Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-27 / 22. szám
HANGSZÓRÓ MELLETT Tanít a táj Miben különbözik az tró az agyszerú halandótól? Alighanem elsősorban a bátorságában, amely képessé teszi arra, hogy az üres papírral szembenézzen és azt aztán teleírja; különbözhet másban, például a jelenségek összegezésében; a képben gondolkodásban. a jellemek felderítésének alkalmasságában... Miben nem különbözik az Író? A szüiőföldigényben. Ebben semmiképp. A valahova tartozás érzésében, a természet közelségének emberi igényében, a harmónia megszerzésében és megtartásában. Mégis különbözik a halandó, mert különbözni kényszerül — micsoda hatalmas tömegek löttyencek ide meg oda, de mindig csak el a szülőföldjükről a városi idegenben, a nagyközségi idegenbe, az ország másik tájára. Az 6 szülőföldigérxyükkel vajon mi van? A belső harmóniájuk vajon milyen? * Szeberéngi T^ehel és Leányfalu, meg a közeli Szentendre, Visegrád és a Duna-kanyar, Kisoroszi, a vízi világ és a szigetek, a tájban élő emberek, a mikrovilágok és írói megjelenítésűk éppúgy összetartoznak ma már, mint amilyen erős volt — és közismert — például Szön%fi István és Zebegény természeti- emberi-művészi azonosulása. A rádió Tanti a táj című legutóbbi műsorának legszebb mondatai is éppen ide kapcsolódnak; a választott, s talán nem kis szerencsével is önmagához édesgetett szülőföld és az író együttlétéhez. Az ember legfeljebb azon meditálhat még el hosszasan kettejük majd két évtizedes szép kapcsolatáról hallgatva a kerek mondatokat, hogy tájba, embermelegbe, embergondba csak az txmúlhat el, aki már megjárta az egyéb utakat; a zajosabb világokat, volt már idegen a tömegben, élt a főváros változó ritmusú és intenzitású (meg tartalmú) egymástaposásában, de fel is vérteződött sok mindennel, sok minden ellen. A tájbahúzó- dás, a szülőföldválasztás elő- hangjai mégis a főváros falai között, az ottani íróbarátok környezetében hatottak így vagy úgy, erősítették az igényt: „valahova tartozni kellr Szeberényi Lehel írói teljesítményeiben elöl járnak azok a művek, amelyek már a Duna partján, Leányfalun élve bokrosodtak. Nem is egy könyvben szólt éppen erről a tájról: itt találkozott Jeromossal, itt értette meg, hogy látható és láthatatlan, megfoghatatlan, metafizikus összefüggés van a történelem és a táj között; itt irta a legszebb sorokat a „mindig változó, mindig ugyanaz” Duna mentén. Húsz éve került erre a tájira, amely szinte semmiben Leendő bányamentőket oktatnak A megyei kórház hat orvosa végezte el tavaly a Nógrádi Szénbányáknál a bánya- mentő-tanfolyamot. Bevetésükre eddig — szerencsére — nem került sor, csupán a próbariadókon kamatoztathatták megszerzett tudásukat. Közülük ketten jelenleg a leendő bányamentők elsősegélynyújtó-képzését vezetik. A napokban kezdődött tanfolyam harminc résztvevője a Nógrádi Szénbányák nagybátonyi oktatási központjában 120 órás tanfolyamon sajátítja el a legfontosabb tudnivalókat. Ezen belül 15 órán keresztül taftúl- ják az elsősegélynyújtás elméletét és gyakorlati fogásait a két orvos irányításával, akik négy másik társukkal együtt állandó készenléti szolgálatot látnak el. Újjászületik a megrongált pécsi Zsolnay-kút A Zaoinay Porcelángyárban hozzáfogtak a leghíresebb pécsi dísz- kút a Széchenyi téren 1930-ban felállított és az elmúlt év őszén sajnálatos módon megrongálódott Zsolnay-kút törött elemeinek pótlásához ; a tervek szerint az idegenforgalmi idény kezdetétől — várhatóan májustól — megint eredeti szépségében láthatják a város vendégei Pécs főterének egyik ékességét. Mint ismeretes tavaly októberben egy középiskolás diák — nem számolva felelőtlen virtuskodásának következményével — felmászott az építményre, lába megcsúszott a kútkáván, s a csúcsot tartó oszlopok egyikébe kapaszkodva magával rántotta a tetődíszt. A Zsolnay gyárban a darabjaikból összeillesztett elemek alapján újakkal pótolják a díszkút megrongált részeit. sem hasonlít valóságos szülőföldjéhez — Losonchoz, de amelyben benne látja az egész országot történelmével, földrajzi fekvésével, ez itt élő emberek életének minden mozzanatával. És ezt választott tanácstagként, még külön is megismerheti! — mi kell még egy írónak? Szerencsés ember Szeberényi Lehel, akiről a többiek az ugyancsak errefelé időző Vészi Endre és Karinthy Ferenc azt mondják : „magához hódította ezt a tájat, hűséges hozzá és ez óriási írói erőforrás... ” * A szerkesztő-riporter Filip- pinyi Éva (rendező Vadász Ilona) alaposan felkészült erre a leányfalui találkozásra és jutott ideje, ereje arra is, hogy az itt élő, vagy csak időszakonként a tájban megjelenő írótársakat is .megkérdezze témájáról: mit tanult vajon a tájtól Szeberényi Lehel és mit tanult tőle a táj, a tájban élő ember? Talán az alanyokon is sok múlik ilyenkor, de a gondos szerkesztésen, a rendezésen sem kevesebb. A jól megtartott arányokban minden helyet kapott — a gyerekkor meghatározó képei, környezete, a diákévek írói próbálkozásai, Móricz Zsigmond véleménye a zsengékről (egy zsengéről, bizonyos humoros elbeszélésről, amely eljutott a kezéhez, „neked írnod kell fiam!”) a bánrévei szülőföldkeresgélő és a miskolci évek, a parasztpárti ...vezérek”, akik felkarolták tehetségét és vitték tovább a fővárosba, aztán a sematizmus évei, a „gömbfejűek” társasága (Cseres, Kuczka, Sar- kadi, Örvös), az igényes irodalom belső megőrzésének lehetőségei. A társak embersége, a tanulás évei és a munka étiéi is, hogy azután jöjjön az Edén! A leányfalui part, ahonnan száraz időben mindössze húsz méter a nagy víz, mellette a régi „Déry- ház” (neki nem nagyon kellett, nem szerette vele a gondokat) és a tájba-tájhoz haj- !ás, amelyben első helyen áll —, ahogy Karinthy Cini meghatározta — a hűség. * Az ember legyen hűséges a szülőföldjéhez és, ha azt kihúzzák alóla, a választott szülőföldjéhez, amelyen él és dolgozik, amelyen megtalálja a harmóniát, ha van lelke, szeretete és pazarlóan tud bánná önmaga képességeivel. Ügy, mint Szeberényi Lehel teszi a „királyok földjén”, Visegrád alatt, Leányfalun, a százesztendős barackfa szomszédjaként. (T. Pataki) műsor KOSSUTH RADIO: 6.27: Chopin: h-moll szonáta 8.56: Amikor az Operaház 50 éves volt — VI/1. rész 9.44: Nefelejcs 10.05: Diákfélóra. A véges végtelen 10.35: Nótacsokor 11.19: Csáki szalmája? 11.39: Védett férfiak XXIV/6. rész 12.45: Aki tudja, miért aem mondja? 13 00: Az állami orosz énekkar Csajkovszkij-műveket énekel 13.20: Zenekari muzsika 14.00: Lapozgató 14.30: Népszerű fúvósátiratok 14.48: Egy göcseji nótafa: Márfi Pál 15.05: Hilde Güden és Rudolf Schock ©perettdalokat énekel 15.28: Kagylózene — Hatvanban 16.00: Csoóri Sándor: Elmaradt lázálom 16.10: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 17.05: Nyitott stúdió 17.37: Rádiószínház 19.15: Debussy: Játék — táncköltemény 19.35: Pécsi »eoélő házak 20.05: Mozart: Figaró házassága 0.10: Gábor S. Pál táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Filmzene 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 13.20: Éneklő Ifjúság 13.30: Magyar táncok 14.00: Lelátó 16.00: Látogatóban 16.35: Idősebbek hullám hosszán 17.30: Tanakodó 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.40: A Magyar Rádió Karinthy- színpada: Karc 21.50: Szociológiai figyelő 22.20: Népdalok, néptáncok 23.26: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDlO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Dobog Béla. (A tartalomból: Egy nap torna Szentjakabon. — Hivatása altató orvos-elnökhelyettes társadalmi munkában. — Történelmi lecke felnőtteknek. — 18.00: Észak-magyarországi krónika.) Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium tervegyeztető tárgyalása Egerben. — Nógrádi Szénbányák idei tervei. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.60: Tévétorna 8.05: Iskolatévé. Kémia 8.35: Környezetismeret 9.00: Orosz nyelv 9.20: Magyar nyelv 9.30: Környezetismeret 10.00: Magyar irodalom 10.45: Magyar nyelv 11.00: Történelem 11.30: Kamera 12.00: Világnézet 12.45: Képújság 13.45: Iskoláiévá 14.10: Orosz nyelv 14.30: Történelem 15.00: Világnézet 15.55: Hírek 16.00: Ember és föld. Az Ibériaifélsziget állatvilága 16.30: Utazz velünk! Játékos ismeretterjesztő sorozat 17.10: Tévébörze 17.20: Kikapcsoló 17.30: Pedagógusok fóruma 18.05: Telesport 18.30: Képújság 18.35: A vizsgálat folytatódik. A Reflektor szerkesztőség műsora 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Balthazár közlekedik NSZK tévéfilm 21.00: Panoráma. A külpolitikai szerkesztőség világpolitikai magazinja 22.00: A fele sem igaz! Vetélkedőműsor 22.30: Tv-híradó 3. 2. műsor: 19.10: Ecranul nostru — a mi képernyőnk. A szegedi körzeti stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora 19.30: Tv-híradó 20.00: Gólyavári esték 20.40: Egészségünkért! Az Országos Egészségnevelési Intézet tájékoztatója a rákszűrésről 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Kikapcsoló 4 NÓGRÁD — 1983. január 27„ csütörtök 21.20: Tudósklub 22.40: Képújság Szabó József Madách-gyűjteménye Részlet a kiállításból. A híres Oroszlánbarlang;, előtte Madách hintaszéke. Emberi mivoltunk jellemzői közé tartozik, hogy hagyományt teremtünk, Hagyományt ápolunk és hagyományt felejtünk el. Ez az esztendő Nóg- rádban a hagyomány ápolásának jegyében telik, idén ünnepeljük Madách Imre születésének 160. évfordulóját s száz éve mutatták be Az ember tragédiáját. A nemrég lezajlott Madách-ünnepség részeként nyitották meg a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban azt a tárlatot, amely a győri Xantus János Múzeum gyűjteményét mutatja be, válogatást ad Szabó József Madách-gyűjteményéből. Amint azt a kiállítás megnyitó beszédében dr. Selmeczi László, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője is hangoztatta, méltóan megünnepelni valamit nem külsőségekkel kell. S ez a tárlat éppen szakszerűségében példa arra, hogy a muzeolőgia eszközeivel hogyan lehet az emberekhez közel hozni Madách Imre gondolatait, illetőleg miként lehet érzékeltetni művei továbbélését A Nógrádi Sándor Múzeum emlékkiállítása válogatást ad Szabó József Madách-gyűjteményéből, amely a maga nemében jelenleg a legteljesebb. A kiállítók arra törekedtek, hogy — méltóan a költőhöz — felidézzék Madách Imre költői nagyságát, megmutatva fő műve, Az ember tragédiája különböző korokban való folyamatos jelenlétét. Ezek után érdemes legalább röviden arról is szólani, hogy BESZTERCEBÁNYA: 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: E. Sadkova: Tartozik-követel. Tévéjáték Jókai Anna regénye alapján 21.20: Gazdaságpolitikai magazin 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: A moszkvai cirkusz műsorából (ism.) 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 17.00: Blokád. Szovjet film. 2. rés2 18.55: Az energiáról. 3. rész 19.05: Színművészeti magazin 19.30: Francia nyelvtanfolyam 8. lecke (ism.) 20.00: Az energetikáról 22.00: Dzsesszhangverseny 22.30: A pornál több. Dokumen- tumfiim az indiai műemlékekről moziműsor: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Viadukt. Színes magyar- amerikai— NSZK-bell filmdráma. — 6 órától: Pódiummozi: Halász Judit előadóestje! — Egyszeregy. (14) Színes magyar filmvigjáték. — Este 8 OrátOl: Rafferty és a lányok. (14) Színes amerikai film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól. A seriff és az idegenek. Színes olasz fantasztikus bűnügyi filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Este 8-tól: Halász Judit előadóestje, előtte: 6.30-tól Ezeregy. (14) Színes magyar filmvigjáték. — Szécsényi Rákóczi: Rohanj velem! Színes magyar film. — Kisterenyei Petőfi: Egymásra nézve. (18) Színes maeyar film. — Nagylóc: Bronco Billy. Színes, szinkronizált amerikai film. — Jobbágyi: Sörgyári capriccio. Színes, csehszlovák filmszatíra. valójában mit tartalmaz ez az évekkel ezelőtt Balassagyarmatról Győrbe vándorolt jelentős gyűjtemény. Maga Szabó József mutatta be a Műhely 1980/2. számában A Xantus János Múzeum Ma- dách-gyűjteménye című cikkében. Ebből idézünk: „A Madách-gyűjtemény állagát számszerűen meghatározni nem könnyű feladat. A hétezres tételszámot mindenesetre meghaladta már. Jellegét tekintve zöme könyv, két főrészes tagolásban: Madách művei különböző kiadásokban; a Madách életéről és életművéről szóló könyvanyag. .. Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy gyűjteményünk ne csupán kegyeleti emlékgyűjtemény legyen, hanem az irodalmi közművelődést és a tudományos kutatást egyaránt szolgálja.” A cikk természetesen részletezi is a gyűjteményt, amely többek között tartalmazza Madách legelső könyvét, az 1840- ben megjelent Lantvirágok című kötetének eredeti első példányát, továbbá Az ember tragédiája eddigi 142 hazai és külföldi magyar kiadását, továbbá a különböző fordításokat. Eredeti Madách-levelek, számos egyéb dokumentum teszi teljessé a gyűjteményt, amely képzőművészeti alkotásokkal s a Tragédia színrevl- telével összefüggő színpadi dokumentumanyaggal egészül ki. A Nógrádi Sándor Múzeum kiállításának látogatói megtekinthetik Az ember tragédiája különböző korokból származó magyar és idegen nyelvű kiadásait. Ezek közül külön figyelmet érdemel az első kiadás, az eredeti kézirat másolt, fakszimile példánya. Kiállították dr. Németh Antal rendezőkönyvét s azokat a fotókat, amelyek az általa rendezett 1937-es előadáson készültek a Nemzeti Színházban. A tárlaton látható jelmezek is a Nemzeti Színház Tragédia-előadásának darabjai, az öO-es és a 60-as évekből, ezeket a színház kölcsönözte. Több képzőművészeti alkotás teszi színesebbé a tárlatot, köztük Pátzay Pál Madách- ábrázolása. A kiállítás záróképeként pedig az úgynevezett Oroszlánbarlangot látni, ahol a Tragédiát írta a költő. Itt van Madách Imre hintaszéke és egy míves, korabeli asztal. A kiállítást Horváthné Szabó Agnes, Kollár Sándor és Presits Antal készítette. Az érdeklődők március 21-ig tekinthetik meg. T. E. A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat „60 ÉVES A SZOVJETUNIÓ" jeligéjű filmrejtvény- pályázatának EREDMÉNYHIRDETÉSE. A pályázat fődíját — egy évre szóló 2 személyes és Nógrád megye valamennyi filmszínházában érvényes bérletet — nyerte: Antal Péter Hasznos 2—3. díjat, féléves, ill. negyedéves bérletet nyert Vojtkó Istvánné Balassagyarmat és Romhányi Margit Salgótarján 300—300 Ft-os könyvutalványt nyert A NÁÉV Kállai Éva és a NOTÉV Komócsin Zoltán Szocialista Brigádja, valamint Nagy Béla Salgótarján. „Mozis” ajándékcsomagot nyertek: Keresztény Mátyásné Budapest Nyíri Károly Pásztó Hegedűs János Salgótarján és Karnis Rita Salgótarján A nyeremények egy héten belül postán kerülnek kiküldésre >
