Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-06 / 4. szám
Kemerovo bemutatkozik A Palócföld a baiátság másfél évtizedéről A Palócföld múlt évi hatodik számának ünnepi köntöse ünnepi tartalmat takar. Nógrád megye és a szovjetunióbeli szibériai Kemerovo terület 1982-ben ünnepelte testvérkapcsolatának tizenöt éves évfordulóját. Ebből az alkalomból igen sokrétű és tartalmas programsorozat zajlott le Nógrád megyében is. amint arról lapunkban folyamatosan beszámoltunk egész éven át. A Palócföld című, Salgótarjánban megjelenő folyóirat 1982. évi utolsó számát ugyancsak a másfél évtizedes testvérkapcsolat to. vábbi elmélyítésének szenteli. a lapban kemerovól írók, költők mutatkoznak be, sokszínű, gazdag képet festve Szibéria e dinamikusan fejlődő tájáról, dolgozói életéről. Az elmúlt másfél évtized alatt már volt alkalma a nógrádi olvasóknak is arra, hogy riportkötetekből, irodalmi antológiából közelebb kerüljenek Kemerovo valóságához. Így például az Aranxjhíd, a Találkozás cimű kétnyelvű antológia, A barátság titjátt című kötet úgyszólván az élet minden lényeges területéről hírt adott az olvasóknak az évek során, dokumentálta a a kapcsolatok sokrétűségét is. Maga a Palócföld című folyóirat szintén megjelentetett már korábban „kemerovói" számot, s a Nógrádban élő írók, költők, újságírók is bemutatkoztak Kemerovóban, írásaikon keresztül. A mostani ünnepi szám tovább gazdagítja az irodalmi kapcsolatokat. Barátság és közös cselekvés címmel közöl interjút a lap, amelyet dr. Cordos Jánossal, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága titkárával készített a Palócföld főszerkesztője, Végh Miklós. Ebben dr. Gordo® János áttekinti a testvér- kapcsolatok eddigi eredményeit, s vázolja a barátság mélyítésének további lehetőségeit. Mint olvassuk: „Ez a tizenöt év szép példája annak, mit jelent internacionalista módon gondolkodni, cselekedni. S egyszersmind: amikor mások múltját és jelenét, örö. meit és gondjait ismerjük meg, többet tudva meg munkájukról. kultúrájukról, egyben erősödik, elmélyül, tartalmasabbá válik bennünk a ha- zafiság érzése is. Haza fiság — ez ma munkánk, feladataink maradéktalan elvégzését jelenti, a fejlett szocializmus felépítését nemzeti és nemzetközi ügynek tekintve. A testvérkapcsolatok során szerzett tapasztalataink hasznosítása révén igy fonódik egybe ha- zafiság és internacionalizmus". A Körkép rovatban Laczkó Pál A barátság útján című ri- pprtkö tetet méltatja, amelyet a lapkiadó vállalat jelentetett meg 1982-ben. A kemerovói szerzők sorát Gennagyij Jemeljanov nyitr in meg Vallomás szülőföldemről című szubjektív hangvételű. árnyalt visszaemlékezésével . Igen sokat megtudunk ebből a helyenként egészen átforrósodó gyönyörű Írásból Szibéria történetéről is, de mindenekelőtt az itteni emberek életéről kapunk hiteles képet. Nem is véletlen ez, hiszen a szerző Szibériában született, s mint írja, megöregedni is szülőföldjén fog. Gyönyörű írását e sorokkal zárja: „Régen volt, amikor a kimagasló orosz tudós, Lomonoszov prófétai szavakkal megjósolta: Oroszország hatalmát Szibéria fogja biztosítani. Elérkeztek ezek az idők — a vidékünk hatalmas ipari bázissá fejlődött, komplexül is átfogóan állítja o haza szolgálatába az itteni termelőerőket. A szovjet ember gazdája e földnek. Gondos és törekvő gazda... Biztos vagyok benne, hogy az utánunk jövők is szeretni fogják Szibériát... ” Erről a szeretetről, a kommunista építőmunka öntudatos vállalásáról vallanak a művészet eszközeivel a közreadott novellák és versek is, Ljudmilla Filatkina Otthonom — a Föld. Viktor Csugunov Ütőn cimű elbeszélései, továbbá Gennagyij Jurov, Igor Ki- szeljov, Szergej Don baj és Va- lentyij Mahalov költeményei. Gennagyij Jurov Kuzbassz dalol című versében fogalmazza meg: „Mert él a múlt: ezer nap, éjszaka megfeszülése, vétke, glóriája, így rímelünk — egy kórus a haza, s benne Kuzbassz munkásmelódiája.” Ez a munkásmelódia hangáik a PaiócfÖld ünnepi számában a kemerovói írók, költők alkotásaiban. T. E. Á magyar akadém első nagymestere X história*«®, amely Kö- zcp-Európéban a múlt századi történeti festészet egyik meghatározó iránya volt, a korabeli magyar festészetben is vezető szerepei játszott. Távolról sem véletlenül, hiszen a hazai festészet hosszú századok után éppen a XIX. században indult ismét virágzásnak, a kor által fölvetett igények mind magasabb színvonalú kielégítése jegyében. Az akadémikus!eirtészet pedig, mint művészeti stílus bontakozott ki a kor mondandóinak szolgálatában, a különböző képzőművészeti iskolák hagyományokat tisztelő indításai alapján. A historizmus és az akadémia a későbbi idők során — értékeinek elismerése mellett okkai került a kritika pergőtüzébe, amely főként annak a szerepnek szólt, amelyet az elterpeszkedő, konzerválódott és konzerváló akadémikusstílus játszott az új festészeti irányok kibontakozásának akadályozásában. Mindenképpen szükséges azonban utalni arra is, hogy e kérdéskört szintén történetiségében szükséges vizsgálni a reális Kép megalkotása érdekében. A romantikus akadémizmus ugyanis az adott időszakon belül pontosan szinkronban volt Közép-Európa akkor virágzó festészeti irányaval, természetesen Magra (-országon is, szoros összefüggésben a korabeli társadalmi igényekkel. A művészek nemes ideáik, az „eszmék” mind maradéktalanabb érvényesítését fölébe helyezték a festői hatásoknak. A század hazai nagy • mesterei pedig maradandó életműveket hagyományoztak ránk, amelyek árnyalt megítélése, kritikai elsajátítása — s beépítése a mai művészeti, kulturális köztudatban — napjaink időszerű feladatai közé tartozik. (Többi között éppen a korábbi szélsőséges megítélések időnkénti továbbélésének megszüntetése miatt is.) Hiszen a múlt század vitathatatlanul a magyar festészet egyik virágzó korszaka volt, jelentős nagy mesterekkel, akiknek legjellegzetesebb alkotásai többnyire napjainkban is láthatók, sót vállalandók. Valószínűleg éppen ez az ellentmondásoktól sem mentes, ám jelentős korszak helyes mai megítélésének szükségessége az Oka annak, hogy napjainkban növekszik az érdeklődés a múlt századi mesterek iránt. A Képzőművészeti Kiadó ennek felismerése jegyében jelenteti meg a XIX. századi nagy mesterek életművét értékelő és bemutató, szép kivitelű albumait, segítve a helyes tájékozódást a nagyközönség számára is. így látott most napvilágot Cennerné Wil- helmb Gizella Than Mór című csaknem három évtizeddel ezelőtt megjelent művének második kiadása is. Than Mór (1828—1899.) első jellegzetesen akadémikus festőink közé tartozik, aki a múlt századi monumentális történeti festészet egyik vezéralakja volt. Ö is a hazai biedermeierből érkezett — korai művei ennek jegyében születtek —, de hamarosan a romantikus akadémizmus felé fordult, amelynek jegyében alkotta meg jelentős monumentális műveit. A szerző gondosan elemzi Than Mór müveit, s ebben a sokoldalúságra törekszik. Természetesen különös figyelmet fordít a művész híres falképeinek sorára, de részletesen szól későbbi realisztikusabb portréiról, s még későbbi, az újabb festői hatásokat is fölvillantó alkotásokról is. (Ismeretes, hogy például Than Mórtól származik az első nagyméretű budapesti falfestmény 1864-ből, az „Ár- girus királyfi újratalálkozása szerelmesével Tündér Ilonával”, a Vigadóban.) A kötet értékét fokozza az a katalógus, ami Than Mór minden föllelhető művét bemutatja. (Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1982.) Tóth Elemér műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Gerster: Vidám zene öt fúvós hangszerre 8.36: üj operalemezelnkböl 9.44: Brummadzag, a zenebehőo 10.05: Katedra. 10.35: Két triószonáta. 10.54: Hangképek a csurgói népzenei táborról 11.24: Jogi arcképcsarnok 11.39: Jósika Miklós: Emlékirat 12.45: Csáth Géza: A varázsló halála. 12.55: Willem Mengelberg vezényel. 13.54: Látogatóban G®da Gábornál. 14.25: A gerolsteinl nagyherceg no. Részletek Offenbach operettjéből. 1S.28: Kagylózene — Jánoshalmán 16.00: Kovács Andor gitározik. 16.11: Délutáni Rádiószínház 11.30: Dinu Lipatti Chopin-kerln- gőket zongorázik. 17.55: Holnap közvetítjük. 19.15: Rádiószínház. 21.14: Székely Mihály nótaielvé- teleiből. 21.30: Most már megfizethetik? 22.30: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Gosuálúa- madrigálokat énekel. 22.45: Kilók és kalóriák. 23.00: Dózsa György. Részletek Erkel operájából. 0.10: Prenreisz Károly táncdálai- ból. PETŐFI RADIO: 8.05: Népdalkórusok. 8.35: Napközben 10.00:.Zenedélelött 12.35:'Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. 13.20: Történelmi indulók. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Válogatott, perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista. 20.35: A 04, 05, 07 jelenti. 21.05: A Magyar Rádió Karlnthy- szfnpada. 22.15: Nóták. *3.20: A tegnap slágereiből. MISKOLCI STUDIO: 17.00 Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: író, közgazdász, tanácsi dolgozó? — Tél az országhatáron. — Ajtó, önmagunkra. Gyurkó Géza jegyzete.) — 18.00: Eszak-magyarországi krónika. (Diabetikus termékek bemutatója Miskolcon. — A Nógrád megyei NEB az állampolgárok ügyelnek munkaidőn kívüli intézéséről tárgyalt.) — 18.25—18.30: Lap- és nnüsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 8.30: Technika (ált. isk. 1. oszt.) 9.00: Történelem (ált. isk. S. oszt.) 9.25: Rajz- és műalkotás-elemzés (ált. isk. alsó tagozat). 10.35: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.) 11.00: Osztályfőnöki őrá (közép- iskolásoknak). 12.00: Világnézet 12.35: Képújság 4 NÓGRÁD - 1983. január csütörtök Az iskola napiainkban Legyen öröm forrás! A társadalom érdeklődésének homlokterébe került napjaink magyar oktatásügye. Ehhez nagymértékben hozzájárultak a közelmúltban a párt Központi Bizottsága oktatáspolitikai állásfoglalása alapján lezajlott nevelőtestületi viták, a lapokban, folyóiratokban megszaporodott nevelési, oktatási információk, elemzések, de az iskolával közvetlen kapcsolatban levő szülői tapasztalatok is. Kétségtelen, hogy az elmúlt tfz évben — az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat óta — elévülhetetlen érdemei vannak a pedagógusoknak és azoknak a szülőknek, iskolai szülői munkaközösségeknek, akik idejekorán belátták: a felnövekvő nemzedék nevelésének ügye közös gond, az érettük érzett felelősség is közös. Különösen jó dolog, hogy a társadalmi megítélés mérlegére tett magyar oktatásügyben, akkor is az eredmények nyomnak nagyobbat a latban, amikor az utóbbi években — mindenki által ismert okok miatt — nem könnyű helyzetet él át az iskola. Számos kistelepülésen kellett tudomásul venni az Iskolakörzetesítési döntéseket, amelyekről esetenként bebizonyosodott, hogy túlzott üteműek és nem kellően átgondoltak voltak. Az általános iskola alsó tagozatát elérte a demográfiai hullámhegy, s ez különösen a városokban, a nagyobb településeken jelent elhelyezési gondokat. Az új tantervi megvalósítás során kitűnt, hogy több fontos kérdésben az elhatározások korrekcióra szorulnak, mert sem a pedagógusok, sem a szülők nem tudtak teljesen azonosulni a központi elképzelések valamennyi tartalmi és módszertani követelményével. Az előbbiek belső vívódásaik és vitáik árán az, utóbbiak szemléleti összeütközések közepette jutottak el arra a szintre, ahol ma vannak. Mindehhez társul az ötnapos tanítási hét, amelyet tanulók, szülők, pedagógusok örömmel és bizakodással, de ugyanakkor kételyekkel vegyes aggodalommal is fogadtak. E gondok közepette az iskola ma is betölti társadalmi-történelmi hivatását. Szerkezete, rendje megfelel a társadalmi, gazdasági berendezkedésünk fejlettségi fokának, a ma iskolája, a ma igényeinek. Hisszük, hogy sokan őszintén szeretnék és lelkesen támogatják a gondolatot: Legyen örömforrás az iskola! Legyen a tanárnak. diáknak, szülőnek egyaránt. Mert nem természetes, hogy idő előtti fáradtság, idegesség vagy egykedvű pedagógiai cinizmus uralkodjék el nevelőtestületeken, hogy a sokféle közelítési szándék ellenére ne javuljon ütemesebben a családok együttműködési készsége, s ez állandó védekezési reflexet váltson ki az iskolából. Az sem természetes, hogy a tanulók magatartásának romlását, nehezebben kezelhetőségüket pedagógiai istencsapásként fogadjuk el. Csak reálisan, indulatoktól mentesen ’ehet ma oktatásügyünket, az iskolák életét. társadalmi környezetét elemezni, további feladatait kijelölni. A pedagógusoknak akkor lesz örömforrás az iskola, ha tiszta alapkérletek, világosan megfogalmazott társadalmi igények, átgondolt és kipróbált tantervi követelmények, a sokat emlegetett és várt módszertani szabadság birtokában tud dolgozni. Méghozzá nyugodt, biztonságot adó pedagógiai légkörben, olyan nevelőtestületben, amelyben a szakmai ambíció, a kollegiális segítés, együtt- munkélkodás és őszinteség szolgál alapul a testületi egységhez. Nagyon lényeges eleme az örömöt adó pedagógusi munkának az is, hogy tanítványaik — éppen a szülői házzal való szoros együttműködés jegyében — az életkoruknak megfelelő olyan ne- veltségi szintűek legyenek, amelyek elengedhetetlen feltételei az emberi mércével mért pedagógiai munkának. Nem jó az, hogy ha a ko- miszkodókkal szembeni állandó fegyelmező indulatokban, szüntelen ideges, „fénytelen harcban” őrlődnek fel a legjobb pedagógiai ener. giák. A tanulóknak — őszintén hisszük — akkor lesz igazán Örömforrás az iskola, ha az egyik oldalon maga mögött tudja a nyílt, érzelmekben gazdag családi hátteret, a másikon a jó légkörű osztályközösséget, bizalmat elő- legző, munkáját elvégző ás a tanulóktól is ezt elváró nevelőt, a tévedés szabadságát is jelentő iskolai munkát. Akkor lesz igazán öröm a gyermek számára az iskola, a személyiségét építő minden tevékenység, ha nem marad érzéketlen az emberi gesztusokra, ha megtanul befogadni, alkalmazkodni, érdeklődését kielégíteni, a nehézségeket legyőzni. A szülőknek is legyen örömforrás az iskola. Ne,jelentsen a gyerek vágya és az iskola igénye teljesíthetetlen kívánságlistát sem az év eleji bevásárlások során, sem évközben. Érezze a szülő, hogy az iskola felelős nevelő partnernek tekinti őt. akit nem kioktatni óhajt feladatairól, hanem akinek társadalmi és emberi tapasztalatára építve, vele szorosan együttműködve, nézeteit egyeztetve készíti fel társadalmi feladataira a felnövekvő generációt. Az összes körülményt, jelenlegi adottságot ismerve mondhatjuk: ha mindenki — tanár, diák, szülő — jobban akarja érezni magát az iskolában és környezetében, akkor az rajta múlik. Legalábbis nagyon sok múlik azon a szemléleten és magatartáson, ahogyan ma az iskola ügyéhez közelítünk, ahogyan a nevelőmunkáról vélekedünk. ahogyan az ügyet képviseljük, ahogyan társadalmi szinten és a mindennapok pedagógiai gyakorlatában a ma iskolaügyét megvalósítjuk. Dr. Csermely Tibor Vers Salgótarjánról — az NDK-ból Gazdag és szép évet zártak a megye múzeumai az elmúlt évben. Sok kiállítás, sok ezer begyűjtött tárgy másfélszáz ezernél több látogató adják ennek a megállapításnak a hátterét. Sok kedves emléket őrzünk mi magunk muzeológusok is a múlt év eseményeihez kötődően. Ezek közé tartozik egy teljesen szokatlan és egyedi levél is, amelyet az elmúlt év végén hozott a posta a salgótarjáni múzeumba. A levelet az NDK-ban, Drezdában adták fel és ’"rója egy bizonyos Hans Georg Scholz, akiről a nevén kívül mást nem is tudunk. Levelében írja, hogy a nyáron Salgótarjánban járt és nagyon szívesen emlékszik vissza a városra, annak lakóira. Külö14.13: Iskolatévé. Magyar nyelv. (ált. isk. 4. oszt.) 14.33: Rajz- és műalkotás-elemzés (ism.) 14.50: Történelem (tsm.) (SZ.) 15.15: Osztályfőnöki óra (ált. Isk. 7—8. east.) (ism.) 11.35: Osztályfőnöki őrá (középiskolásoknak). (ism.) 16.10: Hírek 16.15: Tízen Túliak Társasága, íi.ss: Téváböree 17.00: Nem .ctközs síugróverseny 18.03: Képújság 1$. 10: Sokszög. Riportműsor 18.55: Kodály Zoltán: Vlzkereszt 19.00: Reklám 19.10: Tévétorr.a »9.15: Esti mese 10.38: iv-híradó 20 00: Családi kör. 26.4': Vendégjáték az egyes stúdióban. 21.10: Hirn Vttér. 22.00: Tv-ntradó 3. 2. MOSOK: 20.00: Viaszfigura. Magyarul beszelő angol tövéfllm. 21.20: ’1 v-triratlö 2. ti.40: Psilchörealizmus. A tudaton innen és túl. Í2.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 16.13: Elet a nádasban 16..,.: orosz nyelvtanfolyam mindenkinek. 13. ItícKts nősen tetszett neki n múzeum, ahol szíves fogadtatásban volt része. Élményei olyan maradan- dóaknak bizonyultak, hogy hazatérve írt egy verset Salgótarjánról s azt elküldi nekünk. (A költeményt Drezdában már több ízben elmondták zenei estek színesítésére.) Közreadjuk hát mi is a vers egy részét, egyelőre nyers fordításban (Földi Sándor segítségével) két gondolat jegyében: nyers fordításról lévér szó, nemigen lehet a vers esztétikai értékét helyesen megítélni De talán most nem is ez a lényeg. Másrészt ez a vers nemcsak egyszerűen egy nyári élmény művészi megformálása, hanem egyúttal dokumentum is. Dokumentu17.25: így laknák Budapesten 18.00: Sportrevü 18.30: A Jezerka-stúdlö műsora 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A. Masa: A karácsonyfa 21.15: Gazdaságpolitikai magazin 22.00: Ez történt 54 óra élalt 22.15: Találkozás szovjet művészekkel 23.05 : Hirek 2. MŰSOR: 17.40: Rózsaszínű álmok 19.05: Irodalmi évű 19.30: Francia nyer.’tan»olyan) 5. lecke (Ism.) 20.00: Északi lejtő 20.25: Lammérmoorí Lucia 21.15: Erő. Dokumentum Him 21.30: Időszerű események 22.00: Barátok könyve. 1. réuz MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Várlak nálad vacsorára. (14). Színes, sz.nkronizrtlt amerikai filmvfgjá- jék. — Balassagyarmati Madách: A koncert. Színes maoyar zenés film. — Pásztó) Mátra: Guernica (16). Színes magyar film. -Sző- csényi Rákóczi: Ősszel a tengernél (14). Szfres szinkronizált szovjet film. — K'sterenyel Petőfi: Kalózok Jamaicában. Színes angol kaianclfilm. — N»jylóc: Esküvő (14). Színes, szinkror..zái* amerikai filmszatíra. ma annak, hogy a népek közötti barátság kialakulásának ezernyi szála és lehetősége van, hogy a szocialista közösségek közötti kapcsolatok valóban élnek ős ilyen finom vékony fonalakkal is kötődnek egymáshoz, erősödik barátságunk. A „Salgótarján — magyar város a Mátra hegységben” című vers egyik részét közöljük: ..Köröskörül hegyik, a város mintegy zsákból hullt a sík földre le. Kilométereken ál egyetlen utcaként épült fel. Körben a hegyekről jelképek tekintenek le az útra. P. M. au.00; Viaszfigura, i. inűsov
