amelyekkel személyét egye­sek illették... Juhász Gyula ismeretlen verse került elő Juhász Gyula eddig isme­retlen verskéziratára bukkan­tak a szegedi Somogyi Könyvtárban. A „Prolog’ a magyar tehetségek országos védőegyesületének nagykőrö­si alakulási ünnepére” című 14 soros szonett kéziratát az az iratköteg rejtette magában, amelyet Mezei Pál ügyvéd, 1925-ben adott át megőrzés­re Móra Ferencnek, s amely többek között a nagykőrösi védőegyesület megalakulásá­val kapcsolatos más doku­mentumokat is tartalmaz. Juhász Gyula most meg­talált versében többek között, arra hívja fel a figyelmet, hogy sok magyar tehetség élt és él hazánkban, aki a kellő segítés, a meg nem értés mi­att elkallódott. A szonett kéziratának fotó­másolatát a Juhász Gyula születésének 100. évforduló­jára megjelenő kiadványban teszik közzé. Múzeum a lakásban Kuu Zsigmond Frankó utcai lakása valóságos múzeum. A 90 éves nyugdíjas egy életen át gyűjtötte feleségével együtt a magyar folklór tárgyi em­lékeit. Régi óbudai lakását és gyűjteményének nagy részét már az államnak adományoz­ta, de még így is jócskán ma­radt az értékes, szép tárgyak­ból. Ai újjárendezett óbudai kiállítás a napokban nyílik meg a Fő téri műemlék ház­ban. A képen: Kun Zsigmond otthonában. Krónika — történelmi tévésorozat A MAFILM Objektív Stú­diója és a Magyar Televízió Sára Sándor rendezésében dokumentumokkal, vissza­emlékezésekkel dolgozta fel a 2. magyar hadsereg doni katasztrófáját. A forgatás során felkerestek egykori katonákat, munkaszolgálato­sokat, szemtanúkat és részt­vevőket. így készült el Kró­nika címmel az a 15 részes filmsorozat, melynek vetíté­sét január 5-én kezdte el a Magyar Televízió. A sorozat korántsem csak a doni katasztrófa néhány hónapjával foglalkozik. Egy­kori szemtanúk beszélnek a II. világháború előtti Horthy Magyarország éveiről. A bé­csi döntéseket követően az ország akkori vezetése német ösztönzésre már a Szovjet­unió elleni akciókra összpon­tosított, s mindenképpen részt kívánt vállalni a németek ol­dalán a Szovjetunió elleni háborúból. 1942 februárjában kezdtek el a 2. magyar had­sereg szervezését. Bár a hadjá­rathoz való csatlakozás az el­maradott gazdasággal rendel­kező ország részéről előre­látható öngyilkosság volt, mégis létrehozták a 209 ezer fős 2. magyar hadsereget, mely 3 gyalogoshadtestből, 1 pán- céioshadosztályból, 1 ezred- erejű vegyes repülőcsoport­ból állt. A vitéz Jány Gusztáv ve­zérezredes parancsnoksága alá helyezett hadsereget rend­kívül gyengén és korszerűt; lenül szerelték fel, nehéz- fegyvereik egyáltalán nern voltak, s a ló vegeket jórészt lovak vontatták. A fegyve­res alakulatokhoz 50 ezer zsi­dó munkaszolgálatost osztot­tak be, 2 századot pedig a munkásmozgalom harcosai­ból állítottak össze. Az elvi­selhetetlen gyalogmenetek­ről, az ellátatlanságról, a keretlegények attrocitásairól híven beszámol a filmsoro­zat. A filmben szereplő szemta­núk azt is elmondják, hogy a hátország valósággal „leír­ta” a 2. magyar hadsereget, az ország akkori vezetői fel­áldozták a németeknek a ma­gyar katonákat a területi visszacsatolások kedvező el­bírálásáért. Drámai hangvételű vissza­emlékezéseket hallhatunk- láthatunk a sorozat egyes ré­szeiben, a nagyarányú vesz­teségekről a magyar katonák pusztulásáról. A 2. magyar hadsereg 1943. január 12. és február 9. között gyakorlati­lag megsemmisült: 40 000 ember meghalt, 70 000 súlyo­san megsebesült, vagy fogság­ba esett. A hadsereg anyagi felszerelésének 80 százaléka megsemmisült. A Krónika 15 része megrá­zó történelmi hitelességgel rajzol képet történelmünk e nagy katasztrófájáról. A film­sorozat minden része egy- egy korabeli híradóval indul, majd katonák, munkaszolgá­latosok, tisztek beszélnek az eseményekről, többek között Kádár Gyula, Kéri Kálmán, Sallai Elemér, I,ajtós Árpád, Rumy Lajos, Herencsár La­jos, Major Ákos, Zetelaki Ti­bor, Gellért Sándor idézik a múltat. A sorozatcímek is kifejező módon jelzik a tar­talmat: Előzmények, Felvo­nulás, Frontszemle, Indulás,1 Hídfőcsaíák, Állóharc, Tá­madás előtt, Munkaszolgá­lat (elmondja Fazekas György), Tűzkeresztség (el­mondja Boldizsár Iván), Ha­ditudósítások (elmondja Galy. lyas Ferenc), Áttörés, Hadpa­rancs, Visszavonulás, Utóvéd- harc, Hazatérés. •4 K. I. Kitelepült közművelődés Szécsényben Ismeretes, hogy a szécsényi művelődési központ munka­társai milyen rossz és igen­csak szűkre szabott tárgyi fel­tételek között dolgoznak. A szécsényi művelődési ház igazgatója és dolgozói nem si­ránkoztak, nem törődtek bele: ez van, csak ennyit tudunk nyújtani. Keresték, és megta­lálták annak a lehetőségét, ho­gyan lehetne a nagyközségben a közművelődési formák tevé­kenységi rendszerének a „fe­lületét” növelni. — Kitelepültünk a művelő­dési ház falain kívülre. Több vállalatnál kihelyezett rendez­vényt tartottunk — újságolta Balogh Ferenc, a művelődési ház igazgatója. Egy kis jó indulat, s annak a felismerése, hogy házhoz jön a kultúra, kellett ahhoz, hogy a költségvetési üzem ebédlőié­ben megalakuljon a házi galé­ria. Az ELZETT-gyáregység ebédlője is több kulturális eseménynek adott otthont. Ki­állítások, irodalmi rendezvé­nyek, zenés műsorok. A kiállí­tástól a táncos rendezvényig széles az a skála, amelyet az Ipoly Bútorgyár helyi kultúr­termében tartottak. Skoda Mária, a művelődési ház dolgozója, a nagyközségi TIT-csoport vezetője: — Az előadásokat az üzemek igé­nyeihez igazítjuk. Az ÁFÉSZ- nél, a háziipari szövetkezet­ben, a Sikk szövetkezetben igénylik a legtöbb előadást. — A képzőművészeti körünk jobb híján „vándor” foglalko­zásokat tart. Ez alatt azt ér­tem, hogy nagyon sok össze­jövetelt a kör tagjainak a lakásán tartanak. Több szak­körünket csak úgy tudunk működtetni, hogy a nagyköz­ségi tanács a művelődési házon kívül helyiséget biztosított — mondotta Balogh Ferenc. Jó munkakapcsolat alakult ki a művelődési központ és a Kubinyi Ferenc' Múzeum kö­zött. Ezt nemcsak a közös ga­léria bizonyítja. A múzeumban megtartott pódiumműsorok igazi irodalmi élményt nyúj­tottak a nagyközség lakóinak. Harmadik éve, hogy átadták Szécsényben az új általános iskolát, amely rövid idő alatt a közoktatás mellett a közmű­velődés egyik helyi fellegvára lett. A gyermekrendezvények sokaságát lehetne sorolni, amelyet az intézményben tar­tottak: kiállítások, ifjúsági kórustalálkozók, Halász Judit és a Bojtorján együttes mű­sora. De egyre több felnőtt­rendezvénynek ad otthont az iskola aulája is. Így megyei kórustalálkozók, ORI-műsorok, a nyíregyházi Móricz Zsig­mond Színház társulatának vendegszereplése. Természete­sen a gyerekeknek rendezett kiállítást nagyon sok felnőtt tekinti meg. Á Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépisko­la ifjúsági kollégiumában is rendszeresen „tájolja” rendez­vényeit a művelődési központ. Egy éve, hogy a művelődési központ hatáskörébe került az ifjúsági ház. Ennek rendez­vénysorozata is szervesen be­kapcsolódik a nagyközség köz-' művelődési „áramkörébe”. — A kitel:''■ülés több gond­dal jár együtt, jobb munka- szervezést igényel. De csak így tudunk magunkon segíte­ni — summázta véleményét a művelődési ház igazgatója. Szécsényben tehát keresik, kutatják a hatékonyabb, szé­lesebb tömegekhez szóló, dif­ferenciáltabb közművelődés formai*. Sz. F. Szécsény műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27: Ébredő városrészek 8.37: öl Albinoni-concert® az Op 10-es sorozatból. 9.32: Száll az ének. Éií.05: Barangoló Dominó. 10.35: ..Egy ezüst nyárfát adj ne­kem...” Nemes Nagy Ágnes versei. 10.40: Dzsesszarchívum 11.00: Gondolat 11.45: Wagner: Reinzi induló 12.45: Hét végi panoráma. 'l'4.03: Külföldről érkezett. 14.23: Nicanor Zabaleta hárfázik. 15.05: Rév kalauz. 15.35: Debussy: Szent Sebestyén vértanúsága — négy szim­fonikus töredék. 16 00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Radnai György operafelvé­teleiből. 17.05: Hans Hotter Loewe- és Brahms-dalokat énekel. 17.30: A Kambodzsai Népköztár­saság nemzeti ünnepén 18.00: Könnyűzene — hangszer­szólók. 19.20: Kalmár Magda énekel. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét, kb. 21.40: Népdalok. 22.30: Szigeti József hegedül, Roy Bogas és Artur Balsam zongorázik. 23.20: Vígoperákból. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ: 8.35: Slágermúzeum 9.36: Társkeresők. Riport. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél 4 NőGRÁD — 1983. január 7., péntek ) 12.40: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 13.15: A Gyermekrádiö új zenei felvételeiből. 13.30: A zene titka, 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 15.30: Könyvről könyvért. 15.45: Jon Anderson felvételeiből 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Pép hullám. 19.40: Nótakedvelőknek 20.35: Embermesék 21.35: Ritmus! 22.05: Palcsó Sándor ©peretida- lokat énekel 22.30: igen is, nem Is. 23.20j Népdalok, néptáncok. MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tarta­lomból : ÁFÉSZ-kölcsönző Hevesen. — Szépségszalon nyílik Miskol­con. — Hol fogadnak el reklamá­ciót. — Hét végi programajánlat.) Szerkesztő: Jakab' Mária. 18.00: Észak-ma?varországj krónika. (Be­fejezés előtt a Salgótarjáni 'Ruha­gyár új részlege a Miskolci Köz­lekedési Vállalatnál). 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.20: Tévétorna (ism.) (SZ.) 8.25: Iskolatévé. Oroszul beszé­lünk. 9.00: Magyar irodalem (ált. isk. alsó tagozat). 9.30: Élővilág (ált. Isk. 8. oszt.) 10.00: Deltácska 10.20: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.) 10.40: Képújság 13.40: Iskolatévé. Magyar iroda­lom. (isni.) 14.10: Deltácska. (ism.) 14.30: Élővilág (ism.) 15.00: Osztályfőnöki óra. (ism.) 15.30: Hírek 15.35: Gólya vári esték 16.15: Postafiók 250. 16.30: A Kambodzsai Köztársaság nemzeti ünnepén. 16.50: öt perc meteorológia. 16.55: Születéstől — születésig. Dokumentumfilm. 17.25: Reklám 17.30: Keresztkérdés 18.00: Képújság 18.05: Beszélgetések hivatásról, szolgálatról. 20.00: Az állatok válaszolnak. Magyar természetfilm 21.20: ötletmeccs. Vitray Tamás műsora 22.50: Tv-híradó 3. 23.00: Hernádi Gyula: Lélekván­dorlás. Tévéjáték 2. MŰSOR: 20.00 ’öenés tv-színház 20.55: Tv-híredé ?. 21.15: A malájt tigris. Magyarul beszélő olasz kalandfilm­sorozat. VI/1. rész 22.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 16.20: Hírek 16.25: Rövidíilmek a képernyőn 17.2o: Akinek a kígyó a kedvence 17.55: Bratislava! magazin 18.10: Közös élet. 1. rész (ism.) 18.4ű; Dokumentamfilm 19.10: Esti mese 19.30: Tv-hiradÖ 20.00: Fortunata és Jacinta 8. rész 21.05: Szórakoztató vetélkedőműsor 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: öröklődő mesterségek 23.05: Hírek 23.10: Akció a csempészek ellen 2. műsor: 16.50: Sárosi újévi szokások 17.20: Híradó ~iWttttími i ~~ i—— ligg 17.35: Figyelmünk középpontjában -8.05: A Szlovák Nemzeti Tanács 19.30: Szamovár mellett. 1. rés2 20.00: Ne búsulj 21.30: Időszerű események 22.00: Én Claudius. 8. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Vár­lak nálad vacsorára (14). Színes, szinkronizált amerikai íilmvígjá- ték. — Iskolamozi: Du. 1/2 3-tól: János Viiéz. Szenes, magyar rajz- játékfilm. -r1 Este 10-től: Deka- meron (i3). Színes, olasz film. — Balassagyarmati Madách: A iácncert. színes, magyar zenés film. — Du: 1/2 4-től: A rejtelmes szi­get. Színes. francia—spanyol- olasz kalandfilm. — pásztói Mátra: Guernica (16). Színes, magyar film. Este 8-tól: A hosszútávfutó ma­gányossága (16). Angol film. Rét" sági Asztalos: A fekete paripa, színes, szinkronizált, amerikai film. Mesemozi: A ravasz varjú. — Szé- csényi Rákóczi: Ősszel a tenger­nél (14). Színes, szinkronizált, szov­jet film. — Érsekvadkert: Suli-buli. Színes, magyar filmburleszk. — Nagylóc: Esküvő (14). Színes, szinkronizált amerikai filmszatíra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom